Az orosz-ukrán háború 351. napja – FRISSÜL

Immár háromszázötvenegyedik napja tart ugyanis az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb csütörtöki történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Orosz hadifoglyok kivégzése ügyében indított vizsgálatot a Nyomozó Bizottság

Orosz hadifoglyok meggyilkolása ügyében kezdett vizsgálatot csütörtökön az orosz Nyomozó Bizottság (SZK), közleményben az orosz külügyminisztérium Ukrajna nyugati támogatóit és a nemzetközi szervezetek hallgatását tette felelőssé a történtekért.

Alekszandr Basztrikint, az SZK elnökét Dmitrij Kuznyecov, az orosz parlamenti alsóház védelmi bizottságának tagja kérte fel a nyomozás elindítására, miután szerdán felvételek jelentek meg a világhálón arról, hogy ukrán fegyveresek három orosz hadifoglyot lőnek agyon közvetlen közelről.
Az orosz diplomáciai nehezményezik, a nemzetközi közösség és szakosított szervezetei hallgatnak az ukrán fél által elkövetett háborús bűnök és a nemzetközi humanitárius jog megsértése miatt, noha Moszkva bizonyítékokat terjesztett elő ezekkel kapcsolatban. A külügyi tárca kifejezte reményét, hogy az újabb gyilkosságok, amelyek ügyében az SZK nyomozást indított, nem maradnak büntetlenül.
Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a csütörtöki hadijelentést ismertetve azt állította, hogy az ukrán fegyveres erők embervesztesége Kupjanszk irányában mintegy harminc katona, Liman irányában több mint 110 katona, Donyeck körzetében mintegy kilencven katona, a donyecki régió déli részén pedig több mint 85 katona. Emellett számos ukrán harceszkösz, és több lőszerraktár is megsemmisült.
Az orosz repülőgépek, valamint a rakéta- és tüzérségi erők az elmúlt nap folyamán 83 tüzérségi lőállásra, valamint 116 élőerő és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást. Az orosz légerő lelőtt egy ukrán MiG-29-es, a légvédelem pedig egy Szu-25-ös repülőgépet, tucatnyi drónt és 13 amerikai gyártmányú HIMARS-rakétát.
Az orosz ellenőrzés alá került területek több településéről, köztük Donyeckből jelentettek a helyi hatóságok csütörtökön ukrán tüzérségi támadást.

Kijev felszólította a SpaceX vállalatot: döntsön, kinek az oldalán áll

Az ukrán elnöki iroda rosszallásának adott hangot csütörtökön amiatt, hogy a SpaceX űripari vállalat korlátozta az ukrán hadsereg hozzáférését a Starlink műholdas rendszerhez, amelyet harci drónok irányítására is használnak az ukrán erők.

„Ukrajna ellenállása egy éve tart, a cégeknek maguknak kell eldönteniük: vagy a szabad élethez való jog és Ukrajna oldalán állnak, így nem találnak ki olyasmit, amivel ártanak neki, vagy az Oroszországi Föderáció oldalán, támogatva ezáltal területek elfoglalását és emberek megölését” – hangsúlyozta Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója Twitter-üzenetében. Podoljak azt tanácsolta a SpaceX-nek és a cég elnökének, Gwynne Shotwellnek, aki bejelentette a döntést, hogy „válasszon” az általa felvázolt két lehetőség közül.
A SpaceX szerdán jelentette be, hogy lépéseket tett annak megakadályozására, hogy az ukrán hadsereg a Starlink műholdas rendszert használja a drónok irányítására. Shotwell szerint a SpaceX Starlink műholdas internetszolgáltatását „soha nem szánták fegyvernek” – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál. Shotwell nem részletezte a korlátozás jellegét. Hangsúlyozta, hogy a vállalat Ukrajnával kötött megállapodása elsősorban humanitárius célokat szolgált. Mindazonáltal hozzátette: elfogadták, hogy kommunikációs célokra az ukrán hadsereg is igénybe veszi a rendszert.

Von der Leyen: az EU politikai és katonai vezetőket érintő szankciókat fog elfogadni

Az Európai Unió politikai és katonai vezetőket érintő szankciókat fog elfogadni, az új megszorító intézkedések Vlagyimir Putyin orosz elnök propagandistáit is megcélozzák majd – közölte az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben, az Európai Tanács soron kívüli csúcsértekezletén csütörtökön.

Ursula von der Leyen az uniós csúcs alkalmával, Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével közösen tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy az újabb szankciók mintegy 10 milliárd euró értékű további exporttilalmat is elrendelnek majd.
„Célba fogjuk venni Putyin propagandistáit, mert hazugságaik megmérgezik a társadalmat Oroszországban és külföldön egyaránt. Az új szankciók szűkíteni fogják Oroszország katonai gépezetének lehetőségeit, és megingatják gazdaságának alapjait” – fogalmazott a bizottsági elnök, majd közölte: az új szankciós csomagot a brüsszeli testület február 24-ig bemutatja.
Közölte azt is, hogy az elszámoltathatóság érdekében a tagországok részéről megvan a politikai akarat egy különleges bíróság létrehozására. Európa meghallotta Ukrajna hangját, hogy vissza akar térni az európai családba – mondta. Hangsúlyozta továbbá, hogy Oroszországnak fizetnie kell a háborúval okozott pusztításért.
Végezetül közölte: Kijev „lenyűgöző” előrelépést tett az európai integráció felé vezető úton. Az Európai Bizottság szorosan együttműködik az ukrán kormánnyal a reformok megvalósítása érdekében, az integráció azonban érdemen alapuló folyamat, amelynek „nincs merev menetrendje”. Az elért eredményeket a brüsszeli testület az ősszel esedékes bővítési jelentésében összegzi majd – tette hozzá Ursula von der Leyen.
Charles Michel azt mondta, a következő hetek döntőek lesznek a háború menetében, ezért az uniónak továbbra is a legteljesebb segítséget kell nyújtania Ukrajnának, „a segítségre pedig most, azonnal van szükség”. Ukrajnának katonai támogatásra, tüzérségre, hadianyagokra, védelmi rendszerekre van szüksége, valamint arra, hogy a tagállamok támogassák az ország uniós integrációját – mondta. Kijelentette továbbá: a befagyasztott orosz pénzeszközöket fel kell használni Ukrajna újjáépítésére.
Volodimir Zelenszkij a sajtótájékoztatón azt hangsúlyozta, hogy Ukrajna az unió támogatásával képes megvédeni önállóságát. Hosszan tartó béke azonban csak akkor lesz Európában, ha Ukrajna megnyeri honvédő háborúját és az Európai Unió tagjává válik. Reményét fejezte ki, hogy a csatlakozási tárgyalások még ebben az évben megkezdődhetnek, – szavai szerint – azért, mert ez lelkesítené az ukrán hadsereget.
Az ukrán elnök felszólította az uniót, hogy az újabb szankciókkal határozottabban vegye célba az orosz hadiipart és az informatikai szektort. Közölte, a nap folyamán több kétoldalú találkozót is tart a tagállamok vezetőivel. Azt mondta: reméli, hogy a találkozók eredményre vezetnek és a szövetségesek harci repülőgépeket küldenek Ukrajnának.
„Szükségünk van ezekre a fegyverekre, és szükségünk van pénzügyi támogatásra. Megvédjük közös értékeinket. Amikor Ukrajnának segítetek, akkor magatokon is segítetek” – tette hozzá az ukrán elnök.

Ukrán hírszerzés: tovább súlyosbodik a helyzet a Donyec-medencében

Az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatósága szerint tovább súlyosbodik a helyzet a Donyec-medencében az orosz erők újabb offenzívája miatt, lehetséges az orosz katonai műveletek más irányú fokozása is, de ez elsősorban arra irányul, hogy lefoglalja az ukrán hadsereg erőit – közölte Adrij Juszov, a hírszerzés szóvivője csütörtökön egy tévéműsorban.

„Súlyosbodás lesz. Oroszországnak a fő célja valójában a keleti országrész és a Donbász. Más területeket is érhet támadás, de főleg az ukrán erők és eszközök elterelése, visszahúzása érdekében” – fogalmazott a tisztségviselő.
Kifejtette, hogy az ukrán titkosszolgálatok szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök azt a feladatot tűzte ki a katonai vezetés elé, hogy március végéig érjék el Luhanszk és Donyeck megyék közigazgatási határait. Emlékeztetett arra, hogy Oroszország területén folytatódik a mozgósítás, most már mintegy 300 ezer megszálló van Ukrajnában. Juszov szerint az orosz hadsereg létszámának növekedéséről van szó, ami nem jelent minőségi javulást.
„A legtöbb jó képességű egységet, a legjobb minőségű fegyvereket már vagy kivonták, vagy megsemmisítették Ukrajna területén az elmúlt egy évben. A megfelelő pótlás előkészítése pedig biztosan nem fog működni” – vélekedett a hírszerzés szóvivője.
Hanna Maljar védelmi miniszterhelyettes közben a Telegramon közölte: az orosz erők megkezdték az úgynevezett kadéthadtestek létesítését az általuk megszállt ukrajnai területeken, és a helybeli szülőket arra kötelezik, hogy odaküldjék gyermekeiket. „Az orosz megszálló hatóságok ideológiai kampányt indítottak, hogy rákényszerítsék a szülőket, küldjék gyermekeiket tanulni az úgynevezett kadéthadtestbe” – fogalmazott. Hozzátette, hogy az egyik ilyen katonai oktatási intézmény már idén megnyílt a Luhanszk régióbeli Sztarobilszk városában. További hasonló kadétiskolák megnyitását tervezik a déli Herszon megye több településén is. Maljar kiemelte: emellett az ideiglenesen megszállt területeken továbbra is aktív kampány folyik a börtönökben, hogy a fogvatartottak lépjenek be orosz katonai magáncégekbe. Bármilyen életkorú, egészségi állapotú és nemű bebörtönzött belépését fogadják, attól függetlenül, hogy milyen bűncselekmény elkövetéséért ítélték el – állítja a miniszterhelyettes.
A Herszon megyei kormányzói hivatal csütörtökön arról adott hírt, hogy az elmúlt nap folyamán három civil vesztette életét, és négy sebesült meg az orosz támadások övetkeztében.
Pavlo Kirilenko Donyeck megyei kormányzó tájékoztatása szerint a régióban lévő Bahmutban szerdán legalább két helyi lakos halt meg, és öt szenvedett sérüléseket az orosz ágyúzások következtében. További két lakos sérült meg a megye más településein.
Az ukrán vezérkar csütörtöki jelentése szerint az elmúlt nap foéyamán mintegy 910 orosz katona halt meg, az orosz hadsereg Ukrajnában elszenvedett embervesztesége velük együtt meghaladta a 135 ezret. Az ukrán erők szerdán egyebek mellett megsemmisítettek még további két orosz harckocsit, tíz páncélozott harcjárművet, nyolc tüzérségi és négy légvédelmi rendszert, valamint hat drónt.

Scholz: Németország nyújtja a legtöbb segélyt Ukrajnának az EU országai közül

Németország az Európai Unió azon országa, amely a legtöbb pénzügyi és humanitárius támogatást, valamint a legkonkrétabb segítséget nyújtja Ukrajnának akkor is, ha fegyverszállításról van szó – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár Brüsszelben, az uniós tagálamok vezetőinek csúcstalálkozójára érkezve csütörtökön.

Olaf Scholz újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta, a találkozó alkalmat ad arra, hogy az Európai Unió újra egységet mutasson, szolidaritását fejezze ki, és kinyilvánítsa, hogy továbbra is támogatja Ukrajnát függetlenségének és önállódásának megvédésében mindaddig, ameddig csak szükséges.
Emmanuel Macron francia elnök azt közölte, nem tárgyalt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel vadászrepülőgépek küldéséről Kijev számára. Kijelentette ugyanakkor, hogy Franciaország készen áll arra, hogy továbbra is segítse az ukrán ellenállást.
A francia elnök továbbá fontosnak nevezte, hogy a bevándorlással kapcsolatban folytatott tanácskozás során „megerősített külpolitikai” keret kiépítésében állapodjanak meg a tagállami vezetők.
Giorgia Meloni Olaszország miniszterelnöke időszerűtlennek, helytelennek nevezte, hogy Macron az EU-csúcs elött tárgyalásokat folytatott az ukrán elnökkel, mivel véleménye szerint ez káros lehet az ukrajnai háborúval kapcsolatos európai egységre. Azt is hangsúlyozta, hogy „Olaszország teljes mértékben elkötelezett” Kijev támogatása mellett.
„Az ukrajnai konfliktus mindannyiunkat érint. Úgy gondolom, hogy az a legjobb módja a párbeszéd és a béke lehetőségének megteremtéséhez, ha kiegyensúlyozott szinten tartjuk az erőinket, és támogatjuk Ukrajnát” – fogalmazott az olasz miniszterelnök.
Mark Rutte holland miniszterelnök Ukrajna uniós tagjelölti státuszával kapcsoltban azt mondta: Ukrajna óriási erőfeszítéseket tesz a tagsághoz vezető úton. Közölte, várja az Európai Bizottság értékeléseit a Kijevvel szemeben támasztott követelmények teljesítéséről, de – mint fogalmazott – „már magában az is lenyűgöző hogy Ukrajnában megvan az erő és az akarat, hogy megtegye a csatlakozáshoz vezető következő lépéseket”.
Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője érkezésekor azt mondta, az EU támogatja további katonai segítség nyújtását a védekező, honvédő háborút folytatót Ukrajna számára.
„Biztos vagyok abban, hogy ma több támogatáshoz jut Ukrajna. Több fegyverhez, több katonai és pénzügyi támogatáshoz, hogy képes legyen ellenállni az orosz agressziónak” – fogalmazott.
A csúcstalálkozó témái között szereplő migrációs helyzettel kapcsolatban, kérdésre válaszolva azt mondta: nincs migrációs válság, csak az érkezők számának növekedése tapasztalható.
„Nem mondanám, hogy migrációs válság van, noha kétségtelen, hogy a migránsok és menedékkérők száma növekszik a Földközi-tenger keleti térségében” – fogalmazott a főképviselő, majd hozzátette: biztosítani kell a legális migráció lehetőségét, ugyanis szerinte Európának szüksége van a migránsokra.
Gitanas Nauséda litván elnök szerint Volodomir Zelenszkij ukrán elnök jelenléte az EU-csúcson fontos jelzést küld az orosz vezetésnek, és „inspiráló” hatással lesz az uniós tagállamok vezetőire is, akik személyesen is láthatják „az elkötelezettséget és az önbizalmat az ukrán elnök szemében”. Mint mondta, országa továbbra is támogatja az Oroszországgal szemben bevezetett szigorúbb korlátozó intézkedéseket, mivel – mint fogalmazott – „a merészebb, nagyobb szabású intézkedések sokkal hatékonyabbak, mint a kis lépések”.
Közölte továbbá, Litvánia támogatja további orosz cégek, például a Roszatom, és gyémántkereskedő vállalatok és további orosz bankok szankcionálását, ami – véleménye szerint segítené az orosz gazdaság erősebb nyomás alá helyezését.
A migrációval kapcsolatban a litván elnök elmondta, hogy Litvánia nemrégiben kerítést épített az illegális migránsok visszatartására, azonban hangsúlyozta, nem csak fizikai akadályokra, hanem jogi keretre is szükség van, amely segíti az illegális migráció és annak eszközként való felhasználása elleni küzdelmet – tette hozzá.
Kaja Kallas észt miniszterelnök érkezéskor adott nyilatkozatában kiemelte, az EU-nak hasonló mechanizmust kellene alkalmaznia, mint a koronavírus elleni oltóanyagok esetében: az uniós országok pénzeszközöket biztosíthatnának, az Európai Bizottság pedig beszerezné a katonai védelmi felszereléseket Ukrajna számára.
A migrációval kapcsolatban elmondta, hogy az EU-nak a tagállamokkal együtt közös erőfeszítéseket kell tennie a határvédelem finanszírozására, és közösen kell fellépniük a migráció „zsarolóeszközként” való használata ellen. Hangsúlyozta, hogy erős megállapodásokat kell kötni a partnerországokkal az illegális migránsok hatékony visszafogadása érdekében.
„Világos üzenetet kell küldeni, hogy csak az jöhet és maradhat Európában, akinek ehhez joga van” – jelentette ki.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök délelőtt Brüsszelbe érkezett, ahol személyesen vesz részt az uniós csúcson.

Zelenszkij: Ukrajna nem fogja megengedni az európai értékek elpusztítását

Ukrajna nem fogja megengedni, hogy egy diktátor szándékosan elpusztítsa az uniós tagországok által képviselt értékeket – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Brüsszelben, az Európai Parlament soron kívüli plenáris ülésén csütörtökön.

Volodimir Zelenszkij beszédében hangsúlyozta: Ukrajna Európáért harcol. Azért az Európáért, ahol az európai szabályok és elvek, a jogállamiság érvényesül, a társadalmak demokratikus államokban nyitottan működnek, az emberéletek fontosak, ahol hisznek a sokféleségben, a határokat nem sértik meg, ahol az emberek bízhatnak a jövőben. Olyan Európában, ahol egyetlen feltétel van: a tisztességes és demokratikus választások megtartása – mondta.
„A háború azzal is fenyeget, hogy egy diktátor elpusztítja azokat az értékeket, amelyekben mi hiszünk Európában” – figyelmeztetett Zelenszkij, majd hozzátette: az orosz rezsim a gyűlöletet és az erőszakot a mindennapi élet részévé kívánja tenni. Olyan embertelen valóságot kíván teremteni, amire „mi Európában nemet mondunk” – húzta alá.
Szavai szerint az európai értékek csak győzelem esetén védhetők meg. A győzelem a következő nemzedékek számára fontos igazán, ugyanis a béke és a biztonság a jövő záloga – mondta.
Kiemelte továbbá: az Európa jövőjét biztosító közös győzelem nemcsak a politikusokon, hanem mindenkinek a kiállásán múlik. Eljön majd a nap, amikor az orosz agresszor belefárad a harcba – mondta.
Zelenszkij beszédében megköszönte, hogy az Európai Unió és tagországai jelentős katonai támogatást biztosítanak Ukrajnának, továbbá – mint mondta – az uniós tagjelölti státusz megadása reményt és erőt adott Ukrajnának, hogy helyt álljon a harcmezőkön. Az ukrán elnök végezetül reményét fejezte ki, hogy uniós tagországként erősítheti majd az európai szövetséget.
Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke azt mondta, győzelemre van szükség, amelyhez a tagállamoknak gyorsan meg kell fontolniuk a következő lépéseket, köztük a szabadság védelméhez szükséges repülőgépek biztosítását. Az Európai Unió mindaddig Ukrajna mellett áll, amíg meg nem születik a megérdemelt győzelem – tette hozzá az EP-elnök.

Nemzetbiztonsági koordinátor: az amerikai haderő Ukrajnán kívül készít fel harcokra ukrán egységeket

Az Egyesült Államok a tavasszal várhatóan fokozódó harcokra Ukrajnán kívül készíti fel az ukrán haderő egyes egységeit – közölte a Fehér Ház nemzetbiztonsági koordinátora szerdán.

John Kirby az amerikai kül- és biztonságpolitika irányairól szóló sajtótájékoztatón elmondta, hogy az ukrán fél jelezte: fejleszteni szeretné összfegyvernemi műveleti képességeit, ezért az amerikai védelmi minisztérium Ukrajna területén kívül zászlóaljszintű kiképzést nyújt. Megjegyezte, hogy az összfegyvernemi műveletek lehetővé teszik nagyobb katonai egységek összehangolt műveleteit nyílt színen. Ezt figyelembe véve tartalmaztak a legutóbbi katonai támogatási csomagok Bradley és Stryker típusú páncélozott járműveket – fűzte hozzá.
A fehér házi illetékes felhívta a figyelmet arra, hogy az Ukrajnának nyújtott katonai támogatást folyamatosan a változó helyzethez igazítják: a háború kezdetén ezért tankelhárító Javelin rakéták voltak a szállítások homlokterében, később viszont a légvédelmi rakéták és a nagyobb hatótávolságú tüzérségi eszközök. Megismételte, hogy szinte napi kapcsolatban vannak az ukrán féllel.
A vadászrepülőkre, köztük az amerikai F-16-osokra vonatkozó ukrán igénnyel kapcsolatban John Kirby úgy fogalmazott, hogy nem szeretne elébe menni semmilyen, a jövőbeli biztonsági támogatásra vonatkozó bejelentésnek, és „valós időben” folytatják a tárgyalásokat arról, hogy az Egyesült Államok, valamint szövetségesei és partnerei milyen további képességekkel tudják ellátni Ukrajnát.
A háború lehetséges lezárásával kapcsolatban a nemzetbiztonsági koordinátor úgy vélte: minden, ami a Kreml felől látszik, arra utal, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök folytatni szándékozik a háborút, ezért az Egyesült Államok és más országok nem tudnak mást tenni, mint megadni a támogatást Ukrajna számára, hogy képes legyen a harcmezőn sikereket elérni.

Közel 9 ezren menekültek Magyarországra a háború elől

Magyarország területére 2023. február 8-án 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 4736 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 3902 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 117 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2023. február 8-án 60 ember, köztük 7 gyermek érkezett Budapestre vonattal – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Brit-ukrán nyilatkozat: Ukrajnának joga van a NATO-csatlakozáshoz

Ukrajnának joga van arra, hogy csatlakozzon a NATO-hoz – áll a brit és az ukrán kormány szerdán Londonban kiadott közös nyilatkozatában.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a nap folyamán előre be nem jelentett látogatást tett Nagy-Britanniában, ahol fogadta őt Rishi Sunak miniszterelnök és III. Károly király is.
Zelenszkij a brit parlamentben elmondott beszédében harci repülőgépek szállítását kérte Nagy-Britanniától és a nyugati szövetségesektől, de a kérést a brit kormány érzékelhető tartózkodással fogadta.
Az ukrán elnök hivatalos programja után, szerda este kiadott brit-ukrán közös közleményben London megerősíti tántoríthatatlan elkötelezettségét Ukrajna szuverenitása és elismert határain belüli területi sérthetetlensége mellett.
A kommüniké szerint Ukrajnának joga van arra, hogy törekedjen saját biztonsági megállapodások megkötésére, és ebbe beletartozik a jövőbeni NATO-tagság is.
A közös közlemény leszögezi: Nagy-Britannia és Ukrajna határozottan elveti Oroszország igényét befolyási övezet kialakítására, és azokat az orosz kísérleteket is, amelyek célja a határok megváltoztatása erő alkalmazásával.
A közlemény megfogalmazása szerint Nagy-Britannia és Ukrajna együtt épít ki egy olyan ukrán hadsereget, amely képes az ország megvédésére és a támadások elrettentésére.
Nagy-Britannia az idén legalább kétszer annyi ukrán katonának nyújt kiképzést, mint tavaly, és legalább 2,3 milliárd font (csaknem 1010 milliárd forint) értékben nyújt katonai támogatást Ukrajnának, beleértve a magasabb fejlettségi szintű eszközöket – áll a közös nyilatkozatban.
A közleményben nem esik szó arról, hogy ez milyen hadfelszerelést jelent, így a dokumentum nem tesz említést nyugati harci repülőgépek ukrajnai szállításáról sem.
Volodimir Zelenszkij azonban a brit parlament két kamarájának tagjai és a brit kormány képviselői előtt tartott szerdai beszédében arra kérte a nyugati szövetségeseket, hogy szállítsanak Ukrajnának korszerű harci repülőgépeket. Zelenszkij úgy fogalmazott, hogy Ukrajna harci repülőgépek formájában „szárnyakat kér” szabadságának védelméhez.
Az ukrán elnök egyértelmű utalást tett arra, hogy Nagy-Britanniától is szeretne katonai repülőgépeket kapni. „Azzal távozom a parlamentből, hogy előre is köszönöm az ütőképes angol repülőgépeket” – fogalmazott hangos ovációval fogadott beszédében Zelenszkij.
A Downing Street szóvivője az ukrán elnök szerdai beszédére reagálva hangsúlyozta, hogy a harci repülőgépek nagyon bonyolult katonai felszerelések, és a brit katonai pilóták kiképzése is öt évet vesz igénybe.
A londoni kormányfői hivatal már a múlt héten is úgy nyilatkozott, hogy a kiképzési idő hossza miatt „nem lenne praktikus” harci repülőgépek szállítása Ukrajnának.
Szerdai nyilatkozatában a Downing Street szóvivője elmondta: Rishi Sunak miniszterelnök megbízta Ben Wallace védelmi minisztert annak megvizsgálásával, hogy Nagy-Britannia milyen repülőgépeket tudna átadni Ukrajnának.
A szóvivő ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ez csak hosszú távú megoldásként jöhet szóba, és Ukrajnának most rövid távon elérhető védelmi kapacitások megszerzésére van a legnagyobb szüksége.
London a Downing Street szerdai beszámolója szerint azt felajánlotta Zelenszkijnek, hogy az ukrán katonáknak tartott kiképzési program hosszabb távra szóló részeként NATO-szabványoknak megfelelő, fejlett technológiájú harci repülőgépek üzemeltetésére nyújt képzést ukrán pilótáknak.
Rishi Sunak és Volodimir Zelenszkij szerda este meglátogatott egy délnyugat-angliai támaszpontot, ahol ukrán katonák kiképzése folyik.
Itt tartott közös sajtóértekezletükön, a harci repülőgépek ukrajnai szállítására vonatkozó kérdésre a brit kormányfő is megismételte azt az érvet, hogy a katonai repülőgépek nagyon magas technológiai fejlettségű eszközök, és három évet mindenképpen igénybe vehet egy-egy pilóta kiképzése.
Rishi Sunak hozzátette, hogy a harci repülőgépekhez külön utánpótlási láncolatot is ki kell építeni.
Úgy fogalmazott, hogy „beszélgetés szintjén szóba került” a két ország között a harci repülőgépek ügye.
Oroszország londoni nagykövetsége szerda esti közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy ha Nagy-Britannia harci repülőgépeket szállít Ukrajnának, annak „politikai és katonai következményei lennének Európában és az egész világon”.

Az ukrán emberi jogi biztos tiltakozásul kilépett az Európai Ombudsmani Intézetből

Dmitro Lubinec, az ukrán parlament emberi jogi biztosa kilépett az Európai Ombudsmani Intézet (EOI) nevű nemzetközi szövetségből tiltakozásul amiatt, hogy a testület egy magas rangú osztrák tagja Ausztriából szerinte jogellenesen Oroszországba küldött két ukrán fiatalt.

„Sürgős levelet küldtem az Európai Ombudsmani Intézet tagjainak a szövetségből való kilépésről. E lépés annak a következménye, hogy két ukrán fiatal tartózkodott az Osztrák Köztársaság területén az orosz fegyveres agresszió miatt, az Európai Ombudsmani Intézet (EIO) emberi jogi aktivistája pedig az Oroszországi Föderáció területére küldte őket” – fejtette ki az ukrán ombudsman.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál hozzátette, hogy sajtóértesülések szerint ezt Josef Siegele, az EIO főtitkára, a szövetség igazgatótanácsának tagja és Tirol ombudsmanhelyettese tette.
A Tiroler Tageszeitung osztrák helyi lap cikke szerint Tatyjana Moszkalkova orosz emberi jogi biztos, aki szintén az EIO tagja, kezdeményezte a 16 éves fiú és a 17 éves lány átadását a Moszkvában lévő anyáknak. A fiatalok egy 5 tagú sportcsapattal és edzőjükkel érkeztek Tirolba tavaly márciusban Kelet-Ukrajnából.
Az illetékes tiroli hatóság később megállapította, hogy a felügyeleti jog a két fiatal szüleit illeti meg.
Az osztrák hatóságok vizsgálatot indítottak Siegele cselekedete miatt, akit időközben felmentettek tisztségéből az EIO-nál.
Dmitro Lubinec hangsúlyozta, hogy Siegele tettei megsértik a polgári személyek háború idején való védelméről szóló genfi egyezményt.
Az ukrán ombudsman szerint az EIO nem folytatott le belső vizsgálatot, és nem szabott ki büntetést főtitkárára, ezen felül a szervezet elnöke sem válaszolt Lubinec megkeresésére.
Az Európai Ombudsmani Intézet tagadja, hogy köze lett volna a január 8-án történtekhez.

Harci repülőgépeket kért londoni beszédében Zelenszkij

Harci repülőgépeket kért Nagy-Britanniától és a nyugati szövetségesektől szerdai londoni beszédében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. A brit miniszterelnöki hivatal szóvivője szerint London vizsgálja a kérés teljesíthetőségét, de csakis hosszú távú lehetőségként, mert Ukrajnának most rövid távon hozzáférhető kapacitásokra van a legnagyobb szüksége.

Zelenszkij, aki előre be nem jelentett látogatásra érkezett a brit fővárosba, először Rishi Sunak miniszterelnökkel tárgyalt a Downing Streeten.
Az ukrán elnököt délután fogadta a brit uralkodó is.
Sunak hivatalának tájékoztatása szerint a brit kormányfő az ukrán katonáknak nyújtott, hónapok óta zajló brit kiképzési program jelentős bővítését ajánlotta fel Zelenszkijnek, kiterjesztve ezt a programot az ukrán légierő pilótáira és a tengerészgyalogságra.
Zelenszkij ezután beszédet mondott a brit parlament legősibb épületében, az 1097-ben emelt Westminster Hallban a törvényhozás két kamarája, az alsóház és a Lordok Háza tagjai, valamint a brit kormány képviselői előtt.
Beszédében az ukrán elnök arra kérte a nyugati szövetségeseket, hogy szállítsanak Ukrajnának korszerű harci repülőgépeket. A kérést azzal nyomatékosította, hogy átnyújtotta az ukrán légierő egyik kiemelkedően sikeres aktív harci pilótájának sisakját Sir Lindsay Hoyle-nak, a londoni alsóház elnökének.
A sisakon látható kézírásos, ukrán nyelvű üzenet szerint Ukrajnának „szárnyakra van szüksége” szabadságának megvédéséhez.
Volodimir Zelenszkij beszédében is úgy fogalmazott, hogy Ukrajna harci repülőgépek formájában „szárnyakat kér” szabadságának védelméhez.
Az ukrán elnök felszólalása végén egyértelmű utalást tett arra, hogy Nagy-Britanniától is szeretne katonai repülőgépeket kapni. „Azzal távozom a parlamentből, hogy előre is köszönöm az ütőképes angol repülőgépeket” – zárta hangos ovációval fogadott beszédét Volodimir Zelenszkij.
A Downing Street szóvivője alig egy hete még gyakorlatilag kizárta katonai repülőgépek szállítását az ukrán légierőnek. Akkori tájékoztatóján a londoni miniszterelnöki hivatal illetékese úgy nyilatkozott, hogy a brit királyi légierő, illetve a haditengerészet kötelekében hadrendbe állított Typhoon és F-35-ös harci repülőgépek technológiája rendkívül fejlett, és hosszú képzés szükséges működtetésük elsajátításához, ezért a brit kormány „nem tartja praktikus megoldásnak” e harci repülőgépek átadását Ukrajnának.
A Downing Street szerdán, az ukrán elnök beszédére reagálva megismételte, hogy a harci repülőgépek nagyon bonyolult katonai felszerelések, és hozzátette, hogy a brit pilóták kiképzése öt évet vesz igénybe.
A londoni kormányfői hivatal szóvivője elmondta: Rishi Sunak miniszterelnök megbízta Ben Wallace védelmi minisztert annak megvizsgálásával, hogy Nagy-Britannia milyen repülőgépeket tudna átadni Ukrajnának.
Sunak szóvivője ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ez csak hosszú távú megoldásként jöhet szóba, és Ukrajnának most rövid távon elérhető védelmi kapacitások megszerzésére van a legnagyobb szüksége.
London a Downing Street szerdai beszámolója szerint azt felajánlotta Zelenszkijnek, hogy az ukrán katonáknak tartott kiképzési program hosszabb távra szóló részeként NATO-szabványoknak megfelelő, fejlett technológiájú harci repülőgépek üzemeltetésére nyújt képzést ukrán pilótáknak.
A beszámoló megfogalmazása szerint ennek célja az, hogy az ukrán vadászpilóták a távolabbi jövőben is védelmezni tudják Ukrajna légterét.
A brit kormány eddigi legjelentősebb fegyverszállítási vállalása az a bejelentés volt, hogy Ukrajna tizennégy Challenger 2 harckocsit és „hozzávetőleg harminc” AS90 önjáró löveget kap Nagy-Britanniától.
A Downing Street szóvivője szerdai állásfoglalásában ezeket az eszközöket is a rövid távon szállítható kapacitások között említette.
A brit hadsereg szakértői már megkezdték az ukrán katonák kiképzését e két páncélozott harceszköz működtetésére.
A Downing Street szerdai tájékoztatása szerint Nagy-Britannia felajánlotta Ukrajnának, hogy bevonja a kiképzési programba az ukrán tengerészgyalogságot is.
A londoni miniszterelnöki hivatal szóvivője szerint ez annak a programnak a kiegészítése lenne, amelynek alapján Nagy-Britannia az utóbbi hat hónapban tízezer ukrán katona harckészségét fejlesztette.
Ebben a brit kiképzési programban az idén további húszezer ukrán katona vesz részt.
A Downing Street szerdai tájékoztatása szerint Nagy-Britannia „hosszabb hatótávolságú eszközöket” is felajánlott Ukrajnának.
Rishi Sunak szóvivője nem részletezte, hogy ez milyen típusú katonai felszerelés szállítását jelenti. Kijelentette ugyanakkor: a cél az ukrán frontvonalakra nehezedő nyomás enyhítése mellett az, hogy Oroszország ne tudja folyamatosan támadni a kritikus fontosságú ukrán civil infrastrukturális létesítményeket.
Volodimir Zelenszkijt szerda délután a londoni Buckingham-palotában audiencián fogadta III. Károly király.
Az udvar a protokollnak megfelelően nem hozott nyilvánosságra részleteket a találkozón elhangzottakról, de Zelenszkij előzetesen elmondta: kifejezi háláját Károlynak, amiért a brit uralkodó már trónörökösként is támogatta Ukrajnát.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a csütörtökön is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine