quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 06. 07. szombat
  -  Róbert
0-24

Egy magyar felfedezésű kisgolybó robbant fel hajnalban a Föld légkörében

2023. február 13.

Sárneczky Krisztián csillagász fedezte fel azt a kisbolygót, amelyik hétfőn hajnalban csapódott be a La Manche csatorna térségében.  

Sárneczky Krisztián az MTI érdeklődésére elmondta, hogy az egy-két méteres égitestet vasárnapról hétfőre virradó éjjel fedezte fel a Piszkéstetői Obszervatórium hatvanéves speciális nagylátószögű Schmidt-tácsövével. Az észlelést követően a kisbolygó hat és fél óra alatt, magyar idő szerint hajnali négy körül érte el a Föld légkörét.

    „A űrszikláról, amely a felfedezéskor nagyjából 200 ezer kilométerre volt tőlünk, a számítások alapján hamar kiderült, hogy ütközni fog a Földdel, és ez magyar idő szerint hajnali négy óra környékén meg is történt a La Manche csatorna térségében” – mondta, hozzátéve, hogy az ilyen kisbolygók 90 százaléka elég a légkörben, és csak kisebb darabok érik el a Fölet.

    A jelenség bevilágította az éjszakai égboltot Dél-Nagy-Britanniában, Északnyugat-Franciaországban, de még Brüsszelből is készültek róla felvételek.

    Ez a csillagász szerint annak köszönhető, hogy nagyon szerencsések voltak a körülmények: derült volt az égbolt és az esemény lakott terület felett történt.

    Elmondta azt is, hogy a becsapódott 1-2 méteres nagyságú kisbolygó méreténél fogva nem okozhatott volna bajt, mivel nagyjából 30-40 kilométeres magasságban egy nagy robbanást követően szétesett. A Föld légköre védelmet nyújt az ilyen méretű űrszikláktól, azonban az ennél nagyobb (30-40 méteres) kisbolygók lakott területre zuhanva katasztrófát is okozhatnak. Ezért is van nagy jelentősége a Földet súroló kisbolygók megfigyelésének.

    Mint mondta, a felfedezés különlegességét az adja, hogy az elmúlt húsz év alatt mindössze hét alkalommal sikerült kisbolygót becsapódás előtt fölfedeznie a csillagászoknak, és ebből három az elmúlt 11 hónapban történt. Ezek közül kettő felfedezése Sárneczky Krisztián nevéhez fűződik.

    A sikerhez hozzájárult, hogy 2019-ben egy nagy kamerával bővült a Piszkéstetői Obszervatórium Schmidt-tácsöve, emellett kiépítettek egy országos kamerahálózatot, amellyel a légkörben elégő meteorokat fürkészik. Ezzel az obszervatórium a Föld kozmikus védelmét ellátó távcsőrendszerek élvonalába került.

    „Ez az eszköz egyedülálló a térsében, ennél erősebb tácsövek csak Amerikában vannak, így méltán büszkék lehetünk rá” – mondta a csillagász.

borítókp illusztráció