Gyérítik és riasztják a kormoránokat a Tisza mentén
Február végéig gyérítik és riasztják a kormoránokat a Tisza mentén – közölte a szolnoki székhelyű Közép-Tisza-Vidéki Horgász Egyesületek Szövetségének ügyvezető igazgatója az MTI-vel pénteken.
Donkó Péter elmondta: száz példány kilövésére kaptak engedélyt a Tisza folyó Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei szakaszán, Tiszaugtól Kisköréig. Az első vadászaton, pénteken, a folyó Kisköre és Tiszaroff közötti szakaszán huszonegy példányt ejtettek el – mondta, megjegyezve: tavaly 139 példányt lőttek ki.
Szólt arról, hogy az idei tél eddig nagyon enyhe volt, csak a közelmúltban voltak nagyobb hidegek. A madarak normál esetben a Tisza-tavon tartózkodnak, de a hidegebb időjárás miatt a tó tározótere befagyott, és mivel a kormoránok nem tudnak ott halászni, a Tiszára járnak táplálkozni. Míg korábban 40-50 madár járt a Tiszára, most jóval több, mintegy 150-250, ami elég nagy mennyiség ahhoz, hogy költséghatékonyan tudjanak fellépni ellenük – közölte.
Donkó Péter elmondta: egy-egy kormorán akár napi 1,5-3 kilogramm halat is elfogyaszt, de ennek többszörösén ejthet akár halálos sebeket. Kitért arra is, hogy ha a madár zavarja a télen vermelő, nyugalmi állapotba kerülő halakat, azok legyengülnek, ami kihatással van a betegségekkel szembeni ellenállásukra, illetve a szaporodási képességükre is. Ezért nem csak lelövik a kormoránokat, hanem riasztják is a madarakat azokról a helyekről, ahol nagy tömegben találhatók vermelő halak – közölte.
A madarakat a Tisza-tavon már korábban elkezdték gyéríteni. A tiszafüredi székhelyű Tisza-tavi Sporthorgász Közhasznú Nonprofit Kft. honlapján levő közlemény szerint míg decemberben és januárban mindössze 53 kárókatonát sikerült lelőni, addig csak az elmúlt héten 99-et.
Mint írták: a hideg kedvez a halak védelmének, de idén valószínűleg kevesebb kormoránt tudnak elejteni mint tavaly, amikor 350 madarat lőttek ki. A nagy kárókatonák (Phalacrocorax carbo), vagy más néven kormoránok gyérítésére azért van szükség, mert a madarak fészkelő helyük növényzetében és a halállományban nagy kárt okoznak. Ürülékük kipusztítja a fészkelő fáikat, ezen kívül ilyenkor csapatokba verődve, akár tíz méter mélyre is lemerülve kutatnak a vermelő helyeken csoportosuló halak után.
