Íme a Lynx: a negyvenöt tonnás nagymacska, amivel Vásárhelyen is gyakorlatoznak

Tavaly októberben – Orbán Viktor miniszterelnök, Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter és dr. Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka jelenlétében –, Budapesten, a Petőfi laktanyában adták át a Magyar Honvédség első Lynx típusú páncélozott gyalogsági harcjárművét. Vásárhelyen német szakemberek oktatták a magyar honvédeket az új gyalogsági harcjármű használatára. Most pedig lássuk, nézzük, mi is ez a jármű, hogyan működik!

A világ egyik legkorszerűbbnek tartott gyalogsági harcjárművével erősödött a Magyar Honvédség. Kinézetre kissé futurisztikus, ám mégis maga a valóság. Igazi csúcstechnológia, amely tökéletesen megfelel a honvédségben megkezdődött kultúraváltásnak, amelynek célja, hogy szükség esetén modern, bátor, innovatív, hi-tech haderő védje meg Magyarországot és az ország állampolgárait. A KF41 Lynx valóban a 21. századot hozza el a felhasználóihoz. Ráadásul fejlesztése a hazai igényeket maximálisan figyelembe véve, főleg Magyarországon történik majd.

Mert a Lynx – azaz magyarul: Hiúz – egyik fő erőssége a moduláris felépítés, így a kilenc, felszerelt lövészkatona szállítására alkalmas alapjárműből a feladatnak megfelelően lehet kialakítani különböző eszközöket, például sebesültkihordó, felderítő, légvédelmi vagy éppen műszaki harcjárművet. Szükség is lesz erre a sokoldalúságra, hiszen a 2020 szeptemberében aláírt, 218 jármű beszerzéséről szóló szerződés is azt jelzi: a Rheinmetall saját forrásaiból kifejlesztett Lynx évtizedekig a Magyar Honvédség alapjárműve lesz.

A magyar Hiúzok meglehetősen nagyra nőttek: hosszuk 8,49 méter, szélességük 3,8 méter, magasságuk 3,73 méter – de ez utóbbi függhet a járműtestre szerelt toronytól vagy más felépítménytől is. A méret mellé tömeg is jár: a 21. században már elvárt védelem miatt 45 tonnát nyomnak a harckész járművek. A mozgásról egy automata váltóval összekapcsolt, 6 hengeres, 1463 lóerős Liebherr D9612 turbodiesel motor gondoskodik.

A Lynx kialakításánál a védelem volt az egyik alapvető szempont. A homlokpáncélzat ellenáll a széles körben elterjedt 30 milliméteres gépágyú lövedékeinek is, míg oldalról a 14,5 milliméteres nehézgéppuska páncéltörő lövedékeinek, illetve a legalább 25 méterre robbanó 155 milliméteres tüzérségi lőszerek hatásainak. Az ukrajnai háború is megmutatta, mekkora veszély fenyegeti a harcjárműveket az irányított páncéltörő rakétákat és a rakéta póthajtású gránátokat (RPG-vetőket) használó gyalogsági alegységek tevékenysége miatt.

Ennek megfelelően a magyar Hiúzokat már a StrikeShield aktív védelmi rendszerrel is felszerelik, mely képes a Lynx ellen indított rakétákat, gránátokat észlelni, majd megfelelő távolságból saját rombolótöltetet indítva megsemmisíteni. A szakértők tudják: kilőhetetlen harcjármű nincs, de a modern passzív páncélzattal és a StrikeShield-del felszerelt Lynx-ek olyan védelmi képességeket jelentenek majd mind a szállított lövészkatonáknak, mind a háromfős (vezető, irányzó, parancsnok) személyzetének, melyre nem csupán Magyarországon nem volt még példa, de világszinten is kiemelkedő.

Említsük meg a ROSY, gyorsan alkalmazható álcázórendszert is: a 40 milliméteres gránátokat kilövő eszköz 1-2 másodperc alatt sűrű, átláthatatlan álcázófüstöt biztosít még a mozgó jármű számára is.

Az eddigi információk szerint a magyar Lynx-ek páncélozott célok elleni támadóképességét a modern, izraeli Rafael cég Spike LR2 megnövelt hatótávolságú, irányított páncéltörő rakéták növelik. A torony két oldalára elméletileg 2-2 ilyen fegyver helyezhető el: a tárolóegység ráadásul csak az indítás előtt emelkedik ki a védett pozícióból, így az értékes és sérülékeny fegyverek védettségét is garantálják.

forrás és fotó honvedelem.hu