Az orosz-ukrán háború 369. napja – FRISSÜL

Immár háromszázhatvankilencedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb hétfői történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Kreml: figyelemre méltó a kínai rendezési terv

A Kreml figyelemre méltónak tartja és alapos elemzésnek veti alá az ukrán válság megoldására a Kína által előterjesztett tervet – közölte Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő hétfőn újságírókkal.

„Minden kísérlet, amely olyan tervek kidolgozására irányul, amelyek segítenek a konfliktus békés mederbe terelésére, figyelmet érdemel. Ekként nagy figyelemmel tekintünk kínai barátaink tervére is. Ami a részleteket illeti, azok természetesen alapos elemzés tárgyát kell, hogy képezzék, figyelembe véve a felek érdekeit” – mondta Peszkov.
Hozzátette, hogy egy ilyen kiértékelés hosszú folyamat.
A kínai külügyminisztérium pénteken 12 pontos nyilatkozatot tett közzé az ukrajnai válság politikai rendezéséről. Peking fő tézisei között szerepel egyebek között a szuverenitás és a területi integritás tiszteletben tartása, a közvetlen párbeszéd újraindítása Moszkva és Kijev között, valamint a további eszkaláció megakadályozása.
Peszkov újságírói kérésre válaszolva azt mondta, nem látja értelmét, hogy külön kommentálja a kínai drónok és egyéb haditechnika állítólagos oroszországi exportjára vonatkozó állításokat, mert Peking ezt már megtette. Kína korábban hazugságnak minősítette a kijelentéseket, amelyek szerint ilyen támogatást nyújtana Moszkvának.
A szóvivő szerint Oroszország jelenleg nem látja az Ukrajna körüli helyzet békés rendezésének előfeltételeit, ami a „különleges hadművelet” folytatását teszi szükségessé. Azt mondta, Oroszország a kitűzött célok elérése felé halad.
Az unió tizedik szankciócsomagjáról megjegyezte, hogy Nyugaton hiány lépett fel az új büntetőintézkedések célpontjainak tekintetében. Mint mondta, ez magyarázza egyes magánszemélyek vagy jogi személyek „logikátlan” lajstromba vételét. Külön felhívta a figyelmet arra, hogy feketelistára került Tatyjana Moszkalkova emberi jogi biztos is, aki kulcsszerepet játszik az orosz-ukrán hadifogolycserék megszervezésében.
Elmondta, hogy a Kreml figyelemmel kíséri Moldova Dnyeszter menti régiója körül kialakult helyzetet, amely nyugtalanságra ad okot. Peszkov szerint a nyugtalanságot kívülről szítják.
Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatója hétfőn újságíróknak mondta el, hogy továbbra is pozitívan tekint a 2022 novemberében Ankarában William Burnsszel, az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazhatójával megtartott találkozójára, és nagy tiszteletet tanúsít iránta.
Az orosz kémfőnök Burns egy sajtónyilatkozatát kommentálta, amelyben a hivatali partnere negatívan jellemezte mind a találkozót, mind Nariskin akkori magatartását.
„Tudják, a találkozó két és fél órán át tartott, és már ez is arra utal, hogy aligha lehetett volna ilyen hosszú a megbeszélés, ha valamelyik fél dacosan, durván és arrogánsan viselkedik” – mondta az SZVR-igazgató.
„Nem, ismétlem, ez egy nagyon jó, nyugodt beszélgetés volt” – mondta Nariskin, hozzátéve, hogy a tárgyalás során nem a saját véleményét, hanem az orosz közvéleményt képviselte.

Ukrán vezérkar: több iráni drónt lelőttek Kijev légterében

Az orosz hadsereg 14 iráni gyártású drónt vetett be Ukrajna ellen hétfőre virradóan, ezek közül 11-et az ukrán erők megsemmisítettek – közölte az ukrán vezérkar.

Szerhij Popko, a kijevi városi katonai adminisztráció vezetője később hozzátette, hogy kilenc önmegsemmisítő drónt a főváros légterében lőtt le az ukrán hadsereg. Az előzetes információk alapján sem személyi sérülést, sem károkat nem okozott Kijevben a dróntámadás.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál jelentése szerint hétfő reggel egész Ukrajna területén légiriadót rendeltek el, a veszély egy órán át tartott.
A dél-ukrajnai Odessza megyében vészhelyzeti leállás volt egy nagyfeszültségű elektromos vezetéken, aminek következtében Odessza városának csaknem egésze áram nélkül maradt – hozta nyilvánosságra a DTEK energetikai vállalat. Hozzátette, hogy a szakemberek rögvest hozzálátnak a javítási munkálatoknak, amint lefújják a légiriadót.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közben rendeletet írt alá, amelyben az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) döntése alapján szankciók alá vont 164 magán- és 85 jogi személyt, köztük olyan cégeket, amelyek kapcsolatban állnak a Wagner zsoldoscsoporttal és annak alapítójával, Jevgenyij Prigozsinnal.

A Magyar Vöröskereszt több mint 350 ezer esetben nyújtott segítséget a menekülteknek tavaly

Az ukrajnai háború kitörése óta 350 ezer esetben nyújtott ellátást menekülteknek a Magyar Vöröskereszt, a konfliktussal összefüggő feladatait továbbra is ellátja a határ menti segítőpontokon és a budapesti BOK-csarnokban – hangzott el a szervezet hétfői budapesti sajtótájékoztatóján.

Kardos István főigazgatója beszámolója szerint az ukrán vöröskereszt kárpátaljai szervezetéhez eddig 326 tonna adományt juttattak el több mint 393 millió forint értékben.
Hozzátette: a válság miatt beérkezett adományok értéke hozzávetőlegesen 633 millió forint.
Tavaly több mint 886 millió forintnyi természetbeni adomány érkezett a Magyar Vöröskereszthez, a menekültellátáshoz kötődő kiadásaik hárommilliárd forint felettiek, ebben a költésben azonban már benne van a befogadóhelyek üzemeltetésére fordított pénz is – ismertette a főigazgató.
A szervezet tavalyi tevékenységét értékelve Kardos István elmondta, hogy az év eleji feladataik között még jelen volt a koronavírussal összefüggő tevékenység önkéntesekkel való segítése is.
Az ukrajnai háború tavaly február 24-ei kitörése óta azonban folyamatosan, sok helyszínen tevékenykednek, a szervezet továbbra is ott van a lónyai határátkelőhelyen, segítenek a fővárosi BOK-csarnokban és az ország több vármegyéjében – sorolta a főigazgató.
Kitért arra is, hogy a Magyar Vöröskereszt a Nemzetközi Vöröskereszt és Vörösfélhold Mozgalom tagjaként nyújt segítséget a török-szíriai határtérséget sújtó földrengés túlélőinek.
Kardos István megemlítette, hogy a menekültellátás óriási feladat a szervezet életében, és az idei év nagy kihívásai között említette, hogy az e tevékenység mellett végzett egyéb alapfeladataik – véradásszervezés, elsősegélynyújtás, keresőszolgálat, szociális területen nyújtott ellátás – ne sérüljenek.

Családok magyarországi integrációja és további segélyszállítmányok a Máltai Szeretetszolgálattól

Ukrajnai családok magyarországi integrációjával és segélyszállítmányok Kárpátaljára küldésével folytatja segítő tevékenységét a Magyar Máltai Szeretetszolgálat.

Az orosz-ukrán háború kitörése óta eltelt egy évben a Magyar Máltai Szeretetszolgálat 115 ezer menekülőnek nyújtott segítséget és 570 tonna árut vitt 570 millió forint értékben Ukrajnába. Egy év elteltével is folyamatos, 24 órás ügyeletet tartanak a határon, több ezer tartósan itt tartózkodó menekült beilleszkedését segítik, ezen belül 170 család magyarországi letelepedését támogatják az integrációs programjukkal – hangzott el a szervezet hétfői sajtótájékoztatóján, Budapesten.
A másfél hónapon át tartó első menekülthullámban naponta ezerkétszáz ember érkezett Beregsurányba, és bár a számuk később jelentősen csökkent, a szervezet még egy év után is folyamatos, éjjel-nappali ügyeletet tart a határon, fogadva az érkezőket – közölték.
A szeretetszolgálat Budapesten és több településen is ideiglenes szállást működtetett, ahol hosszabb-rövidebb időre megpihenhettek az úticél nélkül érkezők. A tovább nem utazó családok Magyarországon maradásukhoz és beilleszkedésükhöz kaptak támogatást.
Segítő programjaikhoz több mint hétezer támogató járult hozzá; voltak napok, amikor négypercenként érkezett valamilyen felajánlás.
Az adományok jellemzően a Beregszászi Járási Máltai Szeretetszolgálat közreműködésével jutottak el a rászorulókhoz, de Ukrajna távolabbi településeire is indultak adománnyal megrakott konvojok. A szállítmányokat a szükségletek alapján állította össze a szolgálat, a kéréseknek megfelelően vittek egészségügyi eszközöket, tábori felszereléseket, illetve áramfejlesztőket a folyamatosan szállított élelmiszerek mellett – tájékoztattak.
Egy év alatt új ellátási formákat vezettek be, és a tömeges segítségnyújtás feltételeit is megteremtették. Amikor a legtöbb menekült érkezett, naponta négyszáz ember végzett önként vállalt munkát a segítő programokban. A menekülők ellátása idővel rendszerezett munkafolyamattá vált, az önkénteseket főállású dolgozók váltották fel.
Egy év után kilencven családsegítő, tolmács és szociális munkás gondoskodik az ukrajnai családokról, a munka folytatásához pedig telepíthető konténerek, járművek és felszerelések állnak készenlétben.
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat több újítást is bevezetett a karitatív munkában, széles körben alkalmazni kezdte például a humanitárius kártyát. A speciális bankkártya célzott támogatást tesz lehetővé, mivel csak az előre beállított termékkör vásárlását engedélyezi, menekülők ezzel jellemzően élelmiszert, gyógyszert és ruhaneműt vásárolhattak.
A sajtótájékoztató után Beregszászra indítottak útnak újabb segélyszállítmányt.

Diplomáciai megoldást támogat a csehek többsége

Csehország lakosságának többsége az ukrajnai háború befejezése érdekében továbbra is a diplomáciai tárgyalásokat részesítené előnyben – derült ki abból az országos felmérésből, amelyet a Median ügynökség készített február második felében a Radiozurnál cseh közszolgálati hírrádió számára.

A Radiozurnál hétfői közlése szerint a megkérdezettek 90 százaléka a diplomáciai megoldást támogatja, ami lényegében megfelel a háború kitörésekor készített hasonló felmérés eredményének.
Az Oroszország elleni európai uniós szankciókat jelenleg a csehek 68 százaléka támogatja, 12 százalékkal kevesebben, mint egy éve. A büntetőintézkedések támogatottsága a fiatalabbak és magasabb műveltséggel rendelkezők körében a legmagasabb, míg a 45-59 éves korosztály, a kisebb települések lakossága, valamint az ellenzéki ANO mozgalom, illetve a Közvetlen Demokrácia Pártja (SPD) választóinak körében a legalacsonyabb.
Ukrajna fegyverekkel és lőszerrel való folyamatos támogatását a megkérdezettek 56 százaléka tartja fontosnak. Elsősorban a fiatalabbak, a diákok és az Polgári Demokratikus Párt (ODS) választói.
A NATO közvetlen beavatkozását az orosz-ukrán konfliktusba Ukrajna oldalán a csehek 18 százaléka támogatná, míg 76 százalékuk inkább ellenezné.
Azt, hogy Ukrajnát a közeljövőben felvegyék az EU-ba, illetve a NATO-ba, a cseh lakosság mintegy fele támogatja a felmérés szerint.

Lavrov: meghiúsultak az Oroszország elszigetelését célzó tervek

Oroszország a nemzetközi közösség legtöbb tagállamával megerősítette az együttműködést, és meghiúsította a kollektív Nyugat azon terveit, amelyek az ország elszigetelését és feldarabolását célozták – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfőn egy moszkvai szaktanácskozáson.

„Most dől el, milyen lesz a jövő világrendjének konfigurációja, amely meghatározza Oroszország helyét a demokratikus, igazságos és policentrikus rendszerben, amely most van kialakulóban, és amelynek nincs és nem is lehet alternatívája” – mondta.
„Szeretném hangsúlyozni, nemcsak a kollektív Nyugat azon terveit sikerült meghiúsítanunk, amelyek Oroszország elszigetelésére, sőt feldarabolására irányulnak, hanem a nemzetközi közösség túlnyomó többségével való növekvő együttműködést is sikerült biztosítanunk. Ezt most már világtöbbségnek nevezzük” – tette hozzá.
A külügyminiszter a világtöbbséghez egyebek között Kínát és Indiát, valamit a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (ODKB), az Eurázsiai Gazdasági Unió, a Független Államok Közössége, a Sanghaji Együttműködési Szervezet és a BRICS csoport tagjait sorolta.
Elmondta, hogy az utóbbi két szervezetbe több mint húsz ország kérte felvételét.
Közölte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök hamarosan nyilvánosság elé terjeszti Oroszország új, a megváltozott nemzetközi realitásokkal számoló külpolitikai koncepcióját.

Megint több mint 10 ezren menekültek Magyarországra a háború elől

Magyarország területére 2023. február 26-án 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 4627 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 5623 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 95 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2023. február 26-án 77 ember, köztük 25 gyermek érkezett Budapestre vonattal – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Az Egyesült Államok továbbra is Ukrajna részének tekinti a Krímet

Az Egyesült Államok nem ismeri el és soha nem fogja elismerni Oroszország részeként a Krím-félszigetet, amelyet továbbra is Ukrajna részének tekint – közölte az amerikai külügyminisztérium szóvivője vasárnap a terület orosz megszállásának 9. évfordulójára emlékezve.

Ned Price a közleményben úgy fogalmaz, hogy Oroszország 9 évvel ezelőtt megtámadta Ukrajnát és elfoglalta a Krímet a nemzetközi jog és Ukrajna szuverenitásának egyértelmű megsértése révén.
Az Egyesült Államok üdvözli Ukrajna erőfeszítéseit arra, hogy felhívja a világ figyelmét a megszállás alatt lévő terület helyzetére – olvasható a közleményben.

CIA-igazgató: az idei év kritikus lesz

A 2023-as év kritikus lesz abból a szempontból, hogy az Egyesült Államok minden eszközbeli és hírszerzési támogatást megadjon Ukrajna számára – jelentette ki a CIA igazgatója egy vasárnap megjelent interjúban.

William Burns az ABC televíziónak adott interjúban azt fejtegette, hogy az orosz fél jelenleg nem gondol komolyan tárgyalásra, és mint fogalmazott, ebbe az irányba csak a hadszíntéren keresztül vezet út. Hozzátette: az amerikai kormánynak azért kell megadnia minden segítséget Ukrajna számára, hogy erősebbek legyenek a harctéren és majd végső soron a tárgyalóasztalnál.
Az amerikai hírszerzés vezetője szerint minden jel arra mutat, hogy az orosz elnök ma még túlságosan magabiztos abban, hogy képes lehet Ukrajnát kifárasztással felőrölni, illetve játszik az európaiak politikai kifáradására, valamint arra, hogy idővel az Egyesült Államok figyelme is más ügyek felé fordul.
William Burns hangsúlyozta: az amerikai kormány bizonyos abban, hogy a kínai vezetés fontolgatja halált okozó felszerelések szállítását Oroszországnak, ugyanakkor az amerikai hírszerzés szerint erről végső döntés nem született, és ilyen szállítás eddig nem történt. Hozzáfűzte: az amerikai kormányzat nagyon odafigyel erre és fontosnak nevezte, hogy az Egyesült Államok tegye nagyon világossá, milyen következményei lennének az ilyen szállításoknak.
Megjegyezte, hogy a Nyugat Oroszországgal szembeni – szankciók formájában megnyilvánuló – határozott lépései, valamint a háború alakulása az elmúlt egy évben elbizonytalanítóan és „kijózanítóan” hatott Kínára.
A CIA-igazgató az iráni atomprogrammal kapcsolatban elmondta: nem látják jelét annak, hogy Irán legfelsőbb vezetője döntést hozott volna a nukleáris fegyverkezési program folytatásáról, viszont ennek másik elemét, az urándúsítást tekintve az elmúlt években nagyon sokat lépett előre. Közel vannak ahhoz, hogy csupán néhány hétre legyen szükségük a 90 százalékos dúsítottságú urán előállítására – közölte William Burns arra utalva, hogy atomfegyverek előállításához 90 százalék körüli szintre van szükség.

Mintegy kétszáz Wagner-zsoldos haláláról számolt be az ukrán vezérkar

A Wagner orosz zsoldoscsoport mintegy kétszáz tagja halt meg február 20. és 22. között a Donyeck megyei Bahmut irányában zajló harcokban – közölte vasárnap esti helyzetjelentésében az ukrán vezérkar.

„Az ellenség továbbra is jelentős veszteségeket szenved el. Így a donyecki régió horlivkai járásában február 23-án hivatalos regisztráció nélkül helyszíni vizsgálatot végeztek a Wagner alakulat mintegy 200 halott zsoldosának holttestén. A megszállók február 20. és 22. között haltak meg Bahmut irányában. A vizsgálat befejezése után a holttesteket teherautókkal kivitték az oroszországi Novosahtyinszk felé – írta a vezérkar. Hozzátették, hogy ezen felül február 22. és 24. között legfeljebb harminc mozgósított orosz katona holttestét szállították Horlivka egyik kórházának hullaházába.
A vezérkar jelentésében beszámolt arról, hogy vasárnap az orosz csapatok sikertelen támadó hadműveleteket hajtottak végre a Harkiv megyei Kupjanszk, valamint Donyeck megyében Limanszk, Bahmut, Avgyijivka és Sahtarszk irányában. A nap folyamán az orosz erők 11 légicsapást indítottak és 17-szer támadtak rakéta-sorozatvetőkkel Herszon város polgári infrastruktúrája és a donyecki régió teljes arcvonala mentén. A támadásokban civilek is áldozatul estek, a vezérkar azonban pontos számot nem közölt.
Az ukrán légierő a nap folyamán négy csapást mért orosz katonák és katonai felszerelések koncentrációs területeire.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a hétfőn is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine