Az orosz-ukrán háború 359. napja – FRISSÜL

Immár háromszázötvenkilencedik napja tart ugyanis az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb pénteki történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Brit katonai hírszerzés: jelentősek az orosz veszteségek

Elérheti a 200 ezret az orosz fegyveres erők sebesültekben és halálos áldozatokban elszenvedett vesztesége az ukrajnai háború kezdete óta – áll a brit katonai hírszerzés pénteken ismertetett helyzetértékelésében.

A londoni védelmi minisztérium által közzétett hírszerzési összefoglaló 175-200 ezerre taksálja az orosz reguláris erők és a mellettük harcoló szerződéses magánhadseregek sebesültjeinek és halottainak számát.
A jelentés szerint a teljes adaton belül valószínűsíthetően 40-60 ezerre tehető a harcokban elesettek száma.
A brit katonai hírszerzés információi szerint az orosz fegyveres erők különösen a tavaly szeptemberben bejelentett „részleges mozgósítás” óta szenvedtek komoly veszteségeket.
Ezekből a számokból az tűnik ki, hogy a sebesültekéhez képest magas a halálos áldozatok száma, és ez szinte bizonyosan az orosz fegyveres erők zömére jellemző, „rendkívül kezdetleges” színvonalú orvosi ellátás következménye – fogalmaz a brit hírszerzési jelentés.
Az elemzés szerint az orosz veszteségek többségét szinte bizonyosan tüzérségi támadások okozták.
A brit katonai hírszerzés pénteki elemzése szerint a Wagner magánhadsereg nagy számban vetett be elítéltek közül toborzott katonákat, és az ő körükben akár 50 százalékos is lehet a veszteségarány.

Több mint 10 ezren menekültek a háború elől Magyarországra

Magyarország területére 2023. február 16-án 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 5278 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4940 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 108 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Románia ellenzi, hogy Ukrajna a Duna-deltán keresztül nyisson új kijáratot a Fekete-tengerre

Románia nemzetközi egyezményekre és környezetvédelmi szempontokra hivatkozva ellenzi, hogy Ukrajna hajóutat építsen a Duna-deltában egy új fekete-tengeri kijárat megnyitása érdekében – közölte csütörtökön a Hotnews.ro hírportál, a román külügyminisztérium (MAE) állásfoglalását ismertetve.

A két szomszédos ország közötti csaknem két évtizedes jogvita azt követően került ismét napirendre, hogy Sorin Grindeanu román szállításügyi miniszter szerdán közölte: tudomása szerint az ukrán fél kotrással mélyíti a Duna-delta Ukrajnához tartozó részén lévő úgynevezett Bisztroje-csatornát és ugyanilyen munkálatokkal készül a nagyobb hajók számára is megközelíthetővé tenni a Duna-delta északi – a Románia és Ukrajna közti országhatár nyomvonalát képező – Chilia-ágát.
A román média érdeklődésére reagálva a MAE felidézte: Románia több ízben jelezte, hogy nem ért egyet azzal a 2014 óta napirenden tartott ukrán javaslattal, amely a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) részévé nyilvánítaná a Chilia-ágat és a Bisztroje-csatornát. Az ukrán hajóút-építési projektnek be kell tartania a nemzetközi jogot és elsősorban a környezetvédelmi szabályozásokat – hangoztatta a MAE, hozzátéve, hogy a román álláspontról brüsszeli felkérésre az Európai Bizottságot is tájékoztatja.
Tánczos Barna, a bukaresti kormány környezetvédelmi minisztere még határozottabban fogalmazva leszögezte: az általa vezetett tárca figyelemmel követi a Bisztroje-csatornán zajló munkálatokat, a nemzetközi egyezmények alapján fog eljárni és meg fog akadályozni minden olyan beavatkozást, amely veszélybe sodorhatja a Duna-delta élővilágát és biodiverzitását.
Az Agerpres hírügynökség által közzétett csütörtöki nyilatkozatában az RMDSZ-es politikus felidézte: a bukaresti szaktárca két környezetvédelmi eljárást is folytat az ukrán fél ellen a Duna-deltában zajló beruházások ügyében, amelyeket a romániai és ukrajnai törvényekre, illetve a nemzetközi egyezményekre – elsősorban a határokon átnyúló környezeti hatásokkal járó projektek engedélyeztetésére vonatkozó Espoo-i Egyezményre – alapoz.
„Sem az ukrán, sem a román jog nem teszi lehetővé olyan munkálatok végzését, amelyek veszélyeztetik a Duna-delta élővilágát és biodiverzitását” – szögezte le Tánczos Barna.
Ukrajna 2004-ben kezdett csatornázási munkálatokat a Chilia-ág torkolatvidékén lévő néhány kilométeres Bisztroje-ágon. Az így kialakítandó új víziúton a hajók Románia érintése nélkül is eljuthatnának a Duna-parti ukrán kikötőkbe – köztük Izmajilba – és nem kellene csatornahasználati díjat fizetniük Romániának.
Románia eddig arra hivatkozva védte meg a Duna fekete-tengeri kijárata fölötti monopóliumát, hogy a tervezett csatorna – egy új tengeri torkolat – megépítése lecsapolná a Duna-delta mocsarainak jelentős részét és így visszafordíthatatlan károkat okozna az UNESCO által a világörökség részévé nyilvánított delta élővilágának.
A bukaresti média szerint eddig csak Kijev gazdasági érdekei veszélyeztették a Duna-deltát, most azonban attól tart, hogy a háborús logika felülírhatja a környezetvédelmi aggályokat, hiszen Ukrajna számára már stratégiai kérdéssé vált, hogy újabb kijáratot nyisson a Fekete-tengerre, miután tengeri kikötői orosz blokád alá kerültek.

Zelenszkij a BBC-nek: nem adunk fel területet békéért

Ukrajna nem hajlandó területet áldozni azért, hogy békét kössön Oroszországgal – mondta a BBC brit közszolgálati televíziónak Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

A csütörtökön műsorra tűzött interjúban Zelenszkij kijelentette: ha Ukrajna területekről mondana le Moszkva javára bármilyen békeszerződés érdekében, „az oroszok újból és újból visszajönnének” még több ukrán területért.
Az ukrán elnök a BBC-interjúban is arra szólította fel a nyugati szövetségeseket, hogy szállítsanak még több fegyvert Ukrajnának. „Oroszország csak a fegyverek nyelvén ért” – fogalmazott.
Hozzátette, hogy a korszerű fegyverek közelebb hozzák a békét.
Zelenszkij egy hete előre be nem jelentett látogatást tett Nagy-Britanniában, és londoni tárgyalásain is igen erőteljes nyomást fejtett ki annak érdekében, hogy a brit kormány és a nyugati szövetségesek adjanak korszerű fegyvereket, elsősorban vadászgépeket Ukrajnának.
A londoni parlament két házának tagjai előtt tartott beszédében Zelenszkij úgy fogalmazott, hogy Ukrajna harci repülőgépek formájában „szárnyakat kér” szabadságának védelméhez.
A londoni miniszterelnöki hivatal Zelenszkij beszédére reagálva hangsúlyozta azonban, hogy repülőgépek szállítása csak hosszú távú megoldásként jöhet szóba, és Ukrajnának most a rövid távon elérhető védelmi kapacitások megszerzésére van a legnagyobb szüksége.
A minap Andrzej Duda lengyel államfő úgy nyilatkozott a BBC televízióban, hogy számos karbantartási és utánpótlási problémával járna, ha Lengyelország harci repülőgépeket adna át Ukrajnának.
Duda a vasárnapi BBC-műsorban hozzátette, hogy Lengyelország is szűkében van a korszerű vadászgépeknek.
Volodimir Zelenszkij a csütörtök esti BBC-interjúban ugyanakkor kijelentette, hogy jelenleg Ukrajna fennmaradása és területi egységének megőrzése az egyetlen cél.
Hozzátette: Ukrajna saját döntése alapján „Európa felé vette az irányt, és nem téveszthet utat”.
Zelenszkij szerint Ukrajna biztonsági garanciákat is akar, és ebben egységes az ország.
Az ukrán államfő szerint bármilyen területi kompromisszum meggyengítené hazáját.
Úgy fogalmazott, hogy nem önmagukban a kompromisszumokról van szó, „azoktól nincs miért félni, hiszen az életben milliónyi kompromisszum van”. A kérdés az, hogy kivel kellene kötni ezeket a kompromisszumokat – tette hozzá.
Zelenszkij szerint Vlagyimir Putyin orosz elnökkel például nem lehet kompromisszumokra jutni, mivel nincs meg az ehhez szükséges bizalom.
Az ukrán elnök szerint ugyanezen okból párbeszédre sincs lehetőség Putyinnal.
Zelenszkij a csütörtöki BBC-interjúban kijelentette: reméli, hogy Fehéroroszország nem lép be a háborúba, de ha mégis, „akkor felvesszük vele a harcot”.
Hozzátette: „súlyos hiba lenne”, ha Fehéroroszország megengedné, hogy az orosz fegyveres erők területéről indítsanak támadásokat Ukrajna ellen.
E kijelentés előzményeként Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök csütörtökön külföldi újságíróknak – köztük a BBC tudósítójának – nyilatkozva Minszkben kijelentette: kész bekapcsolódni az oroszokkal vállvetve a háborúba, de csak akkor, ha Ukrajnából „akár egyetlen katona is” fehérorosz területre lép, „hogy felfegyverkezve gyilkolja népemet”.

Donyecki tisztségviselő: a Bahmut környéki összes magaslat orosz kézre került

Az orosz erők az összes fontos magaslatot elfoglalták az ostromlott Artemivszk (Bahmut) város körül – jelentette ki Igor Kimakovszkij, az Ukrajnától elcsatolt donyecki régió megbízott vezetőjének tanácsadója csütörtökön a Szolovjov Live médiacsatornán.

Kimakovszkij szerint az ukrán hadseregnek egyetlen utánpótlási útvonala maradt, de azt is tűz alatt tartják. Beszámolója szerint Artemivszk környékén lengyelül, franciául és angolul kommunikáló „zsoldosok” is harcolnak.
Jevgenyij Prigozsin, az ostromban kulcsszerepet játszó Wagner katonai magáncsoport alapítója egy nappal korábban úgy nyilatkozott, hogy a város teljes bekerítése talán csak márciusra-áprilisra várható, mert az ukrán hadsereg folyamatosan küld erősítést az övezetbe.
Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a csütörtöki hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy az ukrán fegyveres erők az elmúlt nap folyamán több mint 350 katonájukat vesztették el, közülük 135-öt a Donyeck város környékén folytatott harcokban. A tábornok szerint ugyanezen a frontszakaszon megsemmisült két amerikai HIMARS sorozatvető, három harckocsi, három páncélozott harcjármű, nyolc egyéb jármű, két vontatott és egy önjáró tarack, egy amerikai AN/TPQ-50 ellentűzradar és egy lőszerraktár is. Az ukrán veszteségek közé sorolt még egyebek között egy Harkiv megyében lelőtt Mi-8-as helikoptert is.
A moszkvai katonai tárca közölte, hogy csütörtökön 101 orosz hadifogoly tért vissza „a Kijev ellenőrzése alatt álló területekről”, repülőgéppel Moszkvába szállítják őket, ahol megkapják a szükséges orvosi és pszichológusi segítséget. Viktorija Szergyukova, az Ukrajnától elcsatolt Luhanszki Népköztársaság” emberi jogi biztosa közölte, hogy 44-en térségbeliek.
A védelmi minisztérium legutóbb február elején számolt be 63 orosz fogoly szabadon bocsátásáról.
A nap folyamán több, orosz ellenőrzés alá került településről, köztük Donyeckből jelentettek a helyi hatóságok ukrán tüzérségi támadást. Mihail Razvozsajev, Szevasztopol kormányzója közölte, hogy a kikötőváros közelében, a tenger felett két ukrán drónt lőttek le.
Találat érte Usztyinka és Voznyeszenovka községet az oroszországi Belgorod megyében. Az utóbbi településen egy civil megsérült.

Ukrán tisztségviselő: újabb fogolycserét hajtott végre Kijev és Moszkva

Újabb hadifogolycserét hajtott végre csütörtökön Ukrajna és Oroszország, ennek eredményeként száz katona és egy civil tért vissza a Kijev által ellenőrzött területre, százegy katona pedig Oroszországba – közölte Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője az Ukrajinszka Pravda hírportál jelentése szerint.

„További fogva tartott ukránok szabadon engedését értük el. Ma száz katonánk és egy civil indul haza. A szabadon bocsátottak között vannak az ukrán nemzeti gárda, a határőrség és a fegyveres erők katonái. Közülük 94-en Mariupol védelmében vettek részt” – írta Jermak a Telegramon, hozzátéve, hogy a hadifoglyok közül sokan különböző súlyosságú sérüléseket szenvedtek.
Az ukrán vezérkar esti harctéri helyzetjelentésében arról számolt be, hogy az ukrán erők a nap folyamán egy orosz tüzérségi alakulatra mértek csapást, és 13 támadást hajtottak végre a megszállók ellen. Ezenkívül a vezérkar közölte, hogy információi szerint az orosz megszállás alá került, Donyeck megyei Mariupolban az oroszok megkezdték a hajléktalanok mozgósítását.
Csütörtökön Kijevbe érkezett Keir Starmer, a brit Munkáspárt vezetője, hogy találkozzon Volodimir Zelenszkij elnökkel, és hangsúlyozza pártja elkötelezettségét amellett, hogy Nagy-Britannia folyamatosan lássa el fegyverrel Ukrajnát az orosz agresszióval szemben.
Starmer szavai szerint Nagy-Britannia álláspontja Ukrajnával kapcsolatban változatlan marad akkor is, ha jövőre kormányváltás történik.
A brit politikus felkereste a Kijev megyei Irpinyt és Bucsát is, ahol az orosz hadsereg tavaly súlyos atrocitásokat követett el.
„Hihetetlen volt számomra ma reggel látni a rémtettek bizonyítékait, a fotókat a bekötött szemű, hátra kötözött kezű halott civilekről” – mondta Starmer. Kijelentette, azért jött Ukrajnába, hogy kifejezze szolidaritását az országgal, és hangsúlyozza, hogy igazságot és jóvátételt kell kapniuk a háborús bűntettek áldozatainak. Igazságosságot kell szolgáltatni Hágában, és megfelelő jogorvoslatot kell biztosítani Ukrajna helyreállítása során” – hangoztatta Starmer.

Ismét elmaradt a szlovák parlamentben a Kijevnek ígért vadászgépekről tartandó rendkívüli ülés

Ismét elmaradt a szlovák parlamentben csütörtökön az Ukrajnának ígért vadászgépekről tartandó rendkívüli ülés, mivel annak egyetlen napirendi pontját nem hagyták jóvá a képviselők – jelentette a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség.

A szlovák parlament legnagyobb ellenzéki pártja, a Robert Fico vezette Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) által indítványozott rendkívüli parlamenti ülésnek egyetlen témája lett volna, egy olyan határozat elfogadása, amelyben elutasítanák az Ukrajnának történő szlovák fegyverszállítást. A rendkívüli parlamenti ülés összehívásának előzménye, hogy a múlt heti brüsszeli EU-csúcson Eduard Heger ügyvivő szlovák kormányfő a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tartott találkozója során ígéretet tett arra, hogy Szlovákia MiG-29-es harci gépeket ad át Ukrajnának. Robert Fico alkotmányba ütközőnek minősítette Eduard Heger ígéretét, rámutatva: az ügyvivő szlovák kormánynak nincs jogköre arra, hogy lényeges kül- és belpolitikai kérdésekben döntsön. A témában tartandó rendkívüli parlamenti ülést eredetileg kedden kellett volna megtartani, ám a kormánykoalíció képviselői és a koalícióból szeptemberben kilépett liberálisok – a védelmi miniszter távollétére hivatkozva – obstrukciót alkalmaztak, s nem hagyták jóvá az ülés egyetlen napirendi pontját, így azt nem lehetett megtartani. Az obstrukcióra reagálva a Smer-SD ismételten rendkívüli ülést indítványozott a témában, ezt csütörtök délutánra tűzték ki, ám ez a rendkívüli parlamenti ülés is elmaradt, mivel ennek napirendi pontját sem hagyták jóvá. Ugyancsak csütörtök délután kellett volna megtartani egy másik – szintén a Smer-SD által kezdeményezett – rendkívüli parlamenti ülést is, ennek témája a szeptemberre tervezett előrehozott parlamenti választások korábbi megtartása lett volna. Végül csütörtökön ezt a rendkívüli parlamenti ülést sem nyitották meg, mivel a plénum – létszámhiány miatt – határozatképtelen volt, így az ülést péntekre napolták.

Csehország légvédelmi rendszereket fog gyártani Ukrajna számára

Csehország mozgó légvédelmi rendszereket fog gyártani Ukrajna számára – közölte Alex Vytecka, a cseh kormányközi védelmi együttműködési ügynökség (AMOS) igazgatója csütörtökön a CTK hírügynökséggel.

A speciálisan módosított japán Toyota terepjárókra szerelt, egyebek között drónok elleni bevetésre használható rendszerek gyártási költségeit Hollandia állja. Egyelőre száz darab ilyen légvédelmi rendszerről van szó. A szükséges lőszereket Hollandia szintén Csehországtól vásárolja meg – tette hozzá Vytecka, aki szerint a cseh védelmi minisztérium által tető alá hozott üzlet szerződését már alá is írták.
Daniel Blazkovic védelmiminiszter-helyettes már az Ukrajnát fegyverekkel támogató országok keddi brüsszeli értekezletét követően azt is elmondta, hogy Csehország 90 darab T-72-es harckocsi modernizációját is vállalta. A munkát a cseh védelmi tárca fogja irányítani, a költségek megfizetését pedig közösen az Egyesült Államok és Hollandia vállalta.
A miniszterhelyettes szerint a fegyvergyártásban nagyon széleskörű és jó együttműködés van kialakulóban Csehország és Hollandia között. Blazkovic elmondta: a cseh gyártású légvédelmi rendszerek jelentősen olcsóbbak lesznek, mint a nyugati fegyverpiacon jelenleg hozzáférhető hasonló rendeltetésű korszerű rendszerek. A terepjárókon elhelyezett két géppuska lőtávolsága mintegy két kilométer, a rendszerek földi célok ellen is bevethetők.
Az Ajándék Putyinnak elnevezésű kampány keretében a cseh civil szféra az elmúlt hónapokban több mint 90 millió koronát (1,5 milliárd forint) gyűjtött, amelyből 15 darab Viktor elnevezésű légvédelmi rendszert vásároltak Ukrajnának.
Csehország lépéseit az ukrán kormánnyal előre egyeztette. További részleteket tekintettel a háborús helyzetre nem hoznak nyilvánosságra.

Felmondta az orosz parlament az Európa Tanács nemzetközi szerződéseit

Felmondta az orosz parlament alsóháza csütörtökön Oroszországnak az Európa Tanáccsal (ET) kötött mind a 21 nemzetközi szerződését.

Az erre vonatkozó törvénytervezetet Vlagyimir Putyin orosz elnök terjesztette az Állami Duma elé. Az elfogadott jogszabály értelmében Oroszország tagságának megszűnése miatt az Európa Tanácsban március 16-tól összesen 21 nemzetközi szerződés fogja hatályát veszteni Moszkva viszonylatában. Ezek között van az ET alapokmánya, a szervezet kiváltságokról és mentességekről szóló általános egyezménye, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény, a terrorizmus elleni küzdelemről szóló európai egyezmény, a helyi önkormányzatok európai chartája és az Európai Szociális Charta.
A törvényhez fűzött indokolás emlékeztetett rá, hogy az ET Miniszteri Bizottsága – az Ukrajna ellen indított háború miatt – 2022. február 25-én határozatot fogadott el az ET törvényes szerveiben való orosz képviselet felfüggesztéséről. Oroszország 2022. március 15-én hivatalosan értesítette az ET főtitkárát arról a szándékáról, hogy az ET alapokmányának 7. cikke alapján (amely az önkéntes kilépési eljárást szabályozza) kilép az Európa Tanácsból, valamint felmondja az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezményt.
Az ET Miniszteri Bizottsága pedig 2022. március 16-án határozatot fogadott el, amelyben Oroszország Európa tanácsi tagságát ugyanezen időponttal megszüntette. Az indoklás szerint az Oroszországi Föderáció feltételezi, hogy reá nézve az említett nemzetközi szerződések 2022. március 16-tól nézve hatályukat vesztik.
Vjacseszlav Vologyin, az Állami Duma elnöke csütörtökön azt hangoztatta, hogy az ET helyett új szervezet létrehozásán kell gondolkodni, kölcsönös tisztelet, a kettős mérce alkalmazásának elvetése, a más államok szuverén ügyeibe való be nem avatkozás, az állami szuverenitás, a kultúra, a hagyományok, a történelem, valamint a nyelv tiszteletben tartása alapján.
Oroszország, amely 1996. február 28-án csatlakozott az ET-hez, idén szeptember 16. óta már nem tagja az Emberi Jogok Európai Egyezményének, mivel kivonta magát az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) joghatósága alól. Júniusban Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírt egy törvényt, amely lehetővé teszi, hogy Oroszország ne hajtsa végre az EJEB 2022. március 15. után hozott ítéleteit.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a pénteken is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine