Az orosz-ukrán háború 341. napja – FRISSÜL

Immár háromszáznegyvenegyedik napja tart ugyanis az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb hétfői történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

A Kreml hazugságnak minősítette a volt brit miniszterelnök állítását

Hazugságnak minősítette a Kreml szóvivője hétfőn Boris Johnson egykori brit kormányfő azon állítását, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök rakétacsapással fenyegetőzött egy februári telefonbeszélgetésük során.

Dmitrij Peszkov, az orosz államfő szóvivője arra reagált, hogy a The Daily Telegraph és a Daily Mail című lap közölte: Johnson egy dokumentumfilmben, amelyet a BBC közszolgálati televízióban hétfőn mutatnak be, kijelentette: Putyin egy 2022. február 2-i telefonbeszélgetésben „mintegy megfenyegette” őt, rakétacsapásra utalva.
A BBC híroldalán hétfőn megjelent ismertető szerint Johnson arra figyelmeztette akkor Putyint, hogy egy Ukrajna elleni invázió nyugati szankciókat vonna maga után, és még több NATO-erő vonulna fel Oroszország határainál. Azzal is próbálta elejét venni az orosz katonai fellépésnek, hogy közölte Putyinnal: Ukrajna „belátható időn belül” nem csatlakozik a NATO-hoz.
„Egyszer csak megfenyegetett, és azt mondta: Boris, nem akarlak bántani, de egy rakétával ez csak egy perc lenne, vagy valami ilyesmit. Muris” – idézte a BBC Johnsont. „De úgy gondolom, a nagyon nyugodt hangneméből, a kimértnek ható hangulatából úgy tűnt, hogy csak eljátszott az arra irányuló próbálkozásaimmal, hogy tárgyalásra bírjam őt” – tette hozzá Johnson. A volt brit kormányfő szerint Putyin „nagyon bizalmasan” viselkedett a „nagyon különleges hívás” során, amelyről annak idején sem a Downing Street, sem a Kreml nem számolt be a médiának.
„Amit Johnson úr mondott, az nem igaz. Pontosabban: hazugság” – hangsúlyozta a brit sajtó által idézett exkormányfői nyilatkozatról a Kreml szóvivője.
Peszkov szerint ez lehet szándékos hazugság Johnson részéről, ami felveti a kérdést, hogy miért ezt a verziót adja elő a történtekről, de az is lehet, hogy a brit miniszterelnök akkor „ténylegesen nem értette meg”, miről is beszélt neki Putyin. „Akkor egy kicsit kényelmetlenül érezzük magunkat az elnökünk tárgyalópartnerei miatt” – tette hozzá Peszkov.
A szóvivő elmondta, hogy tisztában van a telefonbeszélgetés tartalmával. „Még egyszer hivatalosan megismétlem: ez hazugság, nem volt semmilyen rakétákkal való fenyegetés. Az Oroszország biztonságát érintő kihívásokról szólva Putyin elnök megjegyezte, hogy Ukrajna NATO-csatlakozása esetén a NATO vagy az Egyesült Államok rakétáinak esetleges telepítése a határaink mentén azt jelentené, hogy bármely rakéta percek alatt elérné Moszkvát. Ha ezt a passzust így értelmezték, (…) akkor ez egy nagyon kínos helyzet” – mondta.
Hozzáfűzte, hogy nem a Kreml feladata reagálni a BBC filmjeire, de ha a dokumentumfilm többi része is ebben a szellemben készült, nem javasolná, hogy időt fecséreljenek rá.
Annak kapcsán, hogy az ukrán vezetés egyre több nyugati fegyvert követel magának, Peszkov arra figyelmeztetett, hogy a szállítások „jelentős eszkalációhoz, a NATO-országok egyre közvetlenebb részvételéhez vezetnek” majd ebben a konfliktusban, de ez nem változtathatja meg alapvetően az események menetét, és a „különleges hadművelet” folytatódni fog. Rámutatott, hogy minden európai országban vannak olyan társadalmi körök, amelyek ellenzik az ukrajnai konfliktusban való fokozottabb részvételhez vezető intézkedéseket, és amelyek nyíltan is beszélnek erről.
Peszkov kérdésre válaszolva elmondta, hogy Oroszország és a NATO közötti kapcsolatok „nem léteznek” és hogy a szövetség „beszüntette az Oroszországgal való érdemi kapcsolattartást”.

Zelenszkij: Oroszországnak felelnie kell a nemzetközi törvényszék előtt az olenyivkai mészárlásért

A Donyeck megyei Olenyivka büntetőtelepén tömegesen megölt ukrán katonák ügye lesz az egyik olyan vád, amelyet Oroszország ellen emelnek a nemzetközi törvényszéken – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn a Twitteren.

„Hat hónappal ezelőtt Oroszország szörnyű terrortámadást hajtott végre Olenyivkában. Nem hagyjuk, hogy ez a bűncselekmény feledébe merüljön. Minden halott ukrán katonára emlékezünk, és küzdünk a halálukért felelős személyek megbüntetéséért. Az elkövetőket megtalálják és bíróság elé állítják. Az Olenyivkában történt alattomos tömeggyilkosság lesz az egyik vádpont az orosz agresszor elleni nemzetközi törvényszéken” – írta az ukrán államfő.
Július 29-én az orosz sajtó arról számolt be, hogy az ukrán erők ágyúzása következtében az olenyivkai büntetőtelepen fogva tartott ukrán katonák közül legalább 53-an meghaltak – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál. Az ukrán vezérkar tagadta, hogy az ukrán hadsereg lőtte volna a büntetőtelepet. Szerintük az oroszok ily módon próbálták meg elrejteni a foglyok kínzását és meggyilkolását. Az ukrán titkosszolgálat úgy vélte, hogy az ukrán foglyok megölését Jevgenyij Prigozsin személyes utasítására a Wagner zsoldoscsoport tagjai szervezték meg anélkül, hogy ezt egyeztették volna az orosz védelmi minisztérium vezetésével. A Nemzetközi Vöröskereszt tavaly októberben jelezte: az orosz fél nem engedi, hogy meglátogassák az Olenyivkában fogva tartott ukrán katonákat.
Zelenszkij hétfőn Mikolajiv megyében tett munkalátogatásán megvitatta a dél-ukrajnai hadműveleti helyzetet, valamint az orosz erők rakéta- és dróntámadásainak következményeit. A megbeszélésen szót ejtettek a térség energetikai infrastruktúrájának állapotáról és védelmének eszközeiről is. Emellett szó volt a régió oktatási intézményeinek helyreállításáról, a megye gazdaságának hosszú távú fellendítésének lehetőségeiről és új munkahelyek teremtéséről.
Denisz Smihal miniszterelnök a Politico című brüsszeli hírportálnak adott interjújában – amelyet a Jevropejszka Pravda ukrán hírportál szemlézett -, azt mondta: Ukrajnának az az „ambiciózus terve”, hogy a következő két éven belül csatlakozzon az Európai Unióhoz. „Ezért arra számítunk ,hogy idén, 2023-ban már le tudjuk folytatni a tárgyalások előzetes szakaszát” – tette hozzá.
Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés főnöke egy interjúban ezzel összefüggésben kijelentette, hogy Ukrajnának szisztematikusan gyengítenie kell Oroszországot, ehhez pedig aktívan integrálódnia kell az euroatlanti és az európai struktúrákba. „A mi feladatunk, Ukrajna feladata az Oroszországi Föderáció rendszerszintű és állami szintű meggyengítése. Ehhez aktívan be kell lépnünk az euroatlanti és európai struktúrákba: politikai, gazdasági, biztonsági, jogi, humanitárius és oktatási struktúrákba egyaránt” – hangsúlyozta a hírszerzés vezetője.

Orosz diplomata: Moszkva ellenáll a legyőzésére irányuló amerikai kísérletnek

Oroszország minden eszközzel ellenáll a stratégiai veresége előidézését célzó kísérletnek – jelentette ki Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes a RIA Novosztyi hírügynökség által hétfőn közölt interjújában. A diplomata szerint az orosz-amerikai kapcsolatokban patthelyzet alakult ki, amiért Washington egyre keményebbé váló oroszellenes politikáját tette felelőssé.

„Az egész biztonsági helyzet, beleértve a fegyverzetellenőrzést is, az Oroszország stratégiai legyőzésére irányuló amerikai politika túsza” – mondta.
Leszögezte, hogy Moszkva a lehető leghatározottabban, „minden rendelkezésére álló módszerrel és eszközzel” ellen fog állni az ilyen kísérleteknek.
„Nem akarunk semmit a Nyugattól. Azt akarjuk, hogy hagyjanak békén bennünket. De a NATO a maga részéről, jobb sorsra érdemes mániákus kitartással, következetesen kúszik Oroszország határai felé, miközben oroszgyűlölő rémtörténetekkel változtatja zombivá a velünk szomszédos országokat” – fogalmazott Rjabkov.
A diplomata szerint Oroszország többször is értésre adta, hogy nem fogja válasz nélkül hagyni az efféle nyugati politikát.
„Nem fogunk engedni a jogos biztonsági érdekeinkből, és nem hagyjuk bántani az orosz embereket. Az amerikaiak nem hallották meg és nem vették komolyan a figyelmeztetéseinket, hanem folytatták Kijev Oroszország elleni uszítását” – tette hozzá a miniszterhelyettes.
Ismételten kifejezte Moszkva készségét az ukrajnai válság tárgyalásos rendezésére és minden erre irányuló komoly kezdeményezés tanulmányozására, ugyanakkor úgy vélekedett, hogy nincs értelme „nemcsak az ukránokkal, de bábmestereikkel sem” egyezkedésbe bocsátkozni, amíg az Egyesült Államok és vazallusai azon versengenek, hogy „ki és mennyi páncélozott járművet, különösen régieket, szállítson Ukrajnának”.
A diplomata azt mondta, hogy nem egyszerűek a zaporizzsjai atomerőmű körüli védőövezet létrehozásáról folytatott tárgyalások, és időhúzással vádolta Kijevet.
„Az a benyomásunk, hogy Kijev ezt a létesítményt nukleáris zsarolásra használja. Mindez ismételten arról tanúskodik, hogy nincs tényező, amely visszatartaná az ukrán vezetést. Úgy tűnik, a pártfogóikra támaszkodó ukrán hatóságok elhitték saját büntetlenségüket az elkövetett bűncselekményekért” – mondta.
Mint mondta, Oroszország felkészült a lehetőségre, hogy 2026 után ne legyen hatályos hadászati fegyverzetcsökkentési (START) szerződése az Egyesült Államokkal. Szergej Rjabkov azzal vádolta Washingtont, hogy az elmúlt években önös érdekéből, szándékosan építette le a fegyverzetellenőrzési struktúra legfontosabb elemeit, beleértve a multilaterális jellegűeket is, és ennek az irányvonalnak az Új START is áldozatául eshet.
„Nem titkoljuk, hogy ez nem a mi választásunk. Optimális lenne más utat választani. Vagyis, hogy folytassuk a stratégiai stabilitás kérdésének megvitatását, és kezdjünk el dolgozni egy új biztonsági egyenleten, amely figyelembe veszi a stratégiai stabilitást befolyásoló összes tényezőt” – mondta.
Hangsúlyozta, hogy Moszkva elkötelezettje az Új START-megállapodásnak, amelynek maradéktalanul eleget tesz.
A külügyminiszter-helyettes, aki várhatóan a hét elején fogadja majd első alkalommal Lynne Tracy új amerikai nagykövetet, elmondta: Moszkva Washingtonnal a kétoldalú kapcsolatokat zavaró tényezők megszüntetéséről és a nagykövetségek munkájának normalizálásáról szóló konzultációk újabb fordulójára készül, amelyeket hasznosnak tart. Közölte, hogy az időpontban egyelőre nem állapodtak meg. Az első ilyen konzultációt decemberben Isztambulban tartották meg.
Rjabkov szerint, miközben Washington létszámhiányra panaszkodik a moszkvai nagykövetséggel kapcsolatban, „tisztázatlan okokból” még a képviselet 455 fős kvótájának az egyharmadát sem töltötte fel. Emlékeztetett arra, hogy a diplomáciai konfrontációt az amerikai fél 2016-ban Barack Obama elnök kezdeményezésére indította el, egyebek mellett hat orosz tulajdonú diplomáciai ingatlan lefoglalásával, valamint orosz diplomaták tömeges kiutasításával.
Közölte, hogy Oroszország és az Egyesült Államok folytatja majd a tárgyalásokat a kétoldalú fogolycseréről, de nem valószínű, hogy reális lehetőség van egy egyszerre mindenkire kiterjedő cserére. A kérdést rendkívül érzékenynek nevezte, amelyet nem a nyilvánosság előtt kell megvitatni.
„Van egy bizalmas kommunikációs csatornánk az amerikaiakkal, amely hatékonynak bizonyult, amikor Konsztantyin Jarosenko cseréje Trevor Reedre és Viktor Buté Brittney Grinerre történt” – mondta Rjabkov.
Sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy Moszkva nem rendelkezik pontos információkkal az Egyesült Államokban fogva tartott összes orosz állampolgárról, akik szerinte sokkal többen lehetnek, mint az Oroszországban börtönbe zárt amerikaiak.

Közel 9 ezren menekültek Magyarországra a háború elől

Magyarország területére 2023. január 29-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 4168 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4689 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 141 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2023. január 29-én 95 ember, köztük 33 gyermek érkezett Budapestre vonattal – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Véres harcok folynak Donyeck megyében, a veszteségek mindkét oldalon magasak

Az orosz erők áttörhették az ukránok első védvonalát Vuhledar környékén, és amennyiben növelni tudják csapataik lendületét, esély nyílhat a város elfoglalására is. Az ukránok célja az utánpótlási vonalak elvágásának megakadályozása. Videófelvételek tanúsága szerint Vuhledar rendkívül komoly tüzérségi támadásoknak van kitéve.

A délkelet-ukrajnai Vuhledar város körül az elmúlt napokban kiéleződtek a harcok, mivel az orosz erők folytatják offenzívájukat a Donbaszban. Ez a térség jelen pillanatban a harcok fő színhelye. A hagyományos orosz erők valószínűleg folyamatosan váltják fel a kimerült Wagner-csoport erőit, miután annak offenzívája január 12-e körül Szoledar elfoglalásával tetőzött – olvasható az amerikai Institute for the Study of War szombaton közzétett jelentésében. Közben a az ukránok azon fáradoznak, hogy megakadályozzák az utánpótlási vonalak elvágását.

A felvételeken látható, hogy az offenzíva során nem csupán az ukránok, de az oroszok is jelentős veszteségeket szenvednek el. Az oroszoknak ugyanakkor sikerült áttörniük az első ukrán védvonalat Vuhledarnál, ami azt jelenti, hogy az előttünk álló napokban akár be is keríthetik a várost.

Egy másik felvételen orosz BMP-3-asok láthatók, amelyek orosz tengerészgyalogosokat szállítanak, és fedezőtűzzel támadják az ukrán állásokat. Maga a város is jelentős károkat szenvedett a tüzérségi támadások következtében, a videókon láthatók a tüzek, az utcai károk, valamint az orosz TOS-1 termobarikus rakéták által okozott csapások.

A támadók minden bizonnyal megpróbálják megakadályozni, hogy Ukrajna visszanyerje a kezdeményezést egy tervezett döntő orosz offenzíva előtt a Donbaszban. Ezért kisebb támadásokat hajtanak végre Zaporizzsja területen és Donyeck város környékén is.

Megérkeztek az első ukrán katonák az Egyesült Királyságba

Ukrán harckocsizók érkeztek az Egyesült Királyságba, hogy megkezdjék kiképzésüket a Challenger 2-es harckocsikon – közölte a brit védelmi minisztérium.

Rishi Sunak brit miniszterelnök január 14-én jelentette be, hogy országa egy katonai segélycsomag részeként 14 Challenger 2 harckocsit szállít Ukrajnának. A harckocsik várhatóan március végén érkeznek meg, mondta pár napja Alex Chalk, a védelmi minisztérium egyik vezető tisztviselője.

Ukrán külügyminiszter-helyettes: Németországnak át kellene adnia egy tengeralattjáróját

Andrij Melnik, Ukrajna külügyminiszter-helyettese és volt németországi ukrán nagykövete azt javasolta, hogy Németország adja át tengeralattjáró-flottájának egyik darabját. Melnik Twitter-bejegyzésében ezt írta: „Van egy másik kreatív ötletem. Németország (a Thyssenkrupp) gyártja a világ egyik legjobb tengeralattjáróját, a HDW Class 212A-t. A Bundeswehrnek hat ilyen tengeralattjárója van. Miért nem küld egyet Ukrajnába?” Szerinte ezzel ki lehetne szorítani az orosz flottát a Fekete-tengerről.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a hétfőn is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine