Az orosz-ukrán háború 377. napja – FRISSÜL

Immár háromszázhetvenhetedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb keddi történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Ukrán vezérkar: az ukrán erők ismét visszaverték az orosz csapatok rohamát Bahmutnál

Az ukrán csapatok meghiúsították az orosz erők újabb támadásait a Donyeck megyei Bahmutnál – közölte az ukrán vezérkar kedd esti harctéri helyzetjelentésében.

Szerhij Cservatij, az ukrán keleti erők szóvivője egy tévéműsorban arról beszélt, hogy az orosz hadsereg újabb veszteségeket szenvedett a Bahmutért vívott csatákban, az elmúlt nap során 244 orosz katona halt meg, további 315 pedig megsebesült. „Az ellenség már tartalékokat keres a kimerült csapatok pótlására” – állította.
Szavai szerint a nap folyamán kilenc összecsapást vívtak Bahmut térségében, és az orosz erők 26 támadást hajtottak végre az ukrán védelmi erők állásai ellen.
Kijelentette: a Bahmutban tartózkodó ukrán csapatoknak most az a feladatuk, hogy „megtörjék az ellenség harci potenciálját”, és biztosítsák az ukrán erősítés számára az odajutást.
A vezérkar a jelentésben kitért arra, hogy az ukrán légierő kedden hat csapást mért a térségben orosz bázisokra, a rakéta- és tüzérségi egységek pedig eltaláltak egy Buk típusú orosz légvédelmi rakétarendszert, valamint három „koncentrációs területre” mértek csapást. Eközben az orosz hadsereg 19 légi- és egy rakétacsapást hajtott végre, valamint öt támadást rakéta-sorozatvetőkkel.

Orosz védelmi miniszter: Bahmut bevétele megnyitja az utat az ukrán védelem belsejébe

Artemivszk (Bahmut) város elfoglalása megnyitja az utat a támadás előtt az ukrán védelem belseje felé – jelentette ki Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter a tárca vezetői állományával kedden megtartott telefonkonferencián.

„Artemivszk felszabadítása folytatódik. Ez a város az ukrán erők fontos védelmi csomópontja a Donyec-medencében. Ellenőrzésünk alá vonása lehetővé teszi a további offenzívákat az ukrán fegyveres erők védelmének mélyébe” – mondta Sojgu.
Jan Gagin, az Ukrajnától elcsatolt donyecki régió megbízott vezetőjének tanácsadója kedden, a Rosszija 24 hírcsatornán azt mondta, hogy az orosz erők Artemivszknek már csaknem felét ellenőrzésük alá vonták, és már a tüzérség is benyomult a városba.
Gagin szerint az ukrán erők kisebb csoportjai kaotikusan vonulnak vissza az országutakon, miközben a városba vezető aszfaltozott utakat az orosz tüzérség tűz alatt tartja. A tisztségviselő szerint a súlyos veszteségek és a felázott talaj okozta nehézségek ellenére az ukrán fél megpróbál erősítést eljuttatni a városba. A helyőrség létszámát tízezer körülire becsülte.
Jevgenyij Prigozsin, az Artemviszk ostromában kulcsszerepet jásztó Wagner katonai magánvállalat alapítója hétfőn éjjel közölte, hogy az ukrán hadsereg ellentámadásra készül a város térségében, amihez csapatokat vont össze Szlovjanszkban, Sziverszkben, valamint Csasziv Jar és Kosztyantyinivka környékén. Prigozsin a sajtószolgálata által kiadott közleményében 12-20 ezerre becsülte a városban maradt ukrán erők létszámát.
Apti Alaudinov vezérőrnagy, az Ahmat különleges egység parancsnoka, a luhanszki „népi milícia” 2. hadtestének parancsnokhelyettese a Rosszija 1 televízióban szintén egy ukrán ellentámadás előkészületeiről beszélt. Alaudinov, aki egy ellene elkövetett mérgezéses merénylet után tért vissza a frontra, azt állította, hogy a városban sok ukrán katona adja meg magát.
Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a keddi hadijelentést ismertetve az ukrán fegyveres erők személyi állományának az elmúlt egy nap alatt elszenvedett veszteségét 315 főben határozta meg. Közülük, mint mondta, „Liman irányában” 125, a Donyeck körzetében vívott harcokban pedig 75 katona esett el.
A tábornok a megsemmisített ukrán haditechnikai eszközök és katonai objektumok között említett meg egy Szu-24-es és egy Szu-25-ös repülőgépet, három harckocsit, egy amerikai Paladin és egy lengyel Krab önjáró löveget, egy amerikai M777-es tarackot és egy lőszerraktárt.
Az orosz védelmi tárca közölte, hogy kedden 90 orosz katona tért vissza ukrán hadifogságból.
Szergej Sojgu a moszkvai katonai tárca keddi tanácskozásán azt mondta, hogy az ukrán fegyveres erők veszteségei februárban meghaladták a 11 ezer főt, ami 40 százalékkal több a januári adatnál. Rámutatott, hogy a nyugati országok az amerikai stratégia jegyében, amely Oroszország fegyveres erővel való megtörését célozza, fokozták az Ukrajnába irányuló fegyver- és haditechnika-i eszközök szállítását, valamint az ukrán hadseregnek szánt képzési programokat.
„Mindemellett a NATO-nak a kijevi rezsim számára nyújtott támogatása nem vezet az ukrán csapatok harctéri sikereihez. Éppen ellenkezőleg, az ukrán fegyveres erők veszteségei jelentősen megnőttek” – mondta a védelmi miniszter.
„Megdöbbentő a kijevi rezsimnek a saját népe iránt közömbössége, amely – hogy a nyugati megbízói kedvében járjon -, nem törődik a hatalmas emberveszteséggel. A magunk részéről továbbra is a személyi állományunk és a civilek életének és épségének megőrzését tekintjük prioritásnak” – tette hozzá. Elmondta, hogy az orosz fegyveres erők az elmúlt hónap során elsősorban Donyeck és Kupjanszk irányában értek el haladást, és öt települést foglaltak el.
Az orosz ellenőrzés alá került területek több településéről, köztük Donyeckből jelentettek a helyi hatóságok kedden ukrán tüzérségi támadást. A Zapozzsja megyei Pologiban egy civil megsebesült.
Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) bejelentette, hogy a háborúban ukrán oldalon harcoló öt georgiai „zsoldos” ellen adott ki nemzetközi körözést, további három ellen pedig bűnvádi eljárást indított.

Kijev: újabb fogolycserét hajtott végre Ukrajna és Oroszország

Újabb fogolycserét hajtott végre Ukrajna és Oroszország, aminek köszönhetően 130 ukrán katona térhetett haza – közölte kedden Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál az orosz védelmi minisztérium közlését idézve azt írta, hogy cserébe Kijev 90 orosz katonát engedett szabadon.
Jermak kiemelte, hogy a kiszabadított ukrán katonák között négy nő van. Hozzátette, hogy 87-en a Donyeck megyei Mariupol – közülük 71-en a városban lévő Azovsztal üzem -, 35-en pedig a régióbeli Bahmut és Szoledar városok védelmében vettek részt. Közölte, hogy sokuknak súlyos sebesülései vannak.
Dmitro Lubinec ukrán emberi jogi biztos hozzáfűzte, hogy az orosz fogságból hazatérő katonák között a legfiatalabb még nem töltötte be a 21. életévét, a legidősebb pedig nemsokára 64 éves lesz.

Ukrán miniszter: a heves harcok ellenére maradt néhány ezer lakos Bahmutban

A Donyeck megyében található Bahmutban az ottani heves harcok ellenére maradt néhány ezer lakos és néhány tucatnyi gyerek – közölte kedden egy tévéműsorban Irina Verescsuk, az ideiglenesen megszállt területek reintegrációjáért felelős miniszter.

A tárcavezető szavai szerint kevesebb mint négyezren maradtak, köztük legalább 38 gyerek. Megjegyezte, hogy a teljeskörű orosz invázió tavaly februári kezdete előtt több mint 70 ezer ember élt a városban, köztük 12 ezer gyerek. A lakosok 95 százalékát mostanra evakuálták – tette hozzá.
Verescsuk hangsúlyozta, hogy jelenleg nagyon nehéz elérni a várost a heves tüzérségi támadások miatt. „Ráadásul azok, akik maradtak, pincékben húzzák meg magukat, de nem jelzik tartózkodási helyüket, ami alapján meg lehetne találni őket” – magyarázta, hozzátéve, hogy továbbra is próbálják evakuálni a városban maradt civileket.
Az Ukrajinszka Pravda emlékeztetett arra, hogy február elején még körülbelül kétszáz gyerek volt Bahmutban.
Az ukrán ombudsmani hivatal közölte, hogy jelenleg 356 gyermeket tekintenek eltűntnek Ukrajnában. A teljeskörű invázió kezdete óta 16 224 gyereket hurcoltak el az oroszok, közülük 308-at sikerült visszahozni. Ezenfelül 10 230 eltűnt gyereket megtaláltak. A hivatal adatai szerint a fegyveres agresszió következtében 464 gyermek halt meg, további 931 pedig megsebesült.

Jens Stoltenberg: a bővítési folyamat befejezése kiemelten fontos a NATO számára

A NATO-bővítés folyamatának befejezése kiemelten fontos a katonai szövetség számára; Finnország és Svédország meghívása a szövetség tagjai közé azt üzeni, hogy a NATO szerint minden nemzetnek joga van megválasztania, milyen úton kíván haladni – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben, Bajram Begaj albán államfővel tartott sajtótájékoztatóján kedden.

Jens Stoltenberg emlékeztetett: a tagállamok mindegyike, köztük Törökország és Magyarország is hozzájárult Finnország és a Svédország meghívásához a NATO tagjai közé, továbbá aláírták a csatlakozásról szóló jegyzőkönyvet.
A főtitkár reményét fejezte ki, hogy a többi 28 tagországhoz hasonlóan Törökország és a Magyarország is mihamarabb ratifikálja a csatlakozásról szóló egyezményt. Ezzel kapcsolatban közölte, nemrégiben megegyezett Recep Tayyip Erdogan török elnökkel arról, hogy a hét második felében folytatják a bővítés kérdésével foglalkozó megbeszélésüket Brüsszelben.
Stoltenberg üdvözölte a kedden Svédországba látogató magyar delegáció nyilatkozatát, mely szerint a magyar Országgyűlés hamarosan ratifikálhatja az ország csatlakozási dokumentumát. Noha még vannak feladatok, ez lesz a katonai szövetség történetének leggyorsabb csatlakozási folyamata – tette hozzá a NATO-főtitkár.
Kijelentette továbbá: a katonai szövetség segíti Ukrajnát az Oroszországgal vívott háborúban azzal, hogy ellátja „mindennel”, amire a megtámadott országnak szüksége van a győzelemhez.
A NATO-főtitkár végezetül fontosnak nevezte a Belgrád és Pristina viszonyának rendezését célzó párbeszéd múlt héten elért eredményét, mely szerint megegyezés született a Szerbia és Koszovó közötti kapcsolatok helyreállítását célzó, uniós javaslatra született megállapodásról. Ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: „történelmi lehetőségünk van arra, hogy tartós békét teremtsünk a régióban”. A megoldásnak az emberi jogok, a demokratikus értékek és a jószomszédi kapcsolatok betartásán kell alapulnia – hangsúlyozta Stoltenberg.
Az albán államfő, Bajram Begaj a sajtótájékoztatón kijelentette: Koszovó 15 éve független állam, mely „keményen dolgozik a jogállamiság megteremtésén, majd úgy fogalmazott: „teljes mértékben támogatjuk Koszovó útját a nemzetközi és regionális szervezetekben való tagsága felé, amihez természetesen hozzátartozik a NATO-tagság is”.
Hangsúlyozta továbbá, orvosi segély és katonai eszközök küldésével Albánia továbbra is támogatja Ukrajnát az Oroszországgal vívott háborúban. Szavai szerint Oroszország nagy veszélyt jelent a NATO-tagállamokra és a Nyugat-Balkán országaira egyaránt, mivel fokozta hadműveleteinek intenzitását.
Az albán elnök kijelentette: a NATO-nak kötelessége terjeszkedni. Azt mondta, Albánia volt az egyik első ország, amelyik ratifikálta Svédország és Finnország NATO-csatlakozásáról szóló megállapodásokat. A szövetség „nyitott ajtók” politikája lehetővé teszi Koszovónak, valamint Finnországnak és Svédországnak, hogy értékeket vigyen a NATO-ba – mondta.
Végezetül elmondta: Albánia jelen van a KFOR-misszióban, részt vesz a Lettországban és Bulgáriában szolgálatot teljesítő NATO-missziókban, és folyamatosan dolgozik hadserege modernizálásán és kapacitásának fejlesztésén. Albánia minden feltételt teljesíteni fog ahhoz, hogy az Európai Unió tagjává váljon – tette hozzá Bajram Begaj.

Kreml: Moszkva odafigyel Peking álláspontjára

Moszkva figyelmet fordít Pekingnek az ukrajnai rendezéssel kapcsolatos elképzeléseire – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő kedden újságíróknak.

„Egy olyan nagy, gigantikus, erős és tekintélyes ország, mint Kína, nem teheti meg, hogy ne szólaljon meg azokban a kérdésekben, amelyek a globális napirend élén szerepelnek. Nagy figyelmet fordítunk minden olyan véleményre, amelyet Pekingből hallunk a kollégáinktól” – mondta Peszkov.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy Ukrajna témája milyen helyen szerepelhet majd Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök közelgő tárgyalásain, annyit mondott, hogy a két ország között különböző szinteken folyamatos a kapcsolattartás, és a két államfő „meglehetősen gyakori, és bizalmon alapuló párbeszédet” folytat egymással. Nem kívánta kommentálni azt az értesülést, amely szerint Hszi március 21-én érkezhet Moszkvába. Mint mondta, a Kreml idejében be fogja jelenteni a látogatás időpontját.
A Kreml szóvivője „egyet nem értését fejezte ki” Csin Kang kínai külügyminiszternek azzal a kijelentésével kapcsolatban, amely szerint az ukrajnai válságot láthatatlan kéz irányítja. Mint mondta, a kéz látható, és az Egyesült Államoké.
„Washington nem akarja, hogy ez a háború véget érjen, Washington akarja és mindent megtesz azért, hogy ez a háború folytatódjon. Ez egy látható kéz” – mondta.
Peszkov szerint jelenleg nincsenek meg a feltételei az ukrajnai helyzet békés mederbe terelésének, ezért Oroszország arra törekszik, hogy a „különleges hadművelet” elérje céljait.

Orosz védelmi miniszter: Bahmut bevétele megnyitja az utat az ukrán védelem belsejébe

Artemivszk (Bahmut) város elfoglalása megnyitja az utat a támadás előtt az ukrán védelem belseje felé – jelentette ki Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter a tárca vezetői állományával kedden megtartott telefonkonferencián.

„Artemivszk felszabadítása folytatódik. Ez a város az ukrán erők fontos védelmi csomópontja a Donyec-medencében. Ellenőrzésünk alá vonása lehetővé teszi a további offenzívákat az ukrán fegyveres erők védelmének mélyébe” – mondta Sojgu.
Jan Gagin, az Ukrajnától elcsatolt donyecki régió megbízott vezetőjének tanácsadója kedden, a Rosszija 24 hírcsatornán azt mondta, hogy az orosz erők Artemivszknek már csaknem felét ellenőrzésük alá vonták, és hogy már a tüzérség is benyomult a városba.
Gagin szerint az ukrán erők kisebb csoportjai kaotikusan vonulnak vissza az országutakon, miközben a városba vezető aszfaltozott utakat az orosz tüzérség tűz alatt tartja. A tisztségviselő szerint a súlyos veszteségek és a felázott talaj okozta nehézségek ellenére az ukrán fél megpróbál erősítést eljuttatni a városba. A helyőrség létszámát tízezer körülire becsülte.
Jevgenyij Prigozsin, az Artemviszk ostromában kulcsszerepet jásztó Wagner katonai magánvállalat alapítója hétfőn éjjel közölte, hogy az ukrán hadsereg ellentámadásra készül a város térségében, amihez csapatokat vont össze Szlovjanszkban, Sziverszkben, valamint Csasziv Jar és Kosztyantyinivka környékén.
Sojgu a moszkvai katonai tárca keddi tanácskozásán azt mondta, hogy az ukrán fegyveres erők veszteségei februárban meghaladták a 11 ezer főt, ami 40 százalékkal több a januári adatnál. Rámutatott, hogy a nyugati országok az amerikai stratégia jegyében, amely Oroszország fegyveres erővel való megtörését célozza, fokozták az Ukrajnába irányuló fegyver- és haditechnika-i eszközök szállítását, valamint az ukrán hadseregnek szánt képzési programokat.
„Mindemellett a NATO-nak a kijevi rezsim számára nyújtott támogatása nem vezet az ukrán csapatok harctéri sikereihez. Éppen ellenkezőleg, az ukrán fegyveres erők veszteségei jelentősen megnőttek” – mondta a védelmi miniszter.
„Megdöbbentő a kijevi rezsimnek a saját népe iránt közömbössége, amely – hogy a nyugati megbízói kedvében járjon -, nem törődik a hatalmas emberveszteséggel. A magunk részéről továbbra is a személyi állományunk és a civilek életének és épségének megőrzését tekintjük prioritásnak” – tette hozzá.
Elmondta, hogy az orosz fegyveres erők az elmúlt hónap során elsősorban Donyeck és Kupjanszk irányában értek el haladást, és öt települést foglaltak el.
Az orosz ellenőrzés alá került területek több településéről, köztük Donyeckből jelentettek a helyi hatóságok kedden ukrán tüzérségi támadást.
Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) bejelentette, hogy a háborúban ukrán oldalon harcoló öt georgiai „zsoldos” ellen adott ki nemzetközi körözést, további három ellen pedig bűnvádi eljárást indított.

Eurostat: ismét kevesebb ukrajnai menekült kért ideiglenes védelmi státuszt az EU-ban

Januárban ismét kevesebb ukrajnai menekült kért ideiglenes védelmi státuszt az Európai Unió tagállamaiban az előző hónap adataihoz képest; továbbra is Lengyelország adta meg a legtöbb ilyen jogi státuszt az ukrajnai kérelmezőknek – tájékoztatott kedden az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat.

Az uniós hivatal közlése szerint a háború elől Ukrajnából elmenekültek januárban is nagy, de csökkenő számban regisztráltak ideiglenes védelemre, amelynek révén kaphatnak egyebek mellett egészségügyi ellátást, dolgozhatnak, a gyerekeik pedig állami iskolába járhatnak.
Az év első hónapjában a legtöbb, 28 445 ideiglenes védelmi státuszt biztosító Lengyelországot Németország (28 205), Románia (8955) és Spanyolország (4250) követte. Lengyelország januárban a decemberi adatokhoz képest 3415-tel kevesebb ilyen státuszt adott meg a kérelmezőknek. Jelentős volt a csökkenés továbbá Romániában, ahol a novemberi adatokhoz képest januárban 2305-tel kevesebb ilyen jogállást biztosítottak, míg Olaszországban és Írországban kétezerrel. Jelentősebb növekedést a decemberi adatokhoz képest Németországban (+3095) jelentettek.
Az ukrajnai háború kezdete óta a legtöbb ideiglenes védelmi státuszt Németország (971 920) és Lengyelország (969 425) biztosította.
Az egyes tagállamok népességéhez viszonyítva januárban az ideiglenes védelemben részesülő ukrán állampolgárok ezer lakosra jutó aránya Cipruson (1,0), valamint Észtországban és Lengyelországban (mindkettőben egyaránt 0,8) volt a legnagyobb.
A menekült ukrajnai kiskorúak számára januárban Németország biztosította a legtöbb, 8275 ideiglenes védelmet, majd Lengyelország (6800) és Románia (2905) következett.
A jelentésből kiderült azt is, hogy Magyarország az ideiglenes védelemi státusz bevezetése óta márciusban 1440, áprilisban 7075, májusban 6935, júniusban 5650, júliusban 2794, augusztusban 1895, szeptemberben 1220, októberben 1240, novemberben 1040, decemberben 410, januárban pedig 725 ilyen jogállást biztosított ukrajnai menekültek számára.

Közel 7500-an menekültek Magyarországra a háború elől

Magyarország területére 2023. március 6-án 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 4041 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 3357 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 41 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2023. március 6-án 44 ember, köztük 6 gyermek érkezett Budapestre vonattal – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Ukrán vezérkar: az orosz erők egyelőre sikertelenül támadták Bahmutot

Az Ukrajnát támadó orosz erők „sikertelen rohamműveleteket hajtottak végre” a Donyeck megyében lévő Bahmut város és környéke ellen hétfőn – írta esti harctéri helyzetjelentésében az ukrán vezérkar.

Szerhij Cservatij, az ukrán keleti erők szóvivője egy tévéműsorban elmondta, hogy az orosz csapatok egy nap alatt mintegy 130-szor nyitottak tüzet az ukrán katonák bahmuti állásaira. Szavai szerint az orosz hadsereg most a legjobb egységeit ehhez a városhoz irányította, és ott összpontosítja tüzérségének tűzerejét.
A vezérkar a jelentésben kitért arra, hogy az ukrán légierő hétfőn 12 csapást mért az orosz erők bázisaira, valamint egy légvédelmi fegyverrendszerükre. Az ukrán rakéta- és tüzérségi csapatok három orosz „koncentrációs területre” és egy légvédelmi fegyverre mértek csapást. Eközben az orosz erők 42 légi- és öt rakétatámadást hajtottak végre, valamint tíznél többször nyitottak tüzet rakéta-sorozatvetőkkel.
A támadó műveleteket az orosz erők – a korábbi napokhoz hasonlóan – főként a Harkiv megyei Kupjanszk, valamint Donyeck megyében Bahmut mellett Liman, Avgyijivka és Sahtarszk térségében összpontosítják – derül ki a jelentésből.

Európa Tanács: fel kell lépni az elhurcolt gyermekek és családjaik újraegyesítése érdekében

Sürgős fellépésre van szükség az Oroszországba és az oroszok által megszállt területekre hurcolt ukrán gyermekek és családjaik újraegyesítéséhez – jelentette ki Dunja Mijatovic, a strasbourgi székhelyű, 46 tagországot számláló Európa Tanács emberi jogi biztosa hétfőn.

Dunja Mijatovic ukrajnai látogatását követően közzétett nyilatkozatában emlékeztett: az orosz hatóságok a háború kezdete óta ukrán gyermekek ezreit, gyakran egész árvaházak és más gondozási intézmények lakóit evakuálták Oroszországba, vagy Ukrajnán belül a megszállt területekre.
Közölte, hogy egy 2022 májusában elfogadott orosz elnöki rendelet felgyorsítja az orosz állampolgárság megadását az árvának tekintett vagy szülői felügyelet nélkül maradt ukrajnai gyermekek számára. A rendelet gyors végrehajtását az orosz köztisztviselők a hatalom minden szintjén támogatják – írta.
Az emberi jogi biztos arra hívta fel a figyelmet, hogy a gyermekek jogairól szóló ENSZ-egyezmény részes államai, köztük Oroszország, azt vállalták, hogy tiszteletben tartják a gyermekek mindenek felett álló érdekét és a gyermekek azon jogát, hogy megőrizzék személyazonosságukat, beleértve az állampolgárságukat, nevüket és a családi kapcsolataikat. A negyedik genfi egyezmény 49. és 50. cikke szintén tiltja a gyermekek állampolgárságának erővel történő megváltoztatását – mondta.
Mijatovic kijelentette: súlyosan sérti az emberi jogokat, hogy Oroszország nem küldi vissza családjukhoz az elhurcolt ukrán gyermekeket.
„Az ukrán gyermekek és családjaik újraegyesítése nem várhat. A családegyesítést megkönnyítő intézkedéseket a lehető leghamarabb meg kell hozni. Az idő múlása elkerülhetetlenül gyengíti e gyermekek családjukkal való kapcsolatát, és megnehezíti az esetleges újraegyesítést” – fogalmazott.
A helyzet orvoslására sürgősen megoldásokat kell találni – hangoztatta. Meg kell erősíteni a szüleiket a háború során elvesztő, felnőtt kísérő nélküli, valamint a hozzátartozóiktól elszakított gyermekek azonosítását és nyilvántartásba vételét, és családjuk felkutatását. A családegyesítés céljából pedig új eljárásokat kell bevezetni, ugyanis az emberi jogok nyomon követésére szolgáló, jelenleg érvényes mechanizmusok nem megfelelőek, mivel az orosz hatóságok nem hajlandók hozzáférést biztosítani a gyerekekhez, irataikhoz, és nem hajlandók együttműködni a nemzetközi hatóságokkal a gyerekek visszatérésének megkönnyítésében – mondta.
A gyermekek jelentik Ukrajna reményét és jövőjét. Nem szabad fukarkodni az erőfeszítéssel, minden megoldást meg kell vizsgálni, hogy a gyermekek a lehető leghamarabb újra találkozhassanak családtagjaikkal – hangsúlyozta az Európa Tanács emberi jogi biztosa.

Az ukrán szárazföldi erők parancsnoka ismét ellenőrzést tartott Bahmutban

Olekszandr Szirszkij vezérezredes, az ukrán szárazföldi erők parancsnoka ismét a Donyeck megyei Bahmutba látogatott az elmúlt hétvégén, és azt mondta, hogy a támadó orosz erőkkel a városért vívott csaták elérték legnagyobb intenzitásukat – közölte az ukrán Katonai Médiaközpont hétfőn.

„Az orosz erők a Wagner zsoldoscsoport újabb alakulatait vezényelték a városhoz. Az ukrán katonák bátran védik pozíciójukat Bahmut északi részén, igyekeznek megakadályozni a város körbekerítését. Ellenállásunk ezen a hadszíntéren már több hónapja tart. Az ellenség egész idő alatt a város elfogására törekszik, amit katonáink kitartása akadályoz meg. Védőink jelentős veszteségeket okoztak az ellenségnek, nagyszámú felszerelést elpusztítottak, a Wagner csoport legjobb támadó egységeit harcba kényszerítették, és csökkentették az ellenség támadási képességeit” – jelentette ki Szirszkij vasárnap a közlemény szerint, amelyet az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett.
A szárazföldi erők parancsnoka a mostanit megelőzően március 3-án és február 25-én tett látogatást Bahmutban. Hétfőn részt vett a Volodimir Zelenszkij elnök által összehívott haditanácsülésen, amelyen megvitatták Bahmut védelmét. Az Ukrajinszka Pravda beszámolója szerint Olekszandr Szirszkij és Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka egyaránt támogatta a védekezési hadművelet folytatását és a bahmuti ukrán állások további erősítését.

Az ukrán elnöki iroda vezetője háborús bűntettnek nevezte egy ukrán hadifogoly agyonlövését

Háborús bűntettnek nevezte Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője hétfőn azt, hogy az országa elleni háborút folytató oroszok agyonlőttek egy foglyul ejtett, fegyvertelen ukrán katonát.

Az orosz katonák maguk készítettek egy videofelvételt a hadifogoly agyonlövéséről, amely gyorsan elterjedt az interneten. A felvételen az látható, hogy a fegyvertelen ukrán katona az mondja: „Dicsőség Ukrajnának!”, majd szitokszavak kíséretében oroszok gépkarabélyokkal agyonlövik.
Andrij Jermak a Telegram közösségi oldalon azt írta, hogy Oroszországban háborús bűnöket követnek el, amit propagandájukkal és „nácikról szóló mítoszokkal fehérítenek ki”. „Ez egy újabb példája egy fogságba esett ember megölésének, ami egyben nemzeti jelentéktelenségük és gyengeségük jele is. Minden ilyen háborús bűnt meg kell büntetni. Senki sem bújhat el a felelősségre vonás elől” – fogalmazott az elnöki iroda vezetője.

Donyecki tisztségviselő: tízezernyi ukrán katonát kerítettek be Bahmutban

Nagyságrendileg tízezer ukrán katonát keríthettek be az ostromlott Artemivszk (Bahmut) városban – jelentette ki Jan Gagin, az Ukrajnától elcsatolt donyecki régió tanácsadója hétfőn a Rosszija 1 tévécsatornán.

„Elég nagy helyőrség maradt Artemivszkben, körülbelül tízezer ember, talán még valamivel több is. Néhány egység elhagyta, továbbiak pedig igyekeznek elhagyni a várost. Ugyanakkor a tüzérségünk arra törekszik, hogy elérje őket” – mondta.
Gagin szerint Artemivszknél hasonló „katlan” alakult ki, mint 2015-ben Debalcevénél. Mint mondta, orosz erők felügyelik a városba vezető összes utat. Nem zárta ki annak lehetőségét, hogy az ukrán csapatok megkísérelnek majd kitörni Csasziv Jar felé, hozzátéve, hogy akkor a napi veszteségük meg fogja haladni a jelenlegi mintegy ötszáz halottat és sebesültet.
Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a hétfői hadijelentést ismertetve azt állította, hogy az ukrán fegyveres erők személyi állományában okozott veszteség az elmúlt nap folyamán a front teljes hosszában mintegy félezer fő volt, közülük mintegy 225 katona a Donyeck körzetében folytatott harcokban esett el, több mint 160 pedig Liman térségében. A tábornok a megsemmisített ukrán haditechnikai eszközök és katonai létesítmények között sorolt fel egy Szu-27-es és egy MiG-29-es repülőgépet, egy Mi-8-as helikoptert, egy Sz-300-as és egy Buk-M1-es légvédelmi rendszert, valamint egy harckocsit és egy lőszerraktárt.
Az orosz védelmi minisztérium hétfőn megosztott egy videót, amelyen állítása szerint az orosz hadsereg egy „új generációs” nagypontosságú lőszert vet be a műveleti övezetben. Az eszközt egy hangár ellen vetették be, amelynek födémjét átütve a lőszer megsemmisítette az ott összegyűjtött páncélozott és egyéb járműveket.
Vlagyimir Rogov, Zaporizzsja megye Moszkva által kinevezett igazgatási főtanácsának tagja a Szolovjov Live médiacsatornán kijelentette, hogy a régió azonos nevű székvárosában a lakosok segítik az orosz hadsereget az ukrán katonai objektumokra mért csapások koordinálásában.
Az orosz ellenőrzés alá került területek több városából, köztük Donyeckből jelentettek a helyi hatóságok ukrán tüzérségi támadást.
Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter hétfőn Mariupolban megtekintette az orosz katonai műszaki egységek által folytatott helyreállítási munkálatokat. A tárcavezetőnek a hivatalos tájékoztatás szerint megmutattak egy általuk felépített mentőközpontot, egy többfunkciós egészségügyi központot, valamint egy 12 négyemeletes épületből álló új lakótelepet, továbbá egy épülőben lévő negyedet, amely hat nyolcemeletes lakóházból, óvodákból és iskolákból áll, és az orosz Szövetségi Orvosi és Biológiai Ügynökség komplexuma is ott kap helyet.
Sojgunak egy nagyszabású vízvezeték építéséről is beszámoltak, amely az oroszországi Rosztov megyét a donyecki régióval, a Don folyót a Sziverszkij Donyec – Donyec-medence csatornával köti majd össze.

Ukrán légierő: Oroszország tizenöt kamikaze drónt indított Ukrajna ellen

Az ukrán légierő lelőtt 13-at abból a 15 iráni gyártású kamikaze drónból, amelyeket az orosz erők hétfőre virradó éjjel indítottak Ukrajna ellen – közölte Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője egy tévéműsorban.

„Az orosz erők északi irányból drónokat indítottak. Ezek Sahíd-136 típusú, iráni gyártású kamikaze drónok voltak. 15-öt indítottak, és ebből 13-at a légvédelem különféle fegyverekkel megsemmisített” – mondta el a szóvivő. Az ukrán légvédelemnek ezt az eredményét „elég jónak” minősítette. Arra kérte Ukrajna lakosságát, hogy ne hagyják figyelmen kívül a légi riasztásokat.
Vasárnap esete Kijevben, és az ukrajnai régiók csaknem felében légiriadót rendeltek el, amely hajnali négy óráig tartott – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn ismét összehívta a haditanácsot. Az elnöki iroda közlése szerint az ülésen a hadműveleti-stratégiai csapatcsoportok parancsnokai beszámoltak az államfőnek a frontokon kialakult helyzetről. Részletesen megvizsgálták a Donyeck megyei Bahmutnál kialakult hadiállapotot. A városnál már több hete heves harcok dúlnak az ukrán és az orosz erők között. A védelmi hadművelet menetét értékelve az elnök megkérdezte Valerij Zaluzsnijt, az ukrán fegyveres erők főparancsnokát, és Olekszandr Szirszkijt, a szárazföldi erők parancsnokát a Bahmutot érintő további intézkedésekről. Az elnöki iroda közleménye szerint katonai vezetők támogatták a védekezési hadművelet folytatását, és a bahmuti ukrán állások további erősítését.
A Herszon megyei kormányzói hivatal arról tájékoztatott, hogy az elmúlt nap folyamán az orosz erők a megyeszékhelyt, Herszont és több régióbeli települést tűz alá vettek. Ponyatyivka faluban célzottan egy lakóházra nyitottak tüzet, aminek következtében egy anya két gyermekével – egy 15 és egy 7 éves fiúval – együtt életét vesztetette. A Herszon peremvidékén fekvő Kingyijka településen az oroszok a vasárnapi istentisztelet idején nyitottak tüzet egy templomra. A bent lévő nagy számú hívő közül senki sem sérült meg, a lövedék a templom melletti paplakba csapódott.
Az ukrán vezérkar hétfő reggeli helyzetjelentésében arról számolt be, hogy az elmúlt nap során mintegy 650-nel 153 770-ra emelkedett az Ukrajnában elesett orosz katonák száma. Tájékoztatása szerint az orosz hadsereg tavaly február óta 3423 harckocsit és 2433 tüzérségi rendszert veszített Ukrajnában.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a kedden is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine