Az orosz-ukrán háború 331. napja – FRISSÜL

Immár háromszázharmincegyedik napja tart ugyanis az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb pénteki történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Erdogan ismét felajánlotta Zelenszkijnek a Moszkva és Kijev közötti közvetítést

Recep Tayyip Erdogan török elnök telefonon beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, és ismét felajánlotta neki országa közvetítő szerepét a háborúban álló Oroszország és Ukrajna között – közölte pénteken a török elnöki hivatal kommunikációs igazgatósága.

A szűkszavú beszámoló szerint a beszélgetés témája az orosz-ukrán háború volt.
A telefon során a török államfő egyúttal részvétét nyilvánította ukrán hivatali partnerének a szerdai ukrajnai helikopter-baleset okán.
Erdogan sokadszor fejezte ki készségét a közvetítésre az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktus megoldásában.
A török elnök az év elején – szintén egy telefonbeszélgetés keretében – Vlagyimir Putyin orosz elnöknek azt vetette fel, hogy az orosz-ukrán háború leállítását célzó, a békekötésre irányuló erőfeszítéseket „egyoldalú tűzszünettel” kellene alátámasztani. Moszkva az ortodox karácsony alkalmából meg is hirdette a fegyvernyugvást, amit Kijev elutasított.
Törökország volt az továbbá, amely az ENSZ-szel karöltve fontos közvetítő szerepet játszott az ukrajnai kikötőkből induló gabonaexportot lehetővé tevő megállapodás tető alá hozásában is.

Ukrajna egyelőre nem kap Leopard 2 harckocsit Németországtól

Nem sikerült döntést hozni az Ukrajna önvédelmét támogató országok pénteki németországi miniszteri tanácskozásán arról, hogy kaphat-e az ukrán hadsereg a német kormánytól Leopard 2 típusú harckocsikat.

A Ramstein amerikai légi támaszponton 54 ország képviselőinek részvételével tartott tanácskozás levezető elnöke, Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter az ülés utáni tájékoztatóján kiemelte, hogy igen átfogó és ütőképes támogatási csomagról egyeztek meg, amelynek révén Ukrajna első alkalommal kap nyugati gyártmányú modern harckocsit. Ez a brit Challenger 2, amellyel Nagy-Britannia támogatja Ukrajnát.
A világ legerősebb harckocsijának számító német Leopard 2 ügyéről azonban még nem egyeztek meg – jelezte Lloyd Austin, kiemelve, hogy Németország ettől függetlenül „megbízható szövetséges”.
Boris Pistorius német védelmi miniszter a tanácskozás szünetében tett sajtónyilatkozatában ismertette, hogy megvizsgálják a lehetőségeket, felmérik a német haderőben használt Leopard 2-k állományát, és az Ukrajnát támogató partnerekkel együttműködve a lehető leghamarabb döntenek.
A tárgyalások szünetében a német miniszter, utána pedig az amerikai miniszter is hangsúlyozta: soha nem volt szó arról, hogy Berlin akkor támogatja Ukrajnát Leopard 2-vel, ha Washington ugyanilyen kategóriájú amerikai harckocsikkal, M1 Abrams-ekkel segíti a védelmét. Ilyen összefüggés nincs – jelentette ki mindkét politikus.
Lloyd Austin hangsúlyozta, hogy nem egyetlen „platformtól”, fegyverrendszer-típustól függ a védekezés sikere, az Ukrajnát támogató országok pedig tovább folytatják az ukrán önvédelmi képességek erősítését. Így az Egyesült Államok további 2,5 milliárd dollár értékben nyújt katonai támogatást Ukrajnának. Ez már a harmincadik, és a legnagyobb támogatási csomag – mutatott rá a miniszter.
Washington a többi között 59 Bradley harckocsit, 90 Stryker páncélozott harcjárművet és 350 páncélozott terepjárót küld az ukrán hadseregnek. Egy sor további ország is újabb komoly támogatást nyújt, egyebek között a légvédelem és a tüzérség megerősítésére – mondta a miniszter.
Az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke, Mark Milley tábornok kifejtette, hogy az ukrán erőknek a fegyverek és járművek mellett sok egyéb elemből, köztük kiképzési programokból összeálló új nemzetközi támogatási csomaggal együtt is „nagyon-nagyon nehezen” sikerülne az idén kiszorítani az orosz csapatokat az elfoglalt területekről.
A 2023-ra kitűzhető cél inkább a Harkivtól Herszonig húzódó, több száz kilométeres front stabilizálása és minél nagyobb terület visszafoglalása lehet – mondta Mark Milley. Ugyanakkor a háborút akár azonnal meg lehetne állítani, ez kizárólag Vlagyimir Putyin orosz elnökön múlik – tette hozzá.

Lloyd Austin: döntő jelentőségű szakasz kezdődött Oroszország háborújában

Döntő jelentőségű szakasz kezdődött Oroszország Ukrajna elleni háborújában, ezért még nagyobb erővel kell segíteni az ukránok önvédelmi küzdelmét Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter szerint.

A miniszter pénteken Németországban, a Ramstein amerikai légi támaszponton az Ukrajna önvédelmét szolgáló nemzetközi kapcsolattartó csoport (Ukraine Defense Contact Group) hetedik tanácskozását megnyitó beszédében kiemelte, hogy „döntő pillanat” érkezett el a háborúban, mert Moszkva átcsoportosítja erőit, toboroz és igyekszik újra feltölteni készleteit.
Ezért az „Oroszország birodalmi agressziója” ellen védekező Ukrajnát támogató országoknak „most nem lassítaniuk kell, hanem még mélyebbre kell ásniuk” fegyverarzenáljukban – mondta Lloyd Austin.
Ezt emelte ki a tanácskozásra élő videókapcsolaton bejelentkező ukrán elnök, Volodomir Zelenszkij is. Kifejtette, hogy Moszkva összevonja maradék erőit, és döntő támadásra készül, az ukrán csapatoknak, „a szabadság védelmezőinek” viszont fogytán a fegyverük. Ezért az eddiginél gyorsabban kell utánpótlással és újabb fegyverrendszerekkel segíteni a védekezést – mondta Volodomir Zelenszkij, kiemelve, hogy „az orosz terror” megállításához tűzérségi eszközök, repülőgépek és nagy hatótávolságú rakéták is kellenek.
Lloyd Austin közölte, hogy hazája további 2,5 milliárd dollár értékben támogatja katonai felszereléssel Ukrajnát, a többi között 59 Bradley és 90 Stryker páncélozott gyalogsági harcjárművel és 350 terepjáróval.
Az Egyesült Államok így már 26,7 milliárd dollár értékben segítette az orosz támadás elleni védekezést. Ezt a támogatást a szövetségesekkel együtt tovább folytatja, „amíg csak szükséges” – mondta a miniszter.
Az amerikai támogatási csomagban nincsenek M1 Abrams típusú harckocsik.
Szakértői vélemények szerint a német kormány akkor lehet hajlandó Leopard-2 típusú harckocsikkal segíteni Ukrajnát, ha az amerikai kormány M1 Abrams-eket küld.
A Leopard-2 a világ legerősebb harckocsijának számít. A német modellel a csoport több tagja, köztük Lengyelország, Finnország és Spanyolország is támogatná az ukrán haderőt. A járműveket csak az exportjukat ellenőrző német kormány engedélyével adhatják tovább. A berlini vezetés a tanácskozás kezdetéig nem döntött az ügyben.

Brit katonai hírszerzés: a Wagner-csoport az ukrajnai orosz hadműveletek meghatározó szereplőjévé vált

A Wagner nevű orosz zsoldosmilícia az ukrajnai orosz hadműveletek meghatározó szereplőjévé vált – áll a brit katonai hírszerzés pénteken ismertetett helyzetértékelésében.

