Csáki Márton, „A helység kalapácsa” Haranglábja: mindig alázattal kell állni minden előadáshoz

Több mint egy tucatszor adta már elő a Bessenyei Színkör Petőfi Sándor: A helység kalapácsa komikus eposzát, minden alkalommal teltház előtt. E héten pénteken a Magyar Kultúra és Petőfi Sándor előtt tisztelegve újra műsorra tűzték a darabot. A próbák gőzerővel zajlanak, mi pedig az „állóvizet megkavaró” Harangláb kapcsán készítettünk interjút Csáki Mártonnal, akit persze nemcsak szerepéről és az amatőr színészetről kérdeztünk, hanem arról is, miért lehet, hogy mondhatni már időtlen, hatalmas a sikere Vásárhelyen ezen darabjuknak.

„Amikor a PMK-ból (Petőfi Sándor Művelődési Központ) Bessenyei lett, akkor alakult meg két amatőr színtársulat, az egyik Benkő Brigitta vezetésével, ez a most is játszó Bessenyei Szíkör, a másik pedig a Koktél Kultúr Kársulat volt, Mérnyei Ilona vezetésével. Én a Koktél Kultúr Kársulat oszlopos tagja voltam, de amikor a vezetőnket külföldre szólította az élet, akkor merült fel, hogy a Bessenyei Színkörben folytatom. Bevallom, kezdetben egyrészt poénból jelentkeztem egy helyi amatőr színtársulatba, másrészt azt reméltem, hogy a nagy lámpalázamat, ami akkor jött elő, ha mások elé ki kell állni, legyőzöm” – emlékezett vissza Csáki Márton, Harangláb megformálója, aki egyébként építőmérnök.

Márton – vagy ahogyan a legtöbben hívják őt – Marci felvételizett hát a Bessenyei Színkörbe, majd Benkő Brigitta javaslatára elvállalta A helység kalapácsában Harangláb szerepét.

„Kulcsfontosságú szerintem Harangláb, a fondor lelkületű egyházfi figurája, ő kavarja meg az állóvizet és veszi rá a kántort arra, hogy vallja be érzelmeit szemérmetes Erzsóknak. Enélkül nem történne majdnem semmi, a nép elmenne a templomba, a kocsmába és kész” – fejtette ki Marci.

Szerepével kapcsolatban hozzátette, azért is szereti Haranglábat, mert amit a karaktere tesz, ő azt a való életben sose, így kiszakadhat és komfortzónát is feszeget minden egyes alakítása során, ugyanakkor az ő szerepe nem változott az évek során – ellentétben például a kántoréval, akinek a szövege is változott. Szerzett egy magabiztosságot is a sok-sok előadás során, de ebben van egy sarkalatos meglátása:

„Sose szabad, hogy ez a magabiztosság túlzott legyen, mindig, minden előadáshoz alázattal kell állni. A minimális drukk pedig kötelező elem, szerintem nincs a világon olyan színész – mindegy hogy amatőrről, vagy hivatásos művészről beszélünk, aki nem izgulna valamennyire minden egyes előadás előtt” – emelte ki.

A próbákkal kapcsolatban elmondta, rengeteget tanult Gömöri Krisztiántól (a Szegedi Nemzeti Színház színésze, m.j. a szerk.) is szakmailag, akinek mindig vannak meglátásai, hogy az adott jelenetből a maximumnál is többet ki tudjanak hozni. Krisztián egyébként nagyon szereti folyamatosan megnevettetni a társait, Marci ezt úgy írta le: „Lehetetlen nevetés nélkül kibírni, amikor direkt grimaszol nekünk például”.

Legutóbb 5 és fél órán át próbálták a darabot, és a premiert megelőző napon legalább kétszer teljes egészében eljátsszák azt, Benkő Brigitta rendező kérésének megfelelően.

Csáki Márton egyébként építőmérnök, így aztán nem hagyhattuk ki azt a kérdést sem az interjú során, hogy azontúl, hogy lámpalázat küzdjön le vele és élvezi a színjátszást, mit ad még neki ez a hobbi.

„A legkülönfélébb foglalkozású emberekkel dolgozhatok együtt egy csapatban, akik nagyon komolyan veszik a közös munkát. Festőművész és tanár is van a tagok között, színes habitusok jönnek össze, egy közös célért és beleadva mindent!” – részletezte.

Mint fentebb írtuk, már több mint egy tucatszor adta elő a Bessenyei Színkör évről évre A helység kalapácsát és minden egyes alkalommal teltház előtt. Sőt, még a szolnoki Szigligeti Színházban is bemutatták kétszer is a művet, szintén full létszámos közönségnek. Arra voltunk kíváncsiak, „Harangláb” szerint minek köszönhető ez a töretlen siker?

„Petőfinek nem ismerünk igazán más komikus eposzát, és a szürke hétköznapokból ez a darab kirángat. Manapság pláne sok gonddal küzdenek az emberek nap mint nap, és úgy gondolom, szeretnének nevetni, jól érezni magukat, kizökkenni a szürke mindennapokból” – fejtette ki Márton.

A Bessenyei Színkör tehát január 20-án, pénteken délután 2 és este 6 órától mutatja be ismét Petőfi komikus eposzát, a díszletben pedig próbáltak haladni a korral, ezért bevetik a LED-technikát. A helyszíneknek, a templom és a kocsma díszletében LED-falak adják majd Hajdú Ervin grafikái alapján a hátteret.