Az orosz-ukrán háború 339. napja – FRISSÜL

Immár háromszázharminckilencedik napja tart ugyanis az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb szombati történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.
Putyin megpróbálja visszaszerezni előnyét, grandiózus hadművelet készül Kelet-Ukrajnában
A Kreml bennfentesei a Bloombergnek elmondták, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök új offenzívát készít elő, amely akár már 2023 februárjában vagy márciusában megkezdődhet.
Orosz tisztviselők, Kreml-tanácsadók és más, névtelenséget kérő, meg nem nevezett hozzáértők szerint Putyin egy új nagy offenzívára törekszik, és úgy véli, hogy az oroszok eddigi kudarcai ellenére lehetővé teszi, hogy Oroszország hosszú távon megnyerje a háborút.
Ez a jelentés összhangban van az Institute for the Study of War (ISW) jelenlegi értékelésével és előrejelzésével, miszerint a Kreml valószínűleg egy döntő stratégiai akció végrehajtására készül, melynek legvalószínűbb helyszínéül a luhanszki járást határozták meg. Az ISW korábbi értékelése szerint
A LUHANSZKI TERÜLETEN VÉGREHAJTANDÓ DÖNTŐ STRATÉGIAI AKCIÓ LEHET EGY NAGYOBB OFFENZÍVA VAGY EGY UKRÁN ELLENTÁMADÁST LEGYŐZŐ ÉS KIHASZNÁLÓ OROSZ VÉDELMI MŰVELET.
Zaporizzsja területén a közelmúltban végrehajtott korlátozott orosz szárazföldi támadások célja lehet az ukrán erők szétszórása és a luhanszki offenzíva feltételeinek megteremtése – írja az intézet elemzése, amely szerint Oroszország átcsoportosítja a 2. motorizált lövészhadosztály elemeit Belaruszból a luhanszki területre.
Az elemzők azonban valószínűtlennek tartják, hogy ez az új offenzíva Belaruszból Ukrajna északi részét célozza meg. Továbbra sincs arra utaló jel, hogy az orosz erők csapásmérő csoportokat alakítanának Belaruszban; a belorusz orosz elemek nagyrészt belorusz infrastruktúrát és kiképzési kapacitást használnak a kiképzési rotációkhoz.
Az orosz milíciabloggerek is egyre inkább információs műveletként írják le a Kijev elleni második támadás gondolatát, és azt sugallják, hogy egy orosz offenzíva legvalószínűbb célpontja Kelet-Ukrajnában vagy a szomszédos harkivi területen lenne – vélekednek a szakértők az Index összegzése szerint.
Több mint 300 tankot kap Ukrajna a nyugati országoktól
A nyugati országok összesen 321 harckocsit fognak szállítani Ukrajnának – jelentette be Ukrajna franciaországi nagykövete.
Január 25-én Németország 14 Leopard 2 harckocsi szállítását ígérte Ukrajnának, míg az Egyesült Államok 31 Abrams harckocsi átadását jelentette be. Lengyelország szintén bejelentette, hogy német gyártmányú Leopard harckocsijai közül néhányat átad Ukrajnának.
A tankok szállítási idejéről szólva Omelcsenko azt mondta, hogy Ukrajnának „a lehető leggyorsabban” szüksége van a segítségre.
„Ha augusztusig vagy szeptemberig kellene várnunk, akkor már túl késő lenne” – mondta a nagykövet a CNN-nek.
Elárulta az Ahmat parancsnoka, mikorra foglalhatják el Donyecket
Az orosz fegyveres erők másfél hónap alatt „felszabadíthatják” a de facto Donyecki Népköztársaság területét – mondta Apti Alaudinov, az Ahmat különleges erők parancsnoka, a de facto Luhanszki Népköztársaság Népi Milícia 2. hadseregének parancsnokhelyettese.
Úgy gondolom, hogy a következő egy-másfél hónapban, legfeljebb másfél hónap múlva láthatjuk a Donyecki Népköztársaság felszabadulását – mondta a RIA Novosztyi szerint a parancsnok.
Alaudinov úgy véli, az orosz egységek most minden irányban előrenyomulnak, ugyanakkor Kijev komoly veszteségeket szenved el – írja az Index.
Trump: ha én lennék az elnök, 24 órán belül véget érne a háború
„Ha én volnék az elnök, az orosz ukrán-háború sosem történik meg, de még most is, ha elnök lennék, 24 órán belül képes lennék tárgyalással véget vetni ennek a szörnyű és gyors ütemben eszkalálódó háborúnak. Tragikus emberélet-veszteség!” – írta Donald Trump volt amerikai elnök a Truth Social nevű közösségi oldalon.
EU-s tisztségviselő: Oroszország „új fejezetet” nyitott a háborúban
Oroszország „új fejezetet” nyitott az Ukrajna elleni háborújában azzal, hogy „válogatás nélkül hajt végre támadásokat a polgári lakosság és nem katonai célpontok ellen” – jelentette ki Stefano Sannino, az Európai Unió külügyi szolgálatának főtitkára egy pénteki tokiói sajtóértekezletén, amely ázsiai-csendes-óceáni körútjának része.
Vlagyimir Putyin orosz elnök a kezdeti „különleges hadművelet” koncepciójától elmozdulva ma már „a NATO és a Nyugat ellen vív háborút” – tette hozzá.
A magas rangú uniós tisztségviselő méltatta, hogy Németország és az Egyesült Államok katonai felszerelésekkel támogatja Ukrajnát. Állítása szerint a német és amerikai harckocsikat azért küldik Kijevnek, hogy segítsék az ukránok védekezését a háborúban, nem pedig azért, hogy támadások végrehajtására tegyék őket képessé.
„A fegyverszállítások újabb fejleménye a helyzet változásából adódott, abból, hogy Oroszország új fejezetet nyitott a háborúban” – mondta Sannino, hozzátéve, hogy az EU Moszkvával szemben „csak a lehetőséget adja meg az ukránoknak arra, hogy életeket mentsenek, meg tudják védeni magukat a barbár támadásokkal szemben”.
Joe Biden amerikai elnök szerdán jelentette be, hogy az Egyesült Államok Abrams típusú harckocsikat küld Kijevnek, ezzel összehangoltan pedig Németország is közölte, hogy Leopard 2 harckocsikkal is segíti Ukrajnát az orosz támadás elleni védekezésben.
Az ukrán kormány megtiltotta a tisztségviselők külföldi utazásait
Az ukrán kormány határozatot fogadott el, amely megtiltja a tisztségviselőknek, hogy a háború ideje alatt alapos indok nélkül külföldre utazzanak – hozta nyilvánosságra Denisz Smihal miniszterelnök pénteken a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.
„A parlamenti és az önkormányzati képviselők, az ügyészek, a bírók, valamint más tisztviselők csakis szolgálati utazás céljából léphetik át az államhatárt. Engedélyezett számukra a külföldi utazás megbeszélések, gyógykezelés, valamint kiskorú gyermekek ellátása céljából, de nyaralni nem mehetek külföldre” – fejtette ki a kormányfő. Hozzátette: vannak, akik még „a háború alatt sem értenek alapvető dolgokat”, ezért hozott a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) határozatot, majd az elnök rendeletet a külföldi utazások kérdésében, most pedig a kormány hozta meg erről a döntést.
A védelmi tanács január 23-án úgy döntött: a hadiállapot ideje alatt a köztisztviselők Ukrajnán kívülre csak üzleti célból utazhatnak. A döntés előzménye, hogy Olekszij Szimonenko főügyész-helyettes egy lvivi üzletemberrel és egy megyei tanácstaggal együtt Spanyolországba ment nyaralni.
Csütörtökön vált ismertté, hogy Mikola Tiscsenko, Volodimir Zelenszkij elnök pártjának, a Nép Szolgájának parlamenti frakcióvezető-helyettese Thaiföldre utazott. A közfelháborodást kiváltó utazás miatt kizárták a pártból és a parlamenti képviselőcsoportból is, noha Tiscsenko azt állította, hogy Thaiföldön nem nyaralt, hanem dolgozott: a helyi ukrán közösséget kereste fel.
Jó reggelt kívánunk!
Jó reggelt kívánunk a szombaton is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!
Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine