quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 02. 24. hétfő
  -  Mátyás
0-24

Az orosz-ukrán háború 379. napja – FRISSÜL

2023. március 09.

Immár háromszázhetvenkilencedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb csütörtöki történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Klicsko: teljesen helyreállt Kijev áramellátása

Az ukrán fővárosban teljesen helyreállították az áramellátást a csütörtök hajnali heves orosz rakétatámadás után – közölte Vitalij Klicsko kijevi polgármester.

Még folyik a távhőszolgáltatás helyreállítása, jelenleg a távfűtött házaknak 30 százalékában még nincs fűtés, de a szolgáltató cégek azt ígérik, hogy egy napon belül minden háztartásban helyreállítják – tette hozzá.
Kijev több kerületét is érte a rakétatámadás, és legkevesebb két ember megsérült. Csütörtökre a rendkívüli áramszünet miatt a fővárosiak 40 százaléka maradt áramszolgáltatás nélkül – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál.
Szerhij Szuhomlin, a Kijevtől nyugatra fekvő Zsitomir megyeszékhely város polgármestere sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az orosz légitámadás miatt a település lakóinak délután még mindig mintegy a fele volt áramszolgáltatás nélkül. A város energetikai infrastruktúráját iráni gyártmányú, Sahid típusú önmegsemmisítő drónokkal támadta Oroszország. „A következmények meglehetősen súlyosak Zsitomirban, az áramszünet miatt már reggel nem volt víz a lakásokban” – mondta. „A létfontosságú infrastrukturális épületek egy részénél generátorokkal fejlesztünk áramot. Ezek a víziközművek, a hő- és kommunális létesítmények” – tette hozzá. A városvezető megerősítette, hogy az elektromos közösségi közlekedés nem működik a városban. Ezekben a viszonylatokban is dízelhajtású buszokat közlekedtetnek, de nincs belőlük elég.
Denisz Smihal miniszterelnök a Telegramon azt írta, hogy a csütörtök hajnali orosz rakétatámadás következtében Ukrajna nyolc régiójában károsodtak az áramtermelő és -elosztó létesítmények, de összeségében az ukrajnai energetikai rendszer működőképes maradt. Egyes területeken átmeneti áramkimaradás előfordulhat, de a szakemberek folyamatosan dolgoznak a hibák kijavításán.

Hamis légiriadó volt Moszkva megyében

Moszkva megye több tévé- és rádióadóján hangzott el szándékosan hamis légiriadó-figyelmeztetés, a rendkívüli helyzetek minisztériuma szerint ez szerverek feltörése miatt történt.

Hasonló figyelmeztetések hangzottak el a nap folyamán Voronyezs megyében.
A tárca szerint február utolsó napján hasonló hamis légiriadó volt az Urálban és a Krímben, valamint a moszkvai és a voronyezsi régióban. Február 22-én Kazanyban, Belgorodban, Ufában, Moszkva megyében, Novoszibirszkben volt hasonló incidens.
Az elmúlt hetekben Tulában, Krasznodarban, Kazanyban, Leningrád megyében, Szaratovban , Jekatyerinburgan fordult elő hasonló eset. A Gazprom-Media egy alholdingjának sajtószolgálata az RBK gazdasági lapnak azt állította, hogy a hackelés a műholdas szolgáltató infrastruktúrájában történt.

Ukrán szárazföldi erők parancsnoka: Bahmut megtartása egyre fontosabb

Egyre fontosabb, hogy az ukrán védők megtartsák Bahmut városát a donyecki régióban – jelentette ki csütörtökön Olekszandr Szirszkij, az ukrán szárazföldi erők parancsnoka.

„A város védelmének minden egyes napja lehetővé teszi számunkra, hogy időt nyerjünk a tartalékosok felkészítésére, és felkészüljünk a jövőbeli támadó hadműveletekre. Ezzel egyidejűleg a csatákban az ellenség elveszíti a legfelkészültebb és leginkább harcra kész csapatainak egy részét, beleértve a Wagner zsoldoscsoport rohamosztagait” – magyarázta a parancsnok. Hangsúlyozta: „a kitartó ellenállás minden egyes napja értékes időt ad a védőknek, hogy csökkentsék az orosz megszállók támadó erejét”.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden arra figyelmeztetett, hogy Bahmut elfoglalása megnyitja az utat Oroszország előtt a donyecki régió más települései felé, ezért védik az ukrán erők továbbra is a várost. Azt azonban nem szabad megengedni, hogy az orosz csapatok bekerítsék őket.
Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője arról adott hírt, hogy reggel az orosz erők ismét tüzérséggel támadták a dél-ukrajnai Herszon városát. A megyei kormányzói hivatal ehhez még hozzáfűzte, hogy egy lövedék eltalálta a közösségi közlekedés egyik megállóját, aminek következtében két ember meghalt. A repeszek egy üzlethelyiségbe is becsapódtak, ahol emiatt egy nő vesztette életét.
A csütörtökre virradóan Ukrajnát ért újabb nagyszabású orosz rakéta- és dróntámadást Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a Twitteren „szokásos orosz barbárságnak” nevezte, amelynek „nem volt katonai célja”. „Az éjszaka folyamán Oroszország hatalmas rakéta- és dróncsapást hajtott végre Ukrajna ellen, amely emberéleteket követelt és károkat okozott a polgári infrastruktúrában. Nem volt katonai célpontja, ez csak az oroszok barbársága volt” – fogalmazott a tárcavezető. Biztosított afelől, hogy eljön a nap, amikor Vlagyimir Putyin orosz elnököt és környezetét törvényszék elé állítják.

A brjanszki terrortámadást megtorló csapást jelentett be az orosz védelmi tárca

Nagyszabású, precíziós irányítású fegyverekkel, köztük Kinzsal hiperszonikus rakétákkal végrehajtott megtorló csapást hajtott végre ukrajnai célpontok ellen az orosz hadsereg, válaszul a Brjanszk megyében elkövetett terrortámadásra – jelentette be csütörtökön Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.

A tábornok szerint a légi, tengeri és földi indítású fegyverek Ukrajna katonai infrastruktúrájának, védelmi és ipari komplexumainak kulcsfontosságú elemeit, valamint az ezeket támogató energetikai létesítményeket találták el. Konasenkov szerint a csapás elérte célját, és minden kijelölt létesítményt eltalált, megzavarva az ukrán fegyveres erők tartalékosainak átcsoportosítását, és a külföldi fegyverek vasúti szállítását.
Brjanszk megye két, az ukrán határ közelében lévő községe, Ljubecsanye és Szucsanye ellen múlt csütörtökön követtek el támadást. Az akció során, amelyet az ukrán oldalon harcoló, neonáci ideológiájú Orosz Önkéntes Hadtest elnevezésű szervezet vállat magára, két civil életét vesztette, másik kettő pedig – egyikük egy gyerek – megsebesült.
A szóvivő a napi hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy az ukrán hadsereg embervesztesége az elmúlt nap folyamán 365 fő volt, közülük 135 katona a Donyeck körzetében vívott harcokban, 115 pedig Liman irányában. Konasenkov a megsemmisített ukrán haditechnikai eszközök között említett meg egy MiG-29-es repülőgépet és egy Mi-8-as helikoptert.
Jevgenyij Prigozsin, a Wagner katonai magánvállalat alapítója csütörtökön bejelentette, hogy az ostromlott Bahmuttól (Artemivszktől) északnyugatra fekvő Dubovo-Vaszilivka község orosz erők ellenőrzése alá került. Gyenyisz Pusilin, az Ukrajnától elcsatolt donyecki régió megbízott vezetője szerint egy Bahmut felmentésére indított ukrán ellentámadást vertek vissza.
Pusilin véleménye szerint Kijevnek nincs elég ereje ahhoz, hogy visszavegye a kezdeményezést.
Jevgenyij Balickij, Zaporizzsja megye Moszkva által megbízott kormányzója a Rosszija 24 hírcsatornának azt mondta, hogy Prisib település körzetében 40 ezer katonát vontak össze és „ez az erő valahová el fog indulni”.

Lengyel kormányfő-helyettes: nemzetközi koalícióban összeállt az első Leopard-század

Lengyel, kanadai, norvég és spanyol hozzájárulással összeállt az első, Leopard 2A4 német gyártmányú harckocsikból álló, Ukrajnának szánt század – közölte csütörtökön Mariusz Blaszczak lengyel kormányfő-helyettes, nemzetvédelmi miniszter.

Blaszczak a sajtóértekezletén tudatta: Ukrajnába csütörtökön érkezett meg újabb tíz páncélozott harckocsi, amelyek átadását a lengyel hadsereg állományából a hét elején jelentette be. „Befejeztük az harckocsikat kezelő ukrán katonák kiképzését is, és elértük, hogy összeállt az egész, a Leopard 2A4-esekből álló század” – jelentette ki.
Mint részletezte, az összesen 14, Lengyelország által küldött Leopard mellett még 8 kanadai, 8 norvégiai és 6-10 spanyol Leopard 2A4-est szállítanak Ukrajnának „nagyon rövid időn belül”.
A tárcavezető megerősítette: Lengyelországban megkezdődött az Ukrajnába szállítandó Leopard tankok javításával és szervízelésével foglalkozó központ megalakítása. A lengyel fél arra is kész, hogy – Németországgal együttműködve -, újraindítsa a Leopard tankok alkatrészeinek 20 évvel ezelőtt leállított gyártását – tette hozzá.
Újságírói kérdésre Blaszczak megerősítette, amit Andrzej Duda lengyel elnök szerdán, a CNN International amerikai televíziónak mondott: Lengyelország kész a légierőiben szolgáló Mig29-es szovjet típusú vadászgépeket is átadni Ukrajnának.
Pawel Szrot, Duda kabinetfőnöke csütörtökön a Radio Plus lengyel kereskedelmi rádió műsorában közölte, hogy a Mig-29-esek esetében „nem nagy darabszámról lesz szó, biztosan nem éri el az átadott harckocsik számát”. Szrot ahhoz is kommentárt fűzött, amit Duda elnök a CNN-nek nyilatkozva mondott. Eszerint Ukrajna a jövőben a NATO-szabványok elérésére fog törekedni, és használni fogja az F-16 amerikai gyártmányú vadászgépeket is, ezért szükséges az ukrán pilóták kiképzése. Az államfő „teljes meggyőződéssel, a teljes ismeret birtokában” nyilatkozott így – fogalmazott a kabinetfőnök.
A lengyel sajtó hétfőn Karine Jean-Pierre-t, a Fehér Ház szóvivőjét idézte, aki megerősítette: „jelenleg nincs napirenden” F-16-osok átadása Ukrajnának. Jean-Pierre arra reagált, hogy korábbi közlések szerint az első két ukrán pilóta az F-16-os szimulátorokon gyakorlatozni érkezett az Arizona állambeli Tucsonban működő katonai bázisra.

Az orosz erők több ukrán városra mértek légicsapást

Újabb orosz légicsapások érték Ukrajnát csütörtökre virradóra, robbanásokról számoltak be Kijevből, Odesszából és Harkivból, több terület áram nélkül maradt, és legkevesebb hat ember meghalt – közölték az ukrán hatóságok csütörtökön.

A széleskörű orosz támadásban többen is megsérültek, számos régióban rendkívüli áramszüneteket rendeltek el.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elítélte az orosz rakétacsapások újabb hullámát és kijelentette, hogy Moszkva nem kerülheti el a felelősségre vonást.
Zelenszkij a Telegramon számolt be róla, hogy tíz ukrajnai régióban ért támadás kulcsfontosságú infrastrukturális létesítményeket és lakóépületeket.
„A megszállók csak terrorizálják lakosságot. Ez minden amit tehetnek, de nem érik el a céljukat. Nem kerülhetik el a felelősségre vonást mindazért, amit tettek” – közölte Zelenszkij.
Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere közölte, hogy a főváros délnyugati részét érték a robbanások, és a mentőszolgálatok már a helyszínre tartanak. A hatóságok kikapcsolták az áramszolgáltatás nagy részét, hogy minimálisra csökkentsék a kulcsfontosságú infrastrukturális létesítményekben keletkező károkat, ha találat éri őket.
Az ukrán hadsereg tájékoztatása szerint 81 rakétával és 8 drónnal érte támadás az országot, köztük Kindzsal hiperszonikus rakétákkal is, melyeket az ukrán légvédelem nem tud elhártani. 34 más típusú rakétát viszont a fegyveres erők tájékoztatása szerint sikerült lelőniük. Megsemmisítettek 4 Sáhed kamikaze drónt is. A támadás miatt az ismét áram nélkül maradt az orosz ellenőrzés alatt álló zaporizzsjai atomerőmű – közölte az Enerhoatom ukrán atomenergia-ügynökség. Az erőműnek így dízelaggregátorok termelnek áramot, amelyeknek 10 napra elég az üzemanyag.
„A terroristák ismét minden megtesznek, hogy áram nélkül maradjunk. Folytatják ártatlan emberek terrorizálását” – írta a Telegramon Andrij Jermak, az ukrán elnök kabinetfőnöke.
A megszálló orosz hatóságok szerint „provokáció” az erőmű áramellátásának leállítása.
Az ukrán hatóságok több helyről is robbanásokat jelentettek, köztük Zsitomir, Rivne, Dnyipropetrovszk és Vinnicja régióból.
Makszim Marcsenko, a dél-ukrajnai Odessza megye kormányzója elmondta, hogy súlyos rakétatámadás érte a a kikötőváros elektromos állomását, ami áramkimaradást okozott.
„A súlyos rakétatámadás megrongálta az áramellátó hálózatot és több lakóházat is, ezért van ahol áramszünetet rendeltünk el, de halálos áldozatok szerencsére nincsenek. Az ukrán légvédelmi egységek lelőttek néhány rakétát, de újabb támadások várhatóak” – számolt be Marcsenko a Telegram közösségi oldalon.
A harkiv megyei kormányzó is azt közölte, hogy ismét az energetikai infrastruktúrára volt a célpont. Oleh Szinyehubov arról is beszámolt, hogy a várost és környékét 15 rakétacsapás érte, a károk felmérése és az esetleges áldozatok felkutatása pedig folyamatban van. Harkiv város polgármestere arról számolt be, hogy a településen nincs se áram, se víz, se fűtés.
Az Obozrevatel ukrán hírportál értesülése szerint két ember sérült meg Harkivban, amikor a rakéták a házuk közelében csapódtak be.
Több olyan térséget is találat ért, köztük Dnyiprót és a nyugat-ukrajnai Luckot, amelyek a frontvonaltól messze találhatóak. Öten Lvivben haltak meg, egy ember pedig Dnyipropetrovszk megyében veszítette életét.

Európa Tanács: Magyarország komoly erőfeszítéseket tett azért, hogy védelmet és támogatást nyújtson az ukrajnai háború elől menekülő embereknek

Az Európa Tanács rasszizmus és intolerancia elleni szakértői bizottsága (ECRI) csütörtökön közzétett, Magyarországról szóló jelentésében kiemelték, hogy Magyarországon fokozták a gyűlölet-bűncselekmények kivizsgálásának hatékonyságát, az illetékes hatóságok a roma integráció javításán fáradoztak, valamint azt, hogy Magyarország komoly erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy védelmet és támogatást nyújtson az ukrajnai háború elől menekülő embereknek.