A londoni védelmi minisztérium által közzétett hírszerzési összefoglaló szerint szinte biztos, hogy a Wagner-csoport Ukrajnában harcoló fegyvereseinek száma most már eléri az 50 ezret.
A brit katonai hírszerzés felidézi, hogy az orosz állami nyilvántartás adatai szerint a Wagner-csoport tavaly decemberben formálisan jogi személyként bejegyeztette magát, bár alaptevékenységeként a „vezetői tanácsadást” jelölte meg, harci tevékenységről nem esik szó a bejegyzésben.
Egyelőre nem egyértelmű, hogy a „Wagner Centre” nevű vállalatot milyen mértékben vonják majd be a Wagner katonai tevékenységének irányításába. A katonai magánvállalkozások továbbra is illegálisak Oroszországban, annak ellenére, hogy hosszú ideje szó van a törvény módosításáról – áll a brit katonai hírszerzés pénteki beszámolójában.
A szolgálat szerint a Wagner tulajdonosa, Jevgenyij Prigozsin valószínűleg részben a vállalatainak juttatott, magasra árazott állami megbízatásokból finanszírozza a csoport működését.
Az elemzés szerint a Wagner bejegyzésével folytatódik a hagyományosan homályos hátterű szerveződés nyilvános profiljának figyelemreméltóan gyors kialakítása.
Prigozsin csak szeptemberben ismerte el, hogy ő alapította a Wagnert, októberben már meg is nyílt a csoport fényűző központja Szentpéterváron. A szerveződés hivatalos bejegyeztetésének valószínű célja Prigozsin üzleti haszonszerzésének maximalizálása és a mindinkább előtérbe kerülő szervezet legalizálási folyamatának előmozdítása – áll a brit katonai hírszerzés pénteki elemzésében.

Llyod Austin: döntő jelentőségű szakasz kezdődött Oroszország háborújában

Döntő jelentőségű szakasz kezdődött Oroszország Ukrajna elleni háborújában, ezért még nagyobb erővel kell segíteni az ukránok önvédelmi küzdelmét Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter szerint.

A miniszter pénteken Németországban, a Ramstein amerikai légi támaszponton az Ukrajna önvédelmét szolgáló nemzetközi kapcsolattartó csoport (Ukraine Defense Contact Group) hetedik tanácskozását megnyitó beszédében kiemelte, hogy „döntő pillanat” érkezett el a háborúban, mert Moszkva átcsoportosítja erőit, toboroz és igyekszik újra feltölteni készleteit.
Ezért az „Oroszország birodalmi agressziója” ellen védekező Ukrajnát támogató országoknak „még mélyebbre kell ásniuk” fegyverarzenáljukban – mondta Lloyd Austin.
Közölte, hogy hazája további 2,5 milliárd dollár értékben támogatja katonai felszereléssel Ukrajnát, a többi között 59 Bradley és 90 Stryker páncélozott gyalogsági harcjárművel és 350 terepjáróval.

Lengyelországban készítenek fel bűnüldözőket az ukrán műkincsek védelmére

Nemzetközi workshopot szerveztek Varsóban az UNESCO közreműködésével, ennek során az Ukrajnával szomszédos országok bűnüldöző és igazságügyi tisztviselőit képezik ki a kulturális javak illegális kereskedelme elleni küzdelem terén.

A Rzeczpospolita című lengyel lap hírportáljának beszámolója Krista Pikkatot, az UNESCO kultúráért és vészhelyzetekért felelős igazgatóját idézi, aki szerint a februári orosz támadás óta több mint 230 kulturális létesítményt rongáltak meg vagy semmisítettek meg Ukrajnában.
Pikkat felidézte: az UNESCO felszólította a kulturális javak kereskedelmében érintett szakembereket és a nyilvánosságot, hogy tartózkodjanak a kulturális javak beszerzésétől, amennyiben alapos okuk van feltételezni, hogy e javakat ellopták vagy illegálisan exportálták Ukrajnából. „A közös erőfeszítések ellenére a helyzet nagyon nyugtalanító” – hangsúlyozta az igazgató.
Katarzyna Zalasinska, a lengyel kulturális és örökségvédelmi tárca által felügyelt Nemzeti Örökségvédelmi Intézet igazgatója kiemelte: az Ukrajna területén folytatott háború a világ kulturális örökségére jelent fenyegetést, ezért a Múzeumok Nemzetközi Tanácsa (ICOM) az illegális kereskedelem által érintett ukrán kulturális javak úgynevezett vöröslistáját tette közzé. A lista információs forrást nyújt a vámszolgálatoknak is azon műtárgyakról, amelyeket a leginkább érint az illegális kereskedelem – tette hozzá Zalasinska.
Piotr Glinski lengyel kormányfőhelyettes, kulturális és örökségvédelmi miniszter a rendezvény szerdai megnyitóján Lengyelország tapasztalatát emelte ki a háborús vesztességek kezelésében. Rámutatott: a második világháborúban becslések szerint több mint 500 ezer műalkotás veszett oda a lengyel gyűjteményekből, 22 millió könyvet és mintegy 40 kilométernyi levéltári iratanyagot is elveszettnek tekintenek.
A pénteken véget érő háromnapos képzéseket az UNESCO és a lengyel Nemzeti Örökségvédelmi Intézet társszervezésében tartják. A varsói kulturális minisztérium közleménye szerint a kiképzésben lengyel, szlovák, magyar, román és moldovai tisztviselők vesznek részt.
Előadásokat ukrán művészettörténészek és régészek, az Interpol, az UNESCO, a Vám Világszervezet (WCO) és az ICOM szakértői tartanak, valamint a lengyel ügyészség, a rendőrség és a határőrség képviselői is.

Zaporizzsja megyei orosz előrenyomulásról számolt be egy Moszkva-barát tisztségviselő

Az orosz hadsereg műveleti ellenőrzése alá vont négy települést a Zaporizzsja megyei Orihiv közelében – jelentette ki Vlagyimir Rogov, a régió Moszkva által kinevezett igazgatási főtanácsának tagja csütörtök éjjel a RIA Novosztyi hírügynökségnek.

Rogov szerint az Orihivtól délnyugatra és délkeletre fekvő települések harci felderítés eredményeként kerültek orosz műveleti ellenőrzés alá. A várost tartják az ukrán csapatok, de a második védelmi vonalra vonultak vissza.
A tisztségviselő péntek hajnalban a TASZSZ-nak azt mondta, hogy az elmúlt hónap során Zaporizzsja megyében több tucatnyi ukrán katona szökött át az orosz oldalra. Állítása szerint az ukrán területvédelembe besorozottakról van szó, akiket „erőszakkal” kényszerítettek harcra.
Rogov korábban azt mondta, hogy a nemrég még támadásra készülő ukrán erők változtattak taktikájukon és elkezdtek védelmi vonalat kiépíteni az általuk ellenőrzött területeken a régióban. A régió székvárosát, Zaporizzsját utcai harcokra készítik elő.
A RIA Novosztyi szerint az orosz hadsereg Zaporizzsja megye több mint 70 százalékát tartja ellenőrzése alatt.
Az Ukrajnától elcsatolt Donyecki Népköztársaság hatóságai közölték, hogy csütörtökön az ukrán tüzérség 35 alkalommal vette tűz alá régió területét, összesen 219 lőszert kilőve Donyeckre, Horlivkára, Jaszinuvatára, Makijivkára és Volnovahára. Utóbbi településen két civil életét vesztette.

Közel 10 ezren menekültek Magyarországra a háború elől

Magyarország területére 2023. január 19-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 4407 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 5416 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 155 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2023. január 19-én 26 ember, köztük 11 gyermek érkezett Budapestre vonattal – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Josep Borrell: az orosz külügyminiszter kijelentései „lábbal tiporják” a holokauszt emlékét

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kijelentése, amelyben a Nyugatot azzal vádolja, hogy „végső megoldást” keres Oroszország számára, helytelen, tiszteletlen, és lábbal tiporja a holokauszt során meggyilkolt hatmillió zsidó és más áldozatok emlékét – írta csütörtöki sajtóközleményében Josep Borrell, az Európai Unió kül-és biztonságpolitikáért felelős főképviselője.

Az orosz külügyminiszter a tavalyi évet értékelő szerdai moszkvai sajtótájékoztatóján mondta azt, hogy Adolf Hitler a múlt század közepén a „zsidókérdést” próbálta megoldani, a modern amerikai és európai politikusok pedig most az „oroszkérdésnek” fogtak neki: Moszkva stratégiai vereségére törekszenek, és „dekolonizációt” sürgetnek.
Josep Borrell szerint nem lehet párhuzamot vonni a náci Németország bűnei és az Ukrajnának nyújtott nemzetközi segítség között. Kiemelte, hogy Oroszország egy szuverén államot szállt meg, és arra törekszik, hogy elpusztítsa lakosságával együtt, míg Ukrajna saját területét és népét védelmezi az indokolatlan agresszió ellen.
Véleménye szerint az orosz rezsim „aljas és elfogadhatatlan mélypontra” jutott abban, hogy az igazságot manipulálja agressziós háborújának igazolása érdekében. „A holokauszt tagadása, elferdítése és bagatellizálása ellentétes az uniós joggal és az uniós értékekkel” – emelte ki.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy az orosz külügyminiszternek nem ez volt az első antiszemita megnyilvánulása.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a pénteken is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine