Farkas Sándor: jó pozícióban van a mezőgazdaság, a lehetőségeket ki kell használni

Az aktuális pályázati lehetőségről, jogszabályi változásokról és támogatási formákról esett szó a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Csongrád-Csanád Vármegyei Szervezete által rendezett Közös Agrárpolitika változása az elkövetkező időszakban című rendezvényen, csütörtökön este Nagymágocson. Rengetegen jöttek el a fórumra, zsúfolásig megtelt a nagyterem.

Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes a rendezvényen elmondta:

A magyar mezőgazdaság kiemelt jelentőségűvé vált az elmúlt pár évben. A járvány idején, de más gazdasági nehézségekkel terhelt időszakban is elő tudtuk állítani azt az élelmiszer-mennyiséget, ami biztonságot jelentett. A magyar mezőgazdaság ismét talpra áll, olyan produktumai vannak, amelyek a fejlett európai országokhoz való felzárkóztatásához elengedhetetlenek.

Kifejtette: a mezőgazdaság területén 2030-ra utolérjük a fejlettebb államokat, a területi termelékenységben pedig az unióban Írország után a második helyen állunk.

Az államtitkár emlékeztetett:

A magyar mezőgazdaságba az elmúlt 30 évben rengeteg támogatás került. A 90-es évek elején ezek a források nem mindig a termelékenység növekedését szolgálták. Meg kell becsülni minden egyes forintot, amely a magyar agráriumot segíti, a források, a célok és a hatások ma már kiszámíthatóak, a beruházások növekedtek. A mezőgazdaság ágazati szintű növekedése sokat javult.

Emlékeztetett, a rendszerváltozáskor elveszített értékek hiányát ma is érezzük. Ennek ellenére az élelmiszeripar teljesítménye 42 százalékkal bővült az elmúlt 10 évben.

Az orosz-ukrán háború hatásai és a brüsszeli szankciós politika hatásai érezhetőek. A szankciók a mezőgazdaságból élőket is sújtják, de a magyar agrárium a háború ellenére is tudott termelni, megfelelő mennyiségű és minőségű terméket előállítani. Talpon maradtunk, és ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy ilyen sokan itt vannak, és fejlesztéseket szeretnének végrehajtani a saját gazdaságukban is

– összegezte.

Farkas szólt arról is, hogy a háború egyéb nehézségeket is okozott, Európát ellepte az ukrán gabona. Az aszály történelmi mértékű volt. Brüsszel sem állt ki mellettünk, több országgal összefogva próbáltuk érvényesíteni az érdekeinket, de európai uniós támogatást sem kaptunk a gabonaválság kezelésére.

A magyar társadalom  jelentős része az ársapka miatt biztonságosan fért hozzá a termékekhez. A kereskedelmi egységeket is ellenőrzik, az áremelések ugyanis az inflációt emelik. Április 30-a után kivezethetik az árstopokat, és remélik, hogy az infláció is enyhül, az évé végére 1 százalékra mérséklődik.

A pályázati lehetőségekről szólva elmondta: továbbra is elérhetőek a támogatások, például az állattartók részére, telepfejlesztésre, új telepek építésére.

Az aszállyal kapcsolatban kiemelte, a vízgazdálkodással kiemelten kell foglalkoznunk, meg kell tartanunk minden egyes csepp vizet. Ki kell jelölni a víztározó helyeket, a mély fekvésű területek újrahasznosításával. A Belügyminisztériummal, a MAGOSZ-szal, az Agrárkamarával, a vízügyi főigazgatósággal egyeztetve kidolgoztak egy szakmai anyagot, ami folyamatosan bővül.  A fenntartható vízgazdálkodási közösségek támogatáshoz.í juthatnak

Kiemelte:

A támogatáspolitikában is igaz, hogy nem hagyunk senkit az út szélén.

Hozzátette, a geotermikus energia hasznosításának lehetőségét érdemes lenne jobban kihasználni. Felhívta a figyelmet az együttműködés fontosságára is, például az öntözési közösségekben. Hangsúlyozta:

Jó pozícióban a mezőgazdaság, de a lehetőségeket ki kell használni.

Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár kifejtette: 2027-ig 5300 milliárd forint közvetlen mezőgazdasági támogatást kaphatnak a magyar gazdálkodók, ezek elnyeréséhez azonban a korábbinál sokkal erősebb zöld feltételeket kell teljesíteni.

Hangsúlyozta:

Az utolsó támogatási eurócentet is le kell hívni 2027-ig.

A 2021-22-ben kiírt pályázatoknál az önkormányzatok kivételével 1200 milliárd forintnyi támogatást ítéltek oda ebben a másfél esztendőben. Abban bízunk, hogy a mostani gazdasági környezetben is minél több lehetőség megvalósul. A vidékfejlesztési források kicsivel több mint felét gazdaságfejlesztésre állították be – hangzott el.

Az uniós követelményeket a magyar gazdák által vállalható feltételekhez igazították. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kamara online felületeiről letölthetőek a segédanyagok, ezeket érdemes elolvasni. A falugazdászok is segítenek.

Az államtitkár portálunknak elmondta:

2023-ban új agrárpolitikai ciklus, új agrártámogatási rendszer indul, aminek nem érdemes rutinból nekivágni, hiszen változnak az uniós politikai megállapodások, ezek alapján pedig változnak a hazai szabályok is. Ez idehaza több mint 160 ezer termelőt érint.

Indul két új támogatási forma, a kis- és közepes gazdaságok számára egy egyszerű, egy olyan újraelosztó támogatás, amely lényegében az első 150 hektár általuk művelt terület után az alaptámogatáson felül 80 vagy éppen 40 eurónyi hektáronkénti többlettámogatást jelent.

Indul egy jóval komplikáltabb, önkéntesen várható agroökológiai program is, amelyet talán úgy érdemes elképzelni, hogy bizonyos talajvédelem, a biológiai sokféleség szempontjából hasznos gazdálkodási gyakorlat önkéntes vállalásáért cserébe kap egyfajta kompenzációt a gazdálkodó. És ez bizony akár sok millió hektárnyi hazai termőföldet érinthet.

Itt minden gazdálkodónak magának kell mérlegelnie, megnézve azt a menüsort, választható listát, hogy mely feltételek teljesülése esetén csatlakozhat ehhez az agroökológiai programhoz. Ő dönti el, hogy jön vagy nem jön velünk

– hívta fel a figyelmet. Hozzátette:

Arra biztatunk mindenkit, hogy konzultáljon a falugazdászával, tanácsadójával, hogy ezt az új rendszert hogyan és miképpen lehet az ő javaslata alapján a maga képére, hasznára felhasználni, mit érdemes vállalni, mibe érdemes belefogni. Tehát tájékozódjon, ne rutinból csinálja, és így tud majd áprilisban az egységes kérelem benyújtásával indulni, ami több mint 500 milliárd forint kompenzációs támogatás alapját képezi.

A fórumon Gósz Zoltán a NAK megyei, földügyi referense több változó jogszabályt ismertetett, hasznos gyakorlati tanácsokat is adva ezek alkalmazásához.

A földvédelmi törvény módosításával kapcsolatban szólt a természetes vízborítás földvédelmi összefüggéseiről. Az erdőtörvény módosítása kapcsán elhangzott, hogy az állami tulajdonú erdőkben lévő felépítmények rendezése hogyan alakul.  Felhívta a figyelmet, hogy módosult az NFA törvény, folytatódik a Földet a gazdáknak program.  A Nemzeti Park igazgatósága ezentúl természetvédelmi kijelölés útján is köthet szerződést. Az érdekképviseleti törvény is változott, 5 éves választási ciklus lesz.

Kiderült, a földforgalmi törvény módosítása során a helyben lakó fogalma változott, itt a tartózkodási helyet veszik figyelembe. Május elsejétől piaci összehasonlítás lesz a jövedelemtermelőképesség helyett. A spekulációkat is igyekeznek megelőzni, a NAK adatszolgáltatást kérhet. Az osztatlan közös tulajdonra vonatkozó szabályok is változtak.  A zártkertekben például a területi minimum 1500 négyzetméterről 500-ra csökkent.

Szél István, a NAK vármegyei elnöke a Promenad24-nek elmondta:

Az egységes kérelmek beadásában Csongrád- Csanád vármegyében 40 munkatársam dolgozik azon minden évben, hogy azokat a támogatási formákat, amelyek a mai nap folyamán is a fórumon elhangoztak, megismerhessék, és az ő segítségükkel beadhassák. 2022-ben Magyarországon a vármegyénk falugazdászai voltak a legjobbak, ők teljesítettek átlagon felül, ezért külön köszönet a kollegáimnak. Én abban bízom, hogy mind a 13 ezer gazdatárs a megyében meg volt elégedve a munkájukkal.

Kifejtette azt is, hogy 2022-ben az aszálykár-bejelentés és a termeléshez kötött támogatások voltak a mindennapos kérdések és feladatok. Lezárult egy 7 éves ciklus, és rengeteg változás van a következőben. Át kell mindenkinek gondolnia, hogyan gazdálkodik a következő 7 esztendőben, milyen támogatásokat, hogyan tud igénybe venni.