A strasbourgi székhelyű, 46 tagállamot számláló Európa Tanács szakértői mindenek előtt üdvözölték a legutóbbi, 2015-ös jelentés elfogadása óta elért pozitív fejleményeket Magyarországon.
A szakértők ugyanakkor aggodalmuknak adtak hangot az „LMBTI-közösségekhez tartozók emberi jogait súlyosan aláásó” jogszabályi változások elfogadása, valamint a koronavírus-járvány idején kihirdetett vészhelyzet időszakához kapcsolódó intézkedésekkel kapcsolatban.
A jelentés szerint Magyarországon a politikai és az általános közbeszéd „egyre inkább idegengyűlölővé” vált, ami negatívan érinti a menekülteket, menedékkérőket és migránsokat, a muszlimokat és a szexuális kisebbségekhez tartozókat. A jelentés ezért arra ösztönzi a közéleti szereplőket, beleértve a politikai vezetőket is, hogy „azonnal, határozottan és nyilvánosan” lépjenek fel a rasszista és az LMBTI-ellenes gyűlöletbeszéddel szemben.
Az ECRI aggodalmát fejezi ki amiatt is, hogy a romák iskolai lemorzsolódási aránya továbbra is magas, az oktatásban továbbra is széles körben elterjedt a szegregáció. A romák a leghátrányosabb helyzetben vannak a munkaerőpiacon, továbbá folytatódik kényszerkilakoltatásuk, gyakran megfelelő lakhatási megoldás nélkül – írták.
Véleményük szerint kérdéseket vet fel a 2020-ig önálló esélyegyenlőségi szervként működő Egyenlő Bánásmód Hatóság összevonása az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalával. Ezzel kapcsolatban nem tartottak előzetes egyeztetést, és nem szerveztek tájékoztató kampányt sem a szélesebb nyilvánosság számára az új intézményi keretek és a rendelkezésre álló jogorvoslatok ismertetésére – jegyezte meg a jelentés.
Az ECRI a magyar hatóságoknak címzett két ajánlás „elsőbbségi végrehajtását” kérte. Magyarországnak megbízást kell adnia a veszélyhelyzet időszakában elfogadott jogalkotási intézkedések független felülvizsgálatára, különös tekintettel az intézkedések hatásáról az LMBTI-közösségekre, valamint az emberi jogi normáknak való megfelelésre az egyenlőség és a megkülönböztetésmentesség területén. A magyar hatóságoknak továbbá növelnie kell a bűnüldöző szervek kapacitását a rasszista és LMBTI-ellenes gyűlöletbeszéd és gyűlöletbűncselekmények azonosítása és kezelése terén.
A jelentéstevők további ajánlásokat is megfogalmaztak Magyarország számára, melyek között szerepel országos figyelemfelkeltő kampány szervezése a diszkrimináció áldozatai számára elérhető panasztételi módokról. Az ajánlások szerint jogszabályi szinten kell lépéseket tenni annak érdekében, hogy gyors, átlátható és mindenki számára hozzáférhető eljárások révén biztosítsák egy ember nemének jogi elismerését, meg kell szüntetni a roma gyerekeket érintő iskolai szegregáció minden formáját, valamint átfogó integrációs stratégia elfogadására van szükség a migránsok számára.

Közel 8 ezren menekültek a háború elől Magyarországra

Magyarország területére 2023. március 8-án 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 3915 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 3620 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 44 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2023. március 8-án 15 ember, közülük 3 gyermek érkezett Budapestre vonattal. A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Ukrán vezérkar: az orosz erők folytatják Bahmut ostromát

Az orosz erők továbbra sem hagytak fel a Donyeck megyei Bahmut ostromával, és változatlanul próbálják áttörni az ukrán csapatok védelmét a Harkiv megyei Kupjanszknál és a donyecki régióban lévő Limannál – írta szerda esti harctéri helyzetjelentésében az ukrán vezérkar.

Az ukrán határőrség a Telegramon arról számolt be, hogy a nap folyamán ukrán határőrök visszaverték az orosz csapatok rohamát Bahmutnál, nyolc orosz katonát megöltek és 23-at megsebesítettek. „Az orosz harci repülőgépek tüzérséggel, rakéta-sorozatvetőkkel és kazettás lőszerrel támadták az ukrán hadsereg állásait Bahmut peremvidékén. Az ukrán határőrök aknavetőket és légi felderítést alkalmaztak, valamint kézi lőfegyverekkel közelharcot vívtak az orosz katonákkal” – írta közleményében a határőrség.
Az ukrán vezérkar értesülései szerint az orosz megszállás alá került, Luhanszk megyei Kreminnában jelentősen megnövekedett azoknak az eseteknek a száma, amelyekben a helyi megszálló hatóságok kilakoltatják a helyi lakosokat otthonukból, hogy az újonnan érkezett orosz katonákat költöztessék be oda.
A vezérkar jelentése szerint szerdán az orosz erők 22 légicsapást hajtottak végre és 29-szer támadtak rakétasorozatvetőkkel. Bevetettek egy iráni gyártmányú Sahíd drónt, amelyet az ukrán erők megsemmisítettek. A nap folyamán az orosz erők a csernyihivi és a harkivi régiók településeit is ágyúzták.
Az ukrán légierő 11 csapást mért az orosz csapatok koncentrációs területeire és egy csapást egy ellenséges légvédelmi rakétarendszer pozíciójára, a rakéta- és tüzérségi egységek pedig eltaláltak el egy orosz parancsnoki állást – derült ki a vezérkar jelentéséből.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a csütörtökön is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine