A baloldal rendre a külföldi érdekek kiszolgálását választja – az akkumulátorgyár elleni akciózás erre a legújabb példa

Szakértők szerint a debreceni beruházást támadó baloldal és az őket támogató civilnek álcázott szervezetek – akiket Soros-alapítványok pénzelhetnek – célja az, hogy gyengítsék a kormányt.

Nem a debreceni akkumulátorgyár elleni tiltakozás az első, amely mögött jól beazonosítható külföldi érdek rajzolódik ki. A Magyar Nemzet összegyűjtött több olyan korábbi esetet, amikor a hazai baloldal a külföldi érdekek szolgálatába állt. Közben Kanász-Nagy Máté, az LMP frakcióvezető-helyettese az M1-nek azt mondta: az akkumulátorgyárak elleni tiltakozásokkal azt a kormányzati politikát szeretnék megbuktatni, hogy Magyarországot akkumulátor-nagyhatalommá tegyék – írja a Hirado.hu.

Össztűz alá vették a hazai akkumulátorgyárakat a baloldal pártjai. Az LMP-s Schmuck Erzsébet nemrég azt mondta: mindent megtesznek azért, hogy ne épülhessen meg a 9000 munkahelyet teremtő, 3000 milliárd forintos debreceni beruházás.

De nem a CATL akkugyár elleni az első olyan akciózás, amely mögött jól beazonosítható külföldi érdek rajzolódik ki. A bécsi székhelyű, Magyarországon is működő Négy Mancs Alapítvány például 2006 novemberétől, nemzetközi kampányt folytatott a kényszertömött libákból származó hús ellen. Feketelistát készített, amelyen több magyar cég neve is szerepelt. A magát állatvédőnek mondó alapítvány agresszív kampányának az lett a vége, hogy – francia ráhatásként – számos osztrák és német áruházlánc felfüggesztette a magyar hízott liba forgalmazását 2008-ban.

Szintén francia érdekeket sértett a második Orbán-kormány azon lépése, amellyel újra hazai kézbe vette a kafetériaellátást. A balliberális kormányok idején ugyanis ezt is kiszervezték külföldre, a francia Cheque Déjeuner pedig az utalványok után keletkezett profitot kivitte az országból. A kormány alternatívaként az Erzsébet-utalványt hozta létre, ezt azonban nemzetközi bíróságokon támadták meg.

Kirívó eset volt a Momentum Mozgalom indulását jelentő, de külföldről is támogatott NOlimpia kampány is 2017 januárjában. Akkor a Fekete-Győr András által irányított balliberális párt több mint 200 ezer aláírást gyűjtött össze, a Budapesti Olimpiai Bizottság pedig visszavonta a hazai rendezésű ötkarikás játékokra benyújtott pályázatát.

Hasonlóan nagy akciózás volt 2018 végén, amikor a baloldal pártjai a parlamentben obstruáltak a munka törvénykönyvének módosítása ellen. Aznap este a Kossuth téren a tüntetők egy része üvegekkel, füstgránátokkal dobálta meg a kivezényelt rendőröket. Még a téren álló központi karácsonyfát is fel akarták gyújtani.

Szakértők szerint a debreceni beruházást támadó baloldal és az őket támogató civilnek álcázott szervezetek – akiket Soros-alapítványok pénzelhetnek – célja az, hogy gyengítsék a kormányt.

A DK-s Oláh Lajos az emberek akaratára és a természet védelmére hivatkozott szombati online videójában. Párttársa, Varga Zoltán pedig még a helyi ételosztásba is beleszőtte a debreceni akkumulátorgyárat, mint a világ legveszélyesebb beruházását. Az LMP-s Kanász-Nagy Máté még ennél is tovább ment és az M1-nek nem tagadta, mi a baloldal valós politikai célja. „Azt a kormányzati politikát nyilvánvalóan szeretnénk megbuktatni, hogy Magyarországot akkumulátor nagyhatalommá tegyék, ha megnézem ezeket a tiltakozásokat, vagy az LMP-nek a részvételét ebben, én pont, hogy ezt fokoznám és erősíteném, – és ebben nagyon őszinte vagyok – én azt gondolom, hogy mindenkinek ki kell állnia az akkumulátorgyárak ellen…” – fogalmazott Kanász-Nagy Máté.

A 2019-es EP választási programjában az LMP még azzal kampányolt: csak elektromos vagy hibrid autók maradhassanak forgalomban 2030 után. A kormánypártok eközben azzal érvelnek: az akkumulátorgyárakhoz hasonló beruházásokért óriási a nemzetközi verseny, ugyanis ez lesz a jövő egyik meghatározó iparága.