Az orosz-ukrán háború 362. napja – FRISSÜL

Immár háromszázhatvankettedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb hétfői történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Fehér Ház: az Egyesült Államok néhány órával az elnök kijevi utazása előtt tájékoztatta Oroszországot

Az Egyesült Államok néhány órával Joe Biden Kijevbe utazása előtt értesítette Oroszországot az amerikai elnök ukrajnai látogatásáról – közölte a washingtoni Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsa hétfőn.

Az elnöki hivatal biztonsági testülete közleményében példa nélkülinek nevezte az utazást, tekintettel arra, hogy az Egyesült Államok nem rendelkezik „katonai infrastruktúrával” a háború sújtotta térségben.
Jake Sullivan, az elnök nemzetbiztonsági tanácsadója újságírói kérdésre annyit mondott, hogy az Egyesült Államok „konfliktusmegelőzési” szándékból döntött úgy, hogy néhány órával az elnök elutazása előtt tájékoztatja az oroszokat. A tájékoztatás formájáról, módjáról és az esetleges orosz válaszról a fehér házi illetékes nem számolt be.

Zelenszkij: világháború lesz, ha Kína összefog Oroszországgal

Világháborúhoz vezetne, ha Kína szövetkezne Oroszországgal – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán államfő egy hétfői német interjúban.

A Die Welt című lap hírportálján közölt interjúban az ukrán elnök kiemelte: Ukrajnának fontos, hogy Kína ne támogassa Oroszországot az Ukrajna elleni háborúban.
Mint mondta, valójában azt szeretné, hogy Kína Ukrajna mellé álljon, de nem gondolja, hogy ez „ebben a pillanatban” lehetséges. Az viszont lehetséges, hogy Kína „pragmatikus” álláspontot foglaljon el, hiszen „ha szövetségre lép Oroszországgal, akkor világháború lesz, és Kína tisztában van ezzel”.
Elmondta, hogy Kínának Kijev úgynevezett tízpontos béketerve támogatójaként lehet szerepe, mindenekelőtt a nukleáris biztonság garantálásában, az Egyesült Államokkal és az EU egyes tagállamaival együtt.
Kérdésre válaszolva hozzátette: nincsenek arra utaló jelek, hogy Kína katonai segítséget nyújtana Oroszországnak.
Volodimir Zelenszkij kiemelte, hogy Oroszországgal „haszontalan” lenne párbeszédet folytatni, mert Ukrajna nem tudja megváltoztatni az orosz hozzáállást. Oroszországban „úgy döntöttek, hogy elszigetelik magukat a világ többi részétől, és a régi szovjet birodalom újjáépítéséről álmodoznak”, ezzel pedig „nem tehetünk semmit”. Változás csak az orosz oldalról indulhat, „rajtuk múlik, hogy a kölcsönös tisztelet alapján együttműködnek-e a nemzetek közösségével” – mondta Volodimir Zelenszkij.
Kifejtette: az Oroszország elleni gazdasági szankciók bevezetésekor azzal vádolták Ukrajnát, hogy el akarja szigetelni Oroszországot, holott éppen fordított az összefüggés, Vlagyimir Putyin orosz elnök szigetelte el hazáját a nemzetközi közösségben, méghozzá az Ukrajna elleni háború megindításával – tette hozzá.
Aláhúzta: Vlagyimir Putyin nem éri el célját, „a Szovjetunió újjáépítését”.
Sok millió „lengyel nem akarja, hogy orosz csapatok legyenek az országukban”, és Vlagyimir Putyin „a szlovákoknak sem fogja tudni megmondani, hogy mit csináljanak”, Lettországot, Észtországot és Litvániát pedig nem tudja elfoglalni, és Ukrajnát nem tudja megszállni. „Nem akarjuk, hogy meghódítsanak bennünket, nem akarunk a Szovjetunió része lenni, és nem akarunk az Oroszországi Föderáció része lenni” – fejtette ki Volodimir Zelenszkij, aláhúzva, hogy ezt nemcsak három-négy ukrán mondja, hanem negyvenmillió.

Zelenszkij reméli, hogy az idei év Ukrajna győzelemének éve lesz

„Gyümölcsözőknek és nagyon fontosaknak” minősítette Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfői kijevi tárgyalásait amerikai kollégájával, Joe Bidennel a Sky News brit tévécsatornának adott nyilatkozatában, amelyből a Jevropejszka Pravda hírportál idézett.

„Reméljük, hogy 2023 a győzelem éve lesz” – tette hozzá az ukrán államfő. Hangsúlyozta: továbbra is mindent megtesz azért, hogy a demokratikus világ „megnyerje ezt a történelmi csatát”. Szavai szerint Ukrajna nagyon nehéz időszakon megy keresztül, de „történelmi eredményeket” fog elérni az Egyesült Államok és a világ többi részének segítségével.
„A mai tárgyalások nagyon gyümölcsözők, nagyon fontosak és nagyon határozottak voltak” – mondta, hozzátéve, hogy az eredmény minden bizonnyal hatással lesz a harci cselekmények alakulására.
„Az igazságszolgáltatás helyreállítása szintén fontos. Az agresszornak vállalnia kell a felelősséget az agresszióért, és meg kell térítenie az okozott károkat” – emelte ki Zelenszkij, megköszönve az Egyesült Államok támogatását ennek megvalósításában.
Biden látogatását a CNN-nek értékelve kijelentette: egy évvel az Ukrajna ellen indított háború kezdete után Vlagyimir Putyin orosz elnök „hódító háborúja a vereség felé tart”. „Putyin azt gondolta, hogy Ukrajna gyenge, a Nyugat pedig megosztott. Azt hitte, túl tud élni minket. Nem hiszem, hogy most így gondolja” – vélekedett Biden.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter kommentárjában kijelentette, hogy az Egyesült Államok és Ukrajna elnöke egyaránt elégedett a látogatással, amely „egyértelmű jelzésnek nevezhető a Kreml számára”. A tárcavezető történelminek minősítette a látogatást, és megjegyezte, hogy ez Ukrajna győzelme.
„Azt mondom: mindkét elnök elégedett a beszélgetéssel. A légkör a lehető legbizalmasabb és legőszintébb volt. Ez a látogatás az ukrán nép és Zelenszkij elnök győzelme. Minden esélylatolgatás ellenére Ukrajna és az egész szabad világ győzelme érdekében történt – hangsúlyozta Kuleba. Hozzátette: egyértelmű jelzés is egyben Moszkvának arra vonatkozóan, hogy „senki sem fél tőle”.
Kuleba tájékoztatott arról, hogy a következő napokban ismét külföldi utakra indul: Brüsszelbe, Hágába és New Yorkba.
Február 21-én Brüsszel ad otthont az első háromoldalú Ukrajna-EU-NATO- találkozónak, amelynek célja a fegyverekkel, a kiképzéssel és a védelmi ipar munkájának növelésével kapcsolatos erőfeszítések összehangolása – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál. Kuleba közlése szerint Hágában úgyszintén tárgyalásokat terveznek az Ukrajnának szánt fegyverekről, valamint Ukrajna uniós csatlakozásáról.
Biden látogatása alatt Ukrajna egész területén légiriadót rendeltek el, mert egy MiG-31-es vadászrepülőgép a levegőbe emelkedett Fehéroroszországban. A légiriadó másfél órán át tartott – írta az ukrán hírportál.

Bahmut melletti település bevételét jelentette be az orosz katonai szóvivő

Az orosz fegyveres erők elfoglalták a Bahmuttól északra fekvő Paraszkovjivka községet – jelentette ki Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a hétfői hadijelentést ismertetve.

Jan Gagin, az Ukrajnától elcsatolt donyecki régió vezetője a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek azt mondta, hogy az orosz hadsereg körülzárta Bahmutot. Korábbi jelentések szerint Paraszkovjivka elfoglalása elvágja a városba Csasziv Jar felől vezető utolsó utánpótlási útvonalat.
Ramzan Kadirov, Csecsenföld vezetője arról tett bejelentést, hogy az Ahmat különleges egység a luhanszki népi milíciával együtt elfoglalt egy stratégiai magaslatot Belohorivka közelében, kijutva a Sziverszkbe vezető vasúti vonalhoz.
Konasenkov szerint az ukrán fegyveres erők vesztesége az elmúlt nap folyamán mintegy 315 fő volt, közülük 115 katona a Donyeck körzetében folytatott harcokban esett el. A tábornok a megsemmisített ukrán haditechnikai eszközök és objektumok között sorolt fel egyebek között egy Szu-27-es repülőgépet, két harckocsit és négy hadianyag-raktárt.
Az orosz ellenőrzés alá került területek több településéről jelentettek a helyi hatóságok hétfőn ukrán tüzérségi támadást. A vasárnapi csapások során egy civil életét vesztette, 12 pedig megsebesült.
Vjacseszlav Gladkov, az oroszországi Belgorod megye kormányzója közölte, hogy hétfőn ukrán találat következtében egy nő életét vesztette, egy férfi pedig megsebesült Novaja Travolzsanka községben. Vasárnap egy tizenéves lány halt meg repeszek okozta sérülések miatt.
Roman Sztarovojt, a szintén oroszországi Kurszk megye kormányzója közölte, hogy az Ukrajnával szomszédos régióban az Ukrajna elleni háború elindításának első évfordulóján fokozott készültségbe helyezték a biztonsági erőket, terrorcselekmények és provokációk lehetőségével számolva.
Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy Kurszk megyében a tűzrendészeti előírások megsértése miatt tűz ütött ki egy fedezékben, ami hat katona halálát okozta. Az ügyben vizsgálat indult.

Orosz hírszerzés: a nyugati fegyverek nagy része megsemmisült

Az orosz hadsereg megsemmisítette a Nyugat által Ukrajnának átadott haditechnikai eszközök nagy részét – közölte szerdán a Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR).

Az SZVR szerint 2021 decembere óta a NATO-országok 1170 légvédelmi rendszert, 440 harckocsit, 1510 páncélozott gyalogsági járművet és 655 tüzérségi rendszert adtak át az ukrán fegyveres erőknek. Emellett, mint a szolgálat állította, Kijev a támogatóitól 9800 sorozatvető-rakétát, 609 ezer páncéltörő lövedéket és 1 millió 206 ezer lövedéket kapott. A megsemmisített eszközöket az SZVR nem nevesítette.
Az orosz védelmi tárca hétfőn közölt összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 386 repülőgépet, 210 helikoptert, 3193 drónt, 405 légvédelmi rakétarendszert, 7945 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 1031 sorozatvetőt, 4157 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 8465 speciális katonai járművet veszítettek.
Oroszország tavaly tavasszal jegyzéket küldött a NATO-országoknak az Ukrajnának szánt fegyverszállítások ügyében, amelyben leszögezte, hogy Oroszország minden olyan szállítmányt, amely katonai felszerelést tartalmaz, legitim célpontnak tekint.
Az orosz védelmi minisztérium közleményt adott ki, amelyben azt állítja, hogy Ukrajna az ENSZ Közgyűlés 11. rendkívüli ülését megelőzően egy nagyszabású provokációt készít elő, azzal a céllal, hogy a nukleáris biztonságról szóló egyezmény megsértésével vádolja meg Oroszországot. A tárca szerint ennek végrehajtáshoz több konténernyi radioaktív anyagot szállítottak Ukrajnába egy meg nem nevezett európai ország területéről, a vámellenőrzés megkerülésével. Az anyagot a tájékoztatás értelmében a Kijev által ellenőrzött egyik sugárveszélyes létesítmény körzetében helyi szennyezésre fogják felhasználni.
„A provokáció célja, hogy az Oroszországi Föderáció fegyveres erőit azzal vádolják meg, hogy válogatás nélkül mérnek csapást ukrajnai sugárveszélyes létesítményekre, ami radioaktív anyagok szivárgásához és a terep szennyezéséhez vezet” – áll a közleményben.

Kijevbe érkezett Joe Biden amerikai elnök

Előre be nem jelentett látogatásra hétfőn Kijevbe érkezett Joe Biden amerikai elnök – jelentették a hírügynökségek.

Biden lengyelországi látogatása előtt érkezett az ukrán fővárosba, ahol most jár első alkalommal, amióta Oroszország egy évvel ezelőtt megtámadta Ukrajnát. Kijevi útját biztonsági okokból nem közölték előzetesen.
Az amerikai államfő látogatásakor az ukrán fővárosban megszólaltak a légiriadó szirénái, de orosz rakéta- vagy légicsapásokról nem érkezett jelentés.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arról nyilatkozott, hogy a látogatás során a nagy hatótávolságú fegyverekről tárgyalnak.
Biden közölte, hogy Ukrajna további 500 millió dollárt értékben kap katonai támogatást az Egyesült Államoktól. Az ügylet részleteit kedden ismertetik. Tudatta: a csomagban a HIMARS rakétatüzérségi eszközhöz való lőszer is szerepel. Beszélt arról is, hogy Washington hamarosan új szankciókat is bejelent Oroszországgal szemben. Leszögezte: az Egyesült Államok kiáll Ukrajna mellett ameddig kell.
„Egy év eltelt, és Kijev még áll. Ukrajna is áll, és a demokrácia is áll” – hangoztatta az amerikai elnök a kijevi elnöki palotában, miután megbeszélést folytatott az ukrán elnökkel.
Volodimir Zelenszkij azt mondta: Joe Biden látogatása „a támogatás rendkívül fontos jele minden ukrajnai számára”.
Biden egy nappal azelőtt érkezett Kijevbe, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nagyszabású beszédre készül, amelyben várhatóan ismerteti Oroszország céljait a tavaly február 24-én indított „különleges művelet” második évére.

Borrell: a legfontosabb a lőszer szállítása Ukrajnának

A legfontosabb annak tisztázása, miként lehet a szükséges mennyiségű lőszert szállítani Ukrajnának, illetve a szállítások folyamatos biztosítását szavatolni – mondta Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, a tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően hétfőn.

Josep Borrell hangsúlyozta, biztosítani kell, hogy legalább annyi lőszer álljon Ukrajna rendelkezése, mint amennyit Oroszország elhasznál a háborúban.
Elmondta, a szakminiszterek tárgyalni fognak az EU Oroszországgal szemben bevezetni tervezett tizedik szankciós csomagjáról, közölte ugyanakkor: hétfőn nem várható az intézkedések végső elfogadása. Közölte ugyanakkor, hogy a korábbi szankciók „nagyon rossz évet fognak eredményezni” az orosz gazdaság számára.
Kijelentette: vízválasztó lenne, ha Kína fegyvereket szállítana Oroszországnak. Ez jelentős változást követelne az EU Kínával fenntartott kapcsolataiban – mondta az uniós diplomácia vezetője.
Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter érkezésekor azt mondta, az állítólagos kínai fegyverszállítások arra figyelmeztetnek, hogy az ukrajnai háború eszkalálódhat. „Ez fordulópont lenne, és nem a jó irányba” – fogalmazott. Ha Peking valóban fegyvereket szállít Oroszországnak, annak következményei lesznek a Kínai Népköztársasággal való kapcsolatokra nézve – tette hozzá.
Asselborn reményét fejezte ki, hogy Kína „nem követi el azt a hibát”, hogy még több fegyvert küld Oroszországnak. „Fegyvereket, melyek még több szenvedést okozhatnak, melyek még több emberéletet olthatnak ki Ukrajnában” – mondta.
Kijelentette: el kell érni, hogy az Oroszország indította háború ne szedjen további áldozatokat. Szavai szerint jó lenne, ha egy évvel a konfliktus kezdetét követően diplomáciai megoldásról lehetne beszélni. Közölte: ahogy Oroszország egyik napról a másikra megkezdte a háborút, ugyanígy be is tudná fejezni, ha belátná, hogy nem tudja megtörni Ukrajnát. Cél az, hogy Oroszország béketárgyalásokat kezdjen – mondta.
Közölte, az Európai Unió szankciókat fog bevezetni Iránnal szemben, a listára mások mellett bírók kerülnek majd fel a tüntetők halálbüntetésének kiszabásában játszott szerepük miatt. „Bírák, börtönök alkalmazottjai, és a halálos ítéletekben érintettek tucatjai fognak felkerülni a listára” – fogalmazott a luxemburgi külügyminiszter.
Urmas Reinsalu észt külügyminiszter érkezésekor azt mondta, fel kell gyorsítani az európai lőszergyártást, ugyanis az ukrán igények kielégítését az európai hadipar jelenleg mintegy hat év alatt tudná kielégíteni.
„Több fegyver biztosítása a népirtásnak is beillő háború gyorsabb befejezését jelenti” – fogalmazott, majd hozzátette: a háború még az idén befejeződhet, ha Ukrajna elegendő fegyverhez jut.
Közöle, az EU hitelének szavatolására mihamarabb létre kell hozni a nemzetközi ügyészséget a háború során elkövetett bűnök feltárására és az elkövetők elszámoltatására. Emellett a befagyasztott orosz vagyon felhasználását is lehetővé kell tenni a megfelelő jogi szabályozások bevezetése révén – hangoztatta.
Kijelentette: az iráni drónok szállításának súlyos következményeinek kell lennie, hogy megfelelően erős üzenetet küldjön Kína és minden más ország számára is arról, hogy a fegyverszállítások nem maradnak válasz nélkül.
Hadja Lahbib belga külügyminiszter azt mondta, a tízedik szankciós csomag elfogadása mihamarabb szükséges annak érdekében, hogy Oroszország ne tudja tovább finanszírozni az Ukrajna ellen indított háborút.
Catherine Colonna francia külügyminiszter hangsúlyozta: biztosítani kell, hogy Oroszország tiszteletben tartsa nemzetközi kötelezettségeit, tiszteletben tartsa Ukrajna területi egységét, és Moszkvának felelnie kell az elkövetett bűnökért. Közölte, a szakminiszterek hétfőn tárgyalnak majd annak lehetőségéről, hogy az európai békekeret forrásaiból lőszereket vásároljanak és szállítsanak Ukrajnának a tagországok.

Orosz hatóság: több mint 120 ezren váltak bűncselekmény károsultjává a Donyec-medencében

A Donyec-medencében 2014 óta csaknem 14 ezer lakos vált az ukrán hadsereg vagy fegyveres csoportok bűncselekményeinek áldozatává – közülük mintegy ötezren életüket vesztették, csaknem kilencezren megsebesültek -, 120 ezren pedig károsultakká váltak – jelentette ki Alekszandr Basztrikin, az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) elnöke a TASZSZ hírügynökség által hétfőn közölt nyilatkozatában.

Beszámolója szerint a SZK kilenc év alatt többezer kötetnyi anyagot gyűjtött össze, amely bizonyítja az ukrán hadsereg és a biztonsági szolgálatok által elkövetett bűncselekményeket, egyebek között „Ukrajna legfelsőbb katonai és politikai vezetésének részességét a Donyec-medencei orosz ajkú lakosság elleni népirtásban, az emberiség békéje és biztonsága elleni bűncselekményekben, valamint más, személy elleni bűncselekményekben”.
„Az oroszországi Nyomozó Bizottság nyomozóinak nagyszabású, szisztematikus munkájának eredményeit a bíróság és az egész nemzetközi közösség elé fogjuk tárni” – nyilatkozott Nyikolaj Basztrikin.
„A tanúvallomásokból, fényképekből és dokumentumokból készült kivonatokat a Kijevi rezsim bűneinek Fehér Könyvében gyűjtöttük össze” – tette hozzá.
Basztrikin szerint az SZK 2014 óta 2544 büntetőügyben kezdeményezett előzetes vizsgálatot, közülük a legtöbbet – 1443-at -, a konfliktus ukrán fél által előidézett eszkalálása, és az azt követő „különleges hadművelet” óta indították. A leggyakoribb ok a lakott területek, a polgári infrastruktúra létesítményeinek lövetése volt, illetve „tiltott eszközök és módszerek alkalmazása a hadviselésben”. Az erre vonatkozó törvénycikket a különösen nagy pusztító erejű fegyverek, így a kazettás robbanótöltetek bevetése, vagy a lakossággal szembeni kegyetlenkedés esetén szokták alkalmazni. Megjegyezte, hogy a legsúlyosabb károkat a NATO által Ukrajnának rendelkezésére bocsátott nehézfegyverek, különösen HIMARS sorozatvetők okozták.
Az SZK elnöke szerint jelenleg 680 személy ellen folyik büntetőeljárás. 403 személy ellen emeltek vádat, közülük 188 ellen azok távollétében. A vádlottak közül 118-an az ukrán fegyveres erők parancsnokai, vagy az ukrán védelmi minisztérium vezetői. 136 vádlott letartóztatását azok távollétében rendelték el. 138 büntetőügyben, amelyek az ukrán fegyveres erők katonái által alkalmazott tiltott eszközök és hadviselési módszerek, valamint a civilekkel és a hadifoglyokkal szembeni kegyetlen bánásmód miatt indult, lezárult a vizsgálat.
A Krími híd elleni robbantásos merénylettel kapcsolatban Basztrikin szerint megerősítést nyert az a verzió, hogy az akció megszervezésben az ukrán különleges szolgálatok vettek részt. Azonosítottak 12 személyt akik közvetlenül részt vettek a bűncselekmény elkövetésében, közöttük ukrán, örmény, grúz és orosz állampolgárokat. Nyolcat közülük őrizetbe vettek, jelenleg a helyszínen talált tárgyi bizonyítékok vizsgálata folyik, beleértve a műszaki szakértői vizsgálatot.
Kitért arra is, hogy az SZK az Észak-Krími-csatornán keresztüli édesvízellátás miatt vizsgálatot folytat Ukrajna ellen a környezetmódosító technikák katonai vagy egyéb ellenséges célú alkalmazásának tilalmáról szóló egyezmény megsértése címén. Emellett a hatóság folytatja a bakteriológiai (biológiai) és toxinfegyverek kifejlesztésének, gyártásának és tárolásának tilalmáról, valamint megsemmisítésükről szóló egyezmény ukrajnai megsértésére vonatkozó bizonyítékok gyűjtését.
Mint mondta, jelenleg több mint egy tucat amerikai állampolgár, valamint az ukrán védelmi minisztérium több tisztviselője tevékenységét ellenőrzik az úgynevezett kettős felhasználású biológiai programokban való részvétel miatt.
Közölte, hogy a „különleges hadművelettel” kapcsolatos hamis hírek terjesztése, és az orosz fegyveres erők lejáratása címén 136 személy ellen 152 büntetőeljárást indítottak, 53 büntetőügy bíróság elé került, 16-ban ítéletet is hirdettek.

Volodimir Zelenszkij szerint Európának imádkoznia kell, hogy Ukrajna ne essen el

A háború nem tarthat a végtelenségig Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint, aki a RAI 1 olasz köztelevízió híradójának adott interjút vasárnap este.

Az ukrán elnök kijelentései megelőzték Giorgia Meloni olasz kormányfő hétfői kijevi látogatását. Az olasz miniszterelnök a korábbi közlése szerint a háború első évfordulójára akar az ukrán fővárosba utazni.
Volodimir Zelenszkij a TG1 nevű esti tévéhíradónak adott interjú legelején leszögezte, hogy szerinte Oroszország nem tud jobban előrenyomulni: „nem olyan erősek, mint kezdetben, és mi sokkal erősebbekké váltunk” – jelentette ki.
Hozzátette, az ukránok tudják, hogy vereség esetén mindent elveszítenek, otthonaikat, gyermekeiket, szüleiket.
„Nem félünk tőlük, senki sem fél tőlük, és (a háború) nem úgy halad, ahogy ők akarják” – hangoztatta.
Úgy vélte, nem számít, hogy régi vagy új invázióról van-e szó, azután, ami tavaly február 24-től, vagyis a háború kitörése óta történt, „nincs kompromisszum”.
Arra a kérdésre, hogy az amerikai vezérkari főnök, Mark Milley tábornok úgy látta, a háborút egyik fél sem nyeri meg, Volodimir Zelenszkij nem kívánt reagálni. Annyit mondott: „a háború nem tarthat a végtelenségig, a modern korban nem húzódhat el évekig”.
Elmondta, nem hosszú háborúban gondolkodnak, és Ukrajna győzelmével számolnak. Hozzátette, Kijev el akarja kerülni a helyzet „befagyását”, amiként az 2014-ben történt. Azt hangoztatta, hogy a kidolgozott tízpontos béketerv a béke győzelmét hirdeti, amiért az oroszok következő generációi is hálásak lesznek.
Hozzátette, az európaiaknak azért kell imádkozniuk, hogy Ukrajna ne essen el, mivel abban az esetben a háború valóban európaivá válna, ezért kell megállítani Ukrajnában – jegyezte meg. Kifejtette, a háború azonban jelenleg is az európai kontinensen zajlik, és ahogy múlik az idő, Európa és az egész világ látja, mi történik, hol van az igazság.
„Látják, hogy ő (Vlagyimir Putyin) nem akar Ukrajnánál megállni” – mondta az ukrán elnök.
Zelenszkij elsőrendűnek nevezte az ukrajnai erőművek védelmét, amelyhez Európa támogatását kérte légvédelmi rendszerek segítségével.
Az ukrán elnök egyszerre több olasz sajtóorgánumnak adott interjút. A Corriere della Sera napilapban köszönetet mondott Olaszországnak az eddigi hat fegyverszállítmányért.
Volodimir Zelenszkij úgy vélte, a korábbi kormányfő, Mario Draghi és a mostani miniszterelnök, Giorgia Meloni ugyanúgy támogatja Kijevet.
Kommentálta Silvio Berlusconi kijelentéseit is. A kormánypárt Hajrá Olaszország elnöke (FI) és korábbi miniszterelnök Berlusconi múlt vasárnap Zelenszkijt nevezte meg az ukrajnai háború felelőseként, és kijelentette, hogy Giorgia Meloni helyében nem találkozott volna az ukrán elnökkel Brüsszelben. Volodimir Zelenszkij azt üzente, tudja, hogy Berlusconi szereti a vodkát, majd küldenek neki, mivel az ukrán vodka is kiváló minőségű.
Volodimir Zelenszkij ezzel Silvio Berlusconi szeptemberi szavaira utalt, amikor a politikus elmesélte, hogy Putyinnal továbbra is jó barátságot ápol, és az orosz elnök vodkát küldött neki a születésnapjára. Az FI akkor közleményben pontosította, hogy Silvio Berlusconi nem a háború évében, hanem egy régebbi születésnapján kapta ajándékba a vodkát az orosz elnöktől.

Antony Blinken: Kína nem kért bocsánatot a léggömbről kialakult amerikai-kínai vitában

Kína nem kért bocsánatot az Egyesült Államok felett lelőtt kínai megfigyelőléggömbbel kapcsolatban kialakult vitában – mondta az amerikai külügyminiszter egy vasárnapi interjújában.

Antony Blinken az ABC televíziónak Münchenből adott, és vasárnap sugárzott interjúban nagyon közvetlennek és nagyon világosnak nevezte Vang Ji kínai államtanácsossal, a Kínai Kommunista Párt központi külügyi bizottsága igazgatójával folytatott megbeszélését az ügyben. Mint mondta, Vang Ji értésére adta, hogy a légi eszköz légtérsértése elfogadhatatlan volt és soha nem szabad ismét megtörténnie.
Kérdésre válaszolva beszámolt arról is, hogy a megbeszélésen kínai tárgyalópartnere nem kért elnézést a történtekért.
Az amerikai diplomácia irányítója közölte, hogy a megbeszélésen szóba került a kínai-orosz viszony, amivel kapcsolatban úgy fogalmazott, nagyon súlyos következményei lennének a kétoldalú kapcsolatokra, ha Kína élet kioltására alkalmas eszközöket szállítana Oroszország számára az Ukrajnában vívott háborújához.
Antony Blinken az interjúban ugyanakkor fontosnak mondta a kommunikációs csatornák nyitva tartását és a közvetlen diplomácia folytatását az Egyesült Államok és Kína között. Felelősségünk van abban, hogy ezt a viszonyt felelősségteljesen kezeljük – fogalmazott az amerikai külügyminiszter.
Antony Blinken a Müncheni Biztonságpolitikai Fórum idején tartott kétoldalú megbeszélést a kínai külügyminiszterrel.
A két diplomata február elejére Pekingbe tervezett találkozóját a megfigyelőléggömb miatt megnövekedett amerikai-kínai feszültség miatt mondták le közvetlenül az utazás előtt. Ugyanakkor az Egyesült Államok kormányzatának különböző tisztségviselői – köztük Joe Biden elnök – az elmúlt hetekben többször megismételték, hogy az Egyesült Államok a versenyt és nem konfliktust keresi Kínával.

Megint több mint 10 ezren menekültek Magyarországra a háború elől

Magyarország területére 2023. február 19-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 4758 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 5616 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 102 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2023. február 19-én nem érkeztek Budapestre vonattal. A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a hétfőn is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine