Győrffy Balázs: a földadó nem más, mint a gazdatársadalommal szembeni politikai vendetta

Már mintegy 90 ezren írták alá a vásárhelyi földadó ellen indult agrárpetíciót. A földtulajdonra kivetett sarc a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnökét a kommunista kuláküldözésre emlékezteti. Győrffy Balázs azt mondja, elsöprő társadalmi igény körvonalazódik, hogy a döntéshozók törvényileg tiltsák meg a földadót.

„Nagyon reméljük, hogy nem lesz földadó” – mindezt Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke mondta a Rádió 7 hétfői Közös Nevezőjében. Emlékeztetett, a NAK a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségével (Magosz) az első pillanattól kezdve arra kérte Hódmezővásárhely polgármesterét és balliberális többségű közgyűlését, a történelmi aszály után se sújtsa sarccal a földet. Ezt többek között azzal indokolták, hogy a nap végén a földtulajdonosokon keresztül a bérlőkig szivárog le az adó, ami serkenti az inflációt, emeli az élelmiszerárakat. A rossz példa ráadásul – ahogy várható volt – ragadós lett, több helyen is kivetettek földadót Márki-Zay Péter döntése nyomán. Győrffy Balázs azt mondta, kutya kötelességük, hogy ebben a helyzetben megvédjék a magyar gazdálkodókat, s rajtuk keresztül végső soron a magyar élelmiszer-fogyasztókat is, hiszen a földadó végső soron rajtuk csattanna az áremelkedések miatt.

Soha többé földadót!

„Hódmezővásárhely polgármestere egy olyan közeget adóztat meg, mely az eddigi történelmi tapasztalat és a jelenlegi tudás alapján sem úgy tűnik, hogy politikailag őt támogatja. Így a földadó joggal tűnhet egyfajta politikai vendettának, a gazdatársadalom büntetésének a baloldali városvezetések részéről. Mi ezt határozottan visszautasítjuk, nem hagyjuk magunkat, s társadalmi felhatalmazást kérünk ahhoz, hogy nagypolitikai szinten tegyük lehetetlenné a földadó kivetését. Az Agrarpeticio.hu oldalon elérhető kezdeményezésünket már közel 90 ezren írták alá, ami lassan elsöprő igényt jelez a döntéshozók felé. Mi ezt a felkiáltást szeretnénk eljuttatni a megfelelő helyre, célunk, hogy soha többé ne lehessen kivetni a kommunista kuláküldözések világát felidéző földadót” – fejtette ki Győrffy Balázs.

Kiemelte, határozott céljuk, hogy törvényi úton parancsoljanak megálljt ennek az őrületnek, vagyis magasabb szintű szabályozással tiltsák meg, hogy a baloldali önkormányzatok tovább vegzálják a gazdatársadalmat.

Brüsszelnek kell megoldania az ukrán dömpingáru miatti válságot

Győrffy Balázs a műsorban arról is beszélt, hogy a magyar gazdálkodókat, termelőket rendkívül nehéz helyzetbe hozta, hogy az ukrán gabona, élelmiszer dömpingáron ráömlött a magyar piacra. Mint elárulta, a hazai tárolók jórészt ukrán gabonával teltek meg annak következtében, hogy az EU felfüggesztette a vámokat és a kvótákat. Csak kukoricából kétszer annyi érkezett, mint amennyi tavaly itthon termett. Ha csak tranzitország lennénk, az még nem lenne baj, de valamilyen furcsa módon ezek a termények nem akarnak továbbindulni Afrika felé, ahol pedig nagy szükség lenne rájuk. Az elnök hozzátette, megérti az ukrán termelőket, hogy bármi áron szabadulni akarnak a készleteikről, de azt is elmondta, jórészt nyugati nagybefektetők termelnek Ukrajnában, így tulajdonképpen az EU a felvásárlással őket hozta helyzetbe, nem is az ukrán gazdákat. A dömpingáron érkezett gabona pedig nemcsak leverte az árakat a visegrádi országokban, így idehaza is, de további probléma, hogy jó része fertőzött, emberi és állati fogyasztásra egyaránt alkalmatlan, maximum energiát lehet belőle előállítani.

A NAK elnöke kifejtette, azok a magyar gazdálkodók vannak most jobb helyzetben a tavaszi munkák előtt, akik az ökölszabálynak megfelelően a tavalyi terményük egyharmadát előre lekötötték, a másik harmadát aratáskor értékesítették, s csak egyharmadát tárolták be, hogy később dobják piacra. Aki mindet eltárolta, hatalmasat rizikózott, s sajnos veszített. A piaci helyzet ugyanis nemhogy jobb lett februárra, de a piac gyakorlatilag megszűnt. Győrffy szerint ugyanakkor a beengedett ukrán dömpingáru által okozott árcsökkenéssel a termelők nem számolhattak előre, ez a helyzet Brüsszel politikai döntésének eredményeként állt elő, jogos tehát, ha Brüsszeltől várjuk el, hogy nyújtson anyagi megoldást arra a problémára, amit maga generált. Ez azt jelenti, hogy az EU-nak rendkívüli támogatást kell nyújtani az Ukrajnával szomszédos országok, így Magyarország gazdálkodóinak is.

„Az ukrán dömpingáru kényszerértékesítése gyakorlatilag letarolta a piacot, a magyar gazdák idehaza képtelenek eladni a gabonájukat. Egyetértünk azzal, hogy a szolidaritás fontos dolog, de szerintünk az nem segítség, hanem öngyilkosság, ha a problémát áthozzuk Magyarországra, s tönkretesszük a magyar termelőket. A jelenlegi helyzetben Brüsszelnek kellene megoldást kínálni a rendkívüli alapból. Azt várjuk, hogy az unió álljon végre a sarkára, támogassa meg az Ukrajnával szomszédos országos gazdálkodóit, hogy ne menjenek tönkre. Emellett azt is meg kellene fontolni, hogy az EU-n kívülről érkező termékekre is ugyanolyan szigorú állat-, növény-, természet- és környezetvédelmi szabályokat vezessünk be, mint az uniós termékekre, jelenleg ugyanis a beáramló ukrán gabona és baromfi nemcsak piaci zavarokat okoz, de azt is tudni kell, hogy gyakorlatilag semmiféle előírás nem vonatkozik ezekre az árukra, ami súlyos versenyhátrányt okoz a mi gazdáinknak” – magyarázta Győrffy Balázs.

Forrásbőség jön – szigorú szabályokkal

A NAK elnöke jó hírrel is szolgált, mint mondta, a januártól életbe lépett új Közös Agrárpolitika igazi forrásbőséget kínál a magyar agrárium szereplőinek. Egyedülálló történelmi lépésnek nevezte, hogy a magyar kormány minden 20 forintnyi uniós támogatás mellé további 80 forint hazai összeget tesz, amivel bizonyítja, hogy elkötelezett a vidéken élők segítése, a vidékfejlesztés mellett. „Azt gondoljuk, hogy ez a kiállás komoly üzenet a magyar vidék, a magyar gazdatársadalom felé. A kormány eltökélt, hogy lehetőséghez juttassa a vidéket, a magyar élelmiszer-termelőket, a célunk, hogy élet- és versenyképes gazdaságokat tudjanak kialakítani” – szögezte le.

Győrffy Balázs azt is kifejtette, az új ciklus nemcsak forrásbőséget és nagyszerű fejlesztési lehetőségeket kínál akár a kertészetek, akár az állattartó telepek korszerűsítésére, de azt is figyelembe kell venni, hogy szigorú szabályozások is életbe léptek. Ráadásul nem elég csak betartani a szabályokat, le is kell tudni azokat dokumentálni, vagyis adminisztratív fegyelem is szükséges a hatékony gazdálkodás mellé. Ezekkel kapcsolatban folyamatosan zajlik a falugazdászok felkészítése. Az elnök minden gazdálkodót arra kért, már előre egyeztessen időpontot falugazdászával, mert az eddigieknél több időre lesz szükség ahhoz, hogy átbeszéljék a Közös Agrárpolitikához kapcsolódó pályázatok, támogatások szabály- és feltételrendszerét.