Döbbenet: Brüsszel még a háború első évfordulója előtt életbe léptetné a tizedik szankciós csomagot

Már csak ez hiányzott: folytatódhat az európai gazdaságot romba döntő szankciós politika. A tizedik csomagban már benne lennének a nukleáris energiára vonatkozó korlátozások is, amelyek azonban komoly áramellátási gondokhoz vezetnének sok tagállamban.
Az ukrajnai háború kitörésének első évfordulójáig, vagyis február 24-ig életbe léptetné Brüsszel az újabb szankciókat – mondta a Századvég szakértője az M1-en. Hortay Olivér szerint ebben már benne lennének a nukleáris energiára vonatkozó korlátozások is, amelyek azonban komoly áramellátási gondokhoz vezetnének sok tagállamban. Magyarország nem támogat olyan szankciót, amely az orosz atomenergiát korlátozná.
A Paks II. beruházásnak kulcsfontosságú szerepe van, illetve lesz a hazai energiaellátás biztonságának növelésében. Egyelőre még nem tudni, hogy Brüsszel újabb, immár tizedik, az atomenergiáról szóló szankciós intézkedésének milyen hatása lesz Magyarország egyik legnagyobb fejlesztésére.
A külgazdasági és külügyminiszter hétfőn arról beszélt, hogy Magyarország energiaellátása szempontjából az atomenergia nélkülözhetetlen, a paksi blokkok ugyanis az ország villamosenergia-termelésének harmadát adják. „Magyarország nem fog támogatni semmilyen olyan szankciós intézkedést, amely az Oroszországgal való nukleáris együttműködést bármilyen módon korlátozná. A magyar emberek nem felelősek a háborúért, nem várhatja senki sem, hogy saját energiaellátásuk feladásába egyezzenek bele a szankciós politika miatt” – fogalmazott Szijjártó Péter.
A háború kitörésének első évfordulóján életbe léptetné Brüsszel az újabb szankciókat, így napokon belül megkaphatják a tagállamok a javaslatcsomagot – erről beszélt a Századvég energia- és klímapolitikai üzletágának vezetője. Hortay Olivér megerősítette, több információ is arra utal, hogy Brüsszel az asztalra szeretné tenni a nukleáris együttműködések tiltására vonatkozó intézkedéseket is.
Több uniós tagállam már korábban is ezt szorgalmazta – mondta a szakértő, aki hozzátette: mivel Oroszország látja el energiával, fűtőelemekkel Európa atomerőműveinek nagy részét, a nukleáris energiára vonatkozó szankciós intézkedések komoly áramellátási gondokhoz vezetnének nagyon sok tagállamban.
„Vannak országok, Magyarország ilyen, melyet közvetlenül nagyon súlyosan érintene egy ilyen büntetőintézkedés, hiszen Magyarországon a paksi atomerőmű orosz fűtőelemmel működik. Ráadásul a Paks kettő beruházáshoz is szükség lesz az oroszokkal való együttműködésre, de mivel az európai villamosenergia-hálózat integráltan működik, a tagállami piacok nagyon szorosan összekapcsolódnak, ezért egy ilyen típusú büntetőintézkedés következménye az egész közösséget nagyon súlyosan, nagyon hátrányosan érintené” – fogalmazott Hortay Olivér.
Vagyis, nagyjából négyezermilliárd forinttal kell többet fizetnie Magyarországnak az energiaimportért. Ezt az adatot a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára osztotta meg a közösségi oldalán. „Ez is mutatja, hogy az energiaárak megugrása nemcsak a családoknak, hanem az egyes államoknak is komoly fejtörést okoz, szűkíti a mozgásterüket. S hogy mit jelent ez százalékokban? 2021-ben Magyarország a GDP 4,4 százalékát költötte energiaimportra, ez tavaly év végére már elérte a 10 százalékot” – mondta Dömötör Csaba.
Az államtitkár megerősítette, hogy a számlanövekedést a szankciós áremelkedés okozza. Hozzátette azt is, hogyha nem lenne energiaár-növekedés, akkor a költségvetésünk hiány helyett többletet mutatna. Dömötör Csaba hozzátette, a magas energiaárak nem csak bennünket, hanem az uniós tagállamok sorát érintik. Ez azt jelenti, hogy gazdasági értelemben Európa most fizeti a háború árát – írja a Hirado.hu.
Illusztráció: Pixabay.com