Szerb elnök: megegyezés kell Pristinával, de kölcsönös elismerésről nem lehet beszélni

Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád továbbra is saját tartományának tartja a többségében albánok lakta déli területet. Folyamatos a feszültség a térségben.

Szerbia készen áll arra, hogy megvalósítsa a Koszovóval fenntartott kapcsolat rendezését célzó javaslatban foglaltakat, ám nem lehet Szerbia és Koszovó kölcsönös elismeréséről vagy Koszovó függetlenségének az elismeréséről beszélni – jelentette ki Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnök kedd késő este a szerbiai közszolgálati televízióban (RTS).

Hozzátette: a hétfői brüsszeli tárgyalások során valóban elfogadta a rendezési tervet, ahogyan Albin Kurti koszovói miniszterelnök is, ám annak részleteiről és pontos menetéről még tárgyalni kell, ezért nem is írták még alá a dokumentumot. Szerbia számára például elfogadhatatlan, hogy Koszovó belépjen az Egyesült Nemzetek Szervezetébe, ezért a dokumentumot a mostani formájában nem tudja aláírni, annak negyedik pontja ugyanis azt tartalmazza, hogy Szerbia nem akadályozhatja Koszovó felvételét a nemzetközi szervezetekbe.

Emlékeztett arra, hogy az ellenzék néhány hete a parlamentben árulással vádolta, és azt állította róla, hogy hajlandó aláírni egy olyan dokumentumot, amellyel Szerbia lemond Koszovóról, ilyet azonban soha nem tenne, mint ahogy nem is írta alá a javaslatot a jelenlegi formájában.

Albin Kurti a brüsszeli tárgyalást követően kiemelte: ő készen állt arra, hogy aláírja a megállapodást ott a helyszínen, ám a szerb elnök nem állt erre készen. Aleksandar Vucic ezzel összefüggésben közölte: mindegyik fél tudta, hogy nem azért utaznak Brüsszelbe, hogy azonnal aláírják a megállapodást, tárgyalni mentek, és tárgyaltak is.

A koszovói ellenzéki pártok viszont bírálták a kormányfő lépéseit, mert szerintük elfogadhatatlan az a javaslat, amely nem tartalmazza Szerbia és Koszovó kölcsönös elismerését, vagyis azt, hogy Belgrád elismeri Pristina függetlenségét. Emellett azt is felrótták Albin Kurtinak, hogy beleegyezett abba, hogy megalakítsa a koszovói szerb önkormányzatok közösségét, ezzel pedig nagyobb autonómiát kapnak a Koszovóban élő szerbek. Ennek a közösségnek a megalakítását mindeddig a miniszterelnök is ellenezte, és az alkotmánybíróság döntésére hivatkozott, amely kimondta, hogy a többnemzetiségű Koszovóban egynemzetiségű szervezeteket létrehozni alkotmányellenes cselekedet.

Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője a hétfői találkozó után örömének adott hangot, hogy megegyezés született Szerbia és Koszovó között a két ország kapcsolatainak rendezését célzó, uniós javaslatról. A megállapodás részleteiről márciusban még tárgyalnak, és a felek hamarosan alá is írhatják a dokumentumot.

Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád továbbra is saját tartományának tartja a többségében albánok lakta déli területet. A két fél között 2013-ban kezdődtek meg a kapcsolat normalizálását célzó tárgyalások, de a megállapodásban foglaltak legfőbb pontjai mindeddig nem teljesültek. A kapcsolat rendezése mindkét fél európai integrációjának a kulcsa.

Illusztráció: Bocskaidandar.hu