Az orosz-ukrán háború 352. napja – FRISSÜL

Immár háromszázötvenkettedik napja tart ugyanis az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb pénteki történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Négy hőerőmű rongálódott meg az Ukrajnát ért újabb orosz csapások következtében

A DTEK, Ukrajna legnagyobb magántulajdonú energiatermelője közölte, hogy négy hőerőműve megrongálódott, a létesítmények két dolgozója pedig megsérült a pénteken virradóra végrehajtott orosz légicsapások következtében.

A támadás után az energetikai szakemberek haladéktalanul megkezdték a következmények felszámolását és a berendezések helyreállítását. Biztonsági okokból csak a feltétlenül szükséges alkalmazottak tartózkodnak a létesítményekben, a többiek távolról dolgoznak – tette hozzá közleményében a vállalat.
A DTEK arról tájékoztatott, hogy tavaly szeptember óta 27 alkalommal érte orosz támadás a vállalat létesítményeit, 28 ember sérült meg, hárman pedig életüket vesztették.
Denisz Smihal ukrán miniszterelnök a Telegramon közölte, hogy éjszaka és a reggeli órákban végrehajtott orosz légicsapások során az orosz erők több mint ötven rakétát lőttek ki Ukrajna területére, ezeknek java részét az ukrán légvédelem a levegőben megsemmisítette. Később Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka ugyancsak a Telegramon már más adatokat ismertetett. Állítása szerint Oroszország 106, különböző típusú rakétát lőtt ki Ukrajnára, köztük 71 robotrepülőgépet, amelyekből 61-et a légvédelem megsemmisített.
Vitalij Klicsko kijevi polgármester szerint reggel tíz rakétát semmisített meg a légvédelem az ukrán főváros fölött. „Elektromos hálózatok rongálódtak meg, de személyi sérülés nem történt. Az energetikai szakemberek dolgoznak a hálózatok helyreállításán” – fűzte hozzá Klicsko az ukrán légvédelemtől szerzett értesülésre hivatkozva.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videoüzenetben kommentálta az újabb orosz légitámadást. Szavai szerint történtek becsapódások és emberek is áldozatul estek, de konkrét számokat nem közölt. „Ez olyan terror, amelyet meg lehet és meg kell állítania a világnak” – hangsúlyozta az államfő.
Az Ukrenerho áramszolgáltató vállalat tájékoztatása szerint a mostani támadás miatt a legsúlyosabb helyzet a keleti országrészben lévő Harkiv megyében alakult ki, ahol vészleállásokat kénytelenek alkalmazni. Károkat okoztak a légicsapások az ország nyugati, déli és keleti részeiben. „A támadás miatt hálózati korlátozások vannak érvényben Hmelnickij, Odessza és Kijev megyékben. Az energiarendszer hiánya jelentős” – emelte ki az Ukrenerho.

Rendkívüli ülést tart a pozsonyi parlament az Ukrajnának ígért vadászgépek ügyében

A pozsonyi parlament rendkívüli ülését kezdeményezte a törvényhozás legerősebb ellenzéki pártja, a Robert Fico által vezetett Irány (Smer-SD) azt követően, hogy Eduard Heger ügyvezető kormányfő ígéretet tett arra, Szlovákia átadja a Mig 29-es vadászgépeit Ukrajnának – jelentette pénteken a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség.

A rendkívüli ülésre jövő hét kedden kerül sor – jelentette be Boris Kollár, a szlovák parlament elnöke.
A rendkívüli ülés összehívásának előzménye, hogy csütörtökön a brüsszeli EU-csúcson Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Eduard Hegerrel tartott találkozója során azt kérte, hogy Szlovákia adja át Mig 29-es vadászgépeit Ukrajnának. Sajtóközlések szerint az ügyvezető szlovák kormányfő ígéretet tett arra, hogy igyekszik mindent megtenni a kérés teljesítése érdekében.
A szlovák védelmi minisztérium a TASR megkeresésére reagálva nem pontosította, hogy hány vadászgépről van szó, s azok átadására mikor kerülhet sor, csupán azt erősítették meg, hogy tárgyalásokat folytatnak további katonai segítségnyújtásról Ukrajnának.
Robert Fico a parlament rendkívüli ülésének összehívása kapcsán rámutatott: alkotmányba ütközőnek tartják Eduard Hegernek a vadászgépek átadására vonatkozó ígéretét.
„A megbukott és ügyvezető feladatokat ellátó kormánynak nincs jogköre arra, hogy lényegi kül- és belpolitikai kérdésekben döntsön. Még akkor sem, ha azokra az államfő jóváhagyását adná” – hangsúlyozta Robert Fico pénteki sajtótájékoztatóján.
Elmondta: a törvényhozás rendkívüli ülésén egy – az Ukrajnának történő fegyverszállítást elutasító – parlamenti határozatot akarnak elfogadtatni. Hozzátette: pártja már az ukrajnai konfliktus kezdete óta ellenzi, hogy Szlovákia fegyvereket szállítson Ukrajnának, s a konfliktus békés, tárgyalásos úton történő megoldása mellett áll.

Brit védelmi miniszter: valószínűtlen brit vadászgépek átadása Ukrajnának a belátható jövőben

A brit védelmi miniszter szerint valószínűtlen brit vadászgépek átadása Ukrajnának a belátható jövőben.

Ben Wallace, aki egy brit-olasz miniszteri találkozón vett részt Rómában, a The Daily Telegraph című konzervatív brit napilap pénteki ismertetése szerint a rendezvény utáni sajtótájékoztatón kijelentette: jóllehet Nagy-Britannia a nyugati szövetségesek közül elsőként kezdte meg ukrán pilóták kiképzését NATO-szabványoknak megfelelő katonai repülőgépek működtetésre, „azt azonban nem mondtuk, hogy feltétlenül vadászgépeket is küldünk Ukrajnának”.
Wallace a brit lap beszámolója szerint egyenes utalást tett arra, hogy ha Nagy-Britannia valaha is harci repülőgépeket ad Ukrajnának, az csak az ukrajnai háború után lenne lehetséges.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki szerdán előre be nem jelentett látogatást tett Nagy-Britanniában, tárgyalásain és a londoni parlament két házának tagjai előtt elmondott beszédében is igen erőteljes nyomást fejtett ki a brit kormányra annak érdekében, hogy Nagy-Britannia adjon korszerű harci repülőgépeket Ukrajnának.
Parlamenti beszédében Zelenszkij úgy fogalmazott, hogy Ukrajna harci repülőgépek formájában „szárnyakat kér” szabadságának védelméhez.
Az ukrán elnök egyértelmű utalást tett arra, hogy feltétlenül számít a kérés teljesítésre. „Azzal távozom a parlamentből, hogy előre is köszönöm az ütőképes angol repülőgépeket” – fogalmazott a londoni törvényhozás két kamarája előtt tartott felszólalásában.
A Downing Street szóvivője Zelenszkij beszédére reagálva hangsúlyozta, hogy a harci repülőgépek nagyon bonyolult katonai felszerelések, és a brit harci pilóták kiképzése is öt évet vesz igénybe.
A szóvivő szerint repülőgépek szállítása csak hosszú távú megoldásként jöhet szóba, és Ukrajnának most a rövid távon elérhető védelmi kapacitások megszerzésére van a legnagyobb szüksége.
A londoni kormányfői hivatal már a múlt héten is úgy nyilatkozott, hogy a kiképzési idő hossza miatt „nem lenne praktikus” harci repülőgépek szállítása Ukrajnának.
Ben Wallace védelmi miniszter a The Daily Telegraph által pénteken idézett római sajtótájékoztatón azzal nyomatékosította ezt az álláspontot, hogy a Nagy-Britannia által eddig szállított fegyverek – köztük könnyű páncéltörő eszközök – és a vadászgépek átadása közötti különbséget a biciklik és a Forma-1-es versenyautók közötti különbséghez hasonlította.
„Egy vadászgéphez kiszolgáló személyzet is kell. Ha egy Forma-1-es csapatban nincs kiszolgáló személyzet, még az autót sem lehet beindítani” – fogalmazott Wallace.
A brit védelmi miniszter hozzátette: ha Nagy-Britannia a brit királyi légierő kötelekében hadrendbe állított Typhoon harci repülőgépekből adna Ukrajnának, ahhoz „jó sok embert is” Ukrajnába kellene telepíteni.
Wallace szerint ez „sem a jövő héten, sem a jövő hónapban, de még a következő hat hónapban sem fog megtörténni”.

