A népkerti kőcsúszda alkotója: ezt elvinni nem lehet, csak „szétverni”

Semmivel sem balesetveszélyesebb a Népkerti játszótér kőcsúszdája, mint bármely más játszóeszköz – állítja Pannonhalmi Zsuzsa Ferenczy Noémi-díjas magyar keramikusművész. Az egykoron díjazott alkotás készítője most azért küzd, hogy megmentse a kőcsúszdát, amit az önkormányzat el akar szállíttatni a játszótérről, ami szerinte a pusztulásával lenne egyenértékű…

A Promenad24 is többször foglalkozott az elmúlt időszakban a Népkerti játszótér kőcsúszdájanak hányattatott sorsával. Mint ismert, a hatósági vizsgálatok után egy tábla került mellé, amely arra hívja fel a figyelmet, hogy ez egy művészeti alkotás, melyen tilos játszani. Sok szülő magát az éles táblát tartotta balesetveszélyesnek. Hosszú idő óta nincs arra igazán jó, ideális megoldás, hogyan szolgálhatná a legmegfelelőbben az építmény a közösséget, legyen szó akár kicsikről, akár nagyokról.

Az ügy legutóbbi fejleménye, hogy a játszóteret fenntartó hódmezővásárhelyi önkormányzat a kőcsúszda elszállíttatásáról döntött. Ezzel kapcsolatban lapunknak szomorúságát fejezte ki a készítő: Pannonhalmi Zsuzsa keramikusművész, aki azért küzd, hogy eredeti helyén, eredeti környezetében maradhasson az alkotás.

Nemcsak, hogy egyedi és különleges a Népkerti játszótér kőcsúszdája, de kimondottan gyerekeknek készítette azt annak idején a Ferenczy Noémi-díjas magyar keramikus, érdemes művész, a Wartha Vince Kerámiaművészeti Alapítvány elnöke, a Hódmezővásárhelyi Nemzetközi Kerámia Központ vezetője. Sőt, egyedi formatervezéséért pedig miniszteri díjazásban is részesült egykor, csakúgy, mint az alapanyagot szolgáltató néhai Mészáros Antal, a CSOMIÉP vezérigazgatója.

Mindezek tükrében is szomorúságának adott hangot interjúnkban Pannonhalmi Zsuzsa. Elárulta, két hét türelmet kért Márki-Zay Péter polgármestertől, és a műszaki, minőségügyi, biztonságtechnikai engedélyeztetéssel foglalkozó TÜV-höz fordul. Az ugyanis minden engedélyt megadott annak idején, s most a segítségüket kéri, hogyan lehetne a kőcsúszdát megőrizni. „Ezt a kőcsúszdát nem lehet elvinni, elszállítani, ha úgy dönt a város vezetése, hogy nem maradhat, akkor szét kell verni” – fogalmazott hírportálunknak Pannonhalmi Zsuzsa.

Kiemelte, ez egy Sárkány csúszda – ami egy külön technika – szépen lekerekítve, semmivel sem balesetveszélyesebb, mint bármely más játszóeszköz.

„A csúszda anyagát a város biztosította. Terrazzó technikával készült. Idő- és ‘barbárálló’. A római korban alkalmazták igen gyakran. Illetve padlókat készítettek a századfordulón ugyanezzel a technikával, középületekben, templomokban. Én több kutat készítettem terrazzóból, mind működik. A Sárkány csúszda egy játék. Fehér cement, oltatlan mész, márvány berakás, fém-oxid színezés. Csiszolható, polírozható. Nincsen éle, sima, jól csúszik. A hőre kedvezően reagál, nem forrósodik fel, és soha nem túl hideg. 1974-ben a Kiss János altábornagy utcában a Tanítóképző udvarán állítottuk fel egy ugyanilyen csúszdámat, és hibátlanul működik azóta is” – részletezte a keramikus. Hozzátette, Mészáros Antallal a budapesti Nemzeti Múzeum dísztermében a Szabadalmi Hivatal és a Formatervezési Tanács díjátadó ünnepségén mindketten elismerésben részesültek az alkotás kapcsán. Mészáros Antal az új technológia feltalálásáért és munkásságáért kapta, Pannonhalmi Zsuzsa pedig magáért a Sárkány csúszdáért.

A keramikus a csúszda körüli kálváriával kapcsolatban még kiemelte, ha el akarják bontani, nem tudja természetesen megakadályozni, de ő azt szorgalmazza, hogy különleges státusza miatt maradhasson. Pannonhalmi Zsuzsa egyúttal emlékeztetett: a kőcsúszda jelentőségét az is szimbolizálja, hogy ezzel indult el a Kísérleti Beton Szimpózium Vásárhelyen, amely az óta is töretlen népszerűségnek örvend, és szerte az országból érkező művészeknek biztosít alkotási lehetőséget a Hódmezővásárhelyi Nemzetközi Kerámia Központban évről évre.

Még elmondta, megdöbbenti, ami Vásárhelyen zajlik, sajnálja, hogy most éppen ő lett a „pofozózsák”. 

borítókép: ARCHÍV!