Víz lepte el a kardoskúti pusztát

A csapadékos időnek köszönhetően nem csak a Kardoskúti Fehértó telt meg vízzel. A környező gyepeken is több mint 250 hektáron alakult ki nyílt vízfelület.

December és január folyamán több mint 100 mm eső esett a térségben, s ennek hatása látványosan megmutatkozik. Különösen igaz ez a Fehér-tótól délre eső területeken, a Barackosi-mocsárban, ahol Igazgatóságunk néhány évvel ezelőtt jelentős élőhely-rekonstrukciót hajtott végre. Megszüntettük a régi vízelvezető árkokat, elbontottuk a gátakat, s ezzel lehetővé tettük, hogy a terület visszanyerje eredeti képét. A rekonstrukció hatása most jól megfigyelhető, mivel a barackosi részen jelentős méretű vízfelületek alakultak ki a csapadékból. Ezen a területen szikpadkák, szikerek váltják egymást, mozaikos a táj és ennek megfelelően változatos növénytársulások jellemzőek.

A nemzeti park területén belül még a Lófogó-éren, a Keresztút-közén és a Fecskési-mocsáron is kedvező vízállások alakultak ki. A Körös-Maros Nemzeti Park területén kívül eső, de természetvédelmi oltalom alatt álló Macelka-nádas és a Kis-Sóstó szintén telítődött. Emellett a pusztában sokfelé alakultak ki gyepi vízállások.

A kiterjedt vízfelületek nagyon kecsegtetőek a különböző partimadarak érkezése szempontjából. Egyrészt bőséges táplálékforrást jelentenek, másrészt a fészkeléshez megfelelő élőhelyet kínálnak. Messziről nézve csendesnek, inaktívnak tűnnek ezek a mocsarak, ugyanakkor már a kék algák telepei mellett változatos gerinctelen fauna figyelhető meg, s várható, hogy hamarosan a kétéltűek is nagyobb számban lesznek jelen.

A csapadékvíz megtartása fontos feladat, a víz dinamikája ugyanis a szikes élőhelyek egyik legfontosabb környezeti tényezője. A nyári kiszáradás és a téli feltöltődés alakítja a helyi ökoszisztémát, biztosítja a növény- és állatvilág faji változatosságát, sokszínűségét.

Fotók: Lengyel György