Az orosz-ukrán háború 358. napja – FRISSÜL

Immár háromszázötvennyolcadik napja tart ugyanis az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb csütörtöki történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Donyecki tisztségviselő: a Bahmut környéki összes magaslat orosz kézre került

Az orosz erők az összes fontos magaslatot elfoglalták az ostromlott Artemivszk (Bahmut) város körül – jelentette ki Igor Kimakovszkij, az Ukrajnától elcsatolt donyecki régió megbízott vezetőjének tanácsadója csütörtökön a Szolovjov Live médiacsatornán.

Kimakovszkij szerint az ukrán hadseregnek egyetlen utánpótlási útvonala maradt, de azt is tűz alatt tartják. Beszámolója szerint Artemivszk környékén lengyelül, franciául és angolul kommunikáló „zsoldosok” is harcolnak.
Jevgenyij Prigozsin, az ostromban kulcsszerepet játszó Wagner katonai magáncsoport alapítója egy nappal korábban úgy nyilatkozott, hogy a város teljes bekerítése talán csak márciusra-áprilisra várható, mert az ukrán hadsereg folyamatosan küld erősítést az övezetbe.
Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a csütörtöki hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy az ukrán fegyveres erők az elmúlt nap folyamán több mint 350 katonájukat vesztették el, közülük 135-öt a Donyeck város környékén folytatott harcokban. A tábornok szerint ugyanezen a frontszakaszon megsemmisült két amerikai HIMARS sorozatvető, három harckocsi, három páncélozott harcjármű, nyolc egyéb jármű, két vontatott és egy önjáró tarack, egy amerikai AN/TPQ-50 ellentűzradar és egy lőszerraktár is. Az ukrán veszteségek közé sorolt még egyebek között egy Harkiv megyében lelőtt Mi-8-as helikoptert is.
A nap folyamán több, orosz ellenőrzés alá került településről, köztük Donyeckből jelentettek a helyi hatóságok ukrán tüzérségi támadást. Mihail Razvozsajev, Szevasztopol kormányzója közölte, hogy a kikötőváros közelében, a tenger felett két ukrán drónt lőttek le.

Az EP szerint fontolóra kell venni, hogy a tagállamok vadászgépeket küldjenek Ukrajnába

Az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén a képviselők arra szólították fel a tagállamokat, komolyan fontolják meg vadászgépek, helikopterek és rakétarendszerek szállítását, valamint a lőszerellátás jelentős növelését Ukrajna számára – tájékoztatott az uniós parlament csütörtökön.

A 444 igen szavazattal, 26 ellenszavazattal, 37 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban az EP-képviselők megerősítették, hogy támogatják az Ukrajnának szánt további katonai segítségnyújtást, ugyanis – mint hangsúlyozták – a megtámadott országnak nemcsak meg kell tudnia védeni magát, hanem vissza kell szereznie teljes ellenőrzését a nemzetközileg elismert területének egésze felett.
Az állásfoglalás felszólította az európai uniós tagállamokat, hogy február végéig fogadják el az Oroszországgal és szövetségeseivel szemben bevezetni tervezett tizedik szankciócsomagot. Sürgette továbbá az EU-t, a tagállamokat és a szövetségeseiket, hogy tegyék hatékonyabbá a már érvényes megszorító intézkedések végrehajtását. Az EP-képviselők szerint továbbá mihamarabb be kell vezetni azt a jogi rendszert, amely lehetővé teszi majd az EU által befagyasztott orosz vagyoni eszközök felhasználását Ukrajna újjáépítésére és a háború áldozatainak kártalanítására.
Az EP megismételte, hogy támogatja az Európai Tanács azon tavalyi döntését, amellyel uniós tagjelölti státuszt adott Ukrajnának. Ezzel összefüggésben felszólították Kijevet, az Európai Bizottságot és az Európai Unió Tanácsát, hogy törekedjenek a csatlakozási tárgyalások megkezdésére még ez év vége előtt. Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy az uniós csatlakozás továbbra is érdemeken alapuló folyamat, melynek tiszteletben kell tartania a vonatkozó eljárásokat és a feltételek teljesítését.

Kreml: a cél a minszki megállapodás végrehajtása volt

Az orosz fél eredendően nem volt pesszimista az ukrajnai rendezéről 2014-ben és 2015-ben megkötött minszki megállapodások előkészítésekor, és célja az egyezség végrehajtása volt – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön újságíróknak.

„Nem, természetesen nem” – válaszolta arra kérdésre, hogy pesszimisták voltak-e az orosz tárgyalók a minszki megállapodásokkal kapcsolatban.
„Az volt a cél, hogy végrehajtsák, valóra váltsák ezeket a megállapodásokat, és megkezdjék a megvalósításukat” – tette hozzá a szóvivő.
Peszkovot arra reagáltatták, hogy Vlagyiszlav Szurkov, az orosz elnök volt tanácsadója, akinek korábban meghatározó szerepe volt a Kreml Ukrajna-politikájában, nemmel válaszolt arra a kérdésre, vajon a kidolgozásukkor abból indult-e ki, hogy a minszki megállapodásokat végre kell hajtani.
A szóvivő mindemellett elismerte, hogy „már a végső szakaszban” egyfajta borúlátás alakult ki Moszkvában Kijev, Berlin, Párizs magatartása miatt, mert a tárgyalófelek mindenen megpróbáltak változtatni, és a kötelezettségvállalások teljesítésének sorrendjét felcserélni. Peszkov emlékeztetett rá, hogy Ukrajna, Németország és Franciaország vezetői utólag nyíltan elismerték, hogy a megállapodás csupán álca volt ahhoz, hogy az ukrán felet felkészítsék a Donyec-medence problémájának fegyveres megoldására.
„Önök tisztában vannak vele, hogy az orosz fél mennyi erőfeszítést tett a tárgyalások szakaszában annak érdekében, hogy mind az ukrán felet, mind pedig Berlint és Párizst arra kényszerítse, hogy mégiscsak a minszki megállapodásokban vállalt kötelezettségek végrehajtásának útjára lépjenek?” – vetette fel a kérdést.
Emlékeztett rá, hogy a tárgyalásokon orosz részről Vlagyimir Putyin elnök, Szurkov, valamint Dmitrij Kozak, az elnöki hivatal jelenlegi helyettes vezetője vett részt.
Vlagyiszlav Szurkov a Telegramon csütörtökön megjelent interjújában egyszavas válaszokat adott Alekszej Csesznakov, a Politikai Konjunktúra Központja igazgatójának négy kérdésére.
„Nem” – válaszolta arra a kérésre, hogy a minszki megállapodásokon dolgozva abból indult-e ki, hogy végre kell majd azokat hajtani.
Szurkov egyformán igennel válaszolt Csesznakovnak arra a kérdésére, hogy elégedett-e az orosz határok megváltozásával (a négy ukrajnai régió elcsatolásával), hogy hatékonynak tartja-e az orosz hadsereg fellépését, és normalizálódik-e belátható időn belül Oroszország és a Nyugat viszonya.
Vlagyiszlav Szurkov, az elnöki adminisztráció belpolitikai és a FÁK-országokkal kapcsolatos ügyekben illetékes helyettes vezetője volt, 2013-ben lett Putyin tanácsadója. Ebben a minőségében vett részt a 2015-ös minszki tárgyalásokon is, amelyeken aláírták a soha meg nem valósított megállapodásokat, és részt vett a kelet-ukrajnai békés rendezésért felelős kapcsolattartó csoport munkájában is. Szurkov 2020 februárjában lemondott, és azóta nem tölt be közhivatalt.

Danyilov: Oroszország nagyszabású rakétatámadást tervez Ukrajna ellen február végére

Oroszország egy újabb nagyszabású rakétatámadást készít elő Ukrajna ellen, amelyet február 23-24-én hajthatnak végre – jelentette ki Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi tanács (RNBO) titkára csütörtökön egy tévéműsorban.

A tisztségviselő hozzátette, hogy az ukrán erők készen állnak erre a támadásra. Szavai szerint Ukrajnában már tisztában vannak azzal, milyen egy ilyen támadás, amikor 115-120 rakéta repül Ukrajna területére. „Ezzel a nappal is megbirkózunk” – fejezte ki meggyőződését Danyilov.
Az Ukrenerho áramszolgáltató vállalat közben arról tájékoztatott, hogy a csütörtökre virradóan végrehajtott orosz rakéta- és dróntámadás miatt nem szükséges korlátozni az áramfogyasztást Ukrajnában. Közleményében kiemelte, hogy már öt egymást követő napja nincs hiány az energiarendszerben, és csütörtökre sem jósolnak ilyet.
„Az energiarendszerben minden típusú erőmű üzemel, a hő- és víztermelés a délelőtti és esti órákban a csúcsfogyasztás fedezetét biztosítja. Az ország villamosenergia-ellátásának stabilizálódása következtében csökken a villamosenergia-import” – írta jelentésében az Ukrenerho. Az állami cég ugyanakkor hozzátette, hogy Odessza megyében a korábbi orosz rakétacsapások következtében megsérült infrastruktúra miatt továbbra is hálózati korlátozások vannak érvényben, ott ütemezett óránkénti leállásokat alkalmaznak a berendezések túlterhelésének elkerülése érdekében.
Az Ukrenerho gerinchálózatának valamennyi sérült létesítményén folyamatosan zajlanak a javítások a korlátozások felszámolása, és az áramellátás megbízhatóságának javítása érdekében. „Mindent megteszünk annak érdekében, hogy a hálózati korlátozásokat az odesszai régióban is felszámoljuk” – ígérte a vállalat.
Herman Haluscsenko energetikai miniszter Facebook-bejegyzésében megerősítette, hogy csütörtökön – az előző öt naphoz hasonlóan -, az áramtermelés fedezni fogja a fogyasztást, sőt, már némi tartalék is keletkezett az energiarendszerben. Az ország villamosenergia-termelésének több mint felét a rivnei, a dél-ukrajnai, és a hmelnickiji atomerőművek állítják elő – jegyezte meg.
A harkivi régió energetikai szakemberei kevesebb mint egy nap alatt befejezték a javításokat, és helyreállították az áramellátást Kupjanszkban és a környező területeken – tette hozzá Haluscsenko. Ezeket a településeket szerdán áramtalanították az orosz erők ágyúzása miatt – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál.
A dél-ukrajnai Herszon megye kormányzói hivatala a Telegramon arról adott hírt, hogy egy házaspár életét vesztette reggel egy orosz tüzérségi lövedék becsapódása következtében a Beriszlav közelében lévő Zmijivka faluban.

Jens Stoltenberg: eljött az ideje jóváhagyni Svédország és Finnország NATO-tagságát

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár csütörtökön Ankarában kijelentette: eljött az ideje jóváhagyni Svédország és Finnország NATO-tagságát, utalva arra, hogy a török parlament még nem ratifikálta a két ország csatlakozását.

Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszterrel folytatott tárgyalásait követő közös sajtótájékoztatójukon Jens Stoltenberg hangsúlyozta: Svédország és Finnország jelentős lépéseket tett a tagság érdekében. A NATO-főtitkár szerint eljött az ideje jóváhagyni a két ország tagságát, ám elismerte, hogy Törökország biztonsági kérdésekkel kapcsolatos aggodalmai is „rendkívül legitimek”. Jelezte egyúttal: a ratifikálást illetően a végső döntés Törökországé lesz.
Cavusoglu felszólalásában közölte, hogy Ankara Finnország csatlakozásának elbírálását különválaszthatja Svédországétól. Rámutatott: különösen Svédország esetében nem lehet azt mondani, hogy teljesítette volna a Törökországnak tett vállalásokat.
A török diplomácia vezetője aláhúzta: az ígéreteknek nem csak szóban, hanem tettekben is meg kell nyilvánulniuk.
Törökország Svédországhoz fűződő viszonya januárban mérgesedett el. Először január 12-én a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) terrorszervezet szimpatizánsainak egy csoportja olyan bábut lógatott fel Stockholmban egy lámpaoszlopra, amely Recep Tayyip Erdogan török elnököt jelképezte, majd január 21-én egy, a stockholmi török nagykövetség közelében tartott tüntetésen egy iszlamofób párt vezetője elégette a muszlimok szent könyvét, a Koránt.
Erdogan január 23-án kijelentette: nyilvánvaló, hogy Svédország nem várhatja Törökország támogatását a NATO-csatlakozást illetően a „gyalázatos” Korán-égetés után. A török államfő leszögezte: ha Stockholm nem mutat tiszteletet a muszlimok hite iránt, Törökország nem fogja támogatni Svédország NATO-csatlakozását.
Ankara a svéd és finn NATO-csatlakozás jóváhagyásának feltételeként a nemzetközileg is terrorszervezetnek nyilvánított PKK ott élő tagjainak kiadatását követeli. A PKK 1984 óta folytat fegyveres felkelést Délkelet-Törökországban a kurd kisebbség függetlenségéért.
Jens Stoltenberget később Recep Tayyip Erdogan is fogadja, majd a NATO-főtitkár a földrengések sújtotta dél-törökországi térségbe látogat, ahol Hulusi Akar török védelmi miniszter vezeti körbe.

Az ukrajnai civil áldozatokra emlékező koncertet ad a Zeneakadémián a Szent Efrém Férfikar

Az ukrajnai civil áldozatokra emlékező koncertet ad a Zeneakadémián a Szent Efrém Férfikar a háború kitörésének évfordulóján, február 23-án este – áll a szervezet csütörtöki, az MTI-hez eljuttatott közleményében.

A hangversenyen elhangzik az a pravoszláv ének is, amelyet Hildur Gudnadóttir izlandi zeneszerző a Csernobil című nagysikerű sorozathoz dolgozott fel. A kórus ötven, Magyarországon élő ukrán menekült számára biztosít jegyet a koncertre – áll a közleményben.
A görögkatolikus halotti megemlékező szertartás, a Panachida két részletének egyikét, a Boldog nyugalmat (Vicsnaja pamjaty) kezdetű éneket Bubnó Tamás harmonizálásában adják elő, ezt a művet dolgozta fel Hildur Gudnadóttir izlandi zeneszerző a Csernobil című, nagy sikerű sorozathoz. A dal fájdalmas párhuzamba állítja az atomkatasztrófa és a jelenleg is zajló háború tragédiáját – emelik ki a közleményben.
Papp Viktor Ukrán Requiemje ukrán és latin nyelven írt kompozíciója tiszteletadás a civil áldozatok előtt, az elhunytak rokonai előtt és mindazon ukrán állampolgárok előtt, akik rendkívüli fizikai és szellemi erővel viszik a vállukon az országot. Mint írják, a mű tiszteletadás az ukrán kultúra előtt, a háborúban a megtámadott nemzet kultúrája az egyik legelső célpont, amelyet a megszállók megpróbálnak ellehetetleníteni.
A koncert második felében csendül fel Liszt Ferenc egyik ritkán hallható egyházi kórusműve, a Requiem. A katolikus gyászmisét Liszt Ferenc 56-57 évesen, fiának, kisebbik lányának és édesanyjának elvesztése után komponálta. A művet a legmagasabb szintű kamarazenei összhangzások, a tizenkétfokúság irányába való melodikus és akkordikus kitekintés, néhány helyen a kétkórusosság finom beemelése jellemzi, egyszer-egyszer pedig zenei szerepcserére is sor kerül, azaz az orgona lesz a szólista, miközben a kórus kíséri – hangsúlyozzák a közleményben.
A Szent Efrém Férfikar nyolc férfihanggal, különleges, kamarazenei megközelítésben szólaltatja meg az eredetileg négy szólistára és nagykórusra írt kivételes, zseniális művet. Az előadásban közreműködik Horváth Márton Levente Erkel Ferenc-díjas zeneszerző és orgonaművész, Tóth Benedek üstdobon, Komlóssy Gábor és Végh Tamás trombitán, Boldizsár Zsolt és Király Boldizsár pedig harsonán.
A vokális együttest 2002-ben alapította a Liszt-díjas Bubnó Tamás. A Szent Efrém Férfikar kezdetben a bizánci rítusú kereszténység rendkívül változatos zenéjére specializálódott, később a magyar férfikari hagyomány, valamint a kortárs zene irányába bővült repertoárjuk, majd a szakrális világzene és az együttes tagjai által komponált átiratok, átdolgozások, és a saját darabok kerültek előtérbe.

Századvég: súlyos következményei lennének az atomenergiai együttműködés tiltásának

Nagyon súlyos következményei lennének annak, ha az Európai Unió szankciót vetne ki az atomenergiai együttműködésre is – mondta a Századvég energia- és klímapolitika üzletágának vezetője csütörtökön az M1 aktuális csatornán.

Hortay Olivér a műsorban bíztatónak nevezte, hogy az újabb szankciós csomagról szóló egyeztetésen nem esett szó az atomenergia szankcionálásáról. Ugyanakkor valószínűnek tartja, hogy ezt később újra megpróbálják elfogadtatni a tagállamokkal.
Rámutatott: egyelőre nem ismerjük a 10. szankciós csomag részleteit, de ennek kialakítása rámutat arra a rossz gyakorlatra, amit az Európai Bizottság, néhány balti állam, illetve Lengyelország folytat azzal, hogy minden egyes szankciós csomagnál megpróbál politikai nyomást helyezni a tagállamokra, hogy engedjenek ebben a kérdésben.
Hozzátette, hogy az atomenergiai szankciót nem támogatja egy sor tagállam, köztük például Franciaország és Magyarország sem.
Szólt arról is, hogy a már meglévő atomerőművek esetében nagyon fontos szerepe van a Roszatomnak az Európai Unió energiaellátásában, „tehát egy ilyen intézkedésnek tényleg nagyon súlyos következményei lennének, és nemcsak azokra az országokra nézve, ahol olyan erőmű működik, amelyekben orosz fűtőelemet használnak, hanem a teljes közösségre nézve”.
Hortay Olivér úgy fogalmazott, hogy mivel az uniós energiapiac nagyon integrált, ha valahol kiesik egy atomerőmű, az az egész piacot nehézségek elé állítja.

Közel 9 ezren menekültek Magyarországra a háború elől

Magyarország területére 2023. február 15-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 4754 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4107 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 76 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2023. február 15-én 81 ember, köztük 25 gyermek érkezett Budapestre vonattal – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Az orosz erők eltaláltak egy többszintes házat Donyeck megyében, sok sérült

Az orosz erők rakétacsapást mértek szerdán a Donyeck megyei Pokrovszk településre, aminek következtében beomlott egy többszintes lakóház. A hatóságok eddig 12 sérültről tudnak – közölte Pavlo Kirilenko megyei kormányzó.

Kirilenko hozzátette, hogy folyik a mentési munka, és legkevesebb két ember a romok alatt rekedt. Két embert viszont már sikerült kimenteni.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál megyei kormányzók közléseiből készített összefoglalójában azt írta, hogy kedden kilenc ukrajnai megyét ért orosz támadás. A helyzet változatlanul a két Donyec-medencei régióban, Luhanszk és Donyeck megyékben a legsúlyosabb.
Szerda kora délután Kijev megyében megszólaltak a légvédelmi szirénák. A hatóságok először csak annyit közöltek, hogy „célpontokat fedeztek fel a régió légterében”, ami miatt működésbe lépett a légvédelem. A lakosokat arra kérték, hogy maradjanak az óvóhelyeken. Később Kijev városi katonai adminisztrációja nyilvánosságra hozta, hogy mintegy hat ellenséges léggömböt fedeztek fel az ukrán főváros fölött, amelyek többségét a légvédelem megsemmisítette.
Az ukrán vezérkar délutáni helyzetjelentésében azt írta, hogy múlt szombaton mintegy húsz teherautóval szállítottak sebesült orosz katonákat a Luhanszk megyei Sztarobilszk kórházába, amelyet a megszállók tábori kórháznak használnak. A vezérkar legfrissebb, szerdai összesítése szerint eddig már csaknem 140 ezer orosz katona halt meg Ukrajnában.
Közben az ukrán külügyminisztérium szerdai közleményében tudatta, hogy Oroszország rendszeressé vált destruktív tevékenységével akadályozza a Fekete-tengeren áthaladó „gabonafolyosó” működését, és ez a tendencia csak erősödik.
„Az Oroszországi Föderáció képviselői az isztambuli Közös Koordinációs Központ ellenőrző csoportjainak részeként több hónapja folyamatosan késleltetik a Boszporuszon keresztül ukrán kikötőkbe tartó hajók ellenőrzését. Oroszországnak a Fekete-tengeri gabonakezdeményezést érintő destruktív politikája a rakományforgalom szisztematikus csökkenéséhez vezetett. Csak az elmúlt három hónapban már kevesebb mint tíz millió tonna ukrán élelmiszert kapott a világ, és ez a negatív tendencia egyre gyorsabb” – írta a kijevi külügyi tárca.
A minisztérium emlékeztetett arra, hogy a világ számos országának, különösen afrikaiaknak és ázsiaiaknak az élelmezésbiztonsága függ az ukrán gabonaexporttól. „Felszólítjuk a nemzetközi közösséget, különösen az ENSZ-t és Törökországot, mint a fekete-tengeri gabonakezdeményezés garanciavállalóit, hogy követeljék az Oroszországi Föderációtól: haladéktalanul hagyjon fel a fekete-tengeri gabonafolyosó működésének mesterséges akadályozásával, továbbá arra irányuló kísérleteivel, hogy az élelmiszert fegyverként használja” – írták.
Az Ukrajinszka Pravda emlékeztetett: október végén, november elején Oroszország azzal fenyegetőzött, hogy kilép a fekete-tengeri gabonakezdeményezésből, és bejelentette részvételének felfüggesztését, de végül meggondolta magát, és visszatért a „gabonamegállapodáshoz”.

