Az orosz-ukrán háború 343. napja – FRISSÜL

Immár háromszáznegyvenharmadik napja tart ugyanis az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb szerdai történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Putyin: meg kell akadályozni az orosz régiók ukrán lövetését

Prioritásnak nevezte a határmenti orosz régiók ukrán lövetésének megakadályozását Vlagyimir Putyin orosz elnök egy szerdai tanácskozáson.

„Elsődleges feladat a lövetés lehetőségének kiküszöbölése, ez a katonai tárca feladata” – mondta Putyin.
Az orosz államfő hangsúlyozta, hogy a megrongálódott házakat helyre kell állítani az orosz határ menti régiókban, illetve kártalanítást kell biztosítani az ukrán belövések következtében elpusztult lakóingatlanok és egyéb vagyontárgyak után. Feladatként nevezte meg az energia-, fűtés- és vízellátó berendezések helyreállítását.
Marat Husznullin orosz miniszterelnök-helyettes a tanácskozáson mondta el, hogy Kurszk, Brjanszk és Belgorod megye egyes területeiről a közvetlen életveszély miatt át kell költöztetni a lakosokat.
Szerdai orosz sajtójelentések szerint egy ukrán rakétatámadás kedden kisebb károkat okozott a Barátság kőolajvezetékben a Brjanszk megyei Novozibkov közelében. A személyzetet evakuálni kellett. A Transznyeft szerint az Ukrajnát elkerülő csővezeték, amelyen Kazahsztán szerdán megkezdte a kőolaj Németországba szállítását, jelenleg normálisan üzemel.
Az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek több településéről, köztük Donyeckből ukrán tüzérségi támadást jelentettek a helyi hatóságok. HIMARS-találat ért egy kolostort a Vuhledarhoz közeli Nikolszke községben, egy szerzetes és egy 83 éves apáca életét vesztette.
Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a szerdai hadijelentést ismertetve elmondta, az orosz fegyveres erők a Donyeck térségében folyatott offenzíva során állásokat foglaltak el, megsemmisítve egyebek között az ukrán 55. tüzérdandár lőszerraktárát Dobrovolje közelében. A tábornok szerint ezen a frontszakaszon az elmúlt nap folyamán több mint száz ukrán katona esett el, egy harckocsi, három páncélozott harcjármű, egy Mszta-B önjáró löveg, egy Uragan sorozatvető és egy francia Caesar önjáró tarack üzemképtelenné vált.
A donyecki régió déli részén, és Zaporizzsja irányában, egyebek között Vuhledar környékén a harci cselekményekben több mint 60 ukrán katona vesztette életét, egy harckocsi, egy gyalogsági harcjármű, két páncélozott személyszállító és három egyéb jármű, egy Gvozgyika önjáró tarack, két D-30-as és egy D-20-as vontatott tarack és egy AN/TPQ-37-es ellentűzradar megsemmisült.
Jan Gagin, a donyecki régió Moszkva által megbízott vezetőjének tanácsadója azt mondta, hogy az orosz fegyveres erők csapásokat mérnek az Artemivszk és Csasiv Jar közötti úton, az utolsó utánpótlási útvonalon haladó ukrán konvojokra. Gagin szerint Artemivszk ostromát megnehezíti két ottani bányarendszer.
Jevgenyij Prigozsin, a Szoledar bevételében és a Vuhledar ostromában kulcsszerepet játszó Wagner-csoport alapítója szerdai Telegram-bejegyzésében leszögezte, hogy Bahmut operatív bekerítése nem történt meg. Korábban azt hangoztatta, hogy a város „felszabadítása” minden irányban elvágja az ukrán offenzíva lehetőségét.
Konasenkov szerint Kupjanszk irányában az ukrán fegyveres erők vesztesége mintegy harminc katona, két kisteherautó és egy D-20-as tarack, Liman irányában mintegy 95 katona, három páncélozott harcjármű és egy egyéb jármű, Herszon irányában mintegy tíz – a Dnyeszteren átkeléssel próbálkozó deszantos -, két motorcsónak, egy Gvozgyika önjáró tarack, valamint három lőszerraktár volt.
Az orosz harcászati gépek, valamint a rakéta- és tüzérségi erők 88 ukrán tüzérségi lőállásra, valamit 131 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást, megsemmisítve egyebek között egy tüzérségi lőszert gyártó üzemet a Szumi megyében lévő Sosztka közelében. Az orosz légierő lelőtt kilenc drónt és három HIMARS-rakétát.
Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 381 repülőgépet, 206 helikoptert, 2996 drónt, 402 légvédelmi rakétarendszert, 7706 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 998 sorozatvetőt, 3978 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 8243 speciális katonai járművet veszítettek.

Fitch: Európa túljutott a földgázellátási válság nehezén

Európa túljutott a földgázellátási válság legnehezebb időszakán, és a meghozott intézkedéseknek köszönhetően elkerülte a legrosszabb ellátási forgatókönyvek megvalósulását – áll a Fitch Ratings szerdán Londonban bemutatott szektorelemzésében.

A nemzetközi hitelminősítő a tanulmányban közölte: megítélése szerint a cseppfolyósított földgázból (LNG) hozzáférhetővé vált rekordmennyiség és a tározók telítettsége azt jelenti, hogy Európa az idén az orosz földgázszállítások esetleges teljes leállásával járó hatásoknak is képes lenne ellenállni.
A bőséges LNG-beáramlás, a kereslet visszaesése és az enyhe tél révén sikerült elkerülni a földgázellátás kényszerű adagolását, és mindez már tavaly enyhítette a földgázpiaci feszültségeket – áll a Fitch elemzésében.
A cég adatai szerint a földgázárak tavalyi meredek emelkedése tíz százaléknál nagyobb mértékben csökkentette 2022-ben az európai keresletet, de az átlagon belül jelentősek voltak az eltérések: Olaszországban 7, Németországban 14 százalékkal esett vissza földgázkereslet.
A csökkenés nagy része az ipari szektorokban jelentkezett: az ipar földgázigénye Németországban 21 százalékkal, Magyarországon 47 százalékkal esett tavaly a 2019-2021-es időszak átlagához mérve – áll a tanulmányban.
A Fitch elemzői összességében azzal számolnak, hogy az európai gazdaságok földgázigénye az idén 15 százalékkal lesz kisebb, mint 2021-ben.
A cseppfolyósított földgáznak a tanulmány szerint továbbra is kulcsfontosságú szerepe lesz a gyors ütemben csökkenő orosz ellátás helyettesítésében.
A hitelminősítő adatai alapján az Európai Unió LNG-importja tavaly 51 százalékkal 120 milliárd köbméterre emelkedett, és a cég jelenlegi előrejelzése szerint az idén 29 százalékkal 155 milliárd köbméterre emelkedik tovább. Úgy vélik, a globális LNG-piaci helyzet az idén feszes lesz, és ehhez a koronavírus-járvány megfékezésére korábban elrendelt kínai korlátozások feloldása is hozzájárul.
A hitelminősítő azonban azzal számol, hogy Európának még ebben a helyzetben is elégséges mennyiségű cseppfolyósított földgáz áll rendelkezésére 2023-ban.
Az időjárás továbbra is jelentős szerepet játszik a földgázkeresletben, és nincs garancia egy újabb enyhe télre, de az európai földgáztározók várhatóan olyan telítettségi szinten hagyják maguk mögött az idei telet, amely lehetővé teszi a nyári visszatöltéshez szükséges beszerzések csökkentését – áll a Fitch elemzésében.
Más nagy londoni házak is ugyanerre a következtetésre jutottak friss helyzetértékeléseikben.
Az Eurasia Group nevű londoni politikai-gazdasági kockázatelemző csoport új tanulmányában közölte: friss számításai alapján nagyon valószínűtlennek tartja, hogy Európában akár a jelenlegi, akár a 2023-2024-es téli szezonban földgázhiány alakuljon ki, még akkor is, ha az idei tél hátralévő része kivételesen hideg lenne.
Az Eurasia elemzői szerint ugyanis az Oroszországon kívüli egyéb forrásokból beszerzett földgázmennyiség növekedése és az idei téli fogyasztás csökkenése nyomán az európai tározók telítettsége még márciusban is legalább 60 százalékos lesz a tavalyi azonos időszakban mért 20 százalékkal szemben, és ez lehetővé teszi, hogy Európa a jövő téli szezon előtt, valószínűleg már a nyáron a maximális tározói kapacitásra töltse fel földgázkészleteit.
A Fitch Ratings szerdán ismertetett szektorelemzése megállapítja, hogy az energiaellátási válság miatt, a teljes besorolási portfolión elvégzett stresszteszt eredményeként a cég csak korlátozott számú negatív minősítési lépést hajtott végre az érintett vállalatok körében.
A hitelminősítő megemlíti ezek között, hogy a Mol továbbra is befektetési ajánlású, „BBB mínusz” szintű osztályzatának kilátása negatívra módosult a korábbi stabilról, a cseh TSO Net4gas földgázhálózat-üzemeltetőtől ugyanakkor a Fitch megvonta a befektetésre ajánlott státust, „BBB”-ről „BB plusz”-ra csökkentve a cég besorolását. A Fitch Ratings a TSO Net4gas új osztályzatát is negatív kihatású figyelőlistára vette.
A hitelminősítő összegzésként megállapítja: minden tényezőt egybevetve mindinkább egyértelművé válik, hogy Európa elkerülte a legrosszabb földgázellátási forgatókönyvek megvalósulását.
Az Európai Unió a 2022-es évet 85 milliárd köbméternyi tárolt földgáztartalékkal zárta; ez 58 százalékkal volt magasabb a 2021 végén mért mennyiségnél – áll a tanulmányban.
A Fitch Ratings szerint mindez azt jelenti, hogy az uniós szinten meghozott intézkedések – köztük a kereslet kiigazítása és az alternatív földgázforrások bevonása – nem csupán az orosz import komoly mértékű visszaesését ellentételezték, de még a tárolt földgázmennyiséget is növelni tudták.

Kreml: nagyon fontos a hadászati fegyverzetek csökkentéséről szóló szerződés fenntartása

A Kreml nagyon fontosnak tartja a hadászati fegyverzetek csökkentéséről megkötött Új START-szerződés fenntartását – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő szerdán újságíróknak.

Peszkov arra reagált, hogy az amerikai külügyminisztérium kedden az Új START-megállapodás megsértésével vádolta Oroszországot, amiért Moszkva nem engedélyezte az ellenőrzéseket oroszországi katonai helyszíneken. A tárca szóvivőjén keresztül tudatta, hogy a szerződést továbbra is nemzetbiztonsági érdekének tekinti.
A Kreml szóvivője megjegyezte, hogy az amerikai fővárosban mostanában kevés célzást tesznek a Moszkvával folytatott párbeszédre e kérdésben, de – mint mondta – „legalább valamilyen célzásokat” meg kellene őrizni.
„Nagyon fontosnak tartjuk ennek a szerződésnek a fenntartását” – mondta a Kreml szóvivője. Hozzátette, hogy az Egyesült Államok gyakorlatilag megsemmisítette a fegyverzetellenőrzési és a biztonsági rendszer jogi és szerződéses kereteit.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a Sputnik rádiónak nyilatkozva azt mondta, hogy „csak szarkasztikus mosolyt” válthat ki az az álságos amerikai írás, amely szerint Oroszország megsértette az Új START-megállapodást. Zaharova leszögezte, hogy Moszkva a szerződés elkötelezettje, és minden pontját betartja, ugyanezt viszont az amerikai oldalon nem tapasztalják.
Szergej Cekov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának tagja szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy a hatályos fegyverzetkorlátozási egyezményeket sorra felmondó, és az enyhülés politikáját elutasító amerikai fél „hazug” állításaival Oroszországra igyekszik hárítani a felelősséget.
Leonyid Szluckij, a parlement alsóháza külügyi bizottságának elnöke azt mondta, hogy Oroszország nem utasítja el a fegyverzetellenőrzést, és éppen az Egyesült Államok az, amely megsérti az Új START megállapodást, beleértve az egyelő biztonságnak a preambumba foglalt elvét, és hibrid háború révén igyekszik totális vereséget mérni Moszkvára.
Oleg Morozov kormánypárti képviselő úgy vélekedett, hogy Oroszországnak a saját érdekeinek megfelelően kell végrehajtania az Új START-megállapodást, és ha hasznosnak érzi a helyszíni ellenőrzés blokkolását, akkor úgy kell tennie. Hozzátette, hogy az ország biztonsága az elsődleges szempont.
Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes a RIA Novosztyi hírügynökség által hétfőn közölt interjújában hangsúlyozta: Oroszország felkészült arra a lehetőségre, hogy 2026 után nem lesz hatályos hadászati fegyverzetcsökkentési szerződése az Egyesült Államokkal. Egyúttal azzal vádolta Washingtont, hogy az elmúlt években önös érdekéből, szándékosan építette le a fegyverzetellenőrzési struktúra legfontosabb elemeit, beleértve a multilaterális jellegűeket is, és ennek az irányvonalnak az Új START is áldozatául eshet.
A hadászati támadófegyverek csökkentéséről szóló megállapodás 2011-ben lépett életbe, 2021-ben pedig öt évre meghosszabbították. A megállapodás egyebek között a nukleáris robbanófejek maximális számáról is rendelkezik.
Becslések szerint e két országban található a világon meglévő nukleáris robbanófejek 90 százaléka.

Ukrán katonai szóvivő: heves összecsapások zajlanak Bahmutnál

Továbbra is heves harcok dúlnak a Donyeck megyei, stratégiai jelentőségű Bahmut városánál, az elmúlt nap során 151-szer lőtték az orosz erők a várost védő ukrán katonák állásait – közölte Szerhij Cserevatij, a keleti országrészben harcoló ukrán alakulatok szóvivője szerdán a Szuszpilne televízió műsorában.

Hozzátette, hogy a Bahmuttól mintegy 15 kilométerre fekvő, az orosz erők által egy hete elfoglalt Szoledar városánál 56-szor nyitottak tüzet az orosz csapatok az ukrán katonák állásaira, és 13 összecsapás volt a térségben. Szavai szerint az orosz erők napról-napra komoly veszteségeket szenvednek. Elmondta, hogy Bahmut térségében egy nap alatt 360 orosz katona vesztette életét és 290 sebesült meg.
Pavlo Kirilenko, Donyeck megye kormányzója a Telegramon arról adott hírt, hogy az elmúlt nap során négy civil vesztette életét, és hat sebesült meg a régióban az orosz támadások következtében.
Ivan Fedorov, a Zaporizzsja megyei Melitopol polgármestere arról számolt be, hogy szerda reggel nagykiterjedésű tűz ütött ki az orosz megszállás alatt levő városban egy orosz katonai bázis környékén. Az ukrán félnek egyelőre nincs információja arról, hogy mi okozta a tüzet.
Az ukrán vezérkar szerdai hadijelentésében azt írta, hogy előző nap mintegy 920 orosz katona halt meg Ukrajnában, az orosz hadsereg embervesztesége velük együtt elérte a 128 420-at. Az ukrán erők egy nap alatt megsemmisítettek nyolc orosz harckocsit és tíz tüzérségi rendszert.
Kijevbe látogatott közben Alexander Van der Bellen osztrák államfő, aki a Twitteren közzétett videoüzenetében bejelentette, hogy Ausztria generátorokat adományoz Ukrajnának. „Ausztria katonailag semleges, de mi semmiképpen sem vagyunk semlegesek a hozzáállásunkban. Az ukrán nők és férfiak a hazájukért és gyermekeik jövőjéért küzdenek. Mi pedig ebben segítjük őket” – hangoztatta az osztrák elnök.
„Zelenszkij elnökkel és Ukrajna bátor embereivel együtt védjük az európai értékeket” – fűzte hozzá Twitter-bejegyzésében Van der Bellen.

Nem spórolnak eléggé a földgázzal a háztartások Németország legnagyobb energiaszolgáltatója szerint

Még jobban kellene takarékoskodni a földgázzal a németországi háztartásokban, a 10 százalékos fogyasztáscsökkentés túl kevés – mondta az ország legnagyobb energiaszolgáltatójának vezetője egy szerdai interjúban.

