Szijjártó Péter: Magyarország kiveszi a részét a legkevésbé fejlett országok támogatásából
Magyarország kész továbbra is kivenni a részét a világ legkevésbé fejlett országainak támogatásából a stabilitás erősítése és a további illegális migrációs hullámok megelőzése érdekében – közölte a tárca tájékoztatása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Katarban.
A tárcavezető a legkevésbé fejlett országokkal foglalkozó Dohába kihelyezett ENSZ-konferencián kiemelte, hogy hazánkat Ukrajna szomszédságában közvetlenül sújtják a háború negatív hatásai, és habár regionális fegyveres konfliktusról van szó, annak következményei világszerte érezhetők, Európától több ezer kilométerre is.
Felszólalásában aláhúzta: a háború világossá tette, hogy milyen törékeny is az eddig fennálló rendszer, miután komoly kihívások jelentkeztek a globális élelmiszer- és energiaellátásban, ami pedig biztonsági kockázatokat is maga után vonhat.
„Súlyos biztonsági kockázatokat eredményezhet az élelmiszerhiány és az energiaárak emelkedése azon országokban, amelyek egyébként is alacsonyabb fejlettségi szinten állnak és ahol a stabilitás nem olyan szilárd” – figyelmeztetett.
Majd hozzátette, hogy ez könnyen szélsőséges ideológiák terjedéséhez és erősödő fenyegetettséghez vezethet, amely tényezők a tömeges illegális migráció legfőbb kiváltó okai közé tartoznak.
Szijjártó Péter rámutatott, hogy Európa súlyos biztonsági kockázatokkal néz szembe kelet felől, és ilyen körülmények között aligha lenne képes kezelni egy, a fokozott illegális bevándorlás képében jelentkező biztonsági kihívást déli irányból.
„Az ukrajnai háború tükrében minden eddiginél fontosabb lenne a legkevésbé fejlett országok jelentős támogatása a további masszív illegális migrációs hullámok elkerülése érdekében” – fogalmazott.
Leszögezte: Magyarország kész kivenni ebből a részét, ahogyan eddig is tette, kész támogatni az ENSZ-ben és az Európai Unióban minden olyan kezdeményezést, amely az érintett országok támogatásának növelését célozza a stabilitás erősítése érdekében.
A miniszter a kormány eddigi intézkedéseire példaként hozta fel, hogy az Eximbank 760 millió dolláros hitelkeretet nyitott a legkevésbé fejlett országok vállalataival folytatott együttműködés elősegítésére.
Emellett 250 millió dollár értékben kötött segélyhiteleket hirdettek a vízgazdálkodási, az egészségügyi, az élelmiszerbiztonsági helyzet javítása érdekében.
Szavai szerint a koronavírus-világjárvány is hatalmas kihívást jelentett a szegényebb országoknak, ezért hazánk 1,7 millió vakcinadózissal segítette a globális védekezést, és miután bőségesek a készletek, kész ezt tovább fokozni.
Fontosnak nevezte azt is, hogy a magyarországi felsőoktatásban 715 ösztöndíjas helyet tartanak fenn a legkevésbé fejlett országokból érkező hallgatók számára, s ezekre idén 9991 jelentkező pályázott, így a számot növelhetik is.
Végezetül közölte, hogy a kormány 65 projekten keresztül körülbelül nyolcmillió dollárral támogatta a szóban forgó államok keresztény közösségeit. „Ezeréves keresztény államisággal rendelkező országként felelősséget érzünk a rászoruló keresztény közösségekért világszerte” – mondta.