Ismét közel 10 ezren menekültek Magyarországra a háború elől

Magyarország területére 2023. február 9-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 4677 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4719 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 93 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2023. február 9-én 51 ember, köztük 30 gyermek érkezett Budapestre vonattal – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Eurostat: ismét csökkent az ideiglenes védelmi státuszt igénylő ukrajnai menekültek száma

Decemberben ismét kevesebb ukrajnai menekült kért ideiglenes védelmi státuszt az Európai Unió tagállamaiban az előző hónap adataihoz képest; továbbra is Lengyelország adta meg a legtöbb ilyen jogi státuszt az ukrajnai kérelmezőknek – tájékoztatott csütörtökön az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat.

Az uniós hivatal közlése szerint a háború elől Ukrajnából elmenekültek novemberben is nagy, de csökkenő számban regisztráltak ideiglenes védelemre, amelynek révén kaphatnak egyebek mellett egészségügyi ellátást, dolgozhatnak, a gyerekeik pedig állami iskolába járhatnak.
Decemberben a legtöbb, 31 860 ideiglenes védelmi státuszt biztosító Lengyelországot Németország (25 110), Románia (11 260) és Franciaország (6070) követte. Lengyelország decemberben az októberi adatokhoz képest 8510-zel, Németország 11 275-tel kevesebb ilyen státuszt adott meg a kérelmezőknek. Jelentős volt a csökkenés továbbá Olaszországban, ahol a novemberi adatokhoz képest decemberben 4675-tel kevesebb ilyen jogállást biztosítottak, míg Franciaországban 2765-tel. Jelentősebb növekedést a novemberi adatokhoz képest decemberben Romániában (+640), és Írországban (+440) jelentettek.
Az orosz-ukrán háború kezdete óta a legtöbb ideiglenes védelmi státuszt Lengyelország (956 760), Németország (936 375) és Csehország (431 310) biztosította.
Az egyes tagállamok népességéhez viszonyítva decemberben az ideiglenes védelemben részesülő ukrán állampolgárok ezer lakosra jutó aránya Írországban és Észtországban volt a legnagyobb (mindkét országban 0,9), míg Lengyelországban 0,8.
A menekült ukrajnai kiskorúak számára decemberben Lengyelország biztosította a legtöbb, 8175 ideiglenes védelmet, majd Németország (7240) és Románia (3825) következett.
A jelentésből kiderült azt is, hogy Magyarország az ideiglenes védelemi státusz bevezetése óta márciusban 1440, áprilisban 7075, májusban 6935, júniusban 5650, júliusban 2794, augusztusban 1895, szeptemberben 1220, októberben 1240, novemberben 1040, decemberben pedig 410 ilyen jogállást biztosított ukrajnai menekültek számára.

EP-elnök: Ukrajnának további támogatásra, fegyverekre és még több harckocsira van szüksége

Ukrajnának további támogatásra, fegyverekre és még több harckocsikra, sugárhajtású repülőgépekre és nagy hatótávolságú védelmi rendszerekre van szüksége, ez segíthet „a méltóságteljes, szabad, igazságos béke eléréséhez – jelentette ki Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke csütörtökön az EU-csúcson tartott brüsszeli sajtótájékoztatóján.

A testület elnöke emlékeztetett arra, hogy az Ukrajnáért folytatott harc, „nem csupán a területért folyik, hanem a közös európai értékek védelméért is”. Hangsúlyozta, hogy Ukrajnának az Európai Unión belül van a helye és az ország már figyelemre méltó előrelépést tett a csatlakozáshoz szükséges reformok tekintetében, továbbá reményét fejezte ki, hogy nemsokára megkezdődhetnek a Kijevvel folytatandó csatlakozási tárgyalások.
A migrációval kapcsolatban Roberta Metsola elmondta: még ebben az uniós parlamenti ciklusban meg kell állapodni a menekült- és migrációügyi csomagról. Mint mondta, meg kell erősítani a külső határok védelmét, fokozni kell az illegális migránsok biztonságos visszatérítését.
Arról is beszélt, hogy a globális instabilitás ellen a legnagyobb uniós vívmányra, az egységes piacra kell támaszkodni.
„Az egységes piac megerősítette helyünket a világban. Továbbra is globális normákat szabunk meg, a nyitott társadalmakra és a nyitott piacokra épülő módszerünk működik. Erre lehet építeni, fel kell gyorsítani az európai beruházásokat, hogy gazdaságunk ismét stabil növekedési pályára álljon és még versenyképesebbé váljon” – hangoztatta.
Véleménye szerint az EU-nak úgy kell megpróbálnia globális versenyelőnyre szert tennie, „hogy ragaszkodik demokratikus értékeihez, elutasítja a protekcionista versenyt és szabályozási keretrendszerrel követi az uniós éghajlat-politikai menetrendet.
„A legfrissebb előrejelzések szerint az Európai Unió a következő 5 évben több megújuló energiát tud majd felhasználni, mint az elmúlt 20 évben. Ezért a zöld átállás szükségessége nem fenyegető, mivel lehetőségek rejlenek benne” – tette hozzá az Európai Parlament elnöke.

Roszatom: Moszkva kész az együttműködésre a zaporizzsjai atomerőmű védőövezetének kialakításában

Az orosz fél kész folytatni a munkát a zaporizzsjai atomerőmű biztonsági övezetének kialakítása érdekében – jelentette ki Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója, miután csütörtökön Moszkvában megbeszélést folytatott Rafael Grossival, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatójával.

Lihacsov a tanácskozást követően azt hangoztatta, hogy a NAÜ megközelítése a zaporizzsjai erőmű ügyének átpolitizáltsága ellenére is szakmai maradt. Dicsérte Grossinak és a NAÜ azon munkatársainak bátorságát, akik az erőműben tartózkodnak.
A Roszatom közleménye szerint a csütörtöki megbeszélés középpontjában a zaporizzsjai atomerőmű nukleáris és fizikai biztonságával kapcsolatos kérdések álltak. Lihacsov tájékoztatta a NAÜ főigazgatóját az orosz fél által ezen a téren tett lépésekről, valamint a munkavállalóknak és családtagjaiknak méltányos életkörülményeket biztosító intézkedésekről.
A zaporizzsjai atomerőműnél létrehozandó biztonsági övezet ötletét Grossi vetette fel, miután a létesítmény többször is tüzérségi csapások célpontjává vált. A NAÜ főigazgatója 2022 őszén Moszkvába és Kijevbe látogatott, ahol megbeszéléseket folytatott Vlagyimir Putyin orosz, illetve Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
Moszkva a zaporizzsjai atomerőművet október 5-től hivatalosan orosz fennhatóság alá helyezte. Grossi január 26-án arról számolt be, hogy a NAÜ szakértői csoportja „szinte naponta” jelentett robbanásokat az erőmű közeléből. Sürgette, hogy a létesítmény körül létesítenek védőövezet a nukleáris baleset kockázatának elkerülése érdekében.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a pénteken is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine