Az orosz-ukrán háború 371. napja – FRISSÜL

Immár háromszázhetvenegyedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb szerdai történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Kreml: Moszkva nem fogadja el az állítást, hogy Kijev nem támad orosz területeket

Moszkva nem hiszi el azt az ukrán hivatalos állítást, miszerint Kijev nem támad orosz területeket – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdán újságíróknak nyilatkozva.

„Nem hisszük el” – jelentette ki Peszkov Mihajlo Podoljaknak, az ukrán elnöki irodavezető tanácsadójának arra az állítására reagálva, miszerint „Kijev nem mér csapásokat az Oroszországi Föderáció területére”.
Az elmúlt hetekben több oroszországi régióból jelentettek drónnal végrehajtott ukrán csapást vagy erre irányuló kísérletet a helyi hatóságok. Orosz határmenti településekkel kapcsolatban nem ritkán hangzik el hivatalos bejelentés halálos áldozatokat is követelő ukrán belövésekről.
Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a szerdai hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy az orosz hadsereg az Ukrajnától 2014-ben elcsatolt Krím félszigeten lévő létesítmények ellen megkísérelt súlyos ukrán dróncsapást akadályozott meg. A tábornok szerint hat drónt lelőtt a légvédelem, négyet pedig rádióelektronikai harcra szakosodott egységek tettek üzemképtelenné, személyi sérülés nem történt, kár nem keletkezett.
Konasekov szerint az orosz ellenőrzés alá került többi régió felett az elmúlt nap folyamán 15 ukrán drónt lőttek le. Emellett az orosz légierő megsemmisített egy ukrán Szu-24-es repülőgépet.
A tábornok szerint az ukrán fegyveres erők vesztesége az elmúlt nap folyamán mintegy hatszáz fő volt, közülük mintegy 190 katona a Donyeck körzetében zajló harcokban, több mint 150 pedig Liman irányában esett el.
Jevgenyij Prigozsin, az Artemivszkért (Bahmutért) vívott harcokban kulcsszerepet játszó Wagner katonai magánvállalat alapítója a sajtószolgálatán keresztül cáfolta szerdán azokat a jelentéseket, amelyek szerint kivonnák az ukrán egységeket a városból. Prigozsin szerint az ukrán fegyveres erők újabb tartalékokat vetnek be „és minden erejükkel igyekeznek megtartani a várost”.
„Az ukrán hadsereg harcosainak tízezrei tanúsítanak heves ellenállást, a harcok napról napra véresebbek” – hangzott a közlemény.
Igor Kimakovszkij, a „Donyecki Népköztársaság” vezetőjének tanácsadója a Pervij Kanal orosz állami tévécsatornának nyilatkozva azt állította, hogy Artemviszk környékén az ukrán veszteségek mintegy 70 százalékát felkészült alegységek szenvedték el. Úgy vélekedett, hogy ha Kijev erősítést küld az ostromlott városhoz, azok olyan alakulatok lesznek, amelyek számára „nem fontosak”.
A RIA Novosztyi hírügynökség arról számolt be, hogy orosz ejtőernyős egységek nyomulnak előre a luhanszki régióban lévő Kreminna környékén. A jelentés szerint a támadásban T-90-es harckocsikat és TOSZ-1-es Szolncepjok termobárikus rakéta-sorozatvetőket is bevetnek.
A nap folyamán az orosz ellenőrzés alá került területek több településéről jelentettek ukrán tüzérségi támadást a helyi hatóságok. Egyedül Donyeckre helyi idő szerint 18 óra körül húsz sorozatvető-rakétát lőttek ki.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő az illetékes nemzetközi szervezetek figyelmébe ajánlotta szerdán azokat az ukrán online médiában megjelent értesüléseket, amelyek szerint radioaktív anyagok érkezhettek Ukrajnába a gabonaexport számára megnyitott kikötőkön, Odesszán és Csornomorszkon keresztül. Felhívta a figyelmet rá, hogy a két kikötő Moldova Dnyeszter menti területe közelében található, amely ellen az orosz védelmi tárca szerint ukrán katonai provokáció készül.
Emlékeztetett rá, hogy az orosz védelmi minisztérium korábban szintén jelezte: nukleáris anyagot tartalmazó konténerek érkeztek Ukrajnába. A minisztérium értesülései szerint Kijev ezeket felhasználva provokációra készül, hogy Moszkvát a nukleáris biztonságról megkötött egyezmény megsértésének gyanújába keverje.

Olaf Scholz: Oroszországnak kell tennie a békéért

Oroszországnak kell lépéseket tennie azért, hogy lehetővé váljon a béke az orosz támadás alatt álló Ukrajnában – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár szerdán Berlinben.

A kormányfő Krisjanis Karins lett miniszterelnökkel folytatott megbeszélése után, kettejük közös tájékoztatóján arra a kérdésre, hogy milyen biztonsági garanciákra lehet szüksége Ukrajnának ahhoz, hogy tárgyalásokat kezdjen Oroszországgal, azt mondta, hogy a helyzet „teljesen világos”, Oroszország megtámadta Ukrajnát, így elsőként Oroszországnak kell lépéseket tennie azért, hogy lehetővé váljon a béke.
A leginkább szükséges lépés az orosz csapatok kivonása Ukrajnából – mondta a német kancellár.
Arról is szólt, hogy hazáját és Lettországot egyesíti az „igazságos béke”, és az Európa biztonsága és stabilitása iránti vágy.
Krisjanis Karins kiemelte, hogy az EU tagállamait három érték, a szabadság, a demokrácia és a jogállamiság egyesíti, Ukrajna pedig éppen ezen értékekért harcol, hiszen Oroszország a szabadság helyett az elnyomást, a demokrácia helyet az autokrata hatalomgyakorlást, a jogállamiság helyett pedig az „erősebb jogát” akarja érvényesíteni a megtámadott országban.
A lett miniszterelnök rámutatott, hogy hazája az orosz támadás előtt megkezdte Ukrajna támogatását fegyverrel, és már a hazai össztermék (GDP) egy százalékát meghaladó értékben segítette a védekezést fegyverekkel, hadi felszereléssel. Lettország NATO-tagként a saját védelmi képességének erősítésére is komoly erőforrásokat mozgósít, a védelmi költségvetés stabilan meghaladja a GDP két százalékát, és hamarosan visszaállítják a sorkötelezettséget – mondta a jobboldali politikus.
Olaf Scholz kiemelte, hogy hazája Ukrajna második legnagyobb támogatója – az Egyesült Államok után -, a pénzügyi segítségnyújtást és a fegyverszállításokat tekintve is. A támogatást addig biztosítják, amíg csak szükséges, ami azt is jelenti, hogy a többi között a lőszer- és az alkatrész-utánpótlás biztosítása érdekében jelentősen bővítik a hazai hadiipar gyártási kapacitását – fejtette ki a szociáldemokrata politikus.

Ukrán elnöki iroda: Kijevnek nincs köze az oroszországi dróntámadásokhoz

Ukrajna nem mér csapásokat Oroszország területére – jelentette ki szerdán Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója, reagálva azokra az orosz vádakra, amelyek szerint Ukrajna drónokkal támadta meg az Oroszországi Föderáció régióit.

Hozzátette, hogy Oroszországban nő a pánik és folyamatban a szétesés, és „ezek megnyilvánulása az azonosítatlan repülő tárgyak által az infrastrukturális létesítmények ellen elkövetett belső támadások számának növekedése”.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy kedden robbanások történtek Oroszország krasznodari területén, majd tűz ütött ki egy olajfinomítóban, Moszkva szerint dróntámadások következtében. Ezen felül kétszáz négyzetkilométernyi légteret zártak le Szentpétervár fölött, és a helyi, pulkovói repülőtér nem fogadott repülőgépeket, miután „azonosítatlan repülő tárgyat” észleltek a város felett.
Oleh Nyikolenko külügyi szóvivő szerdán „álhírnek” nevezte azt az orosz vádat, hogy Ukrajna radioaktív anyagokkal készülne bármiféle provokációra. Korábban Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő jelentette ki, hogy Kijev a Moldovához tartozó szakadár terület, a Dnyeszter-melléknél készül ilyen provokációt végrehajtani. „Ukrajna szigorúan elkötelezett a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozása mellett” hangsúlyozta Nyikolenko, hozzátéve, hogy „az oroszok gyakran másokat hibáztatnak azért, amit ők maguk terveznek”.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a Facebookon kijelentette, hogy 2023. március 1-jén Vlagyimir Putyin orosz elnök ötödik nagy vereségét szenvedte el az Ukrajna ellen indított támadás kezdete óta. „Történelmünk legnehezebb telét éltük túl. Hideg és sötét volt számunkra, de elpusztíthatatlanok voltunk” – írta a tárcavezető. Megjegyezte, Ukrajnát partnerei támogatták abban, hogy kitartson , és az EU is nyert, mert „nem fagyott meg orosz gáz nélkül”.
A miniszter szavai szerint Oroszország első vereségét akkor szenvedte el Ukrajnában, amikor az offenzíva első perceiben az ukránok nem engedték, hogy „Putyin megbénítsa őket a félelemtől”. „A második az volt, amikor meghiúsítottuk az orosz villámháború tervét. Ukrajna nem esett el sem három nap alatt, egy hét, egy hónap és egy év alatt sem, és soha nem esik el” – hangoztatta Kuleba. Szerinte a harmadik vereséget az Oroszországi Föderáció diplomáciai fronton szenvedte el, a negyediket pedig azzal, hogy Oroszország – a hatékony ukrán műveletek és ellentámadások eredményeként – elveszítette Ukrajna megszállt területeinek nagy részét.
Közben szerdán ismét légiriadó volt az ukrán fővárosban, Kijevben. Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője közölte az Ukrajinszka Pravdával, hogy a légvédelem lelőtt egy orosz drónt Kijev megye légterében.

Újra több mint 8 ezren menekültek Magyarországra

Magyarország területére 2023. február 28-án 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 4082 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4071 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 73 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket- közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a szerdán is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine