Németh Zsolt: a jelek szerint eltűnőben vannak a V4-es együttműködésen belüli hullámok

Úgy tűnik eltűnőben vannak a V4-es együttműködésen belüli „hullámok” – jelentette ki Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke Pozsonyban, a visegrádi országok parlamentjei külügyi bizottságainak találkozója után hétfőn.

    Németh Zsolt a tárgyalásokról beszámolva elmondta: az elmúlt egy év során a háború némileg „megrángatta” a visegrádi együttműködést, ám örvendetesnek tartja, hogy a jelek szerint ezek a „hullámok” eltűnőben vannak.

    Kiemelte: a V4-es együttműködésnek nagyon sokszor keltették már „halálhírét”, de mindig feltámadt, jelenleg pedig „a visegrádi együttműködés köszöni szépen, jól van.”

    „Az elkövetkezendő időszakban erőfeszítéseink arra fognak irányulni, hogy a konnektivitás jelszava alatt megpróbáljuk a visegrádi országokat minél több vonatkozásban összekapcsolni” – jelentette ki. Rámutatott: ennek legfőbb haszonélvezői Dél-Lengyelország, Észak-Csehország, Dél-Szlovákia és Észak-Magyarország lehetnek. Megjegyezte: utóbbi területen az elmúlt években nagyon komoly eredményeket sikerült elérni, és újabbak vannak célközelben, mint például két új Duna-híd, amelyek közül az egyik Dunaszerdahely magasságában lesz, a másik pedig Esztergom és Párkány között.

    A külügyi bizottság elnöke elmondta: az összeköttetések építése mellett a visegrádi együttműködés másik kulcsfontosságú feladata a közös fellépés a külső szereplők – különös tekintettel az Európai Unió – irányában. Emlékeztetett: a migránsok újraelosztási kvótái már megvalósultak volna, ha 2016-ban nincs szoros együttműködés a V4-es országok között. Rámutatott: mind a négy ország növeli befolyását, ha közösen tudnak fellépni azokban a kérdésekben, amelyekben egyetértenek.

    „A mai egyeztetésen ilyen téma volt a Nyugat-Balkán kérdése, amelyet Miroslav Lajcák előterjesztése alapján jártunk körbe” – számolt be Németh Zsolt. Elmondta: a háború velejárója, hogy úgy tűnik megszületett a felismerés az EU-ban, hogy a megoldás az unió bővítése lehet. Ez tapasztalható Albánia és Észak-Macedónia esetében a csatlakozási tárgyalásaik megkezdéséről született döntésben, illetve Ukrajna esetében a tagjelölti státusz megadásában.

    A külügyi bizottság elnöke szólt a magyar-szlovák kapcsolatokról is. „Én is úgy gondolom, hogy egymás számára mi nem veszélyt, hanem szövetségest és barátot jelentünk” – jelentette ki, hozzátéve: az elkövetkezendő időszakban, amely Szlovákiában egy választási kampányidőszak lesz, ezt észben kell tartani és minden olyan nézet, amely ezzel ellentétes, „kútmérgezésnek” tekinthető.

    A TASR szlovák közszolgálati hírügynökség beszámolója szerint a pozsonyi találkozón a külügyi bizottságok vezetői az ukrajnai háború kapcsán egyetértettek abban, hogy az orosz agresszió elfogadhatatlan, ugyanakkor konstatálták, hogy a konfliktus befejezésének mikéntjéről eltérnek a nézeteik. „Mi magyarok úgy gondoljuk, hogy ideje elkezdeni a béketárgyalásokat. Egyetértünk abban, hogy olyan békére van szükség, amely igazságos lesz Ukrajna számára, ebben ismét konszenzus van az országaink között” – idézte Németh Zsoltnak a találkozón elmondott szavait a szlovák hírügynökség.