Tavaszra jósolja Bahmut bekerítését a Wagner csoport alapítója

Az ostromlott Artemivszk (Bahmut) város bekerítése március-áprilisra várható, de az időpontra hatással lehet, hogy milyen ütemben kap Ukrajna nehézfegyvert – jelentette ki Jevgenyij Prigozsin, a Wagner katonai magánszervezet alapítója újságíróknak szerdán az Ukrajnától elcsatolt Luhanszkban.

„Úgy gondolom, hogy márciusban-áprilisban (zárul be az ostromgyűrű). Igaz, ezt nehéz megjósolni. Most új típusú fegyvereket kapnak. Száz százalék, hogy meg fogjuk tudni semmisíteni ezeket a Leopardokat (német harckocsikat), rá fogunk jönni ennek módjára, de hogy mikor, az is egy nagyon fontos tényező” – idézte Prigozsint a RIA Novosztyi hírügynökség.
Korábban a Wagner csoport vezetője arról beszélt, hogy Artemivszk ostroma leköti az ukrán fegyveres erőket, sőt, jelentős átcsoportosításokra kényszeríti őket. Azt állította, hogy a várost 40-50 ezer ukrán katona tartja.
Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a szerdai hadijelentést ismertetve azt mondta: az ukrán fegyveres erők a nap folyamán több mint 410 katonát veszítettek, köztük nyolc diverzáns- és felderítő csoport tagjait. A tábornok szerint a legtöbben, mintegy 190-en közülük a Donyeck város körzetében vívott harcokban estek el.
Vlagyimir Putyin orosz elnök utasította a rendkívüli helyzetek minisztériumát, hogy a polgári védelem rendszerét az Ukrajnától elcsatolt donyecki és luhanszki régió tapasztalatait figyelembe vételével fejlessze tovább.
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) közölte, hogy az orosz főváros régiójában elfogta az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) egy 46 éves ügynökét, aki novemberben felgyújtotta a Moszkvai Vasutak irányító-, jelző- és automatikus fékrendszerének két kapcsolószekrényét. A férfi, aki a tájékoztatás szerint a lengyelországi Bydgoszczban szervezett be és Rigában képzett ki az SZBU, menekültként érkezett Oroszországba.
Az ország déli részén, Rosztov-na-Donu városban őrizetbe vették az Oroszországban terrorszervezetként nyilvánított ukrán Azov fegyveres alakulat egyik tagját, aki magát szintén menekültnek kiadva érkezett a városba, szintén Lettországból. A gyanúsított lakhelyén a hatóságok nacionalista propagandaanyagot foglaltak le.

A német védelmi miniszter nem támogatná a sorkötelezettség visszaállítását

Nem segítené a hadsereg gondjainak megoldását Németországban a sorkötelezettség visszaállítása, a régi szabály helyett új megoldást kell kidolgozni az ország védelmi minisztere szerint.

Boris Pistorius német hírportálokon szerdán ismertetett nyilatkozatában kiemelte, hogy kifejezetten nem támogatja a 2011-ben felfüggesztett sorkötelezettség visszaállítását.
A sorkatonai szolgálat helyett szélesebb, a társadalom egészére vonatkozó szolgálati kötelezettséget kellene előírni a fiataloknak, a korábbi polgári szolgálat mintájára. Ezt a szolgálatot lehetne például a szociális ágazatban teljesíteni, és a hadsereg (Bundeswehr) csak az egyik lenne a választható lehetőségek közül.
Ez a megoldás hozzájárulhatna ahhoz, hogy ismét közelebb kerüljenek egymáshoz az emberek és az állami, közösségi intézmények – mondta. A szilveszterkor Berlinben történt rendbontásokra utalva megjegyezte: úgy tűnik, nem csupán a fegyveres erők társadalmi elfogadottságával vannak gondok, hanem egyesek a tűzoltóságot, a mentőszolgálatokat és rendőrséget sem tisztelik kellőképpen. Az általános szolgálati kötelezettség viszont „rávilágíthatna arra, hogy mennyire fontosak ezek az intézmények a társadalom működéséhez” – húzta alá a szociáldemokrata (SPD) politikus.
Ugyanakkor egy ilyen új szabályt csak az érintettek, a fiatalok bevonásával szabad bevezetni, ezért kidolgozásához széles körű egyeztetést kell folytatni. Egy ilyen társadalmi vita a haza szolgálatáról nagyon hasznos lenne – mondta a német védelmi miniszter.
A jobbközép CDU/CSU és a liberális FDP Angela Merkel vezette kormányának idején felfüggesztett sorkötelezettség visszaállításáról Oroszország Ukrajna elleni támadása révén indult újra a vita Németországban.
A Bundeswehr törvényhozási felügyeletét irányító parlamenti biztos, Eva Högl ugyancsak a sorkötelezettség újragondolását sürgette a napokban egy lapinterjúban, amelyben kifejtette: meg kell vitatni, hogy milyen arányban kell érvényesíteni a kötelezettség és az önkéntesség elvét a Bundeswehr hatékonyságának javításához.
Az világos, hogy Németországnak nagyobb hadseregre van szüksége, de a sorkatonai szolgálat régi megoldásához nem lehet visszatérni – mondta Högl. A szociáldemokrata politikus kiemelte: a „rettenetes ukrajnai háborúval” kapcsolatban nincs jelentősége, hogy milyen lesz majd az új szabályozás, mert önmagában az előkészítés, a koncepciók kidolgozása és a kiképzési infrastruktúra fejlesztése is több évig tarthat.
A védelmi minisztérium legutóbbi adatai szerint tavaly év végén 183 051 katona szolgált a Bundeswehrnél, hivatásos vagy szerződéses katonaként, illetve önkéntesként. A sorkatonai rendszer 55 éve alatt jóval nagyobb volt a személyi állomány, az ország újraegyesítésének évében, 1990-ben például a nyugatnémet Bundeswehrben csaknem 460 ezren, a keletnémet Nemzeti Néphadseregben (Nationale Volksarmee) pedig mintegy 150 ezren szolgáltak.

Lengyel elnök: a júliusi NATO-csúcsnak a keleti szárny biztonságára kell összpontosítania

A NATO júliusban tervezett, vilniusi csúcstalálkozójának a béke megőrzésére, a szövetség keleti szárnyának biztonságára kell összpontosítania – jelentette ki Andrzej Duda lengyel elnök a NATO brüsszeli székházában szerdán.

A lengyel államfő Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral tartott közös sajtótájékoztatóján elmondta, hogy országa a következő NATO-csúcson a katonai szövetség új átfogó biztonsági tervének elfogadásában bízik, amelynek véleménye szerint nem csak Lengyelország, hanem a teljes keleti szárny védelmét kell szolgálnia.
Hangsúlyozta: a készenléti tervnek biztosítania kell, hogy a szövetség a lehető leghamarabb reagálni tudjon bármely tagállam megtámadása esetén. Továbbá tartalmaznia kell a reagáláshoz szükséges haderő telepítésének gyakorlati módjait, köztük a vonatkozó infrastruktúra létrehozását is – mondta.
A lengyel elnök közölte, országa védelmének fokozására korszerű felszereléseket szerez be, gyarapítja a lengyel katonák számát, valamint katonai erejének növelése érdekében légvédelmi eszközöket szerez be egyebek között az Egyesült Államoktól és Dél-Koreától. Mindezen intézkedésekkel Lengyelország erősíti a NATO keleti szárnyának védelmét, továbbá megbízható eleme kíván lenni a szöveges területek biztonsága szavatolásának – mondta.
Azon 2014-es kötelezettségvállalással összefüggésben, mely szerint a tagországok 2024-ig közelítik védelmi kiadásaikat a bruttó nemzeti termékük (GDP) két százalékához, Duda azt mondta: Lengyelország azt tervezi, hogy védelmi kiadásait idén négy százalékra emeli a GDP-hez viszonyítva.
Lengyelország az ukrán hadsereg kiképzését végzi, valamint harckocsikat szerez be Kanada mellett Németországból, és az Egyesült Királyságból, hogy azokkal támogassa Ukrajnát – tette hozzá Andrzej Duda.
Jens Stoltenberg kijelentette: Vlagyimir Putyin orosz elnöknek tudatosítania kell, hogy nem győzhet Ukrajnában. Az ukrán győzelem érdekében folytatni kell fegyverek és lőszerek mihamarabbi szállítását Kijevnek- mondta.
Szavai szerint Lengyelország kulcsszerepet tölt be Ukrajna támogatásában, amit a NATO védelmi ernyője tesz lehetővé számára. Közölte: a NATO jelentősen növelte jelenlétét a szövetség keleti szárnyán a Balti-tengertől a Fekete-tengerig, beleértve Lengyelországot is többnemzetiségű harccsoportok telepítése, valamint különböző katonai eszközök és felszerelés biztosítása által.
A szövetségesek egyértelmű, félreérthetetlen üzenetet küldenek Moszkva számára: a NATO meg fogja védeni Lengyelország és valamennyi tagország területének minden négyzetcentiméterét – jelentette ki.
A NATO-főtitkár végezetül felszólította Fehéroroszországot, hagyjon fel Oroszország háborús cselekményeinek támogatásával.

Stoltenberg: továbbra is támogatást kell nyújtani Ukrajnának

Mivel továbbra sincs jele annak, hogy Oroszország a békére törekedne, folytatni kell az Ukrajna számára nyújtott támogatásokat – jelentette ki a NATO főtitkára Brüsszelben a tagországok védelmi minisztereinek kétnapos tanácskozását követően szerdán.

Jens Stoltenberg sajtótájékoztatóján üdvözölte több szövetséges ország nehézfegyverekre és katonai kiképzésre vonatkozó felajánlásait és arra ösztönözte a tagországokat, folytassák Kijev megsegítését.
Közölte, hogy a tagországok szakminiszterei a kétnapos tanácskozáson újabb lépést tettek az elrettentés és a védelem fokozására. Megegyeztek abban is, hogy közös koordináció révén fogják javítani a létfontosságú infrastruktúrák, köztük a tenger alatti infrastruktúrák védelmének fejlesztését. A közös koordinációs egység működése meg fogja könnyíteni az együttműködést az ipari szereplőkkel, és összefogja majd a legfontosabb katonai és polgári érdekelt feleket – mondta.
A miniszterek tárgyaltak arról is, hogy miként lehetne növelni a fegyver- és lőszerkészletek feltöltését biztosító ipari kapacitást, amelyre – elmondása szerint – minden eddiginél nagyobb szükség van, tekintettel arra, hogy a szövetségesek példátlan támogatást nyújtanak Ukrajnának.
Szavai szerint az intézkedések tükrözik azt a valóságot, amit Oroszország agresszív viselkedése, a terrorizmus tartós fenyegetése, és a Kína által támasztott kihívások jellemeznek.
A főtitkár továbbá sürgette Törökországot, hogy ratifikálja Finnország és Svédország NATO-csatlakozási kérelmét. Emlékeztetett: mind a harminc NATO-tagország elfogadta a két ország csatlakozási kérelmét.
„Mindkét ország teljesítette a követelményeket, készen áll a tagságra, azonban tagállami döntést igényel a kérelmek ratifikálása” – fogalmazott a főtitkár, majd hangsúlyozta: nem a sorrend a fontos. A legfontosabb, hogy mindkét ország mihamarabb a NATO tagja legyen – húzta alá.
Ukrajna esetleges NATO-tagságával kapcsolatban feltett kérdésre válaszolva Stoltenberg azt mondta, jelenleg a legfontosabb az, hogy a megtámadott ország megnyerje a háborút. Ez az integráció egyetlen útja. A győzelem biztosíthatja, hogy az ország önálló és független országként vegyen részt az euroatlanti együttműködésben – mondta. Ennek érdekében Kijevnek katonai és pénzügyi támogatásra van szüksége az orosz behatolók visszaszorítására. A támogatás fontos, „Ukrajnának ugyanis lehetősége van arra, hogy elbillentse a mérleg nyelvét” – tette hozzá.
Azon 2014-es kötelezettségvállalással összefüggésben, mely szerint a tagországok 2024-ig közelítik védelmi kiadásaikat a bruttó hazai termékük (GDP) két százalékához, Stoltenberg azt mondta, a 2022-es volt a nyolcadik azon egymást követő évek sorában, melyben a tagállamok fokozták védelmi kiadásokaikat. A főtitkár ugyanakkor azt mondta, ennek a szintnek a minimumnak kell lennie, a tagállamoknak még tovább kell növelniük védelmi befektetéseket. Ennek szintjéről a NATO júliusban tervezett, vilniusi csúcstalálkozóján születhet döntés – tette hozzá Stoltenberg.
Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter sajtótájékoztatóján azt mondta: Ukrajnának jó esélye van arra, hogy a jövőben jelentős változást érjen el a harcmezőkön.
Közölte, minden katonai rendszer használatához, amelyet a NATO küld Ukrajna számára, kiképzést is biztosít. „Arra összpontosítunk, hogy biztosítsuk a képességet is, ne csak az eszközöket” – fogalmazott Austin, majd hozzátette: Washington célja, hogy az ukrán hadsereg kezdeményező szerepbe kerülhessen a harcok során.
Véleménye szerint a Kijevnek biztosított támogatás Ukrajna mellett az európai és a globális biztonságot szolgálja.
Az Egyesült Államok felett először február elején észlelt, majd az amerikai hadsereg által megsemmisített repülő objektumokra vonatkozó kérdésre válaszolva azt mondta, nincs tudomása arról, hogy az elmúlt 48 órában lettek volna további tárgyak az Egyesült Államok légterében. Hozzátette, hogy a katonaság mindent megtesz annak érdekében, hogy a lezuhant objektumokat a törmelékekből lehetőség szerint helyreállítsa. Az illetékes amerikai hatóságok együttműködnek különböző ügynökségekkel és partnerekkel annak megállapítására, hogy mik lehettek az objektumok, valamint az amerikaiak védelme és biztonsága érdekben – tette hozzá az amerikai védelmi miniszter.

A héten elkezdődik Spanyolországban az ukrán katonák kiképzése a Leopard 2 harckocsik használatára

A héten elkezdődik Spanyolországban az ukrán katonák kiképzése a Leopard 2 harckocsik használatára – jelentette a La Razón című napilap szerdán.

Az újság Margarita Robles védelmi miniszter Brüsszelben, újságíróknak tett nyilatkozatára hivatkozva számolt be arról, hogy 50-55 ukrán katona érkezik a hét második felében a kelet-spanyolországi Zaragozába, ahol a szárazföldi erők kiképzőközpontjában megkezdik oktatásukat.
Szimulátoros gyakorlattal is kiegészítik az 2A4-es típus kezelésének elsajátítását, amely várhatóan körülbelül két hónapot vesz majd igénybe.
A tervek szerint a képzés befejezésével egyszerre lesznek készen azok a harckocsik is, amelyeket Spanyolország átad Ukrajnának.
A védelmi miniszter ezek pontos számáról továbbra sem nyilatkozott. „Spanyolország lehetőségei keretein belül a szövetséges országokkal teljesen összehangoltan fog harckocsikat küldeni” – mondta.
Több spanyol sajtóorgánum katonai forrásokra hivatkozva azt közölte: a zaragozai bázis raktárában egy évtizede használaton kívül tárolt, mintegy ötven 2A4 típusból legalább ötöt szeretnének bevetésre alkalmassá tenni, amelyek helyreállítását már megkezdték a Santa Bárbara Sistemas nevű vállalat sevillai telephelyén.
Spanyolország az Európai Unió Katonai Segítségnyújtási Missziójának (EUMAM Ukraine) keretében több turnusban fogadott már ukrán katonákat kiképzésre. Például, a toledói katonai akadémián precíziós lövészetet, improvizált robbanószerkezetek elleni védelmet és aknamentesítést oktattak nekik, egy almeríai műveleti központban tarackkezelést tanultak, a zaragozai légi bázison pedig az Aspide légvédelmi rendszer használatát sajátították el.

Ursula von der Leyen: az Európai Bizottság újabb szankciókat, kereskedelmi korlátozásokat javasol Oroszország és Irán ellen

Az orosz gazdaság zsugorodik, de fenn kell tartani a nyomást, ezért az Európai Bizottság egy újabb, tizedik európai uniós szankciócsomagot javasol Oroszország ellen, ez kereskedelmi tilalmakra és az országba irányuló technológiaexport korlátozására vonatkozik – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén elmondott vitaindító beszédében.

Az Ukrajna ellen egy éve indított orosz háborúról szóló vitát elindítva a bizottsági elnök elmondta, hogy az új szankciók az orosz fegyveres rendszerekben, például drónokban, rakétákban és helikopterekben használt elektronikus alkatrészeket is érintenék.
Felhívta a figyelmet, hogy Oroszország több száz, Iránban gyártott drónt is bevet az ukrajnai harctéren, és ezek ukrán civilek életét oltják ki. „Ezért az Európai Bizottság most először javasol olyan szankciókat is, amelyek iráni gazdasági szereplőket és az Iráni Forradalmi gárda tagjait célozzák meg” – jelentette ki.
Ursula von der Leyen szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök azt feltételezi, hogy az Ukrajnának nyújtott uniós támogatás nem fog kitartani, mert úgy véli, Európát könnyű zsarolni, mivel nagymértékben függött az orosz olajtól és gáztól. „De ebben tévedett. Elvesztette az energiaháborút, amelyet ő maga robbantott ki, mert mi alkalmazkodtunk, megbízható partnerekhez fordultunk, és jó eredményeket értünk el” – hangsúlyozta.
„Oroszország olaj- és gázeladásból, különösen az Európába irányuló gázértékesítésből származó bevételei kétharmaddal csökkentek. Bevezettük a globális olajárplafont, ez Oroszország számára napi 160 millió eurós veszteséget eredményezett. A gázárak Európában jelenleg alacsonyabbak, mint mielőtt Oroszország megtámadta Ukrajnát. Befektettünk a tiszta energiába és az energiafüggetlenségbe, tavaly például több villamos energiát termeltünk szél- és napenergiával, mint gázzal” – taglalta. Arra is felhívta a figyelmet, hogy míg az EU-nak sikerült javítania gazdasági előrejelzéseit, addig a Kremlnek el kellett adnia az aranytartalékjait, hogy fedezze a fosszilis tüzelőanyagokból származó bevételek csökkenése okozta hiányokat.
Véleménye szerint az ukrán emberek számára a reményt az Európai Unióhoz való csatlakozás adja. Mint mondta, a csatlakozást ki kell érdemelni, és Ukrajnában a háborús feszültségek ellenére is nagyon hamar kézzelfogható haladást értek el a felvételhez szükséges jogi reformok terén.
„Azért tudnak előrelépni, mert teljes szívvel és lélekkel Európáért küzdenek. Ukrajnát mint nemzetet nemcsak történelme és öröksége határozza meg. Olyan nemzet, amelyet az álmai határoznak meg, és az Európához való tartozás az egyik ilyen vágy számukra” – zárta beszédét az Európai Bizottság elnöke.
Josep Borrell az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője beszédében kijelentette: „nem szereti a háborút, és a békét részesíti előnyben,” de annak eléréséhez Ukrajnának meg kell nyernie ezt a harcot, és az EU-nak Kijevet katonailag segíteni kell, azzal párhuzamosan, hogy diplomáciai erőfeszítéseket tesz az ENSZ közvetítésével lebonyolítandó béketárgyalások előmozdítására.
„A katonai segítségnyújtás nem áll ellentmondásban a diplomáciai békekereséssel, hanem kéz a kézben haladhatnak. Nem értem azokat, akik azt mondják, hogy a béketárgyalásokhoz abba kell hagynunk a katonai segítségnyújtást Ukrajnának. Éppen ellenkezőleg, a kettőt együtt kell végezni” – hangoztatta a főképviselő.
Arra is rámutatott, hogy sokan bírálják az Oroszország elleni uniós szankciókat, azonban az orosz olaj- és gázbevétel januárban 46 százalékkal csökkent a tavalyihoz képest, és idén januárban az államháztartási hiány 14-szer nagyobb volt, mint az előző év ugyanezen hónapjában.
A szankciókat Josep Borrell lassan ható méreghez hasonlította, mert szerinte lassan, de biztosan aláássák az orosz gazdaság ipari és nem energetikai alapjait.” Vlagyimir „Putyin már elvesztette az energetikai csatát ugyanúgy, ahogyan etikailag és erkölcsileg is vesztésre áll” – hívta fel a figyelmet.
Bocskor Andrea a Fidesz EP-képviselője felszólalásában hangsúlyozta: Magyarország elítéli Oroszország jogtalan háborúját Ukrajna ellen, és minden fórumon kiáll az ország szuverenitása és területi integritása mellett.
„A háború óriási áldozatokat követelt, családokat szakított szét, fiatalok jövőjét és álmait törte ketté nemzetiségtől, anyanyelvtől függetlenül, hisz az Ukrajnában élő magyarok, románok, és más nemzetiségek egyaránt elszenvedői az orosz agressziónak, és vállvetve harcolnak a győzelemért” – hívta fel a figyelmet.
Reményét fejezte ki, hogy Ukrajna az EU-hoz való a csatlakozási feltételek teljesítése során, az országban élő nemzeti kisebbségek nyelvi és oktatási jogait is garantálja a koppenhágai kritériumoknak megfelelően. „A múlt decemberben elfogadott kisebbségi törvény azonban nem felel meg a jogegyenlőség elvének, ezért módosítani kell, és erre az uniónak is fokozottan figyelni kell” – emlékeztetett.
Kiemelte, hogy ukrajnai háború végét, és az életek megmentését csak a béke útján lehet garantálni.” A törökországi földrengés tragikumát nem tudtuk megakadályozni, Ukrajnáért viszont nagyon sokat tehetünk – mutatott rá a fideszes képviselő.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a csütörtökön is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine