Holnap életbe lép az újabb brüsszeli szankció, zűrzavart okozhat az európai piacon

Az M1-nek nyilatkozó energiapolitikai szakértő, Hortay Olivér azt mondta: ha megszűnne az atomerőművek fűtőelem ellátása, az Európa-szerte számos létesítményt nagyon súlyos kihívás elé állítana, egy idő után ezeket le kellene állítani. Közben vasárnap életbe lép az a szabály is, amely megtiltja az orosz eredetű feldolgozott kőolajtermékek behozatalát is. Ez főleg Európa gázolajpiacára lehet drámai hatással.
Teljes kapacitással működik a százhalombattai finomító, ami azt is jelenti, hogy csővezetéken folyamatosan érkezik a kőolaj. Már csak hozzánk, valamint Szlovákiába és Csehországba, hiszen a tengeri szállításokat a hatodik szankciós csomag részeként Brüsszelben megtiltották.
„Teljes behozatali tilalom lesz minden tipusú olajra, ami Oroszországból érkezik” – ezt még tavaly nyáron jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. A szankciós csomag első intézkedése december 5-én lépett életbe, de a magyar kormány kiharcolta, hogy a tiltás ne vonatkozzon a csővezetékes szállításra. Ezt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter korábban nagyon fontos sikerként könyvelte el:
„Magyarország kőolajellátása csak akkor lehetséges fizikailag, hogyha Oroszországból tudunk kőolajat venni. Ez nem ízlés kérdése, ez nem egy politikai állásfoglalás, ez a fizikai valóság. És azt mi nem akarjuk, hogy Magyarország energiaellátása veszélybe kerüljön.”
Vasárnap egy újabb szankció lép életbe, ami már megtiltja az orosz kőolajból készített termékek, így például a gázolaj kereskedelmét is.
Ám a magyar kormány, több régiós kormánnyal együtt, itt is sikeresen érte el, hogy február 5-e után is tudjon kőolajtermékeket értékesíteni a százhalombattai Dunai Finomító és a pozsonyi Slovnaft finomító a térség országaiba, olyan arányban, amilyen arányban nem orosz eredetű kőolajat és finomítói alapanyagot tud bekeverni a két üzem a gyártáskor.
Mivel a pozsonyi létesítményben nagyjából 30 százalékig tudják felvinni a tengeri beszállítású, nem orosz kőolaj feldolgozási arányát – a százhalombattai finomítóban már jelenleg is nagyjából ez a bekeverési arány –, így körülbelül 30 százalékig kaphatnak majd felmentést a szlovákok és a magyarok is a régióba irányuló üzemanyagexportra. A Mol szakemberei szerint a Slovnaftot érintő könnyítés például a cseh, az osztrák és a lengyel ellátás biztonságát is növeli.
A 30 százalékos export lehetőség ugyanakkor arra ösztönzi a finomítókat, hogy minél több tengeren érkező, például Brent típusú olajat dolgozzanak fel, így csökkentve az urali nyersolaj részarányát.
Ezzel együtt pedig mérsékelni lehet az orosz nyersanyagtól a függőséget. A Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára korábban arról beszélt a Híradónak, hogy a magyar kormány által elért újabb mentesség nemcsak ahhoz járul hozzá, hogy elegendő üzemanyag legyen Közép-Európában, hanem ahhoz is, hogy a drágulás fékeződjék.
„Az exportlehetőség nemcsak az ellátásbiztonság, hanem az árazás szempontjából is fontos lehet, és remélhetőleg február 5-e után, akár kedvezőbben is alakulhatnak az üzemanyagárak” – mondta Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára. Ha ez így lesz, akkor az infláció is kedvezőbben alakulhat.
Több elemző is úgy gondolja, hogy az üzemanyagárak csökkenése, illetve a forint erősödése oda vezet, hogy február végén, márciusban inflációs fordulat következhet be.
Vagyis lassul a drágulás, és év végén már egy számjegyű lehet az infláció, ahogy azt a kormány tervezi.
Az orosz kőolajexport meglehetősen stabil maradt, az uniós helyett új, köztük kínai piacot talált. Közben Brüsszelben már a tizedik szankciós csomag van terítéken, amely teljes körű energiatilalmat vezetne be Oroszországgal szemben, ami az M1-nek nyilatkozó elemző szerint óriási károkat okozhat Európának.
„Az azonnali és teljes körű energiaembargónak nagyon súlyos következményei lennének. Hogyha megszűnne a nukleáris erőmű, az atomerőművek fűtőelemellátása, az Európa-szerte számos létesítményt nagyon súlyos kihívás elé állítaná, egy idő után ezeket le kellene állítani”
– jelentette ki Hortay Olivér, a Századvég energia- és klímapolitikai üzletágának vezetője.
„A gáz esetében az előrejelzések úgy is gázhiányt valószínűsítenek, hogy több mint 30 milliárd köbméternyi vezetékes orosz gázbeszerzéssel számolnak a következő időszakban, és ehhez jönnek még hozzá a cseppfolyósítottföldgáz-beszerzések, úgyhogy ha ezek kiesnének, akkor a gázpiacon is súlyos problémák lennének” – tette hozzá.
Az elemző szerint az ötödikétől érvényes újabb tilalmi intézkedések pedig teljes zűrzavart okoznak majd az európai piacon, ami a gazdasági növekedés helyett a recessziót erősíti.
forrás hirado.hu, borítókép illusztráció