Szalay-Bobrovnicky Kristóf: a magyar honvédok helytálltak a doni áttörésnél

A legjobb háború az, amit meg sem vívnak, ahhoz viszont komoly elrettentő erőre, erős hadseregre van szükség a honvédelmi miniszter szerint.

A magyar honvéd helytállt, a magyar honvéd jól harcolt a doni áttörésnél 1943-ban – jelentette ki Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter a 2. magyar hadsereg tragédiájának 80. évfordulóján rendezett megemlékezésen, a budapesti Szentháromság téren csütörtökön.

Két kötelességünk mindenképpen van a doni hősök előtt: az egyik, hogy emlékezzünk és méltassuk őket – hangsúlyozta a miniszter. „Méltatnunk kell a helytállásukat, emlékeznünk kell arra, hogy a legdrágábbat, az életüket adták, számtalanul megsebesültek, megfagytak, elvesztek, hadifogságba estek, sokan soha nem értek haza, vagy csak megcsonkítottan. Honvédek és munkaszolgálatosok, számtalan sok ember” – fogalmazott Szalay-Bobrovniczky Kristóf.

A tárcavezető felidézte: 1943. január 12-én, pontosan nyolcvan évvel ezelőtt a Vörös Hadsereg harci felderítésnek indult, később azonban rendkívül sikeresnek bizonyult támadással katasztrofális vereséget mért a 2. Magyar Királyi Hadseregre.

„Nem kenyerem az, hogy vizsgáljam, milyen történelmi körülmények között, milyen helyzetben, milyen okokból és mit is kerestek a Don mentén a magyar katonák. Nekem annyi a feladatom, hogy megállapítsam, a magyar honvédek ott is, akkor is helytálltak. A megcsonkított ország teljesítőképességével arányosan, hiányosan felszerelt, az ország határain kívül homályos célok mentén odavezényelt katonák példásan tették a dolgukat. Jól harcoltak, de katasztrofális vereséget szenvedtek, ezzel számtalan magyar család veszítette el fiait, a jövőjét, ami előkészítette további nemzeti tragédiák bekövetkezését” – mondta a miniszter. Erre a veszteségre való emlékezés és a gyász a mi feladatunk, miközben méltatnunk kell a helytállásukat – hangoztatta.

„A másik kötelességünk pedig az, hogy tanulságokat vonjunk le a magyar katonák áldozataiból, és átértelmezzük azokat a jövőbeli áldozatokra. A legjobb háború az, amit meg sem vívnak” – hangsúlyozta Szalay-Bobrovniczky Kristóf. A meg nem vívott háború lehetőségét a tárgyalások, a diplomáciai megoldások jelentik – jelentette ki a honvédelmi miniszter, kiemelve: ehhez egy olyan elrettentő erőre, jól kiképzett, jól szervezett, jól felfegyverzett, erős hadseregre van szükség, amelyik semmilyen más lehetőséget nem hagy a lehetséges ellenség számára, mint a tárgyalásokat. A nemzeti kormány ezért épít egy komoly, létszámában is tekintélyes, felszereltségében 21. századi, innovatív, modern, high-tech haderőt. Azért, hogy ez egyszerre legyen garanciája a békének és a magyar emberek biztonságának – hangsúlyozta a tárcavezető.

A budavári Mátyás-templom előtti téren megtartott megemlékezésen a különféle katonai alakulatok képviselői mellett hagyományőrzők is részt vettek, akik a honvédség nyolcvan évvel ezelőtti egyenruháiban rótták le kegyeletüket. Az alakulatok képviselői nyolcvan emlékmécsest gyújtottak, miközben nyolcvan, a doni áttörésnél elesett magyar katona, illetve munkaszolgálatos nevét olvasták fel. A megemlékezés után a hős magyar honvédek előtt tisztelegve misét tartottak a Mátyás-emplomban.

Fotó: MTI/Máthé Zoltán