quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 02. 23. vasárnap
  -  Alfréd
Szórakozás

Ezeket fogyasztották eleink a nagyböjt alatt Vásárhelyen és a térségben

2023. március 09.

Azt gondoljuk, érdemes megfogadni és beiktatni azokat az étkezési szokásokat pár hétig, – függetlenül attól, vallásosak vagyunk e vagy sem – amelyek a 20. század elejétől uralkodóak voltak a nagyböjt időszakában városunkban és a térségben. Terendi Viktóra, a Tornyai János múzeum néprajzkutatója az ekkor fogyasztott ételekről, no és persze az egyéb szokásokról is beszélt nekünk, amelyek a Húsvét előtti időszakot jellemezték.

„A Húsvét egy mozgó ünnep, Hamvazószerdától indul a 40 nap, ami a nagyböjti időszak, és a tavaszi napéjegyenlőséget követő Holdtölte utáni első vasárnap a Húsvét. Ezt már 325-ben zsinat rögzítette” – ismertette Terendi Viktória néprajzkutató majd hozzátette, a nagyböjt a 7. század óta szokás, és az ekkora alkalmazott étkezési szokások egyrészt a test és lélek felkészülését szolgálták a Húsvétra, másrészt pedig az egészség megőrzését és a szervezet tisztulását is szolgálták.

Télen ugyanis a disznóvágások alkalmával sok zsíros és nehéz ételt fogyasztottak az emberek, így február végétől már áttértek a könnyedebb fogásokra. No de milyenekre is?

A nagyböjt alatt szerdán, pénteken és szombaton tilos volthúst enni, bár ezt szigorúbban a katolikusok tartották. Hogy biztosítsák a megfelelő mennyiségű fehérjét, sok halat ettek ilyenkor, valamint babot, és különféle hüvelyeseket, illetve szabad volt nyúl húst is enni. A hal népszerűségéről 20. századi napilapok is tanúskodnak, amelyek tele voltak ekkortájt halvacsora ajánlattal, és sok-sok halárusító reklámmal is.

Emellett nagyon közkedvelt étel volt az úgynevezett cibere, ami egy savanyított, korpából készült erjesztett étel volt. Savanyú levesként fogyasztották, vagy aszalt gyümölcsökkel variálva édes fogásként is. Ez az étel jót tett nagyon az emésztésnek is, így még inkább megerősítve a szervezet tisztulását.

A nagyböjt időszakában még jellemző volt, hogy az asszonyok zsír helyett olajjal főztek, ezzel is kevésbé megterhelve a szervezetüket.

Terendi Viktória az étkezési szokások mellett a közösségi programokra vonatkozó tiltásokról is beszélt, mint mondta, tilos volt nagyböjt alatt a mulatozás – ezt viszont már a reformátusok is szigorúan betartották -, helyette különféle játékokat játszottak labdákkal, botokkal, a közösségi élet tehát nem redukálódott a nullára ekkor sem.

Következő cikkünkben a Húsvétot magát járjuk körbe. Tartsanak akkor is velünk! 🙂