Leonhard Birnbaum, a 14 millió fogyasztót ellátó E.on vezérigazgatója a Der Spiegel című hírmagazinnak elmondta, hogy nem kell számolni földgázellátási gondokkal Németországban a fűtési szezon végéig, de nem lehet biztosra venni, hogy a következő szezonban sem lesznek gondok, mert a fogyasztás elsősorban a viszonylag enyhe téli időjárás miatt alacsony.
„Nem lehet arra építeni, hogy megint segít majd rajtunk egy meleg tél” – mondta a szakember, hangsúlyozva, hogy Németországban és egész Európában sokkal nagyobb takarékosságra van szükség.
A németországi ipari fogyasztók az utóbbi hónapokban nagyjából 20 százalékos megtakarítást értek el, de részben a termelés visszafogásával, ez a módszer pedig „nem sokáig működik”, mert hosszabb távon „veszélyezteti a munkahelyeket és a jólétet”.
A háztartások viszont eddig csak mintegy 10 százalékkal csökkentették fogyasztásukat, ami „túl kevés” – mondta Leonhard Birnbaum.
Rámutatott, hogy hamarosan elfogy az Oroszország Ukrajna elleni háborúja előtti időkben eltárolt „olcsó gáz”, és az utóbbi hetekben kialakult, megawattóránként 70 eurós nagykereskedelmi ár megközelíti ugyan a háború előtti szintet, de így is annyira magas, hogy „néhány évvel ezelőtt még elképzelhetetlennek tartottunk volna”, és senki sem tudja, hogy miként alakul a következő időszakban.
Az biztosnak tűnik, hogy a belátható jövőben drága lesz a földgáz, aminek meglesznek a következményei az energiaintenzív ágazatokban. A csővezetéken érkező gáz helyét átveszi a hajóval szállított cseppfolyósított földgáz (LNG), ezért az árak nem süllyednek vissza a háború előtti korszak szintjére – fejtette ki az E.on vezetője, aláhúzva, hogy az átrendeződés hatására Németország egyre nagyobb teret veszít az Egyesült Államokkal és Ázsiával szemben.
Így „Európa, és különösen Németország jóléte forog kockán” – mondta Leonhard Birnbaum a Der Spiegelnek.
Az ukrajnai háború előtt Németország a földgázfelhasználásának bő 50 százalékát fedezte orosz importból. Moszkva a háború kezdete óta fokozatosan visszafogta, majd beszüntette a Németországba irányuló exportot, annak ellenére, hogy a háború miatt Oroszországgal szemben bevezetett európai uniós büntetőintézkedések nem érintették a földgázkereskedelmet.
Az Oroszországot Németországgal közvetlenül összekötő Északi Áramlat-1 vezeték augusztus végi leállításával 2022 szeptembere volt az első olyan hónap az oroszországi import kezdete, 1972 óta, amikor Oroszországból közvetlenül nem érkezett Németországba földgáz.
A szövetségi hálózati felügyelet (Bundesnetzagentur) adatai szerint az orosz import kiesését egyelőre sikerül ellensúlyozni új beszerzési források bevonásával. A hatóság legutóbbi, keddi jelentése szerint „a németországi gázellátás stabil”, az ellátási helyzet kevésbé feszült, mint a tél elején, a földgáztárolók töltöttségi szintje pedig 79,82 százalékos.

Lengyel miniszterhelyettes: Ukrajna támogatása lesz Biden lengyelországi látogatásának fő témája

Ukrajna támogatása lesz Joe Biden amerikai elnök lengyelországi látogatásának fő témája – közölte szerdán Piotr Wawrzyk lengyel külügyminiszter-helyettes.

A diplomata annak kapcsán nyilatkozott a PAP hírügynökségnek, hogy Biden hétfőn, a lengyel közszolgálati rádió washingtoni tudósítójának kérdésére válaszolva megerősítette, hogy Lengyelországba látogat. Azt nem közölte, hogy erre mikor kerül sor.
A lengyelországi látogatásnak már maga a ténye jelzi, hogy Lengyelország az Egyesült Államok legfontosabb szövetségese Ukrajna támogatásában – vélekedett Wawrzyk. Közölte: a tárgyalások fő témája elsősorban éppen Ukrajna támogatása, valamint az ezzel összefüggő lengyel-amerikai kapcsolatok lesznek.
Marcin Przydacz, a lengyel elnöki hivatal külügyi irodájának főnöke a Polsat News lengyel kereskedelmi hírtelevíziónak nyilatkozva a héten esedékes washingtoni tárgyalásairól szólva kiemelte: az, hogy Biden „nyilvánosan és egyértelműen” jelezte lengyelországi látogatásának szándékát, jól mutatja, hogy „Lengyelország fontos hely a térképen”.
Biden először tavaly márciusban, egy hónappal Ukrajna megtámadása után látogatott Lengyelországba.

A német alkancellár sem küldene harci repülőgépeket Ukrajnának

Olaf Scholz német kancellár után Robert Habeck alkancellár, gazdasági miniszter is elutasította az orosz támadás ellen védekező Ukrajna támogatását nyugati harci repülőgépekkel.

A Zöldek politikusa a ZDF német országos köztelevízió keddi késő esti műsorában kifejtette, hogy a szövetségi kormány az Ukrajna elleni orosz támadás kezdete óta egyensúlyozásra kényszerül, mert meg akarja adni a lehető legnagyobb támogatást az ukrán erőknek, és el akarja kerülni, hogy „belerángassa” a háborúba „Németországot, vagy Európát vagy a világot”.
Nem teljesen világos, hogy hol húzódik a háborúba sodródás veszélye nélküli támogatás határa – tette hozzá, kifejtve: egyesek szerint a kormány már azzal is túl messzire megy, hogy modern német harckocsikkal segíti a védekezést, de szerinte a Leopard 2 harckocsik Ukrajnába küldésével még nem lépik át a határt.
A harckocsik és a vadászgépek között azonban van egy lényeges különbség, mégpedig az, hogy a repülők használatához a folyamatos karbantartást is biztosítania kellene a támogatást nyújtó országnak. Ezzel pedig már valóban „túl messzire mehetünk, háborús féllé válhatunk” – mondta Habeck.
Olaf Scholz már január végén megerősítette, hogy továbbra sem helyeselné az ukrán légierő megsegítését harci gépekkel. A szociáldemokrata (SPD) politikus január 25-én – miután a kormány ülésén döntést hoztak arról, hogy a német hadsereg (Bundeswehr) állományából átadnak Ukrajnának 14 darab Leopard 2 A6 típusú harckocsit és vállalják a védekezést szintén Leopardokkal támogatni kívánó nyugati partnerországok törekvéseinek összehangolását – a szövetségi parlamentben (Bundestag) az azonnali képviselői kérdések és kormányfői válaszok órájában egy független képviselő azon kérdésére, hogy hol van Ukrajna német katonai támogatásának határa, és előfordulhat-e, hogy Németország vadászgépekkel vagy csapatokkal segíti az ukrán erőket, kijelentette, hogy ez nem fordulhat elő.
Kifejtette: a kormány már akkor rögzítette, hogy harci repülőkkel nem támogatja Ukrajnát, amikor a háború elején az Ukrajna feletti repüléstilalmi övezet esetleges kijelöléséről folytattak nemzetközi egyeztetést, az pedig a NATO és Oroszország közvetlen összeütközésének elkerülését szolgáló erőfeszítésekből következik, hogy NATO-katonák, és így német katonák sem vesznek részt a háborúban.

Több mint 8 ezren menekültek Magyarországra a háború elől

Magyarország területére 2023. január 31-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 4311 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 3825 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 116 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Franciaország további 12 Caesar önjáró löveget ad át Ukrajnának

Franciaország további 12 Caesar önjáró löveget ad át Ukrajnának, amely így ötven példánnyal fog rendelkezni, ami már nem elhanyagolható szám – közölte kedden Sébastien Lecornu védelmi miniszter.

A középhatótávolságú lövegeket a következő hetekben szállítja Franciaország, s azokat a 200 millió eurós támogatási alapból finanszírozza – mondta a francia kormánytag ukrán kollégájával, Olekszij Reznyikovval tartott közös sajtótájékoztatóján Párizsban. Ez utóbbi az ukrajnai háború február 24-i kezdete óta először érkezett kétoldalú látogatásra a francia fővárosba.
Franciaország korábban már 18 Caesar önjáró löveget adott át Ukrajnának, Dánia pedig hétfőn jelentette be, hogy mind a 19 Caesar önjáró lövegét átadja Ukrajnának.
A francia védelmi miniszter arra is ígértet tett, hogy a francia Thales űripari és védelmi cég által gyártott Ground Master 200 (GM200) típusú radarokat is szállít Ukrajnának, valamint jelezte: Párizs tárgyalásokat kezdeményez a szövetségeseivel annak érdekében, hogy a Crotale légvédelmi rakétarendszerekből „mindig elegendő tartaléka” legyen Ukrajnának. A felszereléssel mindegy 15 ország rendelkezik, egyebek mellett Görögország, Finnország és Dél-Korea.
„Ez a felszerelés segít abban hogy egyre közelebb kerüljünk a győzelem napjához. A Crotale-ok 100 százalékban megsemmisítik a célpontokat, ezért nagyon fontosak az ukrán légtér lezárásához” – fogalmazott az ukrán védelmi miniszter.
Sébastien Lecornu azt is bejelentette, hogy 150 francia katona érkezik Lengyelországba ukrán katonák kiképzésére.
A Kijev által a nyugati szövetségesektől kért harci repülőket illetően Olekszij Reznyikov nem fogalmazott meg pontos igényt Franciaország irányába.
„Nem beszéltünk repülőtípusokról. Csak kiemeltük, hogy a taktikai repülési rendszer a légvédelem egyik része, és meg kell erősítenünk a légterünk védelmi kapacitásait” – mondta az tárcavezető.
Elmondta: optimista a nyugati harci repülők beszerzésének kérdésében. „Remélem, a lehető leghamarabb meglesz” – mondta egy nappal azután, hogy Joe Biden amerikai elnök azt közölte: az Egyesült Államok nem ad F-16-os harci repülőgépeket Ukrajnának.
Mindeközben Ruszlan Sztefancsuk, az ukrán parlament elnöke a francia nemzetgyűlésben mondott beszédet.
„Franciaország mindig elöl járt, elöl jár és elöl fog járni Ukrajna támogatásában” – fogalmazott, annak ellenére, hogy Párizst gyakran éri az a vád, hogy ódzkodik az ukrajnai fegyverszállításoktól.
„Adjanak nekünk repülőket, adjanak nekünk szárnyakat a győzelemhez! És ezekkel a szárnyakkal megvédjük Ukrajnát és egész Európát” – mondta az ukrán politikus.

Horvát kormányfő: Zágráb és Kijev kapcsolata a horvát államfő kijelentései ellenére is kiváló

Zágráb és Kijev kapcsolata Zoran Milanovic horvát államfő kijelentései ellenére is kiváló – mondta Andrej Plenkovic horvát kormányfő kedden.

Plenkovic egy nappal azután beszélt erről, hogy Milanovic kijelentette: a Krím félsziget soha többé nem lesz Ukrajna része, Koszovót pedig „elrabolták” Szerbiától.
Plenkovic azt mondta: Kijev nem kereste meg a horvát kormányt ezzel kapcsolatban.
„Önök nem először hallottak ilyen kijelentést. Az ember nem csak Moszkvában, hanem Belgrádban is sztár” – utalt Milanovicra a kormányfő.
Hozzátette: ennek ellenére Horvátország „nagyszerű viszonyt” ápol Ukrajnával. Elmondta, hogy éppen néhány napja beszélt Volodimir Zelenski elnökkel, és kapcsolatban áll Denisz Smihal miniszterelnökkel is, továbbá a két ország minisztériumai között is van kommunikáció.
„Kijev tudja, hogy milyen erős, határozott és őszinte a horvát kormány támogatása” – hangsúlyozta.
Milanoviccsal kapcsolatban úgy fogalmazott: „aláássa a horvát külpolitika hitelességét azzal, hogy rossz mondatokat, rossz hozzáállást, rossz ítéleteket közvetít”.
Plenkovic megjegyezte, hogy Milanovic „csöbörből vödörbe” esik, de szerencsére mindenki tudja, hogy ki kicsoda.

Blinkentől vitt Lavrovnak üzenetet az egyiptomi külügyminiszter

Üzenetet adott át Szergej Lavrov orosz külügyminiszternek amerikai hivatali kollégájától, Anthony Blinkentől kedden Moszkvában Számeh Sukri, az egyiptomi diplomácia vezetője.

Erről Szukri és Lavrov tett bejelentést kettejük kedden, az orosz fővárosban megtartott sajtóértekezletén. Blinken a közelmúltban Kairóban járt.
„Oroszország kész meghallgatni minden olyan komoly javaslatot, amelynek célja a jelenlegi helyzet egészének átfogó megoldása” – mondta Lavrov.
„Ismét azt hallottuk a Szukri miniszter úr által átadott üzenetben, hogy Oroszországnak meg kell állnia, Oroszországnak el kell vonulnia, és akkor minden rendben lesz” – tette hozzá.
Lavrov megjegyezte, hogy Blinken üzenete „néhány dolgot” nem tartalmazott, de a felhívás hiányzó, második részét, a NATO főtitkára, Jens Stoltenberg főtitkár tolmácsolta, aki hétfőn Szöulban azt hangoztatta, hogy Oroszországnak vereséget kell szenvednie, és a Nyugat nem engedheti, hogy Ukrajna veszítsen, „mert akkor a Nyugat veszít, az egész világ veszít”.
Lavrov megfogalmazása szerint Stoltenberg „vette a bátorságot, hogy ne csak az észak-atlanti szövetség tagjai nevében beszéljen, hanem a világ összes többi országa nevében is”.
„Itt minden teljesen világos, egyáltalán nem Ukrajnáról van szó” – mondta az orosz külügyminiszter.
Hangot adott álláspontjának, miszerint a „kijevi rezsim” semmilyen önállósággal nem bír, csak végrehajtja „uralkodója”, az Egyesült Államok és az általa vezetett Nyugat akaratát, amely minden olyan fejleményt igyekszik megakadályozni, amely megkérdőjelezné Washington „hegemóniaigényeit a modern világban”.
Lavrov szerint fegyverszállításaival a NATO már jó ideje közvetlenül részt vesz egy hibrid háborúban Oroszország ellen, ebben a helyzetben az orosz fegyveres erők „minden intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy megakadályozzák a Nyugat terveinek megvalósulását”. Vlagyimir Putyin elnök nyilatkozataira hivatkozva az orosz külügyminiszter azt mondta: soha nem utasította el a párbeszédet Kijevvel, és a Nyugattal ellentétben nem kiélezni akarja a konfliktust, hanem véget vetni neki.

Egy Donyec-medencei település elfoglalását jelentette be az orosz katonai szóvivő

Egy Donyecktől mintegy hatvan kilométerre délkeletre fekvő település elfoglalásáról tett bejelentést kedden az orosz katonai szóvivő.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a keddi hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy Donyeck térségében az orosz déli hadseregcsoport önkéntes rohamcsapatai légi és tüzérségi támogatás mellett „felszabadították” Blahodatne községet. A település elfoglalását Jevgenyij Prigozsin, a Wagner katonai magánvállalat alapítója is tényként közölte. Ezen a frontszakaszon a tájékoztatás szerint mintegy ötven ukrán katona esett el, valamint egy francia Caesar önjáró löveg, egy amerikai gyártmányú M-777-es tarack és egy Mszta-B önjáró tarack vált működésképtelenné. A donyecki régió déli részén, Vuhledar környékén az ukrán erők az orosz tábornok szerint több mint negyven katonát, egy harckocsit, két páncélozott harcjárművet, két kisteherautót, valamint két tüzérségi raktárt veszítettek.
Vlagyimir Rogov, Zaporizzsja megye Moszkva által kinevezett igazgatási főtanácsának tagja a RIA Novosztyi hírügynökségnek azt mondta, hogy a több mint kétharmadrészt orosz ellenőrzés alá került régióban az ukrán hadsereg az elmúlt napok során feladta első védelmi vonalát, és a második-harmadik vonalban lévő, előre kiépített állásaiba vonult vissza. A politikus azt állította, hogy az orosz hadseregnek ezen a frontszakaszon a közelmúltban kilenc települést sikerült elfoglalnia, illetve „tüzérségi vagy operatív ellenőrzés alá vonnia”. Úgy vélekedett, hogy „ideiglenesen meghiúsultak” azok a tervek, hogy ukrán offenzíva induljon Zaporizzsjában.
Jan Gagin, a Donyecki Népköztársaság megbízott vezetőjének tanácsadója a Rosszija 1 állami tévécsatorna műsorában azt hangoztatta, hogy a Csasziv Jar és Artemivszk (Bahmut) közötti autópálya hamarosan orosz ellenőrzés alá kerül, ami elvágja a városban lévő erők utánpótlási útvonalát.
Az ukrán fegyveres erők vesztesége az elmúlt nap folyamán Konasenkov szerint Kupjanszk irányában mintegy 45 katona, egy harckocsi, négy páncélozott harcjármű, egy egyéb jármű és egy D-20-as tarack, Liman irányában több mint hatvan katona és négy páncélozott harcjármű, Herszon irányában pedig két Gvozgyika önjáró tarack és két lőszerraktár volt.
Az orosz harcászati repülőgépek, valamint a rakéta- és tüzérségi erők a nap folyamán 126 ukrán élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra, valamint 84 tüzérségi lőállásra mértek csapást. Az orosz légvédelem lelőtt egy ukrán Mi-8-as helikoptert, öt drónt és három amerikai HIMARS-rakétát.
Az orosz védelmi tárca összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a konfliktus kezdete óta 381 repülőgépet, 206 helikoptert, 2987 drónt, 402 légvédelmi rakétarendszert, 7691 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 997 sorozatvetőt, 3970 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 8229 speciális katonai járművet veszítettek. Az adatokat más forrás nem erősítette meg.
Az orosz ellenőrzés alá eső területek több településéről jelentettek a helyi hatóságok ukrán tüzérségi támadást. A repeszek a Herszon megyei Kozacsi Laheri községben egy civil megöltek, kettőt pedig megsebesítettek.
A Hanti-Manysi Autonóm Körzetben kedden terrorcselekmény elkövetése címén 12 évi fegyházra ítéltek egy férfit, aki tavaly május 4-én Nyizsnyevartovszkban felgyújtott egy hadkiegészítő parancsnokságot.
Igor Krasznov orosz főügyész kedden arról tett jelentést Vlagyimir Putyin elnöknek, hogy több mint kilencezer szabálytalanul mozgósított, egyebek között az egészségi állapota miatt alkalmatlannak minősített besorozott térhetett haza. Krasznov elmondta, hogy a szeptemberben elrendelt részleges mozgósítás rávilágított, hogy módosítani kell a katonai nyilvántartás rendszerét Oroszországban.

Kuleba: Ukrajna több mint százhúsz nyugati harckocsira számít a közeljövőben

Ukrajnának 120-140 modern nyugati harckocsit kell kapnia az első segélyhullámban szövetségeseitől – jelentette ki Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter keddi sajtótájékoztatóján.

„A hozzájárulások első hullámában az ukrán fegyveres erők 120-140 darab korszerű harckocsit kapnak nyugati modellekből: Leopard 2, Challenger 2, M1 Abrams típusúakat, és nagyon számítunk a Leclerc harckocsikra is” – fejtette ki a tárcavezető. Közölte, hogy a „harkocsi-koalíciónak” jelenleg 12 ország a tagja. Hozzátette, hogy ezeket az országokat azonban még korai megneveznie, mert némelyiküknek még formális döntéseket kell meghoznia.
Január 25-én a német kormány úgy döntött, hogy az ukrán fegyveres erőket Leopard-2 harckocsikkal látja el – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál. Ugyanezen a napon Joe Biden amerikai elnök megerősítette az Egyesült Államok azon szándékát, hogy 31 darab M1 Abrams harckocsit szállítson Ukrajnának. Norvégia a lehető leghamarabb, valószínűleg március végén német gyártmányú Leopard 2 harckocsikat küld Ukrajnába – írta az ukrán hírportál.

Downing Street: Nagy-Britannia nem szállít harci repülőgépeket Ukrajnának

Nagy-Britannia nem szállít korszerű harci repülőgépeket Ukrajnának, mert ez nem lenne „praktikus” a kiképzési idő hosszúsága miatt – közölte kedden Rishi Sunak brit miniszterelnök szóvivője.

A Downing Street illetékese napi tájékoztatóján, újságírói kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy a brit királyi légierő, illetve a haditengerészet kötelekében hadrendbe állított Typhoon és F-35-ös harci repülőgépek technológiája rendkívül fejlett, és hónapokig tartó képzés szükséges működtetésük elsajátításához.
A londoni miniszterelnöki hivatal szóvivője úgy fogalmazott: ennek figyelembevételével a brit kormány „nem tartja praktikus megoldásnak” e harci repülőgépek átadását Ukrajnának.
Az illetékes szerint London folytatja, sőt gyorsítja Ukrajna katonai segélyezését és figyelmesen meghallgatja az ukrán kormány kéréseit. „A korlátozó tényező azonban az adott esetben az, hogy mennyi időbe telik e rendkívül bonyolult felszerelések működtetésének megtanulása” – tette hozzá a Downing Street szóvivője.
A brit kormány a nyugati NATO-szövetségesek közül ugyanakkor elsőként hozott döntést páncélozott harcjárművek ukrajnai szállításáról.
A Downing Street január 15-én jelentette be, hogy Ukrajna 14 Challenger 2 harckocsit és „hozzávetőleg harminc” AS-90 önjáró löveget kap Nagy-Britanniától.
A Challenger 2 brit tervezésű és gyártású, 120 milliméteres löveggel felszerelt, 75 tonna össztömegű harckocsi, amely 1998 óta áll hadrendben a brit hadseregben.
Az ugyancsak brit tervezésű és gyártású, 45,7 tonna önsúlyú AS-90-es önjáró lövegeket 1992-ben rendszeresítették a brit fegyveres erőknél.
A londoni védelmi minisztérium a hétvégén közölte, hogy megérkeztek Nagy-Britanniába azok az ukrán katonák, akiket a Challenger 2 harckocsik üzemeltetésére képeznek ki a brit fegyveres erők szakértői.

Stratégiai földgázkészlet felhalmozását javasolja a német hálózati felügyelet

Nem kell gázhiánnyal számolni a tél hátralévő részében Németországban, de a következő télre készülve meg kell fontolni, hogy az olajkészletezés mintájára földgázból is lehetne stratégiai tartalékot képezni nemzeti vagy európai uniós szinten – mondta a szövetségi hálózati felügyelet (Bundesnetzagentur) vezetője német hírportálok keddi jelentései szerint.

Klaus Müller egy düsseldorfi fórumon kifejtette, hogy a viszonylag enyhe időjárásnak, a lakossági és az ipari fogyasztók megtakarításainak, valamint a feltöltött gáztárolóknak köszönhetően Németország eddig jól vészelte át a telet, ezért már nem számolnak azzal, hogy előfordulhat gázhiány az évszak végéig.
Ugyanakkor tovább kell csökkenteni a gázfogyasztást, a tárolókat pedig a következő télre készülve ismét fel kell tölteni – tette hozzá a hatóság vezetője, megjegyezve: az lenne a legjobb, ha a piaci mechanizmusok automatikusan gondoskodnának az ellátás biztonságáról, ha viszont ez nem elérhető, meglehet, hogy új törvényt kell kidolgozni a gáztárolás szabályozásáról.
Rámutatott, hogy az Ukrajna elleni orosz támadással összefüggésben tavaly megszigorított – a tárolók üzemeltetőit decemberre 90 százalékos töltöttségi szin elérésére kötelező – törvényen kívül nincs eszköz, amely készletezésre sarkallná az üzemeltetőket, és a jogszabály 2025-ben lejár.
Ezért a – kilencvennapos stratégiai tartalék állandó tárolását jelentő – kőolajkészletezéssel szerzett jó tapasztalatok alapján mérlegelni kell azt a lehetőséget, hogy földgázból is fel lehetne halmozni startégiai tartalékot nemzeti, vagy akár európai szinten – mondta a Bundesnetzagentur vezetője.
A Rajna-, és Ruhr-vidéki gazdasági újságírók (Wirtschaftspublizistische Vereinigung Düsseldorf – WPV) fórumáról beszámoló portálok kiemelték, hogy a mintegy 23 milliárd köbméter kapacitású – az EU gáztároló kapacitásának negyedét kitevő – németországi tárolók üzemeltetői eddig azzal érveltek a készletezés ellen, hogy az orosz földgázimport folyamatossága miatt nincs szükség a többletköltséggel járó óvintézkedésre.
Az ukrajnai háború előtt Németország földgázfelhasználásának bő 50 százalékát fedezte orosz importból. Moszkva a háború kezdete óta fokozatosan visszafogta, majd beszüntette a Németországba irányuló exportot, annak ellenére, hogy a háború miatt Oroszországgal szemben bevezetett európai uniós büntetőintézkedések nem érintik a földgázkereskedelmet.
Az Oroszországot Németországgal közvetlenül összekötő Északi Áramlat-1 vezeték augusztus végi leállításával 2022 szeptembere volt az első olyan hónap az oroszországi import kezdete, 1972 óta, amikor nem érkezett Németországba földgáz közvetlenül Oroszországból.
A Bundesnetzagentur adatai szerint az orosz import kiesését egyelőre sikerül ellensúlyozni a diverzifikációval, új beszerzési források bevonásával. A hatóság legutóbbi, keddi jelentése szerint „a németországi gázellátás stabil”, az ellátási helyzet kevésbé feszült, mint a tél elején, a földgáztárolók töltöttségi szintje pedig 79,82 százalékos.

Ukrán katonai szóvivő: több mint negyven összecsapás volt Bahmutnál

A Donyeck megyei Bahmut városánál az elmúlt nap során 42 összecsapás volt az ukrán és az orosz erők között – közölte kedden Szerhij Cserevatij, a keleti országrészben harcoló ukrán alakulatok szóvivője a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

A szóvivő kifejtette, hogy Bahmut továbbra is az orosz erők támadásainak egyik fő célpontja. A városnál levő ukrán állásokat hétfőn 197-szer ágyúzták, és 42 fegyveres összeütközés volt a térségben. Szavai szerint 277 orosz katona vesztette életét, 258 sebesült meg a harcokban.
Cserevatij kiemelte, hogy Bahmutba rendszeresen szállítanak felszerelést és lőszert az ukrán katonáknak. Elmondta még, hogy Donyeck megyében, Liman térségében is „igyekeznek az oroszok magukhoz ragadni a kezdeményezést”.
A Bahmuttól mintegy 15 kilométerre fekvő Szoledar város fölötti ellenőrzés elvesztését múlt szerdán ismerte el az ukrán katonai vezetés.
Oleh Szinyehubov, Harkiv megyei kormányzó a Telegramon arról adott hírt kedden, hogy egy helyi lakos meghalt, egy megsérült a régiót ért hétfői orosz támadások következtében Vovcsanszk településen. Hozzátette, hogy hétfőn az orosz erők ágyúzták még Kupjanszk, Sztrilecsa és Dvoricsna településeket is.
Mikola Lukasuk, a Dnyipropetrovszk megyei tanács elnöke közölte, hogy keddre virradó éjjel az orosz erők nehéztüzérséggel mintegy tíz lövedéket lőttek ki Nyikopol térségére. A támadásban senki sem sérült meg, de három családi házban, és egy villamosvezetéken károk keletkeztek.
Az ukrán vezérkar keddi helyzetjelentésében azt írta, hogy a megszállás alatt álló Luhanszk városában az oroszok tábori kórházat rendeztek be két szülőotthonban. „Az ellenség továbbra is súlyos veszteségeket szenved, és további polgári egészségügyi létesítményeket vesz igénybe a sebesült orosz megszállók elhelyezésére” – mutatott rá a vezérkar. Hozzátette: amiatt, hogy két szülőotthont is tábori kórházként használnak, most Luhanszkban csak a megyei perinatális központban lehet szüléseket lebonyolítani, ott azonban katasztrofális a helyhiány.
A vezérkar közlése szerint az elmúlt nap során mintegy 850 orosz katona hal meg Ukrajnában, velük együtt az orosz hadsereg embervesztesége elérte a 127 500-at.
Kedden kora délutánig háromszor volt légi riadó Ukrajna egész területén, az első és harmadik félórán keresztül, a második 15 percig tartott – jelentette az Ukrainszka Pravda hírportál.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a szerdán is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine