A háború és a szankciók felelősek a magyarországi infláció közel feléért

Több tényező együttes hatása eredményezi a magas inflációt, de ezek jelentős része közvetlen vagy közvetett módon a háborúhoz és a brüsszeli szankciókhoz kötődik – áll a Makronóm Intézet friss jelentésében. A kutatóintézet szerint a kormányzati intézkedések érdemben támogatták meg a magyar családok helyzetét, s bizakodásra ad okot, hogy az Európai Bizottság szerint 2024-re az EU legjobbjai között lehet a magyar gazdasági növekedés.

A magyar gazdaság kilátásait illetően pozitív fejlemény, hogy az elmúlt időszakhoz képest a legtöbb bizalmi indikátor értéke javult, ám ezzel együtt azok továbbra is a hosszú távú átlag alattiak az elhúzódó orosz–ukrán háború és az egyre nagyobb problémát jelentő energiaválság miatt. Szintén jó hír, hogy az Európai Bizottság friss előrejelzése is azt tartalmazza: Magyarország idén elkerüli a recessziót, jövőre pedig 2,6 százalékos gazdasági növekedéssel az Európai Unió legjobbjai között lehet – derül ki a Makronóm Intézet friss jelentéséből.

A patrióta és pragmatikus gazdaságpolitikai szemléletű kutatásoknak teret adó intézet az elemzésében arra is kitér, hogy milyen okokra vezethető vissza a magyarországi pénzromlás. A szakmai anyag szerint a háború és a hozzá kapcsolódó szankciók kivetése közel fele részben (47,8 százalékban) tehető felelőssé a magas, 2022 decemberében 24,5 százalékos magyarországi inflációért. Azt írják, alapvetően két csoportba oszthatóak az infláció mögötti egyes tényezők: a háborúhoz és a szankciókhoz közvetlen módon köthetők, valamint az országspecifikusak, mely utóbbiak egy része megint csak közvetett módon kapcsolódik a háborúhoz.

Háború és szankciók:

• 1, Az energiaárak rendkívüli emelkedése (míg a családok az átlagfogyasztásig védi a rezsicsökkentés, a vállalatok átlagosan 215 százalékos energiaár-növekedéssel szembesültek) 6,5 százalékpontot magyaráz meg.
• 2, A háború miatti forintárfolyam-gyengülés 2,7 százalékpontért felelős.
• 3, A háborúhoz és a szankciókhoz kapcsolódóan brutálisan kilőttek a világban a szállítási költségek, ez újabb 2,5 százalékpontot ad hozzá.

Országspecifikus tényezők:

• 1, Az árfolyam trend szerinti gyengülése és az EU-s forrásokhoz kapcsolódó viták 3,1,
• 2, a profit húzta infláció 2,2,
• 3, a béremelések hatása 2,1 százalékot jelentett.
• 4, 2 százalékot adott hozzá, hogy a magas kereslet az áremelkedés ellenére is fogyasztásra ösztönzött az év elején.
• 5, Az extrém súlyos aszályhelyzet 1,8 százalékot magyaráz meg a 2022. decemberi pénzromlásból.
• 6, Az adóemelések hatása további 0,9 százalékot dobott hozzá,
• 7, végül az egyéb, itt fel nem sorolt tényezők 0,7 százalékkal járulhattak hozzá a 24,5 százalékos összinflációhoz.

A Makronóm Intézet összegzése szerint tehát több tényező együttes hatása eredményezi a magas inflációt, de ezek jelentős része közvetlen vagy közvetett módon a háborúhoz és a brüsszeli szankciókhoz kötődik. A tavalyi év eleji keresletélénkítés, illetve az adóemelések összesen csak kevesebb mint 3 százalékpontot magyaráznak a 24,5 százalékos pénzromlásból. A háború és a szankciók nyomán kialakult energiaár-emelkedés, az ellátási láncok szakadozása, valamint az ezek következtében történt forintgyengülés felel az infláció 47,8 százalékáért. Azt is kiemelik emellett, hogy 2022-ben a költségvetési kiadások 19 százalékát elérő kormányzati intézkedések érdemben támogatták meg a magyar családok helyzetét. Az év eleji minimálbér- és garantált bérminimum-emelés hozzájárult a kereslet 17,5 százalékos növekedéséhez, aminek köszönhetően az OECD-országok közül hazánkban maradt fenn legtovább a reálbér-növekedés. A 13. havi nyugdíj teljes visszaépítése és a nyugdíjprémium nyomán pedig reálértékben a nyugdíjasok is több pénzből gazdálkodhattak, mint 2021-ben.

Ami pedig az inflációt illeti, mint lapunk is beszámolt róla, Orbán Viktor miniszterelnök az elmúlt hetekben többször is kijelentette, a kormány célja, hogy az év végére egy számjegyűvé mérsékelje a pénzromlás mértékét.

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd