Az orosz-ukrán háború 328. napja – FRISSÜL

Immár háromszázhuszonnyolcadik napja tart ugyanis az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb keddi történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Kreml: Moszkva a Nyugat proxy háborúja miatt növeli az orosz haderő létszámát

A nyugati országok proxy (helyettesítő) háborújával indokolta kedden Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt, hogy Oroszország 2026-ra a tervek szerint másfél millióra növeli a fegyveres erők személyi állományának létszámát.

„Ez (a létszámnövelés) összefügg azzal a háborúval, amelyet a kollektív Nyugat országai folytatnak – egy proxy háborúval, amely magában foglalja a harci cselekményekben való közvetett részvétel, valamint a gazdasági, pénzügyi és jogi háború elemeit, túllépve a jogi kereteket” – mondta Peszkov.
„Hazánk biztonságát feltétlenül biztosítani kell. És ebben az esetben a védelmi minisztérium teljesíti a szerepét” – tette hozzá.
Korábban Szergej Lavrov külügyminiszter is Oroszország elleni proxy háborúnak nevezte a Nyugatnak az Ukrajnával kapcsolatos viselkedését.
Szergej Sojgu védelmi miniszter múlt szerdán az orosz katonai tárca közleménye szerint bejelentette, hogy az orosz fegyveres erők katonai állománya létszámának másfél millióra növelését 2023-2026 között fogják végrehajtani. Korábban a létszámnövelést „az ország katonai biztonságát szavatoló feladatok garantált megoldásával” indokolta.
Az orosz fegyveres erők katonai állományának létszámát ez év elején 137 000 fővel növelték. Vlagyimir Putyin orosz elnök vonatkozó rendelete az összlétszámot 2 039 758-ban határozta meg, ebből 1 150 628 a katona.
Sojgu szerdai bejelentései között az is szerepelt, hogy Oroszországban két új katonai körzet jelenik meg, a moszkvai és leningrádi. A miniszter feladatként nevezte meg önálló hadseregcsoportok létrehozását „az Oroszországi Föderáció új alanyainak” – az Ukrajnától elcsatolt régióknak – és egy hadtest felállítását a Finnországgal határos Karéliában.
Bejelentette három új gépesített lövészhadosztály és két légideszant rohamhadosztály felállítását, hét gépesített lövészdandár hadosztállyá történő átszervezését, valamint „a haditengerészet, a légi- és űrerők, illetve a stratégiai célú rakétacsapatok harci komponensének” megerősítését.
Korábban a miniszter öt új tüzérhadosztály felállítását és a meglévő dandárok alapján öt tengerészgyalogos hadosztály létrehozását, valamint a légierő kilenc ezreddel és hat dandárral történő megerősítését javasolta.
A miniszter hangsúlyozta, hogy az összes tevékenységet egy átfogó tervben kell összefoglalni és szinkronizálni a fegyverek, had- és speciális felszerelések szállításának időzítésével, valamint az infrastruktúra kiépítésével. Hozzátette, hogy ezek a 2023-2026-ra tervezett nagyszabású változások minden helyettesétől és minden haderőnem-főparancsnoktól „megfelelő szakszerű döntések meghozatalát” követelik meg.
Rámutatott, hogy különös figyelmet kell fordítani az alakulatok szerződéses katonákkal való feltöltésére. Korábban azt javasolta, hogy a szerződésesek létszámát 695 ezerre növeljék, és ez az állomány már az év végére legalább 521 ezer főből álljon.
Sojgu hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a katonai egységek időben kapják meg a fegyvert és a hadfelszerelést, hogy a katonai körzetekben és az új régiókban növeljék a kiképzőpályák, a fegyveres erők kiképzőközpontjaiban pedig a hallgatók számát, hogy biztosítva legyen az intézkedések teljes körének költségvetési finanszírozása.

Josep Borrell: Ukrajna orosz megtámadása az évszázad legfontosabb eseménye

A világ és benne az Európai Unió tavaly február 24. óta a történelem új szakaszát éli, Ukrajna orosz megtámadása az évszázad legfontosabb eseménye – jelentette ki az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője Strasbourgban, az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén kedden.

Josep Borrell, az unió kül-, biztonság- és védelempolitikájának végrehajtásáról szóló 2022-es jelentésről folyatott vitán elmondta: az EU legkevesebb 15 ezer ukrán katona kiképzését kezdte meg tavaly, főként lengyel támaszpontokon, továbbá folyamatos civil és katonai támogatásokat nyújt Kijevnek.
A főképviselő szerint a világban jelentkező kihívásokra az Európai Uniónak, mint ahogyan az ukrajnai háború esetében is megtette, szankciókkal, katonai támogatásokkal kell felelnie. Az EU-nak válaszokat kell keresnie továbbá arra a kínai kijelentésre is, mely szerint Peking nem hisz a szabályok által vezérelt nemzetközi rendben – emelte ki. Fontosnak nevezte továbbá, hogy az Európai Unió olyan tényezővé váljon a világban, amely a lehető legnagyobb mértékben járul hozzá a klímaváltozás elleni harchoz és az egyenlőtlenségek megszüntetéséhez. Ehhez igazságos, multilaterális világrendre van szükség, az energiaválságra megfelelő választ kell adnia, és támogatnia kell az igazságosabb társadalmak kiépítését – húzta alá.
A főképviselő kiemelte, hogy biztonsági stratégiája révén Európa ellenállóbbá válik, hamarabb bevethető, modernebb és összehangoltabb hadseregei révén pedig hatékonyabb segítséget tud nyújtani szükség esetén. Mindennek ellenére jobb védelmi politikára van szükség és több beruházásra a védelem erősítésébe – mondta az uniós diplomácia vezetője.
Gál Kinga, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője felszólalásában hangsúlyozta, hogy az unió történetében eddig nem tapasztalt idők, a háború, az instabilitás stratégiai megfontoltságot igényelnek.
Szavai szerint sajnálatos, hogy nem ez tükröződik az unió kül-, biztonság- és védelempolitikai jelentéseiből, amelyek – véleménye szerint – nem tűnnek megfontoltnak. Ez mind az EP-re, mind az unió külpolitikájának egészére nézve is káros – jelentette ki.
A fideszes EP-képviselő hangsúlyozta, hogy a közös politikák terén a tagállamok közötti együttműködés erősítése kulcskérdés. Az egyhangúságon alapuló döntéshozatalt eltörölni kívánó javaslatok nemcsak az unió alapszerződéseivel mennek szembe, hanem az EU alapvető érdekeivel is – mondta. A többségi döntéshozatal bevezetése valójában csak néhány nagyobb tagállam érdekeit szolgálná, miközben a kisebb államok érdekérvényesítését és a kölcsönös szolidaritást súlyosan csorbítaná – emelte ki. Az egyhangúság megőrzése valójában az egység a sokféleségben alapelvnek, a jóhiszeműségen alapuló együttműködésnek a védelmét jelenti. „Ki kell állnunk mellette” – tette hozzá felszólalásában Gál Kinga.

Az ukrán főparancsnok Lengyelországban találkozott az amerikai vezérkari főnökkel

Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka kedden Lengyelországban találkozott Mark Milley tábornokkal, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnökével.

Zaluzsnij a Facebookon közölte, hogy ez volt az első személyes találkozójuk. Mint írta, köszönetet mondott Milley tábornoknak az Egyesült Államok és szövetségesei által az országának nyújtott „megingathatatlan támogatásért és segítségért”. „Felvázoltam továbbá az ukrán fegyveres erők sürgető szükségleteit, amelyek kielégítése felgyorsítja győzelmünket” – tette hozzá az ukrán főparancsnok.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál beszámolójában rámutatott arra, hogy Zaluzsnijnak ez volt az első személyes taálkozója Milley-vel, de egyben első külföldi útja is Oroszország tavaly febrári ukrajnai inváziója óta. Kedden az amerikai katonai vezető a lengyel-ukrán határ közelében járt egy helyszínen, és először beszélt személyesen ukrán kollégájával. A találkozó helyét nem hozták nyilvánosságra.
Milley tábornok hétfőn egy németországi gyakorlóteret látogatott meg, ahol egy nappal korábban ukrán katonák kezdtek gyakorlatokat – emlékeztetett a hírportál.

Orosz kémfőnök: lehetséges egy újabb találkozó a CIA igazgatójával

A korábbi kapcsolatfelvétel érdemi volt, ezért lehetséges egy újabb találkozó William Burnsszel, az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatójával – közölte Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatója kedden a TASZSZ hírügynökségnek nyilatkozva.

Az SZVR és a CIA első embere november 14-én Ankarában tartott két és fél órás megbeszélést, amelyet Nariskin tartalmasnak minősített.
„Volt időnk sok mindent elmondanunk egymásnak, tisztáznunk az álláspontokat” – mondta az orosz kémfőnök, hozzátéve, hogy lehetségesnek tart Burnsszel egy újabb találkozót, amelynek időpontjáról azonban még meg kell állapodni.
Nariskin ugyanakkor azzal vádolta „a kijevi rezsim tengerentúli urait”, hogy akadályozzák az elmozdulást az Ukrajna körüli helyzetben. Azt állította, hogy amikor a Moszkva és Kijev közötti isztambuli tárgyalásokon tavaly tavasszal több kérdésben alapvető megállapodás született, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia szerinte azt mondta Ukrajnának: „Nem lesz semmilyen béketárgyalás, semmilyen béke, mi már több tízmilliárdot kifizettünk, belétek fektettünk, továbbra is pénzt és fegyvert fogunk belétek fektetni, a feladatotok pedig egyszerű: menjetek és harcoljatok”.
Közölte, hogy európai hivatali partnereivel is rendszeresen egyeztet telefonon, elsősorban Ukrajnával kapcsolatos témákról. A biztonsági szolgálatok közötti kapcsolattartásról és kommunikációs csatornákról további részletekbe nem bocsátkozott.
Az állította, hogy Oroszországnak bizonyos értelemben sikerült csökkentenie azt a veszélyt, hogy Ukrajna „piszkos bombát” hozzon létre.
„Lépéseink célja az volt, hogy megakadályozzuk az ukrán fél bizonyos munkálatait vagy szándékát (egy „piszkos bomba”) létrehozására, mi több, bevetésére” – mondta az SZVR-igazgató.
Nariskin „lehetetlennek” nevezte a Krím Ukrajna által követelt visszaszolgáltatását.
Más országokról szólva az orosz és az iráni szakszolgálatok együttműködését „összehangoltnak” és „perspektivikusnak” minősítette. A Moszkva és Peking közötti kapcsolatok szintjét pedig „példaértékűnek” nevezte, hozzátéve, hogy a felek között „nagy mennyiségű hírszerzési, műveleti és jelinformációs információcsere” zajlik.
Szergej Nariskin szerint Oroszország és Kína „meglehetősen határozott közös állásponton van mind az államközi kapcsolatok általános fejlődése”, mind a pedig világban zajló főbb globális események ügyében.

Donyeck környéki települések bevételéről tett bejelentést a régió megbízott vezetője

A Donyeck melletti Verhne Vodjane község teljes területének és Marjinka város összes magasabb épületének elfoglalásáról, valamint a Szoledarhoz közeli Szil vasútállomás bevételéről tett bejelentést médianyilatkozataiban kedden Gyenyisz Pusilin, az Ukrajnától elcsatolt Donyecki Népköztársaság Moszkva által megbízott vezetője.

Pusilin szerint a Wagner zsoldoscsoport a szili vasútállomás elfoglalásával elvágta a logisztikai összeköttetést az ukrán ellenőrzés alatt álló Sziverszk és Artemivszk (Bahmut) között. Marjinka birtokba vétele a RIA Novosztyi hírügynökség szerint ki fogja iktatni Donyeck délnyugati kerületeinek ukrán tüzérségi támadásait.
Pusilin közölte, hogy Szoledar „megtisztításának” lezárása után a városban segélyközpontot hoznak létre. Elmondta, hogy Szoledarból és Artemivszkből mintegy 200 civilt evakuáltak ideiglenesen Sahtarszkba. A donyecki vezető azt állította, hogy a helyi népi milícia sikeres harcokat vív Avdijivkáért, ahonnan a legtöbb nehéztüzérségi belövés éri Donyecket.
Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a keddi hadijelentést ismertetve elmondta, hogy Donyeck térségében az orosz erők folytatták támadó műveleteiket, több mint hatvan ukrán katonát, egy harckocsit, három páncélozott harcjárművet és hat járművet megsemmisítve.
A tábornok szerint az ukrán fegyveres erők vesztesége Kupjanszk térségében több mint ötven katona, egy harckocsi, két gyalogsági harcjármű és két kisteherautó, Liman előtt több mint hetven katona, három páncélozott harcjármű és négy egyéb jármű, a donyecki régió déli részén pedig mintegy negyven katona, két páncélozott harcjármű és három kisteherautó volt. A szóvivő három ukrán diverzáns- és felderítőcsoport felszámolását is az orosz sikerek közé sorolta.
A jelentés értelmében az orosz taktikai repülőgépek, valamint rakéta- és tüzérségi erők egy rakéta- és tüzérségi fegyverraktárra, 82 lőállásban lévő tüzérségi egységre, valamint 98 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást. Megsemmisítettek egyebek között egy lengyel gyártmányú Krab, egy amerikai gyártmányú M109-es Paladin és két Akacija önjáró löveget, egy Grad sorozatvetőt, valamint öt D-30-as egy D-20-as löveget. Konasenkov négy amerikai ellentűzradart is az ukrán napi veszteséglistáshoz sorolt.
Az orosz légvédelem lelőtt hat ukrán drónt, tizennégy HIMARS- és Vilha-rakétát, egy HARM radarelhárító rakétát és egy Tocska-U ballisztikus rakétát.
Az orosz védelmi tárca szerint az orosz fegyveres erők a háború kezdete óta 372 repülőgépet, 200 helikoptert, 2891 drónt, 401 légvédelmi rakétarendszert, 7549 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 984 sorozatvetőt, 3853 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 8081 speciális katonai járművet veszítettek. Az adatokat más forrás nem erősítette meg.

Dnyipróban befejezték a túlélők utáni kutatást

A mentést végzők befejezték kedden a túlélők utáni kutatást Dnyipróban, az orosz rakétatalálat miatt beomlott kilencemeletes lakóház romjainál – közölte az ukrán katasztrófavédelmi szolgálat.

A közlemény szerint a múlt szombaton történt incidens következtében 44-en haltak meg, köztük öt gyermek, és húsz embert eltűntnek nyilvánítottak. A rakétacsapásban 79-en sérültek meg, köztük 16 gyerek. A romok alól 39 embert, köztük hat gyermeket mentettek ki. Ihor Klimenko országos rendőrfőnök hozzátette, hogy a húsz eltűnt között négy gyermek van, 15 holttestet pedig még nem azonosítottak. Öt gyermek maradt árván, közülük kettőt közeli hozzátartozók híján az állam vett gondozásba.
Közben Olekszij Aresztovics, az ukrán elnöki iroda tanácsadója a Facebookon közölte, hogy benyújtotta lemondását. Szerhij Nyikiforov, az elnök sajtótitkára az Ukrajinszka Pravda hírportálnak elmondta, hogy az irodában elfogadták Aresztovics lemondását. A tisztségviselő a dnyiprói házat ért rakétatalálat után ugyanis úgy nyilatkozott, hogy a H-22-es rakétát az ukrán légvédelem lőtte le, és emiatt zuhant a lakóházra.
Aresztovics nyilatkozata Ukrajnában közfelháborodást váltott ki, ami arra késztette a tanácsadót, hogy bocsánatot kérjen. Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője hétfői sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy az ukrán légvédelemnek még egyetlen H-22-es orosz rakétát sem sikerült megsemmisítenie, erre nincs megfelelő eszköze Ukrajnának. Rámutatott, hogy erre olyan korszerű nyugati rendszerek képesek, mint például az amerikai gyártású Patriot légvédelmi rakétarendszerek.
Aresztovics szavaira orosz tisztségviselők is reagáltak. Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő hétfőn újságíróknak azt mondta, hogy az orosz hadsereg nem mért csapást lakóépületekre, az orosz Meduza hírportál pedig ukrán sajtóforrásokra hivatkozva azt írta, hogy az ukrán fegyveres erők képviselői korábban legalább három alkalommal tettek bejelentést a Szovjetunióban 1958-ban kifejlesztett, és 1968-ban hadrendbe állított szuperszonikus rakéták lelövéséről.
Az ukrán határőrszolgálat keddi közleményében arról számolt be, hogy tagjai megsemmisítettek egy orosz századot a Donyeck megyei Bahmutnál folyó harcok közben. A közlés szerint 12 orosz katona halt meg, és hozzávetőleg 17 sebesült meg.
Az ukrán 45. tüzérségi dandár arról adott hírt, hogy a Bahmuttól mintegy 15 kilométerre fekvő Szoledar városnál egy lövészárokra mért csapással végeztek a Wagner orosz zsoldoscsoport 25 fegyveresével.
Az ukrán vezérkar kedd reggeli helyzetjelentésében azt írta, hogy az orosz hadsereg Ukrajnában elszenvedett embervesztesége további mintegy 870 fővel 116 950-re emelkedett.

Az amerikai és a kanadai kormányt igyekszik rávenni Ukrajna támogatásának bővítésére a brit külügyminiszter

Az amerikai és a kanadai kormányt igyekszik rávenni Ukrajna támogatásának gyorsítására és bővítésére a kedden kezdődő washingtoni és torontói tárgyalásain a brit külügyminiszter.

A londoni külügyminisztérium keddi tájékoztatása szerint James Cleverly intenzív diplomáciai egyeztetéseket tart Antony Blinken amerikai és Mélanie Joly kanadai külügyminiszterrel. Cleverly a tárgyalásokon közli: most van itt az ideje annak, hogy a szövetségesek felgyorsítsák és kibővítsék azoknak az eszközöknek a szállítását, amelyekkel Ukrajna megnyerheti az Oroszországgal vívott háborút.
A brit külügyi tárca beszámolója szerint James Cleverly kifejti a megbeszéléseken azt a meggyőződését, hogy a megfelelő felszerelések birtokában Ukrajna felülkerekedhet a háborúban.
A minisztérium felidézi, hogy Nagy-Britannia tavaly 2,3 milliárd font (csaknem 1050 milliárd forint) értékben nyújtott katonai támogatást Ukrajnának, és London kötelezettséget vállalt arra, hogy az idén legalább szinten tartja, de lehetőség szerint emeli ezt a támogatást.
A Downing Street a hétvégén bejelentette, hogy Ukrajna hamarosan tizennégy Challenger 2 harckocsit és hozzávetőleg harminc AS90 típusú nagyméretű önjáró löveget kap Nagy-Britanniából.
A londoni kormányfői hivatal tájékoztatása szerint Nagy-Britannia már a következő napokban elkezdi ukrán katonák kiképzését a harckocsik és az önjáró lövegek üzemeltetésére.
A Downing Street már a hétvégi bejelentésben jelezte, hogy a brit kormány a héten világszerte aktív diplomáciai tevékenységbe kezd, miután Rishi Sunak miniszterelnök utasította a kabinet vezető tagjait a nemzetközi fellépés előmozdítására az Ukrajna elleni orosz invázió első évfordulójának közeledtével.
A brit kormány védelmi és biztonsági illetékeseinek megítélése szerint erre alkalmat teremtett, hogy Oroszország meghátrálásra kényszerült az Ukrajnában tevékenykedő orosz erők utánpótlási problémái és moráljuk rohamos csökkenése miatt.
Sir Patrick Sanders tábornok, a brit szárazföldi haderő vezérkari főnöke ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy Ukrajna katonai segélyezése, mindenekelőtt a harckocsik és a tüzérségi eszközök szállítása átmenetileg meggyengíti a brit fegyveres erők harcképességét.
Sanders belső leirata szerint – amelybe a BBC brit közszolgálati médiatársaság betekintést nyert – Nagy-Britannia biztonságát is szolgálja, ha sikerül elérni Oroszország katonai vereségét Ukrajnában.
A vezérkari főnök hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a fegyverszállításokról hozott döntés kétségtelenül befolyásolja a brit fegyveres erők mozgósíthatóságát, és gyors ütemben helyre kell állítani a hadsereg harcképességét.

Megint 9 ezernél is többen menekültek Magyarországra a háború elől

Magyarország területére 2023. január 16-án 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 4839 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4294 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 203 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2023. január 16-án 46 ember, köztük 25 gyermek érkezett Budapestre vonattal – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Német külügyminiszter: különleges bíróságot kellene létrehozni az orosz vezetés felelősségre vonása érdekében

A nemzetközi közösségnek különleges törvényszéket kellene létrehoznia, hogy bíróság elé állítsa Vlagyimir Putyin orosz elnököt és rendszerét az Ukrajnában elkövetett háborús bűneik miatt – jelentette ki Annalena Baerbock német külügyminiszter hétfőn a hágai Nemzetközi Büntetőbíróságon (ICC) tartott vitaindító beszédében.

A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy az orosz vezetést felelősségre kell vonni a csaknem egy éve kezdődött ukrajnai háborúja miatt. Annalena Baerbock ugyanakkor figyelmeztetett, hogy ez nem lehetséges az ICC keretein belül, mivel Oroszország nem fogadja el a büntetőbíróság joghatóságát. Hozzátette: az sem valószínű, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa az ICC elé utalná az ügyet, mivel Oroszország állandó tagja a tanácsnak, így élhet vétójogával.
Annalena Baerbock szerint egy különleges bíróság létrehozása nem feltétlenül az „ideális megoldás”, azonban szükségszerűen pótolja a nemzetközi jog hiányosságait, és „világos üzenetet” küld az orosz vezetésnek. A külügyminiszter elmondása szerint megvitatta a különleges bíróság létrehozásának lehetőségét Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel múlt heti kelet-ukrajnai látogatása alkalmával. Mint mondta, egy ilyen bíróság legitimitását és pártatlanságát az biztosítaná, ha a törvényszék Ukrajnán kívül jönne létre, a nemzetközi partnerek pénzügyi támogatásán keresztül, különböző országok ügyészeinek és bíráinak részvételével. „A bíróság az ukrán büntetőjogból vezetné le joghatóságát” – tette hozzá.
A német miniszter a nemzetközi büntetőjogi rendszer reformját is javasolta annak érdekében, hogy az ICC az agressziós bűncselekményeket is vizsgálhassa. A büntetőbíróság joghatósága jelenleg csak a háborús és az emberiség elleni bűncselekményekre, valamint népirtásra terjed ki.
A különleges bíróság létrehozását az Európai Unió is támogatja. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke novemberben kijelentette, hogy egy ilyen törvényszék megalakulása lehetővé tenné a büntetőeljárás lefolytatását azok ellen az orosz vezetők ellen is, akik egyébként mentességet élveznének, mivel Oroszország nem ismeri el az ICC joghatóságát. Karim Khan, az ICC főügyésze szerint azonban a különleges törvényszék csak fokozná a „jogi széttagoltságot”, továbbá a megfelelő finanszírozással és eszközökkel a büntetőbíróság is képes lenne felelősségre vonni az orosz vezetést az agressziós bűncselekmények elkövetése miatt.

Katonai szóvivő: az ukrán erők tartják magukat a Donyeck megyei Szoledarban

Az ukrán erők továbbra is védik a Donyeck megyei Szoledart és környékét – jelentette ki Szerhij Cserevatij, a keleti országrészben harcoló ukrán alakulatok szóvivője hétfőn a 24-es ukrán tévécsatorna műsorában.

„Ukrajna keleti része továbbra is az agresszor fő támadási iránya. Az ellenség a fő támadást Bahmut felé összpontosította, beleértve Szoledar térségét, ahol harcok folynak. Az ukrán egységek továbbra is védik magát a várost és annak peremvidékét is” – fogalmazott a szóvivő.
Az orosz védelmi minisztérium a múlt héten bejelentette Szoledar bevételét. Kijev ezt cáfolta: az ukrán vezérkar szerint az orosz csapatok komoly veszteségeket szenvedtek a Bahmuttól mintegy 15 kilométerre fekvő városnál.
Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője hétfői sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy az orosz hadseregnek kevesebb mint száz Iszkander rakétája maradt, ezért az oroszok egyre gyakrabban használják az Sz-300-as és az Sz-400-as rakétákat ukrajnai földi célpontok megsemmisítésére.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál hozzáfűzte, hogy az Sz-300-as és Sz-400-as rakéták légiharcra, azaz levegőben lévő célpontok megsemmisítésére tervezett légvédelmi rakéták. Ihnat rámutatott arra, hogy az orosz erők egyre gyakrabban használják ezeket a rakétákat Ez arra utal szerinte, hogy kevés a ballisztikus rakétájuk. Megjegyezte, hogy az Sz-400-as egy új rendszer, amelyre az oroszok nagyon büszkék. Hatótávolsága több száz kilométer.
„Az ilyen rakéták megsemmisítéséhez nyugati rendszerekre van szükség, vagy közvetlenül azokon a pozíciókon kell megsemmisíteni őket, ahonnan a csapásokat indítják” – emelte ki a szóvivő.
Elmondta, hogy Sz-300-as rakétákból jelentős tartaléka van még Oroszországnak, továbbá több száz H-22-es rakétája is van. Utóbbiból a szóvivő szavai szerint a háború kezdete óta az oroszok több mint 210-et lőttek ki ukrán területre, melyekből az ukrán légvédelemnek egyet sem sikerült megsemmisítenie. Ihnat ismételten leszögezte, hogy H-22-eseket csakis nyugati modern rendszerek – mint például Patriot légvédelmi rakéták – képesek megsemmisíteni, az Ukrajnában jelenleg rendelkezésre álló eszközök nem.

Putyin és Erdogan orosz-ukrán fogolycseréről és gazdasági együttműködésről tárgyalt

Hadifoglyok, köztük elsősorban a sebesültek Oroszország és Ukrajna közötti cseréjéről, valamint a törökországi gázközpont kialakításáról tárgyalt telefonon más témák mellett Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdogan török elnök – közölte hétfőn a Kreml sajtószolgálata.

„Mindkét fél megerősítette, hogy kész az orosz-török együttműködés átfogó továbbfejlesztésére. A prioritások között szerepel az együttműködés az energiaágazatban, beleértve az orosz földgázszállításokat és egy regionális gázközpont létrehozását Törökországban” – áll a moszkvai tájékoztatásban.
Kitérve az ukrajnai helyzetre, a két vezető beszélt egyebek között a foglyok, köztük elsősorban a sebesültek lehetséges cseréjéről. Az erre szolgáló humanitárius folyosó központjává Isztambul válhatna.
A Kommerszant című lap a török elnöki hivatalra hivatkozva azt írta, hogy Erdogan ismételten kifejezte készségét a közvetítésre az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktus megoldásában.
Putyin elítélte az ukrán hatóságok „destruktív politikáját”, és kitért a Kijevbe irányuló növekvő nyugati fegyver- és katonai felszerelésszállítások kérdésére. Az orosz elnök képmutatásnak nevezte, hogy Ukrajna elutasította a karácsonyi tűzszünetet.
Az elnökök emellett a gabonaegyezmény végrehajtásáról és a török-szíriai kapcsolatok normalizálásáról is tárgyaltak. Megvitatták a török fél arra irányuló kezdeményezését, hogy indítsanak konzultációkat Oroszország, Törökország és Szíria képviselőinek részvételével. December 28-án a három ország védelmi miniszteri egyeztetést folytatott; 11 év óta ez volt az első ilyen szintű hivatalos kapcsolatfelvétel Ankara és Damaszkusz között. Ezt követően megkezdődött a három ország külügyminiszteri találkozójának előkészítése.
A két vezető idén immár második alkalommal folytatott telefonbeszélgetést. Először január 5-én léptek kapcsolatba egymással. Akkor Putyin arról biztosította tárgyalópartnerét, hogy nyitott a párbeszédre Ukrajnával, amennyiben Kijev teljesíti a vele szemben megfogalmazott orosz követeléseket. Erdogan a maga részéről felvetette, hogy a tárgyalásokra való felhívást „egyoldalú tűzszünettel” kellene alátámasztani, amit Moszkva meg is hirdetett az ortodox karácsony alkalmából, de Kijev elutasította.

Kreml: a brit tankok égni fognak

Égni fognak a Nagy-Britannia által leszállítani tervezett Challenger 2 harckocsik is, a „különleges hadművelet” el fogja érni az összes célját – jelentette ki hétfőn Moszkvában Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője.

Korábban Rishi Sunak brit miniszterelnök hivatala közölte, hogy Nagy-Britannia a következő hetekben 14 Challenger 2 harckocsit ad át Ukrajnának, és a közeli napokban megkezdődik az ukrán katonák kiképzése ezek használatára.
„A különleges hadművelet folytatódik. Ezek a tankok ugyanúgy égnek és fognak égni, mint a többi. A különleges katonai művelet el fogja érni a céljait” – reagált Peszkov a brit döntésre reagálva.
A szóvivő információs manipulációnak nevezte azokat a híreszteléseket, amelyek szerint konfliktusos a Wagner katonai magánvállalat és az orosz védelmi minisztérium viszonya. Mint mondta, mindenki a közös ügyért harcol, és emlékezni fognak mind a Wagner, mind a hadsereg hőseire.
Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a hétfői hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy az orosz erők folytatták előrenyomulásukat Donyeck felé, ahol több mint ötven ukrán katonát megöltek, és egy páncélozott személyszállítót és nyolc járművet megsemmisítettek. A tábornok szerint az ukrán erők vesztesége az elmúlt nap folyamán Kupjanszk térségében több mint harminc katona, két páncélozott harcjármű és három egyéb jármű, Liman közelében több mint 75 katona, három harckocsi, öt páncélozott harcjármű és egy kisteherautó, a donyecki régió déli részén pedig mintegy harminc katona, egy páncélozott harcjármű és két kisteherautó volt.
Az orosz harcászati repülőgépek, valamint a rakéta- és tüzérségi erők két fegyver- és hadianyag-raktárra, 79 lőállásban lévő tüzérségi egységre, valamint 101 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást. Megsemmisítettek egyebek között egy Grad sorozatvetőt, egy 2A36-os Giacint-B, egy 2C3-as Akacija és egy 2C1-es Gvozgyika önjáró tarackot, egy 2A65-ös Mszta-B egy D-30-as tarackot, valamint egy AN/TPQ-37-es és egy AN/TPQ-50-es ellentűzradart. Az orosz légvédelem lelőtt három ukrán drónt, valamint hét HIMARS- és Uragan-rakétát.
Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 372 repülőgépet, 200 helikoptert, 2885 drónt, 401 légvédelmi rakétarendszert, 7537 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 983 sorozatvetőt, 3841 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 8066 speciális katonai járművet veszítettek. Az adatokat más forrás nem erősítette meg.
Az orosz Fekete-tengeri Flotta fő kikötőjének otthont adó Szevasztopol felett tíz ukrán drónt lőttek le hétfőn. Az orosz ellenőrzés alá került területek több településéről, köztük Donyeckből jelentettek ukrán tüzérségi támadást a helyi hatóságok.

Szijjártó: a magyar-török együttműködés nagy segítség a nehézségek leküzdésében

A Magyarország és Törökország közötti együttműködés hatalmas segítség a nehézségek leküzdésében, ennek hiányában nem lenne garantálható hazánk energiabiztonsága és nem sikerülhetett volna tavaly több gazdasági rekordot is megdönteni – közölte a tárca tájékoztatása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Budapesten a magyar-török gazdasági vegyes bizottság nyolcadik ülését követően.

A tárcavezető a Mustafa Varank török ipari és technológiai miniszterrel közös sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy Európa keleti és középső része napjainkban rendkívüli nehézségekkel néz szembe az ukrajnai háború és az arra válaszul elrendelt szankciók miatt.
„Mind a gazdaság, mind az energiaellátás területén bizonytalanság, brutális árnövekedés és ellátási nehézségek figyelhetők meg a térségben” – mutatott rá.
„Ezen kihívások leküzdése terén Törökország és Magyarország együttműködése nagy segítséget jelentett nekünk eddig, és (.) a jövőben is nagy segítséget fog nyújtani” – tette hozzá.
Szijjártó Péter leszögezte, hogy az Ukrajnával szomszédos Magyarország a mielőbbi békében érdekelt. „Minden olyan döntés, intézkedés és nyilatkozat, amely a háború meghosszabbodásához, potenciális eszkalációjához vezethet, ellentétes a magyar nemzeti érdekkel” – figyelmeztetett.
„Békére van szükség, a békéhez tárgyalások kellenek, a tárgyalásokhoz közvetítők kellenek, s mi nagyra becsüljük Törökország szerepét, Törökország tudott eddig egyedül sikeresen közvetíteni” – mondta a gabonaszállítás újraindításáról szóló, „a béke reményét elővetítő” megállapodásra utalva.
A miniszter hangsúlyozta, hogy hazánk biztonságos gázellátását a Török Áramlat jelenti, amely mára az egyetlen megbízható, 100 százalékos kapacitással üzemelő, kelet-nyugati irányú vezeték Európában.
Mint közölte, ezen az útvonalon keresztül tavaly 4,8 milliárd köbméternyi gáz érkezett Magyarországra, ami a teljes fogyasztás nagyjából fele, így ennek kiesése ellehetetlenítené az ellátást.
Emellett aláhúzta a diverzifikáció, az új források bevonásának és új vezetékek építésének fontosságát, úgy vélekedve, hogy a legreálisabb opciót az azeri földgáz és a török kikötőkbe érkező cseppfolyósított földgáz (LNG) jelenti, márpedig Ankarának mindkét esetben kulcsszerepe van.
Elmondta, hogy már meg is indultak a kereskedelmi tárgyalások az MVM és török partnere között arról, hogy mekkora mennyiséget lehetne bevonni a magyar piacra, milyen ütemezéssel. Illetve arra is kitért, hogy az azeri gáz számításba vételéhez infrastrukturális beruházásokra van szükség, s ehhez a kormány „elvárja” az Európai Unió támogatását.
Végül kiemelte, hogy mindkét országban atomerőmű-építés folyik, ráadásul ugyanazzal a partnerrel és technológiával. Üdvözölte, hogy a Törökországban épülő négy reaktor mind a tizenhat hűtőszivattyúját Magyarországon gyártják.
A tárcavezető a gazdasági nehézségek kapcsán leszögezte, hogy a török-magyar együttműködés az elmúlt időszakban segített abban, hogy Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) az európai átlagos növekedés fölött tudjon bővülni, és „mesterhármast” elérve megdőlhessen a beruházások, az export és a foglalkoztatás csúcsa.
Tavaly rekordot döntött a kétoldalú kereskedelmi forgalom, immár csaknem száz török cég közel 2200 embert foglalkoztat hazánkban, a VakifBank fiókot nyitott Budapesten, 2024-ben közös kulturális évad készül, 2025-ben a magyar-török tudomány és technológia évét ünneplik, továbbá sok magyar vállalat profitál a törökországi lehetőségekből – sorolta.
„A magyar-török együttműködés nagy segítséget jelentett az elmúlt években a nehézségek leküzdésében és nagy segítséget jelent a jelen válságainak kezelésében” – jelentette ki, majd átadta a Magyar Érdemrend középkeresztjét Mustafa Varanknak az ezen a téren nyújtott nélkülözhetetlen szerepéért.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a kedden is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine