quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 02. 24. hétfő
  -  Mátyás
0-24

Soros György felszólította a NATO-t, hogy használja ágyútölteléknek a kelet-európaiakat

2023. január 24.

Miközben Ukrajnában dúl a háború, melynek kezdete óta az ukrán hadsereg legalább százezer katonát vesztett, egy hasonló konfliktus közeledtét és annak fordulatait egy ember – Soros György – már a kilencvenes évek elején előre látta. A milliárdos szerint a kelet-európai emberek, mint erőforrás, a „hullazsákok kockázatát” csökkentik.

A kétes megítélésű üzletember – akit gyakran humanistaként ábrázolnak – 1993-ban írt cikkében, amely az Egy új világrend felé: A NATO jövője címet kapta, egy szélsőséges geopolitikai stratégiát vázolt fel. Soros György az írásban azt fejtegette, hogy a kelet-európai embereket hogyan lehetne „erőforrásként” felhasználni az elkövetkező konfliktusokban annak érdekében, hogy csökkentsék a nyugati országokban a halálos áldozatok számát. A tőzsdespekuláns milliárdos szerint azonban ezt a lépést a Nyugat politikailag nem tolerálná, ellentétben Európa keleti részével – számolt be a ReMix News hírportálra hivatkozva a Hirado.hu.

„Az Amerikai Egyesült Államok nem lenne hivatott arra, hogy a világ rendfenntartójaként lépjen fel. Ha cselekednie kell, akkor azt másokkal együtt teszi” – fogalmazott cikkében a milliárdos, aki elképzelését a következőképp folytatta: „mellesleg a kelet-európai emberek, mint erőforrás és a NATO technikai képességeinek kombinációja, nagymértékben növelnék a partnerség katonai potenciálját, mert csökkentenék a NATO-országok számára a hullazsákok kockázatát, ami a legfőbb korlátja a cselekvési hajlandóságuknak. Ez egy életképes alternatíva a fenyegető világzavarral szemben” – fogalmazott esszéjében Soros.

Úgy tűnik, hogy éppen ennak az eseménysornak lehetünk tanúi most Ukrajnában, amelyet Soros György 1993-ban felvázolt. A NATO-országok segítségével felfegyverzett ukrán katonák aktív harcokat folytatnak Oroszországgal. A nagy hatalmú nyugati országok ugyanis rendelkeznek a háborúhoz szükséges eszközökkel, Ukrajna pedig ehhez mérten szolgáltat erőforrásokat, ami elsősorban emberi életeket jelent.

A hírportál kiemelte, Soros jóslata beigazolódni látszik, ugyanis az ukrán társadalom látszólag tolerálja a jelenlegi konfliktusban eleső halálos áldozatok magas arányát, míg az amerikai közvélemény többek között erősen ellenezte a vietnami háborút, amelyben megközelítőleg 58 220 ember vesztette életét tíz év leforgása alatt.

Ugyanebben a cikkben a milliárdos az „új világrend” kifejezést is használja, amely az ő elképzelése szerint egy globalista és központosított rendszer, más szóval egy olyan berendezkedés, amelyre az őt bírálók, például Orbán Viktor miniszterelnök, már több mint egy évtizede figyelmeztetnek.

„Ezért a cselekvés egyetlen alapja a kollektív biztonság, a probléma pedig itt van. A szovjet birodalom összeomlása egy rendkívül súlyos kollektív biztonsági problémát teremtett. Új világrend nélkül rendetlenség lesz, ennyi világos. De ki lesz a világ rendfenntartója? Ez az a kérdés, amelyre választ kell adni” – hangsúlyozta Soros György, aki számos további javaslatot is tett. Felvetette például Japán NATO-csatlakozásának szükségességét, amellyel egy új világrend kiépítését vetítette előre.

Fotó: MTI/Kovács Attila