Az orosz-ukrán háború 342. napja – FRISSÜL

Immár háromszáznegyvenkettedik napja tart ugyanis az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb keddi történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Kreml: Porosenko, Merkel és Hollande félrevezetésnek szánta a minszki megállapodásokat

A volt ukrán, német és francia vezető megerősítette, hogy Kijevnek az erőszakos megoldásra való felkészítését fedezendő írta alá a minszki megállapodásokat, ezért az orosz elnök „mindent abszolút helyesen tett” az Ukrajna elleni invázió elrendelésével – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden újságíróknak.

Peszkov arra reagált, hogy Petro Porosenko ukrán elnök a BBC brit közszolgálati televízióban hétfőn bemutatott Putin vs the West című dokumentumfilmjében ismételten elismerte, hogy a 2015-ben aláírt, az ukrajnai békés rendezés alapjának tekintett minszki megállapodások lehetővé tették az ukrán hadsereg megreformálását és egy nemzetközi koalíció létrehozását Oroszország ellen. Angela Merkel volt német kancellár a Die Zeit hetilapnak nyilatkozva decemberben elismerte: a megegyezéscsomag kísérlet volt arra, hogy esélyt adjanak Kijevnek a megerősödésre. Később hasonló szellemben nyilatkozott Francois Hollande francia exelnök is.
„Tudjuk, hogy mind Porosenko, mind pedig Merkel és Hollande megerősítette, hogy számukra, vagyis Ukrajna, Franciaország és Németország számára a minszki megállapodás-csomag nem volt egyéb egy paravánnál, amellyel azt a szándékukat álcázták, hogy Ukrajnát felkészítsék a Donyec-medencei probléma erőszakos megoldására. Ez ismét alátámasztja, hogy Putyin abszolút helyesen cselekedett, amikor úgy döntött, hogy a Donyec-medencében élő emberek megmentése érdekében elindítja a különleges hadműveletet” – mondta a Kreml szóvivője.
Peszkov nemmel válaszolt arra az újságírói kérdésre, hogy vajon Moszkva a Donyec-medencének nyújtott orosz katonai segítség lehetőségét már nyolc évvel az invázió kezdete előtt is fontolóra vette-e.
„Nem, ez a kérdés nem merült el. Természetesen figyelemmel kísértük, ami Ukrajnában történik, és láttuk Ukrajna folyamatos militarizálódását, láttuk arra való készülődését, hogy megpróbálja erőszakkal megoldani a Donyec-medence problémáját, ami természetesen azonnal megszüntette volna a minszki megállapodások létét, amelyek mára már a feledés homályába merültek” – mondta Peszkov.
Gitanas Nauseda litván elnöknek azzal a felhívásával kapcsolatban, hogy a Nyugat lépjen át bizonyos „vörös vonalakat”, és bocsásson harci repülőgépeket Ukrajna rendelkezésére, Peszkov kijelentette: „Látjuk a balti országok, Lengyelország képviselőinek nagyon-nagyon agresszív hozzáállását. Ők nyilvánvalóan készek mindent megtenni, hogy kiprovokálják a konfrontáció további erősödését, valószínűleg nem sokat törődve a következményekkel”.
Sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy ilyen körülmények között az európai folyamatok motorját jelentő nagy országok vezetői nem ellensúlyozzák az ilyen „szélsőséges hajlamokat”. Közölte, hogy Oroszország számításba veszi azt a lehetőséget, hogy a kollektív Nyugat országainak részessége a konfliktusban tovább növekedhet, ám, mint mondta, „ez nem segít megváltoztatni az események menetét.”

Joe Biden: az Egyesült Államok nem ad F-16-os vadászrepülőket Ukrajnának

Az Egyesült Államok nem ad F-16-os harci repülőgépeket Ukrajnának – közölte Joe Biden elnök hétfőn.

Az elnök Baltimore-ban egy építőipari eseményről távozva újságírói kérdésre válaszolva beszélt erről, és azt is közölte, hogy ellátogat Lengyelországba. Az út tervezett időpontjáról nem beszélt.
Az amerikai kormány múlt kedden jelentette be, hogy a legkorszerűbb harckocsikból, M1 Abrams-tankokból 31-et szállít Ukrajnának a következő időszakban. Ezt követően az ukrán kormány több illetékese ismételte meg, hogy Ukrajnának az önvédelemhez vadászrepülőkre is szüksége lenne, köztük F-16-osokra.
John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági bizottságának koordinátora pénteken egy sajtóbeszélgetésen az F-16-osok esetleges szállítására vonatkozó kérdésre azt mondta, ebben a témában nincs bejelentenivalója, de megjegyezte, hogy nem meglepő az ukrán fél F-16-osokra vonatkozó kérése. Érthetőnek nevezte azt ukrán szempontból, hiszen Kijev szeretne a lehető legnagyobb védelmi képességekkel rendelkezni. A fehér házi illetékes hozzátette, hogy az ukránokkal szinte minden nap tárgyalnak és konzultálnak a katonai képességeket érintő kérdésekről, amelyekhez az Egyesült Államok „a lehetséges mértékig együttműködő hangnemben áll hozzá”.

A határvédelem megerősítéséről tett bejelentést az orosz Kurszk megye kormányzója

Hamarosan további erők érkeznek az Ukrajnával szomszédos oroszországi Kurszk megyébe a határ védelmére és a biztonság garantálására – jelentette ki Roman Sztarovojt, a régió kormányzója egy hétfői operatív értekezleten.

„Az elkövetkező napokban további kontingens érkezik Kurszk megyébe” – közölte a kormányzó, aki teljeskörű támogatást kért az erősítés és felszerelésének fogadásához és elhelyezéséhez, hogy a katonák a lehető leggyorsabban megkezdhessék az államhatár védelmét, és a régió biztonságának szavatolását.
Előző nap Sztarovojt arról számolt be, hogy a kurszki közművek egy alkalmazottja megsebesült, amikor az ukrán hadsereg tüzet nyitott Krasznooktyabrszkij és Volfino községekre.
Alekszandr Oszipov, a Bajkálontúli terület kormányzója kedden rendeletet adott ki, amelyben a katonáknak 3 millió rubelt ígért egy német Leopard harckocsi elfogásáért, egymillió rubelt pedig a megsemmisítéséért. (A rubel jelenleg valamivel több mint 5 forintot ér.) Az amerikai Abrams harckocsik esetében a tarifa 1,5 millió, illetve 500 ezer rubel.
Hasonló bónusz jár bármely más NATO-ország harckocsija esetében is. Azok a katonák – összesen legfeljebb öt ember -, akik részt vettek a tank megsemmisítésében, vagy elfogásában, fejenként százezertől félmillió rubelig terjedő jutalmat kapnak.
Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a hétfői hadijelentést ismertetve elmondta, hogy az orosz fegyveres erők Donyeck környékén végrehajtott támadó akciói során több mint hetven ukrán katona esett el, egy harckocsi, egy gyalogsági harcjármű, két kisteherautó, két Grad sorozatverő, egy D-30-as tarack és egy AN/TPQ-50-es ellentűzradar pedig üzemképtelenné vált. A donyecki régió és a Zaporizzsja irányában folytatott offenzíva révén az orosz erőknek sikerült előnyösebb állásokat elfoglalniuk. Az ukrán veszteség az orosz tábornok szerint itt mintegy 25 katona, két páncélozott harcjármű, egy D-20-as és két D-30-as tarack, valamint egy Gvozgyika önjáró tüzérségi tarack volt.
Gyenisz Pusilin, a Donyecki Népköztársaság megbízott vezetője a Rosszija 24 hírtelevíziónak azt mondta, hogy az orosz csapatok megvetették a lábukat Vuhledar keleti részén, Artemivszkben (Bahmutban) pedig a főbb területeken előrehaladás történt, ugyanakkor korai még a város bekerítéséről beszélni. A Luhanszki Népköztársaság hatóságai közölték, hogy Kijev további erőket vezényelt az Artemivszk melletti Csasziv Jar területére.
Konasenkov szerint az ukrán fegyveres erők vesztesége Kupjanszk irányában több mint 35 katona, egy páncélozott harcjármű és két egyéb jármű, Liman irányában mintegy negyven katona, négy páncélozott harcjármű és három egyéb jármű, Herszon irányában pedig egy Gvozgyika önjáró tarack és egy tüzérségi lőszerraktár volt.
Az orosz taktikai repülőgépek, valamint a rakéta- és tüzérségi erők 73 ukrán tüzérségi lőállásra, valamint 138 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást. Az orosz légvédelem lelőtt egy ukrán Mi-8-as helikoptert, két drónt, négy HIMARS- és Uragan-lövedéket, valamint két amerikai gyártmányú HARM radarelhárító rakétát.
Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 381 repülőgépet, 205 helikoptert, 2982 drónt, 402 légvédelmi rakétarendszert, 7679 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 997 sorozatvetőt, 3962 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 8226 speciális katonai járművet veszítettek.

Orosz tábornok: ukrán katonákon is hajtottak végre HIV-fertőzéssel kapcsolatos amerikai kísérleteket

Ukrán katonák is célcsoportját alkották az Ukrajnában végrehajtott HIV-fertőzéssel kapcsolatos amerikai kísérleteknek – jelentette ki Igor Kirillov altábornagy, az orosz nukleáris, biológiai és vegyvédelmi erők parancsnoka hétfő sajtótájékoztatóján.

Kirillov szerint az orosz erőknek a „különleges hadművelet” során több mint 20 ezer dokumentumot sikerült lefoglalniuk, valamint összegyűjtötték a szemtanúk és az amerikai katonai-biológiai programok résztvevőinek vallomását. A tábornok azt mondta, hogy ezek az anyagok megerősítik: a Pentagon célja az volt, hogy biológiai fegyverkomponenseket hozzon létre, és azokat Ukrajna és más, Oroszországgal szomszédos államok lakosságán tesztelje.
„A nemzetközi jog szempontjából legvitatottabb kutatásokat az Egyesült Államok a nemzeti területén kívül hajtja végre. Erre jelentenek példát a HIV-fertőzéssel kapcsolatos kísérletek, amelyeket 2019 óta végeztek amerikai szakemberek Ukrajnában” – mondta a Kirillov.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a célcsoportok között nemcsak elítéltek vagy kábítószerfüggők, hanem az ukrán fegyveres erők katonái is vannak. Kirillov szerint az orosz védelmi minisztérium arra is bizonyítékokat szerzett, hogy az ukrán katonák pszichostimulánsokat és kábítószereket használtak, valamint morfiumot csempésztek a frontra.
„Úgy véljük, hogy azoknak a tisztviselőknek a cselekedetei, akik ukrán katonákon végeztek vizsgálatokat, akiknek vérében magas koncentrációban találtak antibiotikumokat, kábítószert, fertőző betegségek kórokozóinak antitestjeit, megfelelő jogi minősítést igényelnek” – mondta.
A tábornok azt állította, hogy az Egyesült Államok a biológiai fegyverekkel kapcsolatos tevékenységét Ukrajnából Lengyelországba és a Baltikumba helyezi át. Beszámolója értelmében néhány lezáratlan programot közép-ázsiai országokba telepítenek át, ugyanakkor fokozzák az együttműködést Kenyával, Szingapúrral és Thaifölddel is.
Kirillov szerint a szakembereket, akik részt vettek a kísérletekben, Nyugatra telepítik át, és az Egyesült Államokban, Kanadában és az Európai Unióban alkalmazzák őket. Mint mondta, azért, hogy Oroszország ne szerezhessen tőlük bizonyítékot a törvénysértő tevékenységre és a nemzetközi kötelezettségek megsértésére.
„A megszerzett anyagokat átadjuk a Nyomozó Bizottságnak, hogy hozzon intézkedéseket az elkövetők bíróság elé állítása érdekében” – zárta Kirillov.
Az orosz védelmi minisztérium röviddel az Ukrajna elleni háború elindítása után bejelentette: bizonyítéka van rá, hogy Ukrajna gyakorlatilag a Pentagon kísérleti terepévé vált a biológiai fegyverek összetevői kifejlesztésének és az új gyógyszerminták tesztelésének, valamint az országban egy több mint harminc biológiai laboratóriumból álló hálózat alakítottak ki, amely fertőző betegségek, köztük a pestis és a lépfene kórokozói vizsgálatával foglalkozott. Oroszországban parlamenti bizottságot állítottak fel e tevékenység kivizsgálására.

Horvát elnök: a Krím soha többé nem lesz Ukrajna része, Koszovót pedig „elrabolták” Szerbiától

A Krím félsziget soha többé nem lesz Ukrajna része, Koszovót pedig „elrabolták” Szerbiától – mondta Zoran Milanovic horvát államfő hétfőn újságíróknak Petrinjában, a litvániai NATO-misszióba induló 3. horvát kontingens búcsúztatóján.

Milanovic világossá tette: továbbra is ellenzi, hogy halálos fegyvereket küldjenek Ukrajnába, mert az nem segíthet a háború befejezésében.
Az államfő úgy vélte, hogy Oroszország Koszovó példájára fog hivatkozni,”mert cinikus”.
„Ki annektálta Koszovót? A nemzetközi közösség és mi. Elvették Szerbiától (.) Ez nem is annexió, ez rablás, egy területrész kivonása Szerbiából – fogalmazott az elnök, hozzátéve: nem Koszovó kérdéséről beszél, hanem a teljes koncepcióról, amely szerint egyesek azt hiszik, joguk van mindenhez, ha az megfelel nekik, de ha más teszi, akkor az „bűncselekmény”.
Az államfő hangsúlyozta: „egyértelmű, hogy a Krím soha többé nem lesz Ukrajna” része, és Horvátországnak a humanitárius segélyek küldésén, valamint az orosz agresszió elítélésén túl nem kellene részt vennie ebben a konfliktusban.
Milanovic mélyen elítélte és erkölcstelennek nevezete, amit a Nyugat tesz az ukrajnai háborúval kapcsolatban.
„Mi a cél? Az orosz kormány megdöntése? A német tankok méginkább homogenizálják az oroszokat. Ez közelebb hozza őket a kínaiakhoz” – mondta Milanovic.
„Humanitárius segítségnyújtás és az agresszió elítélése igen, de bármi másban való részvétel halálosan veszélyes” – szögezte le.
Szavai szerint „2014 óta figyeljük, hogy valaki provokálja Oroszországot, hogy kirobbantsa ezt a háborút. Kirobbant. Elmúlt egy év, és mi csak most beszélünk a tankokról. Minden német tankot oda küldünk, mert az orosz tankok kiégtek. De ezeknek is az lesz a sorsa” – mutatott rá Milanovic.

Közel 8 ezren menekültek Magyarországra a háború elől

Magyarország területére 2023. január 30-án 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 4134 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 3497 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 101 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2023. január 30-án 75 ember, köztük 23 gyermek érkezett Budapestre vonattal. A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a kedden is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine