Örökbefogadási botrány: hatósági és bírósági eljárás indult

Lépett a gyámhatóság az öt hónapos Kitti ügyében; a Magyar Nemzet által megkeresett Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálat válaszlevelében azt írta a portálnak, hatósági és bírósági eljárás indult a kislány ügyében, ám amíg ezek nem zárulnak le, nem kívánnak nyilatkozni. A nemrég még eltűntként körözött gyermeket a brit–afgán házaspár visszaadta a gyámhatóságnak. A KSH adatai szerint hazánk népszerű a külföldi örökbefogadó szülők számára.

„Tekintettel az érintettek személyiségi jogainak védelmére és a folyamatban lévő hatósági és bírósági eljárásokra, azok lezárulásáig nem áll módunkban nyilatkozni” – írta válaszlevelében az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálat az öt hónapos Kitti ügyével kapcsolatban. 

A Szabó Kitti körözéséről szóló felhívást péntekre törölték. A Magyar Nemzet információi szerint ugyanis a a brit–afgán házaspár értesült róla, hogy a rendőrség keresi a csecsemőt, ezért visszavitték őt oda, ahol megkapták, az ócsai nevelőszülőhöz.

Mint arról a Magyar Nemzet korábban már beszámolt, információik szerint a kislány ügyében a gyámhivatal több eljárási hibát követhetett el az örökbe adáshoz szükséges határozat meghozatalakor: a gyermek átadásához szükséges hivatalos eljárás valójában még nem zárult le, és a gyermekéről lemondó édesanya is rosszul töltötte ki a lemondónyilatkozatot, emiatt azonban a dokumentum érvénytelenné vált, vagyis a külföldi pár szabályellenesen vette magához a kislányt.

A KSH örökbefogadásról szóló 2018-as kiadványa szerint hazánk igencsak népszerű a külföldiek számára. 

A kiadványból kiderül, a külföldi állampolgár részére engedélyezett örökbefogadásokban igen nagy területi különbségek figyelhetők meg: Csongrád, Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron megyében nem jellemző a nemzetközi örökbefogadás, ezekben a megyékben a legalacsonyabb a szakellátásban élő örökbefogadásra váró gyermekek száma is. A legmagasabb arányban a délnyugati és északkeleti megyékből történt nemzetközi örökbefogadás, éppen ott, ahol az örökbefogadásra váró gyermekek száma a szakellátásban élők közt is a legmagasabb. Borsod-Abaúj-Zemplén, Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az örökbefogadások legalább harmada nemzetközi örökbefogadás volt. A külföldieknek azért is lehet vonzó hazánk, mert Nyugat-Európában nincs vagy nagyon szerény mértékű a belföldi örökbefogadás. A szociális rendszer már korán beavatkozik, vagyis kevés „nem kívánt” gyermek születik. 

 A KSH adatai szerint hazánkba főképp a skandináv országokból, valamint nyugat-európai, spanyol és olasz örökbefogadó szülők érkeznek „barátkozni”, de az sem ritka, hogy egyenesen a tengerentúlról jönnek a gyermekre vágyók. Külföldi örökbefogadónak számít az a magyar állampolgárságú személy is, aki nem Magyarországon él.

A jogszabályok természetesen a külföldi szülőjelöltekre is érvényesek: a lakóhelyet bemutató friss környezettanulmány mellett jövedelemigazolás, egészségügyi és pszichológiai alkalmasságot igazoló dokumentum szükséges, valamint az örökbefogadási szándék indokairól és az örökbefogadandó gyermekre vonatkozó elképzelésekről is nyilatkozniuk kell. Amennyiben pedig van olyan gyermek, aki örökbeadható és a területi gyermekvédelmi szakszolgálat alkalmasnak találja a családot, a szülőpárnak harminc napja van arra, hogy nyilatkozzon, elfogadják-e a gyermeket. Ha igen, elkezdődhet a gyermekkel való megismerkedés. Ez mindaddig tart, amíg a gyermek és leendő szülője, szülei között az érzelmi kötődés ki nem alakul, illetve amíg a szülőjelöltek a gyermek gondozását biztonsággal el tudják látni.

Forrás Magyar Nemzet, borítókép illusztráció