quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 02. 25. kedd
  -  Géza
0-24

Szijjártó Péter: emberi életeket mentene a béke

2023. március 05.

Emberi életeket mentene az ukrajnai béke, a magyar kormány ezért szorgalmazza a tűzszünetet és a béketárgyalások azonnali megkezdését – mondta a külgazdasági és külügyminiszter az N1 horvát hírtelevízió műsorában.

Szijjártó Péter az interjúban azt mondta, a nemzetközi közösség legfontosabb feladata jelen pillanatban az életek megmentése volna.

    Az Európai Unió többi részétől eltérő magyar álláspontot a miniszter azzal indokolta, hogy Ukrajnában jelentős, 150 ezer fős magyar közösség él, amelynek tagjait nagy erőkkel szervezik be az ukrán hadseregbe. Németek, dánok nem, magyarok viszont halnak meg ebben a háborúban – mondta.

    Közölte, Magyarország az azonnali tűzszünetet és a béketárgyalásokat követel, mert az életek megmentésének egyetlen módja a béke.

    Reményét fejezte ki, hogy az európai és a transzatlanti közösség tagjai a magyar álláspontra fognak helyezkedni, szerinte ugyanis most „ezen a féltekén” a háborús retorika sokkal hangosabb, sokkal erősebb, mint a béke retorikája.

    Szijjártó Péter szerint mivel Magyarország nem részese a konfliktusnak, nem a magyar kormány dolga, hogy megmondja, mi történik a tűzszünet után. Ugyanakkor a területi integritást és a szuverenitást tiszteletben kell tartani – rögzítette, hozzátéve: az is egyértelmű „ki támadott meg kit”, Magyarország elítéli a háborúért Oroszországot.

    Arra a felvetésre, hogy a háború befejezése Vlagyimir Putyin orosz elnökön múlik, Szijjártó Péter úgy reagált, hogy a háborúban egyértelműen két fél van, és reméli, mindketten tárgyalni fognak, mert mindketten egy fenntartható békét szeretnének elérni.

    A miniszter beszélt arról is, hogy ha egy háború eszkalálódik, akkor az eszkaláció nem több ezer kilométerre történik, hanem a szomszédos régiókkal. Márpedig Magyarország nem akar részt venni ebben a háborúban – mondta.

    Arra a kérdésre, mi lett volna mára Ukrajnából, ha a Nyugat nem küld fegyvereket, Szijjártó Péter úgy válaszolt, sokkal fontosabbnak tartja azt a kérdést, mi lett volna, ha nem is indult volna háború, „mert ezt a háborút el kellett volna kerülni”.

    Arról, hogy Orbán Viktor tesz-e látogatást Kijevben, a magyar diplomácia vezetője azt mondta: kaptak meghívást és most a technikai részleteket kell tisztázni a látogatás előkészítésével kapcsolatban. Amint azt látják, hogy minden előfeltétel adott, akkor a látogatásra is sor kerülhet.

    A miniszter frusztráló helyzetnek minősítette a Magyarország és az Európai Unió között az uniós forrásokról folyó tárgyalásokat.

    Szijjártó Péter szerint a források befagyasztása nem jelent problémát a magyar költségvetés szempontjából, ezt a tavalyi, csaknem 5 százalékos gazdasági növekedéssel és a beruházások nagy számával magyarázta.

    Elmondta: az uniós források esetében elvi kérdésről van szó, mert ezek nem humanitárius adományok, hanem azokat az európai, köztük a magyar emberek teljesítménye adja. Az, hogy európai pénzek egy részét nem adják oda Magyarországnak, hanem politikai okokból megtagadják, elfogadhatatlan – mondta.

    A miniszter a konfliktus okát abban látta, hogy nem tetszik Brüsszelnek az, ahogy a magyar kormány az országot kormányozza, hogy ellenzi a föderalizmust, kiáll a nemzeti hatáskörök mellett. „Mi egy jobboldali, hazafias, keresztény kormány vagyunk, amely teljesen szembe megy a főáramlattal és ezt Brüsszel nem képes megemészteni” – fogalmazott.

    „Azt akarják, hogy elbukjunk. Ezt akarták a legutóbbi választások alkalmával is” – hangoztatta, jelezve, hogy szerinte biztosított a sajtó és az igazságszolgáltatás szabadsága is Magyarországon.

    Felhívta a figyelmet arra: nemrég derült ki, hogy több tízmillió dollárnyi külföldi pénzzel támogatták az egyesült ellenzéket, ám ennek ellenére a Fidesz-KDNP „55 százalék kontra 35 százalék” legyőzte őket.

    Megerősítette, hogy a magyar kormány támogatja Finnország és Svédország NATO-csatlakozását és szerinte az Országgyűlés is ratifikálni fogja azt. Az erről szóló javaslatot már benyújtották a parlamentnek és a miniszterelnök is arra kérte a kormánypárti frakciókat, hogy támogassák ezt a javaslatot.

    Arra a kérdésre, hogy stabilizáló hatással van-e a régióra nézve, hogy Magyarország nagy mértékben támogatja a boszniai Szerb Köztársaságot, a külügyminiszter hangsúlyozta: Magyarországnak nagyon jó, stratégiai szempontból baráti kapcsolata van Szerbiával és lényegesnek tartja a Nyugat-Balkán stabilitását, ezért is támogatja például az uniós bővítési folyamat felgyorsítását is.

    Hozzátette: a gazdasági stabilitás is fontos aspektusa a stabilitásnak, ezért írtak ki pályázatot a kis- és középvállalkozások számára a Szerb Köztársaságban.

    Az INA olajtársaság ügyével kapcsolatban Szijjártó Péter azt mondta, hogy nem akarnak beleszólni a tulajdonosok vitájába és reményét fejezte ki, hogy a tulajdonosok civilizált párbeszédet tudnak folytatni erről. Azt viszont nem érti, miért nem lehet elválasztani az INA-ügyet a kétoldalú együttműködés minden egyéb aspektusától – mondta Szijjártó Péter az N1 horvát hírtelevíziónak.