Az orosz-ukrán háború 338. napja – FRISSÜL

Immár háromszázharmincnyolcadik napja tart ugyanis az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb pénteki történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

A németek többsége helyesli Ukrajna támogatását Leopard harckocsikkal

Németország lakosságának többsége támogatja, hogy a szövetségi kormány számos fegyverrendszer után Leopard harckocsikkal is segíti Ukrajnát az orosz támadás elleni védekezésben – mutatta ki egy pénteken ismertetett felmérés.

A ZDF országos közszolgálati televízió megbízásából végzett közvélemény-kutatás szerint a lakosság 54 százaléka helyesli, és 38 százaléka ellenzi Ukrajna támogatását a legmodernebb és legerősebb harckocsitípusnak számító Leopard 2-esekkel.
A kormánypártok – szociáldemokraták (SPD), Zöldek, liberálisok (FDP) – szavazóinak körében nagy többségben vannak az új fegyverszállítási program támogatói. A legnagyobb mértékben, 75 százalékos arányban a Zöldek szavazói értenek egyet a harckocsik Ukrajnába küldésével. A legnagyobb ellenzéki erő, a jobbközép CDU/CSU pártszövetség szavazói is csaknem kétharmados, 64 százalékos arányban támogatják a tervet.
A legkevésbe, mindössze 4 százalékos arányban a CDU/CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) bázisa ért egyet azzal, hogy német gyártmányú modern harckocsikkal segítsék az ukrán erőket az orosz agresszió elleni védekezésben.
Az ország nyugati részén a lakosság 59 százaléka helyesli, 33 százaléka elutasítja a kormány szerdán bejelentett döntését. Az ország keleti részén, a volt NDK területén fordított az arány, 35 százalékos a támogatók és 57 százalékos az ellenzők aránya.
A szövetségi kormány első lépésként 14 darab Leopard 2-A6 típusú harckocsit ad át Ukrajnának a német hadsereg (Bundeswehr) állományából, és vállalja, hogy összehangolja az Ukrajnát ugyancsak Leopardokkal segítő nyugati partnerek törekvéseit. A közös cél két harckocsizászlóalj minél gyorsabb felállítása az ukrán hadseregben. A Leopard-programhoz németországi kiképzés, lőszer, szállítás és karbantartás is tartozik.
Az Ukrajna ellen csaknem egy éve hadat viselő orosz vezetés élesen bírálta a német kormány döntését. Szergej Necsajev berlini orosz nagykövet közölte, hogy a Leopardok Ukrajnába küldésével „a feledés homályába vész az oroszok és németek közötti megbékélés (második világháború utáni) nehéz útja”.
A diplomata véleménye szerint Ukrajna támogatásával Németország végleg szakít a náci rezsim által „a nagy honvédő háború alatt népünk ellen elkövetett, el nem évülő kegyetlen bűnök” iránti történelmi felelősség vállalásával, hiszen „ismét német keresztet viselő harckocsikat küldenek a +keleti frontra+, ami elkerülhetetlenül orosz katonák és civilek halálához vezet”.
A szövetségi kormány döntése „rendkívül veszélyes”, „a konfrontáció új szintjét” jelenti „és ellentmond a német politikusok azon állításainak, hogy Németország nem akar belekeveredni a konfliktusba” – tette hozzá a nagykövet.

Az olasz és a francia védelmi miniszter Ukrajnáról és a földközi-tengeri helyzetről egyeztetett

A védelmi együttműködésről is szó volt Guido Crosetto olasz védelmi miniszter és francia kollegája, Sébastien Lecornu pénteki római találkozóján, miközben a felmérések szerint az olaszok 55 százaléka nem támogatja a védelmi kiadások emelését.

A védelmi minisztérium mikroblogján megjelent közlemény szerint Crosetto és Lecornu az ukrajnai háború alakulásáról, a földközi-tengeri térség biztonságáról és stabilitásáról, valamint az olasz és francia fegyveres erők közötti együttműködésről egyeztetett.
Napirenden szerepelt a SAMP/T légvédelmi rendszer közös fejlesztési terve is.
Korábban Crosetto a római parlamentben bejelentette, hogy a kormány készen áll újabb fegyverszállítmány küldésére Ukrajnába, amely az ukrajnai háború kirobbanása óta a hatodik lesz, az első szállítmány azonban, melyről a Meloni-kormány határozott.
Crosetto hangsúlyozta, hogy kizárólag védelmi eszközöket szállítanak Kijevnek, mivel Olaszország nem áll háborúban Oroszországgal. Kijelentette, olyan szállítmány lesz, amely még a pacifisták tetszését is elnyeri. Elmagyarázta, hogy rakétavédelmi rendszerről van szó, mely védelmet nyújt a polgári célpontok számára. A miniszter hamisnak nevezte a sajtóban megjelent hírt, miszerint Róma titokban drónokat is szállít Kijevnek.
Crosetto megerősítette, hogy 2028-ra a védelmi kiadásokat a nemzeti össztermék két százalékára akarják emelni. A miniszter úgy vélte, a Kijevnek az utóbbi hónapokban nyújtott jelentős segítség csökkentette a nemzeti fegyveres erők tartalékait, ezért az olasz védelem szerkezeti és finanszírozási átalakítására van szükség.
Az affaritaliani.it hírportálon pénteken megjelent újabb felmérés szerint az olaszok csaknem 55 százaléka ellenzi a védelmi kiadások emelését. Másfél százalékponttal többen mint tavaly novemberben ellenezték.

Az ukrán védelmi tanács vezetője szerint Ukrajna F-16-os vadászgépeket kaphat

Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára pénteki Facebook-bejegyzésében utalást tett arra, hogy Ukrajna a közeljövőben nemzetközi partnereitől amerikai gyártású F-16-os vadászbombázó repülőgépeket is kaphat.

„Hamarosan F-16-osok lesznek Ukrajna egén” – írta a tisztségviselő. Danyilov közzétett egy videót az F-16 műszaki jellemzőiről, nem közölt azonban részleteket arról, hogy a vadászgépek szállításáról született-e már bármilyen döntés.
Volodimir Zelenszkij elnök szerda esti videoüzenetében fontos célkitűzésnek nevezte azt, hogy a nyugati gyártású harckocsik szállításáról meghozott döntés után Ukrajna partnerei kezdjenek katonai repülőgépeket is szállítani. Az ukrán hírportál szerint az F-16-osokat gyártó amerikai vállalat bejelentette: kész ilyen típusú repülőgépeket szállítani európai országoknak, amelyek ezeket továbbadhatják Ukrajnának.
Az Ukrenerho áramszolgáltató vállalat közben arról tájékoztatott, hogy a csütörtöki orosz drón- és rakétatámadások után továbbra is komoly hiány van az ukrán energiarendszerben, emiatt tíz régióban – beleértve a főváros, Kijev környékét – kénytelenek voltak vészleállásokat alkalmazni. Azt sem zárták ki, hogy más megyékben is szükség lesz ilyen szintű korlátozásokra.
A kelet-ukrajnai Donyeck megye helyi vezetése arról tájékoztatott, hogy az elmúlt nap során az orosz erők heves támadásokat intéztek Avgyijivka település ellen. A megyében egy nap alatt hat helyi lakos halt meg és kilenc szenvedett sérüléseket. Pavlo Kirilenko Donyeck megyei kormányzó a Telegramon közölte, hogy péntek reggel Csasziv Jar települést lőtték az orosz erők, aminek következtében két civil vesztette életét és öt sérült meg.
Az ukrán vezérkar reggeli helyzetjelentésében arról számolt be, hogy az elmúlt nap során az ukrán erők megsemmisítettek egy orosz helikoptert, hét harckocsit és 33 drónt, továbbá mintegy 850 ellenséges katonát. Velük együtt az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége megközelítette a 125 ezret.

A lengyel kormányfő az Ukrajnában zajló népirtásra figyelmeztetett

A holokauszt áldozatai iránti tisztelet okán szembe kell szállni az Európa keleti részén, Ukrajnában ma zajló népirtással – hangsúlyozta Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő pénteken a holokauszt nemzetközi emléknapja alkalmából közzétett Facebook-bejegyzésben.

A lengyel miniszterelnök felidézte: hatmillióra teszik a holokauszt áldozatainak számát, egyharmaduk gyermek volt. A meggyilkoltak nagy része lengyel állampolgár – írta.
Morawiecki a lengyel nemzeti identitás, az európai és a világtörténelem részének nevezte az áldozatok emlékének ápolását. „A totalitarizmus fennállásába, az imperializmus előretörésébe való beleegyezés mindig ugyanoda torkoll: emberek millióinak drámájába” – fogalmazott.
A holokauszt áldozatai iránti tiszteletből, és a tragédiájukból levont bölcsességgel ma „keményen és közösen szembe kell szállnunk a gonosz démonokkal, akik népirtást követnek el Európa keleti részén” – olvasható a bejegyzésben.
Az auschwitz-birkenaui német náci haláltábor felszabadítása napján „szem előtt kell tartani, hogy keleten Putyin új lágereket épít” – írta Morawiecki, hozzátéve: a szolidaritás és Ukrajna következetes támogatása biztosíthatja, hogy ne ismétlődjön meg a történelem.
Andrzej Duda lengyel elnök Twitter-bejegyzésében szögezte le : a holokauszt emlékének figyelmeztetésként kell szolgálnia minden következő nemzedék számára.
Az auschwitzi emlékhelyen pénteken megtartották a haláltábor felszabadításának 78. évfordulója alkalmából – Duda tiszteletbeli védnökségével – megrendezett megemlékezéseket. Rész vett rajtuk 18 túlélő, a külföldi vendégek között pedig Douglas Emhoff, Kamala Harris amerikai alelnök férje is megjelent. Jelen voltak a lengyel államfői hivatal, a szejm és a szenátus képviselői, valamint külföldi diplomaták is.
Ukrajna megtámadása miatt a szervezők nem hívták meg a megemlékezésre Oroszország képviselőit. A PAP hírügynökség úgy értesült, az orosz külképviselet munkatársai a Vörös Hadsereg katonáinak auschwitzi tömegsírját koszorúzták meg pénteken egy másik rendezvény keretében.
A központi megemlékezés péntek délután az auschwitz-birkenaui gázkamrák romjainál a zsidó és keresztény egyházi vezetők imájával zárult.
Az eredetileg 1940-ben, lengyel foglyok számára létesített tábort 1945. január 27-én a Vörös Hadsereg I. ukrán frontjának katonái szabadították fel, a harcokban 296 szovjet katona esett el.
Az auschwitzi múzeum felidézte: a felszabadítás előtt a nácik mintegy 1,1 millió embert gyilkoltak meg Auschwitzban, főként zsidókat, de lengyeleket, romákat, szovjet hadifoglyokat és más nemzetiségűeket is. A szovjet csapatok mintegy hétezer, végsőkig legyengült embert, többségükben nőket és gyerekeket találtak a táborban.
Január 27-ét az ENSZ Közgyűlése 2005-ben a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává nyilvánította.

Orosz katonai szóvivő: elérték céljukat az ukrán létesítményekre mért rakétacsapások

Elérték céljukat az ukrán hadiipari és energetikai létesítmények ellen csütörtökön intézett rakétacsapások, az orosz erők pedig előrenyomultak az elmúlt nap folyamán Donyeck térségében és Zaporizzsja irányában – jelentette ki Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője pénteken, a hadijelentést ismertetve.

A tábornok szerint a rakétacsapás minden kijelölt létesítményt eltalált és megzavarta a fegyver- és lőszerszállítást a harci területekre, beleértve a NATO-országok által biztosított eszközökét is. Azt állította, hogy az ukrán fegyveres erők haditechnikai eszközeit javító és helyreállító vállalatok működése megszakadt.
Konasenkov elmondta, hogy a rakétatámadást az ukrán védelmi ipar és közlekedési rendszer működését biztosító energetikai rendszer létesítményei ellen az orosz fegyveres erők nagyhatótávolságú, precíziós légi és tengeri indítású fegyverekkel, valamint drónokkal hajtotta végre.
A szóvivő szerint Donyeck környékén a sikeres orosz offenzíva több mint nyolcvan ukrán katona halálát okozta, valamint megsemmisített egy harckocsit, három gyalogsági harcjárművet, három kisteherautót, egy D-20-as, két D-30-as tarackot, egy Mszta-B és egy M109 Paladin önjáró tarackot, valamint egy AN/TPQ-50-es ellentűzradart. A donyecki régió déli részén és Zaporizzsja irányába végrehajtott támadó akciók nyomán az orosz erők előnyösebb állásokat foglaltak el, tűz alá véve egyebek között az ukrán 72. gépesített dandár egységeit Vuheldar közelében. Ezen a frontszakaszon az orosz összesítés szerint az ukrán veszteség mintegy 65 katona, egy harckocsi, két páncélozott harcjármű, egy D-20-as tarack, három egyéb jármű és két AN/TPQ-37-es ellentűzradar volt.
Apti Alaudinov, az Ahmat csecsen különleges alakulat parancsnoka és a luhanszki „népi milícia” 2. hadtestének parancsnokhelyettese a Pervij Kanal állami csatornán azt mondta, hogy Artemivszk (Bahmut) közel áll a műveleti bekerítéshez, az orosz csapatok csaknem minden, a városba vezető útvonalat lezártak. Jan Gagin, az Ukrajnától jórészt elcsatolt donyecki régió megbízott vezetőjének tanácsadója ugyanezen a csatornán kijelentette, hogy az orosz erők Vuhledar keleti és délkeleti részén is megvetették a lábukat és osztagokat küldenek be a városba harci felderítésre.
Igor Kimakovszkij, a donyecki régió vezetőjének másik tanácsadója azt mondta, hogy Vuhledarnál az ukrán fegyveresek kisebb csoportokban próbáltak meg ellentámadást végrehajtani, de az orosz tüzérség visszaverte őket.
Az orosz hadijelentés szerint az ukrán fegyveres erők vesztesége Kupjanszk irányában több mint harminc katona, két jármű, egy M-777-es és egy D-20-as tarack, Liman irányában mintegy negyven halott és sebesült, három páncélozott harcjármű, három egyéb jármű, egy D-20-as egy M-777-es tarack, valamint egy tüzérségi lőszerraktár, Herszon irányában pedig egy Grad rakétavető, egy M-777-es tarack és egy tüzérségi lőszerraktár volt.
Az orosz harcászati gépek, valamint a rakéta- és tüzérségi csapatok 102 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra, valamint 79 ukrán tüzérségi lőállásra mertek csapást, megsemmisítve egyebek között az Sz-300-as légvédelmi rakétarendszer radarállomását a Harkiv megyei Szenkove közelében.
Az orosz légvédelem Vuhledar közelében lelőtt egy ukrán Szu-25-ös repülőgépet, valamint 11 drónt, 14 Vilha-, Uragan- és HIMARS-rakétát.
Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 380 repülőgépet, 204 helikoptert, 2967 drónt, 402 légvédelmi rakétarendszert, 7644 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 991 sorozatvetőt, 3932 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 8191 speciális katonai járművet veszítettek. Az adatokat más forrás nem erősítette meg.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került területek több településéről jelentettek pénteken ukrán tüzérségi támadást.

Belgium 92 millió euró értékű katonai felszerelést küld Ukrajnának

A belga szövetségi kormány pénteken 92 millió euró értékű katonai felszerelést tartalmazó segélycsomagot fogadott el Ukrajna számára – jelentette a RTBF belga hírportál Alexander de Croo miniszterelnök bejelentésére hivatkozva.

A katonai felszerelésekből álló segélycsomag a többi között a védelmi készletekből kivont, illetve a magánszférából vásárolt légvédelmi rakétákat, páncéltörőket, géppuskákat, gránátokat és lőszereket foglal magába.
Ludivine Dedonder védelmi miniszter úgy nyilatkozott, hogy a kormány által nyújtott „jelentős katonai segély kiegészíti a többi uniós tagállam és nemzetközi partnereik által nyújtott segítséget, és lehetővé teszi az ukrán hadsereg számára, hogy az elkövetkező hetekben megfékezze az orosz hadsereg újabb offenzíváját”.
A miniszter szerdán közölte, hogy Belgium nem küld harckocsikat Kijevnek, mert már nem rendelkezik ilyen harcjárművekkel. Belgium körülbelül tíz évvel ezelőtt úgy döntött, hogy eladja harckocsijait, darabonként 10-15 ezer euróért. Dedonder szerint, visszavásárlásuk több mint félmillió euróba kerülne darabonként.
Belgium ugyancsak jelentős humanitárius támogatásról döntött pénteken. Brüsszel körülbelül 90 millió euró értékben finanszírozza ukrajnai gyerekek oktatását, sebesültek ellátását, valamint a háború miatt elpusztult infrastruktúra helyreállítását.
Az RTBF beszámolója szerint, a belga kormány elkötelezte magát amellett, hogy csökkenti az orosz eredetű gyémántok beáramlását az antwerpeni gyémántpiacra. Tavaly Antwerpen, mintegy 1,8 milliárd euró értékben importált nyersgyémántot Oroszországból.

Közösen látogatta meg a NATO romániai harccsoportját a francia, holland és román külügyminiszter

Közösen látogatta meg a NATO romániai harccsoportjának kiképzőközpontját pénteken Catherine Colonna francia, Wopke Hoekstra holland és Bogdan Aurescu román külügyminiszter az erdélyi Nagysinken, ahol – a román és más nemzetiségű katonákkal együtt – több száz francia és holland katona teljesít szolgálatot.

Aurescu a katonák előtt mondott beszédében köszönetet mondott Románia NATO-szövetségeseinek, hogy Oroszország Ukrajna ellen indított háborújára reagálva katonákat küldtek a szövetség keleti szárnyára, ezzel is egyértelművé téve, hogy a tagállamok közösen és eltökélten védik a NATO területének minden centiméterét.
A nagysinki támaszponton állomásozó francia katonák nagy része a napokban tért vissza a moldovai és ukrán határ közelében fekvő Smardan lőtéren megrendezett hadgyakorlatról, ahol mintegy hatszáz francia katona, kétszáz páncélos – köztük a tavaly ősszel Romániába áthelyezett francia Leclerc tankok – részvételével tartottak éleslövészetet, hogy ellenőrizzék: milyen gyorsan tudnának adott esetben a NATO-tagállamok egy megtámadott társuk segítségére sietni.
Catherine Colonna francia külügyminiszter a kelet-ukrajnai Odessza kikötővárosban, illetve a Moldovai Köztársaságban tett látogatása után érkezett Romániába.
A NATO – francia parancsnokság alatt működő – romániai harccsoportját tavaly májusban hozták létre azoknak a többnemzetiségű szövetséges csapatoknak az átminősítésével, amelyeket az Ukrajna elleni oroszt támadást követően az ún. Reagáló Erők részeként vezényeltek Romániába.
A nagysinki támaszponton tett közös látogatás előtt a román külügyminiszter kétoldalú megbeszélést is folytatott holland kollégájával, amelyen elsősorban a holland és osztrák vétó miatt meghiúsult román és bolgár schengeni tagfelvételről egyeztettek a felek. Az erről kiadott román külügyi közlemény szerint Hoekstra megerősítette, hogy Hollandia támogatja Románia felvételét a határellenőrzés nélküli övezetbe, Aurescu pedig azt ígérte, hogy – bár nem ért egyet a két téma összekapcsolásával – Románia mindent megtesz azért, hogy eloszlassa Hollandia és Ausztria illegális migrációval kapcsolatos aggályait.
A francia, holland és román külügyminiszter péntek délután Bukarestben folytatja egyeztetését, amelyről közös sajtótájékoztatót tartanak.

Kreml: a Fehér Háznak módjában állna a konfliktus lezárására utasítania Kijevet

A Fehér Háznak módjában állna a konfliktus lezárására utasítania Kijevet – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken újságíróknak.

Peszkov Donald Trump volt amerikai elnöknek azt az állítását kommentálta, miszerint ő 24 órán belül meg tudna állapodni az ukrajnai konfliktus lezárásáról.
„Azt hiszem, elméletileg Trump úr nem áll messze az igazságtól: az amerikai elnök, ha véget akarna vetni ennek a konfliktusnak, valóban nagyon gyorsan megtehetné ezt, élve a lehetőségével, hogy egyszerűen utasítást adjon a kijevi rezsimnek” – mondta Peszkov.
A szóvivő szerint „a kijevi rezsimhez a kulcs nagyrészt Washington kezében van”. Hozzátette, hogy fokozódik a feszültség azáltal, hogy a nyugati országok fegyvert és hadfelszerelést szállítanak az ukrán vezetésnek.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő pénteki sajtótájékoztatóján azt hangoztatta, hogy a Nyugat erkölcsi fenntartások nélkül konfrontálódik Oroszországgal, a harckocsik szállítása révén új szintre emeli a konfliktust.
„Mindazonáltal, bármennyire is próbálja az Egyesült Államok a szövetségeseivel felfegyverezni a kijevi rezsimet, elnyújtani a harci cselekményeket, szemet hunyva a szörnyű bűncselekmények felett, kudarcot fog vallani” – mindta Zaharova.
Konsztantyin Koszacsov, az orosz parlement felsőházának alelnöke pénteki Telegram-bejegyzésében rámutatott, hogy a világközösség megtévesztését célozta az ukrajnai konfliktus tárgyalásos rendezésére létrehozott orosz-ukrán-német-francia „normandiai formátum”. A politikus Boris Johnson volt brit miniszterelnöknek a Rada ukrán tévécsatornán elhangzott beismerésére reagált, miszerint az a tárgyalási modell „diplomáciai szemfényvesztés” volt.
„Oroszországtól nyilvánosan és cinikusan követelték, hogy hajtsa végre azt, amit az EU kezdetektől fogva fikciónak tartott – de nem is ez a lényeg. Az európai közvélemény és az üzleti szféra félrevezetése hatalmas, helyrehozhatatlan veszteségeket okozott nagyon-nagyon sok gazdaságnak, nem utolsósorban az uniós országoknak. És ez már nemzetközi méretű bűncselekménynek tűnik” – fogalmazott a helyettes házelnök.
Koszacsov úgy vélekedett, hogy a volt brit miniszterelnöknek, bár nem volt részese az ukrajnai rendezés alapjának tekintett minszki megállapodásoknak, „szintén benne volt a keze a konfliktus kiélezésében”. A politikus szerint Johnson beavatkozott, amikor tavaly márciusban egy kölcsönösen elfogadható békés rendezési terv született Oroszország és Ukrajna között.
„Elutasította a javasolt feltételeket, ezzel megmutatva, hogy a Nyugat az, amely nem áll készen a békére” – írta Koszacsov Johnsonról.
Peszkov egyébként azt hangoztatta, Washington semmilyen terhelő bizonyítékot nem tud felmutatni a Wagner nevű orosz katonai magánvállalat ellen, ami csökkenti az annak démonizálását célzó nyilatkozatainak értékét.
Az Egyesült Államok a Wagnert csütörtökön nemzetközi bűnszervezetnek nyilvánította, és szankciókat vezetett be a vele kapcsolatban álló szervezetek és személyek ellen.

Orosz hadiipari vezető: nincs lőszerhiány az orosz hadseregben

Nem helytállók azok az ukrán és nyugati közlések, amelyek szerint lőszerhiány lépett fel az orosz fegyveres erőknél – jelentette ki pénteken Szergej Csemezov, a fejlett technológiájú ipari termékek gyártását és exportját támogató Rosztyeh állami vállalat vezérigazgatója a RIA Novosztyi hírügynökségnek nyilatkozva.

Csemezov szerint a Rosztyeh az orosz védelmi minisztérium megrendelése alapján többszörösére, egyes típusok esetében pedig „több nagyságrenddel” növelte a lőszergyártást. Mint mondta, a „különleges hadművelet” során egyébként valóban rengeteg fogy minden típusú lőszerből, így a töltényekből, a tüzérségi és harckocsilövedékekből, és a rakétából is.
A vezérigazgató elmondta, hogy az AK-12-es gépkarabélyt az ukrajnai háború tapasztalati alapján „jelentősen továbbfejlesztették”, és idén megkezdik a kényelmesebb és ergonomikusabb, módosított változat gyártását.
Közölte, hogy a Rosztyeh vállalat a „különleges hadművelet” igényeihez alkalmazkodva olyan kisméretű felderítő-csapásmérő drónok fejlesztésén dolgozik, amelyek képesek rajban lecsapni. A szerkezetek Csemezov szerint automatikusan derítik fel az ellenséget és koordinálják a tüzérséget.
Méltatta a Kalasnyikov cég ZALA leányvállalata által kifejlesztett Lanszet csapásmérő drónt, amelyet szerinte „intenzíven és nagyon hatékonyan” alkalmaznak a háborús övezetekben, mind a frontvonalon történő feladatokra, mind pedig 40-70 kilométeres távolságban az ellenség hátországába való behatolásra. A drón repesz- és kumulatív lőszer hordozására is alkalmas.
Elmondta, hogy a Szuhoj SuperJet utasszállító repülőgép PD-8-as hajtóművének a típustanúsítvány megszerzéséhez szükséges tesztjei a tervek szerint idén befejeződnek. A PD-8 a SuperJethez eredetileg használt külföldi hajtóműveket fogja helyettesíteni. Csemezov szerint az MC-21-es utasszállító repülőgép a tervek szerint 2024 végéig megkapja a sorozatgyártáshoz szükséges tanúsítványt. Közölte, hogy az orosz légiforgalmi hatóság (Roszaviacija) jóváhagyta a PD-14-es hajtóműben és az orosz kompozitokból készült szárnyban a szabványtervhez képest alkalmazandó változtatásokat.
Csemezov hangsúlyozta, hogy a Rosztyeh a „barátságtalan országok” ellenállása ellenére sem szándékozik feladni a globális fegyverpiacon elfoglalt pozícióit, de a vállalatcsoport fő erőfeszítései az orosz állami védelmi megrendelések teljesítésére irányulnak.
A RIA Novosztyi szerint Oroszország a világ második legnagyobb fegyver- és haditechnikai exportőre, az elmúlt évtizedben évente mintegy 15 milliárd dollár értékben adott el fegyvert, ebből 13 milliárd dollár értékben a Rosztyeh részét képező Roszoboronexport.

Az EU meghosszabbítja az Oroszország elleni gazdasági szankciókat

Az uniós tagországok kormányait tömörítő tanács fél évvel, 2023. július 31-ig meghosszabbítja az Oroszország egyes gazdasági ágazataira vonatkozó korlátozó intézkedéseket – közölte a testület pénteken.

A szankciókat az EU az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedésekre válaszul vezette be 2014-ben, majd 2022 februárjában kibővítette, válaszul Oroszország Ukrajnával szembeni katonai agressziójára.
A meghosszabbított gazdasági szankciók a kereskedelemre, a pénzügyekre, a technológiára és a kettős felhasználású termékekre, az iparra, a közlekedésre és a luxuscikkekre vonatkozó korlátozásokat tartalmaznak. Az intézkedések kiterjednek továbbá a tengeri nyersolaj és egyes kőolajtermékek Oroszországból az EU-ba történő behozatalának vagy szállításának tilalmára, több orosz bank SWIFT-rendszerből való kizárására, valamint több, a Kreml által támogatott dezinformációs csatorna műsorszolgáltatási tevékenységének és engedélyének felfüggesztésére.

Ismét 10 ezren menekültek Magyarországra a háború elől

Magyarország területére 2023. január 26-án 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 5039 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4957 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 185 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2023. január 26-án 89 ember, köztük 24 gyermek érkezett Budapestre vonattal. A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Partig sodródott tengeri aknát semmisítettek meg Romániában

A Duna-delta Szentgyörgy-ágának torkolatánál partig sodródott tengeri aknát semmisített meg a román haditengerészet egy különítménye csütörtökön – közölte az Agerpres hírügynökséggel Corneliu Pavel ezredes, a fegyvernem-parancsnokság szóvivője.

A sekély vízben fennakadt, időnként tovább sodródó gyanús tárgyat a parti őrség hajójának legénysége fedezte fel a partszakaszon végzett járőrözéskor. Miután kiderült, hogy tengeri aknáról van szó, a hatóságok a helyszínre küldték a haditengerészet aknabegyűjtésre kiképzett búvárcsapatát, amely előbb partra vontatta, majd felrobbantotta a veszélyes szerkezetet.
„Bármely, a part közelébe sodródó tengeri akna veszélyt jelent halászokra, hiszen akár megérintésük is robbanáshoz, emberéleteket követelő katasztrófához vezethet” – idézte a hírügynökség a szóvivőt.
Az orosz-ukrán háború kezdete óta román és a bolgár vizeken öt-öt, török területen négy, a Fekete-tenger Ukrajnához tartozó részén pedig 40 aknát semlegesítettek meg – közölte a román haditengerészet.
Tavaly szeptemberben aknának ütközött és a robbanás következtében megsérült egy – az akna hatástalanítása érdekében a helyszínre küldött, de a műveletet a kedvezőtlen időjárás miatt az éjszaka idejére felfüggesztő – román aknászhajó a Fekete-tengeren. A robbanásban senki sem sérült meg, a hajó sem kapott léket, de hajtóműve meghibásodott, ezért be kellett vontatni.

Rekordértékű támogatást nyújtott Közép-Európának és a balti gazdaságoknak az EBRD

Rekordértékű támogatást nyújtott tavaly a közép- és kelet-európai gazdaságoknak, köztük Magyarországnak, valamint a balti térségnek az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD).

A feltörekvő európai régió az egykori szovjet térség átalakulásának finanszírozására 1991-ben életre hívott londoni pénzintézet csütörtöki beszámolójában közölte, hogy az Ukrajna elleni orosz invázió után példátlan finanszírozási igény mutatkozott a térség ipari és banki szektorai részéről.
Az EBRD erre válaszul 2022 egészében 2,35 milliárd euró finanszírozást folyósított a közép- és kelet-európai EU-gazdaságoknak és a három balti köztársaságnak.
A bank hangsúlyozza, hogy ezek a gazdaságok eddig soha nem jutottak ennyi új EBRD-befektetéshez egy év alatt.
A beszámoló szerint a tavalyi finanszírozások 70 százaléka az érintett gazdaságok zöld átalakulását előmozdító programokba irányult. Ezek közé tartozik a megújuló energiaforrások fejlesztése, az elektromos járművek értékesítésének növelése, valamint a zöldkötvények és egyéb hasonló adósságeszközök kibocsátásának elősegítése.
Az EBRD hangsúlyozta, hogy az általa nyújtott rekordértékű finanszírozás előzményeként az orosz-ukrán háború miatt tavaly számos feszültség alakult ki egyszerre. Ezek közé tartozott sok ország esetében az orosz földgázszállítások leállása, valamint a háború okozta tőkepiaci instabilitás, amelynek nyomán egy időre elapadtak a magántőke-befektetések a térségben.
Az EBRD e feszültségek enyhítésére fokozta tevékenységét a közép- és kelet-európai gazdaságokban és a balti térségben – áll a pénzintézet csütörtöki beszámolójában.
A bank tájékoztatása szerint tavaly Magyarország, Lengyelország, Szlovénia és Litvánia egyenként is rekordösszegű EBRD-támogatásban részesült. Az e gazdaságoknak nyújtott EBRD-folyósítások meghaladták a koronavírus-járvány idején folyósított előző rekordokat – hangsúlyozza a londoni pénzintézet.
A beszámoló szerint Lengyelország számára az EBRD 2022-ben 990 millió euró értékben hagyott jóvá új befektetéseket. Lengyelország így az EBRD negyedik legnagyobb piacává vált Törökország, Ukrajna és Egyiptom után.
Magyarország 215 millió euró értékű EBRD-támogatásban részesült tavaly. Az EBRD magyarországi folyósításai a bankszektorra összpontosultak, elsősorban azzal a céllal, hogy a magyar bankok további hiteleket helyezhessenek ki a zöld átalakulást célzó programokra – áll a pénzintézet csütörtöki tájékoztatásában.
Tavaly Csehország is kapott 111 millió euró EBRD-támogatást.
A bank hangsúlyozza, hogy jóllehet a cseh gazdaság a térségen belül elsőként már 2007-ben elérte azt a fejlettségi szintet, amelyen túl nem volt szüksége az EBRD támogatására, Prága azonban a koronavírus-járvány idején ismét jelentkezett EBRD-befektetésekért.
A bank már 2006-ban bejelentette, hogy az addig EU-taggá lett nyolc közép-európai ország – köztük Magyarország – mindegyike várhatóan 2010-re „graduál” a pénzintézetből, vagyis azután nem lesz már szükségük közvetlen EBRD-finanszírozásra.
A globális pénzügyi válság másfél évtizeddel ezelőtti elhatalmasodása után, 2008-ban azonban az EBRD közölte, hogy a kialakult helyzetben leállítja a közép-európai EU-térségből akkor már elkezdődött kivonulási folyamatot, sőt a bank jelentősen növelte a régió finanszírozását.
Ez azóta is tart: az EBRD tavaly működési térségének egészében is rekordösszegű, 13,1 milliárd euró – az egy évvel korábbinál csaknem 3 milliárd euróval több – befektetést hajtott végre.
Az EBRD-finanszírozások legnagyobb egyedi felvevője korábban minden évben Oroszország volt, de a bank részvényes országai 2014-ben, a krími válság nyomán azt az informális iránymutatást adták, hogy az EBRD – összhangban a Moszkvával szemben akkor meghozott nemzetközi szankciókkal – ne kezdjen új finanszírozási programokat Oroszországban.
Az EBRD tavaly áprilisban, nem sokkal az ukrajnai háború kitörése után hivatalosan is felfüggesztette oroszországi tevékenységét és bezárta moszkvai irodáját.

Ukrán légierő: több mint félszáz rakétával támadtak az oroszok

Oroszország 55 rakétát lőtt ki Ukrajnára, ebből a légvédelem 47-et semmisített meg, három H-59-es rakéta pedig nem ért célba – közölte csütörtökön az ukrán légierő parancsnoksága.

A hadijelentés szerint a különböző típusú nagypontosságú rakétákat két, Oroszország területéről indított MiG-31K repülőgépről, valamint a Kaszpi- és a Fekete-tengerről indították.
„Az oroszok célja változatlan: az ukránokra nehezedő pszichológiai nyomás és a létfontosságú infrastruktúra lerombolása” – konstatálta Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka a Facebookon.
Szerhij Popko, a Kijev városi katonai adminisztráció vezetője a Telegramon arról számolt be, hogy a fővárosra mintegy húsz rakétát lőttek ki az oroszok, az ukrán légvédelem azonban valamennyit megsemmisítette. Hozzátette, hogy a kilőtt rakéták darabjainak lezuhanása következtében egy 55 éves férfi meghalt Kijevben, két helyi lakost pedig sérülésekkel szállítottak kórházba. Állítása szerint rendben működnek a kijevi infrastrukturális létesítmények.
A Kijev megyei vezetés közben arról adott hírt, hogy a főváros térségében megrongálódott egy közelebbről meg nem nevezett energetikai létesítmény, valamint károk keletkeztek a polgári infrastruktúrában, családi és többszintes lakóépületekben és járművekben. A megyei vezetés megerősítette, hogy a régióban rendkívüli áramszüneteket vezettek be.
Herman Haluscsenko energetikai miniszter a Facebookon közölte, hogy a csütörtöki orosz rakétacsapások miatt a legsúlyosabb helyzet az energiaszolgáltatásban Kijevben, valamint Odessza és Vinnicja megyékben alakult ki. Hangsúlyozta: a szakemberek igyekeznek mihamarabb helyreállítani az energiaellátást.
Helyi idő szerint déltájban lefújták a légiriadót Ukrajnában, amely az újabb orosz rakétatámadás miatt kiterjedt az egész ország területére és mintegy négy órán át tartott – számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál.
A csütörtöki hajnali dróntámadásnak, majd az azt követő reggeli rakétatámadásoknak az eddigi adatok szerint 11 halálos áldozata és 11 sérültje lett Ukrajnában – közölte Olekszandr Horunzsij, az ukrán katasztrófavédelmi szolgálat szóvivője.
A tisztségviselő hozzátette, hogy helyi idő szerint éjféltől délután három óráig két tűz ütött ki az országban, és 35 épületben keletkeztek károk. A legtöbb épület – beleértve családi és többszintes lakóházakat – a kijevi régióban rongálódott meg. A katasztrófavédelem több mint száz szakembere dolgozik a károk elhárításán – mondta a szóvivő.
Pavlo Kirilenko, Donyeck megye kormányzója közben a Telegramon arról tájékoztatott, hogy az orosz erők tűz alá vették Ocseretine települést a régióban, aminek következtében két helyi lakos vesztette életét, legalább egy pedig megsebesült.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a pénteken is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine