Az orosz-ukrán háború 347. napja – FRISSÜL

Immár háromszáznegyvenhetedik napja tart ugyanis az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb vasárnapi történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Orosz külügy: beismerést tett Bennett volt izraeli kormányfő

Beismerésnek nevezte Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő vasárnap a Telegram-csatornáján Naftali Bennett izraeli volt kormányfő interjúját, amelyben a politikus azt állította, hogy a Moszkva és Kijev közötti béketárgyalásokat az Ukrajna elleni orosz invázió kezdeti szakaszában a nyugati országok szakították meg.

Bennett, aki az orosz „különleges hadművelet” elején közvetítői szerepet vállalt Oroszország és Ukrajna között, egy csaknem ötórás YouTube-interjúban – amelyből az izraeli média szombat este óta több részletet közölt -, részletesen beszámolt a Vlagyimir Putyin orosz, Volodimir Zelenszkij ukrán, Joe Biden amerikai és Emmanuel Macron francia elnökkel és az Olaf Scholz német kancellárral folytatott tárgyalásairól.
Az interjúban, amely iránt az orosz média komoly érdeklődést mutatott, a saját állítása szerint semleges álláspontot képviselő Bennett azt mondta: lépéseit a legapróbb részletekig egyeztette Washingtonnal, Berlinnel és Párizzsal. A kérdésre, hogy a Nyugat döntött-e a tárgyalások megszakításáról, a volt izraeli kormányfő a TASZSZ szerint kijelentette:
„Lényegében igen. Ők (a nyugati országok) szakították meg a tárgyalásokat, és nekem akkor úgy tűnt, hogy rosszul teszik. Most pedig azt mondom, hogy még korai lenne következtetéseket levonni”.
Bennett az orosz sajtóbeszámolók szerint azt mondta: az orosz-ukrán tárgyalásokon 17-18 megállapodástervezet is született, amelyek közül eddig egy sem szivárgott ki. Közölte, hogy az első eszmecserék egyikén Putyin kifejezte készségét az orosz „különleges hadművelet” céljaként megnevezett „nácitlanítás” és „demilitarizálás” feladására, Zelenszkij pedig nem zárkózott el az ukrán NATO-tagságról való lemondásról.
Az izraeli exkormányfő szerint a Nyugat végül úgy döntött, hogy „határozottabb álláspontot képvisel”, és ezt a döntést ő is helyeseli.
„Mondjuk úgy, hogy meglátásom szerint a Nyugat nagyon helyesen döntött úgy, hogy a tárgyalások helyett továbbra is Putyin legyőzésére van szükség” – mondta.
„Még egy beismerés!” – írta Zaharova a nyilatkozatra reagálva.
Ezzel arra utalt, hogy Moszkva szerint a Nyugat nem törekedett diplomáciai megoldásra Ukrajnában. Orosz részről többször felhívták a figyelmet arra, hogy az elmúlt hetekben Angela Merkel volt német kancellár és Francois Hollande francia exelnök is elismerte: az ukrajnai rendezés alapjának tekintett, 2015-ös Minszk-2 megállapodáscsomagot azért írták alá, hogy esélyt adjanak Kijevnek a megerősödésre. Boris Johnson volt brit miniszterelnök pedig azt mondta: a „normandiai formátumban” folyó orosz-ukrán-német-francia tárgyalássorozat „diplomáciai szemfényvesztés” volt.
Bennett azt is mondta az interjúban, hogy Putyin biztosította őt: nem készül megölni Zelenszkijt. Állítása szerint miután ezt közölte a bunkerban rejtőzködő Zelenszkijjel, ő visszament a hivatalába, és egy szelfivideóban kijelentette, hogy nem fél.

Ukrán védelmi miniszter: Ukrajna nem veti be orosz terület ellen a nagy hatótávolságú amerikai fegyvereket

Ukrajna nem használja az Egyesült Államok által ígért nagy hatótávolságú fegyvereket orosz terület elleni csapásra – jelentette ki Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter vasárnapi sajtótájékoztatóján.

„Minden esetben hivatalosan biztosítjuk partnereinket, hogy nem használjuk a tőlük származó fegyvereket orosz terület ellen. Csak orosz egységekre lövünk az ideiglenesen megszállt ukrán területeken” – idézte az Ukrajinszka Pravda a tárcavezetőt.
A hírportál emlékeztetett arra, hogy 150 kilométeres hatótávolságú lövedékeket is tartalmaz az Egyesült Államok 2,175 milliárd dolláros új katonai segélycsomagja. Az ukrán hadsereg rendelkezésére bocsátott HIMARS rakéta-sorozatvetők mintegy 80 kilométeres távolságból képesek célba találni. Ukrajna régóta kér az Egyesült Államoktól nagy hatótávolságú rakétákat, különösen az ATACMS típusúakat, amelyek akár 300 kilométeres távolságból is képesek eltalálni a célt. Ezt a kérést Kijev azzal indokolja, hogy a meglévő fegyverek nem teszik lehetővé az Ukrajna területére betört orosz erők logisztikai csomópontjainak megsemmisítését.
Reznyikov a sajtótájékoztatón kifejezte abbéli meggyőződését, hogy Ukrajna katonai repülőgépeket is fog kapni nyugati partnereitől. Eddig minden fegyvert megkaptak a partnerországoktól, amelyet kértek – mondta. „Mindent megkaptunk, csak még repülőgépeket nem, de lesznek azok is, kérdés, hogy milyenek” – fogalmazott a miniszter.
Emlékeztetett: Ukrajna rendszeresen jelzi partnereinek, hogy szüksége van repülőgépekre, hiszen ez is a védelem része. Mint mondta, F-16-ost és más típusú gépeket is szívesen fogadnának. Ukrajna lesz a második ország a világon, amelynek a legtöbb CAESAR típusú önjáró tüzérségi eszköze van a gyártó Franciaország után – közölte. „Hamarosan 12 CAESAR érkezik, amiről a francia védelmi miniszter tett bejelentést a látogatásom után. Ezenfelül Dánia is úgy döntött, hogy CAESAR-t ad nekünk” – fejtette ki a miniszter. Hétfőtől megkezdődik az ukrán katonák kiképzése külföldön a Leopard típusú harckocsik kezelésére – tette hozzá.
Reznyikov szerint a háború egy évvel ezelőtti kezdete, február 24-e körül számítani lehet újabb nagyszabású orosz támadásokra, mert az oroszok szeretik a jelképes dátumokat. Viszont arra kért mindenkit, hogy csak a hivatalos tájékoztatásokban bízzon.
Harkivval kapcsolatosan kijelentette, hogy a térségben jelenleg nincsenek orosz csapásmérő alakulatok. Nem zárta ki azonban, hogy idővel megjelennek. Hangsúlyozta továbbá, hogy a védelmi minisztérium nem észlelt csapásmérő orosz katonai csoportokat Fehéroroszország területén sem, ahonnan pedig elméletileg indulhat még támadás Kijev ellen.

Bahmutban minden egyes házért külön harc folyik a Wagner csoport alapítója szerint

Előnyösebb állásokat foglaltak el az orosz fegyveres erők vasárnapra a moszkvai katonai szóvivő szerint a Donyeck város környékén folytatott offenzívájuk során, a Wagner zsoldoscsoport alapítója pedig arról számol be, hogy Artemivszkben (Bahmutban) minden egyes házért elkeseredett harcok folynak.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a vasárnapi hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy az ukrán fegyveres erők vesztesége Kupjanszknál hat diverzáns- és felderítő csoport, mintegy 35 katona, egy páncélozott harcjármű és két egyéb jármű, Limannál pedig több mint 120 katona, egy gyalogsági harcjármű és három páncélozott harcjármű, Donyeck térségében több mint 115 katona, három gyalogsági harcjármű, négy egyéb jármű, valamint egy D-20-as és egy D-30-as tarack, a donyecki régió déli részén és Zaporizzsja környékén pedig több mint 130 katona, két harckocsi, egy gyalogsági harcjármű, két páncélozott harcjármű, két egyéb jármű, egy Gvozgyika önjáró löveg, egy D-30 és egy D-20-as tarack valamint egy tüzérségi lőszerraktár, Herszon irányában pedig egy D-30-as tarack és egy Akacia önjáró löveg volt.
Jevgenyij Prigozsin, a Wagner alapítója a sajtószolgálatán keresztül közölte, hogy Artemivszk (Bahmut) északi városrészeiben „minden utcáért, minden házért, minden lépcsőházért ádáz harc folyik”. Prigozsin szerint az ukrán erők „nem vonulnak vissza sehová” és „az utolsó emberig harcolnak”.
Orosz sajtójelentések szerint harcok folynak az Artemivszket Csasziv Jarral összekötő út, valamint Parszkoijivka és Kraszna Hora település birtoklásáért.
Az orosz rakéta- és tüzérségi erők az elmúlt nap folyamán Konasenkov beszámolója szerint 142 ukrán élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra, valamint 111 tüzérségi lőállásra mértek csapást, a légvédelem pedig megsemmisített két drónt, valamint 11 Uragan- és HIMARS-rakétát.
Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 382 repülőgépet, 206 helikoptert, 3023 drónt, 403 légvédelmi rakétarendszert, 7750 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 1007 sorozatvetőt, 4003 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 8272 speciális katonai járművet veszítettek. Az adatokat más forrás nem erősítette meg.
Az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek több településéről, köztük Donyeckből jelentettek ukrán tüzérségi támadást a hétvégén a helyi hatóságok. Donyeckben egy lakóházat szombaton érő belövés következtében három, egy vasárnapi utcai becsapódás miatt pedig egy civil életét vesztette.

Scholz: kizárólag Oroszország felelős a háborúért

Oroszország ok nélkül rontott rá Ukrajnára, és egyedül viseli a felelősséget a háborúért – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár egy vasárnapi lapinterjúban.

A szociáldemokrata politikus a Bild am Sonntag című német lapban közölt interjúban kiemelte, hogy Oroszország az Ukrajna elleni háborúval szembeszegül az „európai békerenddel”, amit nem lehet tétlenül szemlélni, ezért Németország pénzügyi és humanitárius segítségnyújtással, valamint fegyverszállításokkal is támogatja védekezést.
Mindez nem veszélyezteti Németország biztonságát, hiszen a fegyverszállításokat „gondosan mérlegeltük” és „szorosan összehangoltuk szövetségeseinkkel, elsősorban az Egyesült Államokkal”, ez a közös fellépés pedig „megakadályozza a háború eszkalálódását” – fejtette ki Olaf Scholz.
Aláhúzta, hogy Vlagyimir Putyinnal telefonon folytatott megbeszélésein rendre „nagyon világosan” az orosz elnök tudomására hozza, hogy „Oroszország egyedül viseli a felelősséget a háborúért”.
Boris Johnson egykori brit kormányfő azon állításával kapcsolatban, miszerint Vlagyimir Putyin a háború megindításának hónapjában, 2022 februárjában rakétacsapással fenyegette meg egy telefonbeszélgetésük során, Olaf Scholz azt mondta: az orosz elnök „nem fenyegetett meg sem engem, sem Németországot”.
Vlagyimir Putyin azon kijelentésére, hogy ismét német tankok fenyegetik Oroszországot, kiemelte, hogy az orosz elnök szavai beleillenek a „zavaros történelmi összehasonlítások sorába, amelyekkel az Ukrajna elleni támadást igyekszik igazolni”.
Arra a kérdésre, van-e megállapodás Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel arról, hogy a Nyugatról érkező fegyvereket csak ukrán területen vetik be és nem támadják velük Oroszországot a saját területén, a kancellár azt mondta, hogy „ebben egyetértés van”.

Több mint 9 ezren menekültek Magyarországra a háború elől

Magyarország területére 2023. február 4-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 4284 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4846 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 146 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2023. február 4-én 36 ember, köztük 20 gyermek érkezett Budapestre vonattal. A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket – közölte vasárnap reggel az Országos Rendőr-főkapitányság.

Az orosz erők Moszkva szerint kiűzték az ukrán katonákat Dvoricsnából

Az orosz katonák kiűzték az ukrán erőket a Harkiv megyei Dvoricsnából – közölte szombaton az orosz védelmi minisztérium szóvivője.

„A Nyugati Hadseregcsoport csapatai Kupjanszk irányába előrenyomulva a Harkiv megyei Dvoricsna település nyugati részéből kiszorították az ukrán erőket” – mondta Igor Konasenkov vezérőrnagy.

A szóvivő szerint légicsapásokkal és tüzérségi tűzzel vereséget mértek az ukrán hadsereg 92. gépesített dandárjára a Harkiv megyei Krohmalne és Beresztovo településeknél.

„Semlegesítettünk több mint harminc ukrán katonát, két páncélozott harci járművet és három gépkocsit” – tette hozzá.

Dvoricsna az Oszkil-folyó keleti partján fekszik. Az Izjumból kivonuló orosz erők itt próbáltak meg újabb védelmi frontvonalakat kiépíteni a folyó mögött, de az ukrán hadsereg rövidesen átkelt a folyón és folytatta az előrenyomulást keleti irányba.

A Luhanszk irányába folyó ukrán offenzívát időközben a térségben mozgósított orosz erők megállították.

Az Ukrajnában szombat reggel kihirdetett országos légiriadót két órával később lefújták, de délután 4 óra felé újra légiriadót adtak ki az ország egészére, röviddel később azt is lefújták.

A dél-ukrajnai Odesszában és környékén egy magasfeszültségű alállomáson történt súlyos meghibásodás miatt leállt az áramszolgáltatás – közölte szombaton Denisz Smihal ukrán miniszterelnök.

„A helyzet nehéz, a baleset súlyos, lehetetlen gyorsan helyreállítani az áramszolgáltatást, különösen a létfontosságú intézményekben” – írta a kormányfő Telegram-csatornáján.

Az odesszai alállomást korábban többször megrongálták orosz rakétacsapások. Az energiaügyi miniszter elindult Odesszába, hogy a nemzeti áramszolgáltató vezérigazgatójával közösen felügyelje a helyreállítási munkákat.

Smihal közölte, a hatóságok jelenleg a létfontosságú intézmények és az árammal fűtött lakóházak áramszolgáltatásának helyreállításán dolgoznak. Odesszában jelenleg plusz két Celsius-fokos a hőmérséklet, a jövő hétre fagypont alatti hőmérsékleteket jeleztek előre.

Smihal közölte, hogy az energetikai miniszter elrendelte az állami raktárakban rendelkezésre álló összes generátor Odesszába szállítását egy napon belül, és utasítást adott a külügyminiszternek, hogy kérje Törökországtól erőműhajók küldését a város megsegítésére.

Ukrajna és Oroszország szombaton hadifogolycserét hajtott végre, két brit önkéntes segélymunkás – Andrew Bagshaw és Chris Parry – holttestét is Ukrajnába szállították. Bagshaw és Parry januárban vesztette életét egy kelet-ukrajnai humanitárius evakuációs kísérlet közben – közölte korábban Parry családja.

Andrij Jermak, az ukrán elnök kabinetfőnöke közölte, hogy 116 ukrán katona – közöttük Mariupol védői, herszoni partizánok és bahmuti lövészek – tért vissza, míg orosz hírügynökségek szerint 63 orosz hadifoglyot engedtek el.

Az orosz védelmi tárca szerint az elengedett orosz hadifoglyok között „kényes kategóriába” tartozó személyek is voltak, akiknek a cseréje az Egyesült Arab Emírségek közvetítésére jött létre.

Egyre több az orosz katona Mariupol városa körül

A város polgármesterének tanácsadója szerint Mariupol városa körül mintegy 10-15 ezerrel nőtt az orosz katonák száma.

Petro Andriuscsenko a Telegram alkalmazáson azt írta: ez azt jelenti, hogy a csapatok összlétszáma most körülbelül 30 ezer fő. Ők a járás falvaiban állomásoznak.

Hozzátette: néhány bombatámadással megrongált területet megtisztítanak, hogy új házakat építhessenek – írja a The Guardian.

Úgy szedik össze az embereket az utcáról az ukrán sorozóbrigádok – már a 16 éveseket is listázhatják

Tovább folytatódnak a sorozások Ukrajna-szerte. A kárpátaljai településeken szinte már alig találkozni hadköteles férfiakkal. Sokan bujkálnak, aki pedig tehette, már korábban külföldre menekült. Aki megkapja a behívóját és egy hétig nem jelentkezik a hatóságoknál, súlyos büntetésre számíthat.

Katonák és rendőrök pásztázzák az utcákat, mindenkit megállítanak: a hadköteles férfiakat gyűjtik össze. Többen is arról számoltak be, hogy kitöltetlen behívókat vesznek elő abban az esetben, ha valakit el akarnak vinni. De van olyan is, aki a főúton kapja meg a parancsot, hiszen a katonák az utak mentén is rendszeresen osztogatják a cédulákat.

Szinte már alig találkozni hadköteles férfival a kárpátaljai településeken. Sokan bujkálnak, aki pedig tehette már korábban külföldre menekült. Munkahelyeken és iskolákban is megjelennek, egyes hírek szerint már a 16 éveseket is listázzák.

Aki megkapta a behívóját, de egy hét elteltével sem jelentkeznek, arra súlyos büntetés vár.

Ha akarják, ha nem, egyszerűen összeszedik az utcáról a 18 és 60 közti férfiakat és gyűjtőtáborba viszik őket Odesszában. A Híradóban bemutatott képsorokon jól látszik, ahogyan szó szerint betuszkolnak egy férfit a mikrobuszba.

Van, aki összetűzésbe is kerül a katonákkal, mert nem akar velük menni.

Az országban a hadiállapot miatt a sajtószabadság is korlátozva van, ezért az ottaniak hónapok óta a Telegram felületén osztják meg a hatósági túlkapásokat. A legtöbbjük azt mondja, hogy ami most Ukrajnában zajlik, az embervadászat.

Információk szerint mintegy 3000 mobil sorozóbrigád kutat a férfiak után. A mozgósításról szóló törvényt különböző módon értelmezik a hatóságok, még annak is kiírják a behívót, aki egyébként alkalmatlan a szolgálatra. Így járt egy vak zsitomiri férfi is.

„Nálunk Ukrajnában még a vakok is kaphatnak behívót, a világtalan emberek. Én Timoscsuk Volodimir Volodimirovics vagyok, ez a behívóm, amit kaptam. Mondják már meg nekem, legyenek szívesek, hogy kaphat egy vak behívót?” – mondta.

Kárpátalján is ellepték az utcákat a katonák Belső-Ukrajnából. Ungvár mellett Beregszászban is férfiak után kutatnak. A Híradóban bemutatott fényképeken jól látható, hogy csoportokba verődve járják az utcákat az egyenruhások.

Közben a napokban Ukrajna újabb határátlépési korlátozásokat vezetett be. A háború végéig tilos lesz elhagyniuk Ukrajnát a parlamenti, a megyei és az önkormányzati képviselőknek, az ügyészeknek, a bíróknak, de még a helyi önkormányzati alkalmazottaknak is – akár nők, akár férfiak.

„Ez a nőkre és a férfiakra is egyaránt vonatkozik. Ezek a változások konkrétan le vannak fektetve az 57-es számú rendeletben, a határőröknek pedig ezt alkalmazniuk is kell” – mondta az ukrán állami határőrszolgálat szóvivője.

A rendelet január végén lépett életbe és 16 ezer női képviselőt is érint Ukrajnában – így az M1 Híradó.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a vasárnap is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine