Az orosz-ukrán háború 348. napja – FRISSÜL

Immár háromszáznegyvennyolcadik napja tart ugyanis az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb hétfői történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Nemzetközi bűnszervezetnek minősítette az ukrán parlament a Wagner orosz zsoldoscsoportot

Nemzetközi bűnszervezetnek minősítette az orosz Wagner zsoldoscsoportot az ukrán parlament hétfőn – közölte Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

A határozatot 333 képviselő szavazta meg a 450 tagú törvényhozásban. Ezen kívül a parlament 336 szavazattal azt a határozatot is elfogadta, amelyben az orosz katonai magáncégeket terrorszervezeteknek nyilvánította.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál közölte, hogy a Wagner zsoldoscsoportról szóló határozatot január 30-án terjeszette be több frakció hatvan képviselője. A dokumentum szerint Ukrajnának olyan vitathatatlan bizonyítékok vannak a birtokában, amelyek a Wagner tevékenységének bűnöző jellegéről tanúskodnak.
Az ukrán főügyészség február 3-án jelentette be, hogy a Wagner katonai magáncég vezetőjét, Jevgenyij Prigozsint Ukrajna területi integritásának megsértésével és az ország elleni háborúban való részvétellel vádolták meg. Az ukrán főügyészség szerint Prigozsin közvetlenül felelős több ezer háborús bűnért. A főügyészség szerint felhatalmazást kapott arra, hogy legénységet toborozzon, azt kiképezze, majd az Ukrajna területén folyó harci cselekményekbe irányítsa. Mindez a jelenlegi orosz rezsim teljes támogatásával történt. A főügyészség hangsúlyozta, hogy a Wagner zsoldoscsoport tagjai sem kerülik el a felelősségre vonást, még azok sem, akik külföldre menekültek.

Vegyi fegyver bevetésével vádolták meg az ukrán hadsereget

Vegyi fegyver bevetésével vádolta meg az ukrán fegyveres erőket az Ukrajnától elcsatolt donyecki régió megbízott vezetője, az orosz katonai szóvivő pedig bejelentette, hogy „önkéntes rohamosztagok” elfoglalták Mihajlivka települést Donyeck város közelében.

Gyenyisz Pusilin, a Donyecki Népköztársaság megbízott vezetője a Rosszija 24 hírtelevíziónak kijelentette, hogy az ukrán erők Szoledar és Artemivszk (Bahmut) környékén többször is vegyi fegyvert vetettek be az elmúlt három hét folyamán. Jan Gagin, Pusilin főtanácsadója a TASZSZ hírügynökségnek azt mondta, hogy a vegyi anyagot tartalmazó bombákat drónokról dobják le az orosz hadsereg állásaira.
Gagin szerint a támadás áldozatainál hányinger, hányás, erős szédülés és fájdalomérzés lép fel.
Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a pénteki hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy az ukrán fegyveres erők vesztesége Kupjanszk irányában mintegy negyven katona és két jármű, Liman irányában több mint száz katona, egy gyalogsági harcjármű, két páncélozott harcjármű, egy Grad sorozatvető, egy Nona SZ önjáró löveg, és két D-20-as tarack, Donyeck környékén mintegy kilencven katona, két gyalogsági harcjármű, két páncélozott harcjármű, egy D-30-as tarack, valamint – Konsztantyinivka környékén – egy tüzérségi lőszerraktár és egy üzemanyagtároló, a donyecki régió déli részén és Zaporizzsja irányában több mint hetven katona, egy harckocsi, egy gyalogsági harcjármű, egy D-20-as és egy D-30-as tarack, Herszon irányában pedig egy Grad sorozatvető, egy Akacija és egy Gvozgyika önjáró löveg, egy D-30-as tarack, valamint – Ocsakiv közelében – egy lőszerraktár volt.
Az orosz rakéta- és tüzérségi erők az elmúlt nap folyamán a beszámoló értelmében 135 ukrán élőerő és hadfelszerelés-összpontosulásra, valamint 98 tüzérségi lőállásara mértek csapást, megsemmisítve egyebek között egy SZ-300-as légvédelmi rakétarendszer radarállomását és egy AN/TPQ-36 ellentűzradart. A légvédelem lelőtt négy ukrán drónt és 15 HIMARS-rakétát.
Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 382 repülőgépet, 206 helikoptert, 3027 drónt, 403 légvédelmi rakétarendszert, 7759 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 1009 sorozatvetőt, 4012 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 8276 speciális katonai járművet veszítettek. Az adatokat más források nem erősítették meg.
A donyecki hatóságok hétfő reggel kiadott tájékoztatása szerint az ukrán tüzérség egy nap 25 alkalommal intézett támadást a régió ellen, és hat településre 126 lövedéket lőtt ki.

Ukrán hírszerzés: Oroszország hamarosan újabb iráni drónokat kap

Oroszország eddig mintegy 660 darab iráni gyártású Shahíd önmegsemmisítő drónt használt az Ukrajna elleni háborúban, és hamarosan újabb drónszállítmányt kap – jelentette ki Vadim Szkibickij, az ukrán katonai hírszerzés helyettes vezetője hétfőn közleményben.

„Az Oroszországi Föderációnak valóban problémái vannak az arzenállal, beleértve a drónokat is. Eddig körülbelül 660 Shahíd drónt használtak fel. Az (Iránnal megkötött) szerződés 1750 darab (leszállítását) írja elő. A szállításuk és az előkészítésük azonban időbe telik” – fejtette ki a tisztségviselő, hozzátéve, hogy hamarosan újabb iráni drónok érkeznek Oroszországba, azt azonban még nem tudják, hány darabot tartalmaz majd a szállítmány. Megjegyezte, hogy ezt megelőzően az oroszok 250-300 darabos tételekben importáltak. Hozzátette, hogy hatalmas drónrajra van szükség ahhoz, hogy áttörjék az ukrán légvédelmi rendszert.
Olekszij Reznyikov védelmi miniszter az Ukrajinszka Prada hírportálnak adott interjújában kijelentette, hogy a mozgósítás Ukrajnában az előre meghatározott terv szerint zajlik.
„Semmi rendkívüli nem történik. Hazánkban a hadiállapot kihirdetéséről szóló törvény parlamenti elfogadásakor hirdették meg a mozgósítást. Vannak ott számszerűen feltüntetett normák, ezeket ismeri a vezérkar, és ennek megfelelően dolgozunk. Szisztematikusan és tervszerűen zajlik az utánpótlás, a veszteségek pótlása – mondta. Arra a kérdésre, hogy normális-e az a helyzet, amikor az ország egész területén a toborzóközpontok képviselői a rendőrséggel együtt idézéseket osztanak ki bevásárlóközpontokban, a városok utcáin, kávézókban, megállítják az autókat, Reznyikov azt válaszolta, hogy sokan elköltöztek, és anélkül változtatták meg lakóhelyüket, hogy ezt a katonai nyilvántartásban regisztráltatták volna. A miniszter ugyanakkor elismerte, hogy a problémák oka olykor a kommunikáció hiánya vagy a rossz minőségű kommunikáció a kormányzat részéről. Hozzátette, hogy a beidézés a toborzóirodába nem jelenti azt, hogy már holnap mozgósítják is az érintettet, hanem azt, hogy be kell mutatnia a dokumentumait. Emlékeztetett továbbá arra, hogy Ukrajna alkotmánya alapján az állampolgárnak kötelessége megvédeni a hazáját.
A miniszter kitért arra, hogy szerinte a februárban várható újabb offenzíva során az oroszok nem egyszerre támadnak majd egész Ukrajnára, mint tavaly a „teljes körű invázió” kezdetén, hanem koncentrált harci cselekményeket kezdenek meghatározott irányokban.
Szerhij Hajdaj, a kelet-ukrajnai Luhanszk megye kormányzója egy tévéműsorban úgy vélekedett, hogy február 15-e után bármelyik napon újabb nagyszabású orosz offenzívára lehet számítani a régióban. Hozzátette, hogy az oroszok egyre nagyobb erőket vonnak össze ebben a térségben.
Az ukrán védelmi minisztérium által létrehozott Nemzeti Ellenállási Központ arról számolt be, hogy az orosz erők által megszállt ukrajnai területeken elkoboznak és elégetnek minden ukrán nyelvű könyvet. A Luhanszk megyei Rovenyki teleülésen regisztráltak ilyen esetet. A központ szerint az oroszok a „náci irodalom” lefoglalásával magyarázzák ezt a tettüket, valójában viszont a listájukon minden ukrán könyv szerepel.
Helyi kormányzók beszámolói szerint hétfő reggel az orosz hadsereg erőteljesen ágyúzta Donyeck megyében Avgyijivkát, Bahmutnál pedig változatlanul heves harcok dúlnak.

Norvégia öt év alatt 75 milliárd koronával támogatja Ukrajnát

Norvégia a következő öt évben összesen 75 milliárd norvég koronával (2647 milliárd forint) támogatja majd Ukrajnát – jelentette be hétfőn az oslói kormány.

„A célunk, hogy az Ukrajnának nyújtandó támogatásról egységes megállapodást kössünk a parlamentben” – közölte Jonas Gahr Store, az észak-európai ország miniszterelnöke hétfőn egy sajtótájékoztatón, miután norvég ellenzéki vezetőkkel találkozott.
A skandináv ország a világ egyik vezető földgáz- és kőolajexportőre. Az ukrajnai háború hatására nagymértékben emelkedtek a gázárak, így Norvégia jelentős bevételekre tett szert. Ennek összege a háború miatt tavaly elért történelmi csúcsok után jelenleg is magas.

Közel 9 ezren menekültek a háború elől Magyarországra

Magyarország területére 2023. február 5-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 4103 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4452 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 108 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2023. február 5-én 35 ember, köztük 21 gyermek érkezett Budapestre vonattal. A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Ukrán védelmi miniszter: Ukrajna nem veti be orosz terület ellen a nagy hatótávolságú amerikai fegyvereket

Ukrajna nem használja az Egyesült Államok által ígért nagy hatótávolságú fegyvereket orosz terület elleni csapásra – jelentette ki Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter vasárnapi sajtótájékoztatóján.

„Minden esetben hivatalosan biztosítjuk partnereinket, hogy nem használjuk a tőlük származó fegyvereket orosz terület ellen. Csak orosz egységekre lövünk az ideiglenesen megszállt ukrán területeken” – idézte az Ukrajinszka Pravda a tárcavezetőt.
A hírportál emlékeztetett arra, hogy 150 kilométeres hatótávolságú lövedékeket is tartalmaz az Egyesült Államok 2,175 milliárd dolláros új katonai segélycsomagja. Az ukrán hadsereg rendelkezésére bocsátott HIMARS rakéta-sorozatvetők mintegy 80 kilométeres távolságból képesek célba találni. Ukrajna régóta kér az Egyesült Államoktól nagy hatótávolságú rakétákat, különösen az ATACMS típusúakat, amelyek akár 300 kilométeres távolságból is képesek eltalálni a célt. Ezt a kérést Kijev azzal indokolja, hogy a meglévő fegyverek nem teszik lehetővé az Ukrajna területére betört orosz erők logisztikai csomópontjainak megsemmisítését.
Reznyikov a sajtótájékoztatón kifejezte abbéli meggyőződését, hogy Ukrajna katonai repülőgépeket is fog kapni nyugati partnereitől. Eddig minden fegyvert megkaptak a partnerországoktól, amelyet kértek – mondta. „Mindent megkaptunk, csak még repülőgépeket nem, de lesznek azok is, kérdés, hogy milyenek” – fogalmazott a miniszter.
Emlékeztetett: Ukrajna rendszeresen jelzi partnereinek, hogy szüksége van repülőgépekre, hiszen ez is a védelem része. Mint mondta, F-16-ost és más típusú gépeket is szívesen fogadnának. Ukrajna lesz a második ország a világon, amelynek a legtöbb CAESAR típusú önjáró tüzérségi eszköze van a gyártó Franciaország után – közölte. „Hamarosan 12 CAESAR érkezik, amiről a francia védelmi miniszter tett bejelentést a látogatásom után. Ezenfelül Dánia is úgy döntött, hogy CAESAR-t ad nekünk” – fejtette ki a miniszter. Hétfőtől megkezdődik az ukrán katonák kiképzése külföldön a Leopard típusú harckocsik kezelésére – tette hozzá.
Reznyikov szerint a háború egy évvel ezelőtti kezdete, február 24-e körül számítani lehet újabb nagyszabású orosz támadásokra, mert az oroszok szeretik a jelképes dátumokat. Viszont arra kért mindenkit, hogy csak a hivatalos tájékoztatásokban bízzon.
Harkivval kapcsolatosan kijelentette, hogy a térségben jelenleg nincsenek orosz csapásmérő alakulatok. Nem zárta ki azonban, hogy idővel megjelennek. Hangsúlyozta továbbá, hogy a védelmi minisztérium nem észlelt csapásmérő orosz katonai csoportokat Fehéroroszország területén sem, ahonnan pedig elméletileg indulhat még támadás Kijev ellen.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a hétfőn is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine