Az orosz-ukrán háború 322. napja – FRISSÜL

Immár háromszázhuszonkettedik napja tart ugyanis az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb szerdai történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Ukrán vezérkar: folytatódnak a harcok Szoledar ellenőrzéséért

Az orosz erők a Donyeck megyei Bahmut irányában megpróbálják átvenni az ellenőrzést az ukrán hadsereg utánpótlási útvonalain és elfoglalni Szoledar városát, a harcok folytatódnak – írta szerda esti helyzetjelentésében az ukrán vezérkar.

„Az ellenség fő erőfeszítései Donyeck megye teljes elfoglalására tett kísérletekre összpontosulnak, támadó hadműveleteket hajtanak végre Bahmut irányában. Az orosz erők igyekeznek átvenni az ellenőrzést Szoledar városa és egységeink utánpótlási útvonalai felett, súlyos veszteségeket szenvednek, a harcok folytatódnak” – áll a jelentésben.
Az ukrán vezérkar ehhez még hozzátette, hogy az orosz csapatok sikertelen támadóműveleteket hajtanak végre a Donyeck megyei Avgyijivka irányában. A Harkiv megyei Kupjanszk és a Mikolajiv megyei Novopavliszke térségében az orosz hadsereg igyekszik javítani taktikai pozícióin, a donyecki régióban lévő Limannál, valamint Zaporizzjánál és Herszonnál pedig védekezik.
A jelentés szerint a nap folyamán az orosz erők két rakéta- és 22 légicsapást indítottak, továbbá 18 támadást hajtottak végre rakéta-sorozatvetőkkel. Ukrajna-szerte továbbra is fennáll a kritikus infrastruktúra elleni légi- és rakétacsapások veszélye – fűzte hozzá a vezérkar.
Az ukrán légierő szerdán 13 csapást mért az orosz hadi gócpontok ellen, és három támadást ellenséges légvédelmi rakétarendszerek állásaira. Lelőttek egy orosz Ka-52-es helikoptert és két felderítő drónt. Az ukrán rakéta- és tüzérségi egységek egy ellenséges parancsnoki állásra, négy élőerő- és haditechnikai koncentrációs területre, valamint három lőszerraktárra mértek csapást – írta jelentésében a vezérkar.

Zelenszkij cáfolta, hogy az orosz katonák már bent lennének Szoledarban

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök cáfolta szerdán azt az orosz állítást, amely szerint az orosz katonák már benyomultak volna a Donyeck megyei Szoledar városába.

Erről az államfő esti videoüzenetében beszélt. Szavai szerint a „terrorista állam”, Oroszország és „propagandistái” azt a látszatot igyekeznek kelteni, mintha Szoledar egy része már az ellenőrzésük alatt lenne. Ezt szerinte Moszkva azért teszi, hogy Oroszország lakosai támogassák a mozgósítást és reményt adjon azoknak, akik az agresszió mellett állnak. Leszögezte, hogy a harcok folytatódnak, az ukrán erők tartják magukat Donyeck irányában.
Zelenszkij hangsúlyozta, hogy az orosz agresszió csak akkor „apad le, ha az orosz ambícióknak nem lesz más alternatívája, mint a veszteség”.
Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a szerdai hadijelentést ismertetve kijelentette, hogy Szoledart légideszant alakulatok vették blokád alá északról és délről, a légierő a városban lévő ukrán erődítményeket bombázza, a központban pedig rohamosztagok harcolnak.

Csehország egy évvel meghosszabbította az ukrán menekülteknek nyújtott védelmet

Csehország egy évvel, 2024 márciusáig meghosszabbította az országba érkezett ukrán menekülteknek nyújtott védelmet. Az úgynevezett lex Ukrajna hatályának módosítását a képviselőház után szerdán a szenátus is jóváhagyta.

A rendelkezés életbe lépéséhez a jogszabályt most már csak az államfőnek kell aláírnia. Milos Zeman közölte, hogy támogatja a kormány lépését.
A lex Ukrajna alapján, amely március végén járt volna le, az ukrajnai menekültek további egy évre szóló speciális tartózkodási vízumot kaphatnak Csehországban. Ez lehetővé teszi számukra az egészségügyi, a szociális és az oktatási rendszer igénybevételét, valamint a szabad munkavállalást. A tartózkodási engedély meghosszabbítását elektronikus úton is el lehet intézni.
A jogszabály meghosszabbítását gyorsított eljárásban fogadta el a képviselőház.
A parlamenti vitában elhangzott, hogy eddig mintegy félmillió ukrajnai menekült kapott ideiglenes tartózkodási engedélyt, illetve védelmet, és közülük mintegy 300 ezren tartózkodnak jelenleg is Csehországban. Marian Jurecka kormányfőhelyettes szerint több mint 125 ezer ukrajnai menekült már munkahelyet is talált magának, míg a cseh iskolákban mintegy 80 ezer ukrajnai gyermek tanul. A helyzet javulását mutatja – fejtette ki a miniszter -, hogy míg tavaly májusban 238 ezer menekült igényelt humanitárius segélyt, addig december elején már csak 82 ezren. A lex Ukrajna egyik módosítása szerint minden menekült, aki meghosszabbítaná tartózkodási engedélyét, köteles lesz hivatalosan regisztráltatni magát. A hatóságok ezen az úton szeretnének pontosabb képet kapni a menekültek számáról.
Vít Rakusan cseh belügyminiszter azt mondta, hogy az utóbbi időben már csak lassan növekszik az ukrán menekültek száma Csehországban. Szerinte ez a mérsékelt tél és az ukrajnai háború alakulásának következménye.

Litván elnök: Vilnius légvédelmi fegyvereket ad Ukrajnának

Litvánia a katonai segítségnyújtás keretében légvédelmi rendszereket és eszközöket biztosít Ukrajnának – jelentette be Gitanas Nauseda litván elnök szerdán a nyugat-ukrajnai Lvivben tett látogatásakor.

„Már a háború kezdete előtti napokban katonai segítséget nyújtottunk Ukrajnának, beleértve Stinger hordozható rakétarendszereket. Ma jó hírt hoztam Ukrajna számára: légvédelmi rendszereket adunk át, és bizonyos légvédelmi eszközöket” – mondta a sajtótájékoztatón Nauseda. Az államfő ugyanakkor nem pontosította, hogy milyen légvédelmi rendszerekről és eszközökről beszél – írta az Ukrajinszka Pravda hírportál.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök már korábban köszönetet mondott a litván elnöknek a döntésért, hogy légvédelmi eszközöket szállítanak Ukrajnának, ami megerősíti az ukrajnai energiarendszer védelmét, különösen az iráni gyártású drónok támadásaival szemben – emlékeztetett a hírportál.
Az Ukrajna elleni orosz invázió tavaly februári kezdete óta Litvánia már 283 millió euró értékben nyújtott katonai segítséget Ukrajnának. Ebbe beletartoznak légvédelmi rakétarendszerek, könnyű gyalogsági fegyverek, páncéltörő fegyverek, aknavetők, géppuskák, lőszerek, páncélozott szállítóeszközök és tarackok, valamint drónok, védőfelszerelések és éjjellátó eszközök is. Az Ukrajnának szánt, 2023-ra tervezett litvániai katonai segítségnyújtás értéke mintegy 40 millió euró – írta az Ukrajinszka Pravda.

Geraszimov vezérkari főnököt nevezte ki az ukrajnai orosz erők parancsnokává Sojgu védelmi miniszter

Valerij Geraszimov vezérkari főnököt nevezte ki az Ukrajnában harcoló orosz egyesített haderőcsoport parancsnokává szerdán Szergej Sojgu védelmi miniszter.

A moszkvai katonai tárca közleménye szerint Geraszimov helyettese Szergej Szurovikin, a légierő parancsnoka – az ukrajnai „különleges hadművelet” eddigi irányítója -, valamint Oleg Szaljukov, a szárazföldi erők parancsnoka és Alekszej Kim, a vezérkari főnök helyettese lett.
A hivatalos indoklás szerint a ‘különleges hadművelet” parancsnoki szintjének emelése az elvégzendő feladatok körének bővülésével függ össze. Ezenkívül szorosabb együttműködést kell létrehozni a haderőnemek között, valamint javítani kell a támogatás minden típusának minőségét és a haderőcsoportok irányításának hatékonyságát is.
Oroszország tavaly február 24-én indított háborút Ukrajna ellen. Szurovikin személyében Sojgu októberben nevezett ki egyszemélyi parancsnokot az orosz harcoló alakulatok élére.

Andrzej Duda: Lengyelország Leopard harckocsikat ad át Ukrajnának

Lengyelország úgy döntött, hogy nemzetközi koalíció keretében Leopard harckocsikat ad át Ukrajnának – jelentette be szerdán a nyugat-ukrajnai Lembergben (Lviv) megtartott lengyel-litván-ukrán államfői csúcstalálkozón Andrzej Duda lengyel elnök.

A lengyel államfői hivatal honlapján közvetített, Volodimir Zelenszkij ukrán és Gitanas Nauseda litván elnökkel közös sajtóértekezleten Duda egy zászlóaljnyi Leopard harckocsit említett. A lengyel hadsereg esetében egy harckocsi-zászlóalj 14 darab harci járművel van felszerelve.
A lengyel elnök közölte: Lengyelország nemzetközi koalíció keretében akarja átadni a hadi felszerelést. E keretben Lengyelország döntést hozott az első harckocsi-csoport szállításáról, amely felszerelés „remélhetőleg a más államok által felajánlott Leopard- és egyéb harckocsi-zászlóaljakkal együtt hamarosan megerősíti Ukrajna védelmét” – jelentette ki Duda.
Jakub Kumoch, a lengyel elnöki hivatal külügyi irodájának főnöke hétfőn jelezte a német gyártmányú Leopard-2 típusú harckocsik átadását, de aláhúzta: Lengyelország az ezzel a harci felszereléssel rendelkező nyugati országok széles koalíciójában tenné ezt.
Duda a fellépésében felidézte: Ukrajna orosz megtámadása után Lengyelország már T-72 szovjet típusú harckocsikat, lőszert, Krab önjáró lövegeket és Grot rohamlövegeket is szállított Ukrajnának.
Az ukrajnai háború leállítását az elnök a szabad világ előtt álló egyik legnagyobb kihívásnak nevezte, és Ukrajna támogatására szólította fel a világ országait. Úgy látta: Ukrajna megérdemli az európai uniós csatlakozást és a NATO támogatását.
Zelenszkij a nyilatkozatában megköszönte Lengyelország és Litvánia támogatását. Elmondta: Ukrajna közös döntést vár azoktól az országoktól, amelyek fontolgatják a harckocsik átadását. Úgy érvelt: önmagában egyetlen ország sem tudna elegendő tankot biztosítani Kijevnek a háború megnyeréséhez.
Nauseda a felszólalásában bejelentette: országa egyebek mellett lőszert adományoz Ukrajnának. Hangsúlyozta, hogy Kijevnek szélesebb körű támogatást kell nyújtani.
A három elnök Lembergben közös nyilatkozatot írt alá, melyben megerősítették Ukrajna jogát szuverenitása és területi egysége megvédésére. Együttműködési készségüket fejezték ki Ukrajna háború utáni újjáépítésében.
A csúcstalálkozót az ún. Lublini Háromszög formátumában tartották meg, amelyet 2020-ban hoztak létre, eredetileg abból a célból, hogy a három ország együttműködjön a Keleti Partnerségi program fejlesztésében, a koronavírus-járvány leküzdésében, valamint Ukrajna európai és euroatlanti törekvéseinek támogatásában. Később az agenda biztonsági, energiabiztonsági, kulturális témákkal is bővült.

Podgorne elfoglalásáról és Szoledar blokkolásáról tett bejelentést az orosz katonai szóvivő

Donyeck térségében az orosz fegyveres erők offenzívájuk során elfoglalták az Artemivszk (Bahmut) szomszédságában lévő Podgorodne községet, Szoledart légideszant alakulatok vették blokád alá északról és délről, a légierő a városban lévő ukrán erődítményeket bombázza, a központban pedig rohamosztagok harcolnak – jelentette ki Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a szerdai hadijelentést ismertetve.

Ezen a fontszakaszon a tábornok szerint az ukrán 61. gépesített és 17. páncélos dandár egységei mintegy nyolcvan katonát, egy harckocsit, három páncélozott harcjárművet és két egyéb járművet veszítettek. Elmondta, hogy az ugyancsak az Ukrajnától elcsatolt Donyecki Népköztársaságban található Artemivszk (Bahmut) közelében csapások érték az ukrán 57. gépesített lövészdandár egyik zászlóaljának parancsnoki állását.
Jevgenyij Prigozsin, a Wagner zsoldoscsoport alapítója szerdára virradóra bejelentette, hogy fegyveresei átvették az ellenőrzést a donyecki régióban található Szoledar város egész területe felett, de a központban még harcok folynak. Az ukrán hadsereg részéről állítását valótlannak minősítették.
Apti Alaudinov, az Ahmat csecsen különleges alakulat parancsnoka és a luhanszki „népi milícia” 2. hadtestének parancsnokhelyettese a TASZSZ szerint azt mondta, hogy szerdán, legkésőbb csütörtökön a nap végére lehet majd Szoledar teljes „felszabadításáról” beszélni. Úgy vélekedett, hogy az ukrán fegyveres erőknek a városban maradt egységei „már semmin sem fognak változtatni”. Alaudinov szerint a Wagner csoport „az összes stratégiai útvonalat ellenőrzése alá vonta” a Szoledartól délre fekvő Artemivszkben.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője arra kérte az újságírókat, hogy várják meg Szoledar elfoglalásával kapcsolatban a hivatalos bejelentést. Méltatta a ugyanakkor az orosz „különleges hadművelet” során megnyilvánuló „pozitív dinamikát”.
Gyenyisz Pusilin, a Donyecki Népköztársaság megbízott vezetője a TASZSZ szerint azt hangoztatta, hogy Szoledar bevétele megnöveli annak esélyét, hogy az orosz erők átvegyék az ellenőrzést Artemivszk és Sziverszk felett is, valamint megnyitja az utat Szlovjanszk és Kramatorszk, a legnagyobb ukrán kézen lévő Donyec-medencei városok felé.
Pusilin azt állította, hogy az orosz csapatok lebontják az ukrán hadsereg védelmi vonalait, és jelenleg „az egész Donyecki Népköztársaság felszabadítása fordulópontjának előkészítése” zajlik.
Jan Gagin, Pusilin tanácsadója és katonai szakértő a TASZSZ-nek nyilatkozva „a Donyec-medence felszabadítása kulcsának” nevezte Szoledart, a város orosz ellenőrzés alá vonását pedig stratégiai győzelemnek. Gagin becslése szerint mintegy félezer ukrán katona maradhatott a városban.
Az RT médiaügynökség az állította, hogy az ukrán fegyveres erők veszteségei a Szoledarért vívott harcokban ősz óta elérhették a 20-25 ezret. A halottak számát az RT 16-17 zászlóaljnyira becsülte, és azt írta, hogy a legsúlyosabb veszteségeket itt az ukrán 61. lövész-, a 46. légi-, és a 10. hegyi rohamdandár szenvedte el, de ugyancsak számos katonája esett el a 25. önálló ejtőernyős dandárnak, amely nyugat felől tett kísérletet a város elérésére.
Konasenkov a többi frontszakaszról szólva azt mondta szerdán, hogy az ukrán fegyveres erők vesztesége az elmúlt nap folyamán Kupjanszk irányában több mint harminc katona és két jármű, Liman irányában mintegy kilencven halott és sebesült – köztük négy diverzánscsoport tagjai -, két páncélozott harcjármű és három egyéb jármű, a donyecki régió déli részén pedig mintegy 25 katona, egy gyalogsági harcjármű és két egyéb jármű volt.
A szóvivő szerint az orosz harcászati gépek, valamint a tüzérségi és rakétaerők az elmúlt nap folyamán 74 lőállásban lévő tüzérségi egységre, valamint 113 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást. Megsemmisítettek egyebek között egy Uragan sorozatvetőt, egy amerikai gyártmányú M777-es tarackot, két 2C7 Pion önjáró löveget, egy D-20-as és két D-30-as tarackot, egy 2C1-es Gvozgyika önjáró tarackot, valamint egy AN/TPQ-50 és egy AN/TPQ-36 ellentűzradart.
Az orosz légierő a jelentés értelmében lelőtt egy ukrán Szu-27-es repülőgépet, a légvédelem pedig két drónt, öt HIMARS- és Vilha-rakétát, valamint egy amerikai gyártmányú HARM radarelhárító rakétát.
Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 371 repülőgépet, 200 helikoptert, 2868 drónt, 400 légvédelmi rakétarendszert, 7473 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 976 sorozatvetőt, 3889 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 8006 speciális katonai járművet veszítettek. Az adatokat más forrás nem erősítette meg.
Az orosz ellenőrzés alá került területek több településéről jelentettek szerdán ukrán tüzérségi támadást a helyi hatóságok.

Zelenszkij szerint nem lesz harmadik világháború

Nem lesz harmadik világháború, mert Ukrajna megállítja az orosz agressziót -jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Golden Globe díjátadó ünnepségén videoösszeköttetésen keresztül mondott beszédében.

Az államfő beszédét Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője tette közzé az Instagramon szerdán. „Emberek milliói haltak meg az első világháborúban. A második világháború több tízmillió ember életét oltotta ki. Nem lesz harmadik világháború. Ez nem egy trilógia. Ukrajna megállítja az orosz agressziót a területén. Ezt az egész szabad világgal együtt tesszük. Remélem, hogy mindannyian velünk lesztek győzelmünk napján” – fogalmazott Zelenszkij.
Az ukrán elnök emlékeztetett arra, hogy a Golden Globe-díjat különleges időben alapították. Ez volt az az idő, amikor a második világháború még nem ért véget, de a helyzet megváltozott, és már mindenki tudta, ki fog győzni, bár még zajlottak a csaták. „Most 2023 van. Az ukrajnai háború még nem ért véget, de a helyzet változik. És most már világos, hogy ki fog győzni. Még mindig lesznek csaták és könnyek, de már most is elmondhatom, hogy ki volt a legjobb tavaly. Ti voltatok azok: a szabad világ szabad emberei. Azok, akik összefogtak, hogy támogassák a szabad ukrán népet közös szabadságharcunkban” – hangoztatta Zelenszkij.
Az ukrán elnök szerdán a nyugat-ukrajnai Lvivbe (Lemberg) utazott munkalátogatásra, ahol megbeszélést folytatott Ukrajna északnyugati régióinak biztonsági helyzetéről, valamint az elesett ukrán katonák emléke előtt is tisztelgett. Az elnöki iroda tájékoztatása szerint a koordinációs értekezleten szót ejtettek az államhatár védelmének helyzetéről, különös tekintettel az ukrán-fehérorosz határszakaszra. Az elnök jelentéseket hallgatott meg az említett határszakaszon levő erődítmények állapotáról és megerősítéséről, valamint az ott szolgáló határőrök és katonák anyagi támogatásáról.
Szót ejtettek a rivnei atomerőmű védelmének és megbízható működésének biztosításáról is. Zelenszkij hangsúlyozta, hogy a külső kockázatokkal szembeni védelem hozzájárul a nyugat-ukrajnai régiók gazdaságának normális működéséhez.

Bejelentette a Szoledar feletti ellenőrzés átvételét a Wagner zsoldoscsoport alapítója

Átvették az ellenőrzést a donyecki régióban található Szoledar város egész területe felett a Wagner orosz zsoldoscsoport egységei, a központban még harcok folynak – közölte Jevgenyij Prigozsin, a csoport alapítója szerdára virradóra, cégének, a Konkordnak a VKontaktye közösségi médiaszolgáltatónál vezetett oldalán.

„A Wagner katonai magánvállalat egységei átvették az ellenőrzést Szoledar teljes területe felett. A város központjában katlan alakult ki, amelyben utcai harcok folynak” – hangzott a közlemény.
Prigozsin az ukrán foglyok számáról szerdára ígért bejelentést. Leszögezte, hogy a Wagner harcosain kívül más egység nem vett részt Szoledar ostromában.
A RIA Novosztyi hírügynökség képeket közölt annak alátámasztására, hogy a Wagner fegyveresei elfoglalták a város sóbányáit. Az egyik felvételen maga Prigozsin is látható.
Korábban, kedd éjjel, Gyenisz Pusilin, az Ukrajnától elcsatolt Donyecki Népköztársaság megbízott vezetője a Pervij Kanal orosz állami tévécsatornán azt mondta, hogy az orosz erők ellenőrzésük alá vonták Szoledar központját. Hozzátette, hogy az ukrán erők súlyos veszteségeket szenvednek a városért folytatott harcban, de továbbra is ellenállnak.
Az orosz hatóságok hétfőn tettek bejelentést a Szoledar melletti Bahmutszke község „felszabadításáról”. Szoledar stratégiai fontosságú Kijev számára, a város az Artemivszk (Bakhmut) – Sziverszk védelmi vonal középpontjában áll.
Ramzan Kadirov, Csecsenföld vezetője szerdán a Telegram-csatornáján közölte, hogy az ukrajnai „különleges hadműveletben” eddig 21 ezer csecsen harcos vett részt, akik közül jelenleg több mint 9 ezer található a harci érintkezés vonalánál. Kadirov szerint az észak-kaukázusi köztársaság „jelentősen hozzájárul Oroszország győzelméhez a NATO- és a banderista agresszorok felett”.

Több mint 12 ezren menekültek a háború elől Magyarországra

Magyarország területére 2023. január 10-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 5279 ember lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 6801 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 241 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közölte szerdán az Országos Rendőr-főkapitányság.

Az ukrán külügyminiszter még több katonai támogatást vár Németországtól

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter bízik abban, hogy országa még több katonai segítséget kap Németországtól – közölte maga a politikus a német kollégájával, Annalena Baerbocckal a kelet-ukrajnai Harkivban kedden tett látogatása után.

A német diplomácia vezetője előre be nem jelentett látogatásra érkezett Harkivba. „Ez a város az orosz háború abszolút őrületének szimbóluma. Számomra fontos, hogy ne tévesszük szem elől Ukrajna helyét európai családunkban, még ezen a háborús télen sem” – idézte a Jevropejszka Pravda hírportál Baerbockot.
Kuleba a látogatás után a Twitteren közölte: „Annalena Baerbockkal ma ellátogattunk a háború sújtotta Harkivba, ahol Oroszország nagy szenvedést okozott. Harkiv ma már a sikeres ukrán ellentámadások jelképe, amely azt bizonyítja, hogy Ukrajna győzni fog, ha kellő támogatást kap a partnerektől. Nincs kétségem afelől, hogy további német katonai segítség fog érkezni”.

Kreml: megmagyarázhatatlan volt Kijev reagálása a karácsonyi tűzszünetre

„Cinikus és megmagyarázhatatlan” volt Kijev és egyes nyugati vezetők reagálása a Moszkva által javasolt ortodox karácsonyi tűzszünetre – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden újságíróknak.

Sajnálkozását fejezte ki, hogy az ukrán fél elutasította a tűzszüneti ajánlatot, amelynek üzenete Peszkov szerint tisztán humanitárius volt, és azt célozta, hogy azok a keresztények, akik január 7-én ünnepelték a karácsonyt, imádkozhassanak a templomokban.
Vlagyimir Putyin orosz elnök január 6-án éjféltől 36 órás tűzszünetet rendelt el a teljes frontvonalon. Moszkva szerint az orosz hadsereg ebben az időszakban csak viszonozta az ukrán fegyveres erők tüzét.
Peszkov arra figyelmeztetett, hogy az orosz vagyon elkobzására tett kísérletek ellentétesek a nemzetközi joggal, és hogy következményei lesznek minden olyan országra nézve, amely megpróbálja támogatni az elképzelést. A szóvivő a Bloomberg hírügynökség jelentését kommentálta, amely szerint Észtország január végéig tervet készül benyújtani az orosz vagyon elkobzására. Kaja Kallas miniszterelnök decemberben azt hangoztatta, hogy az uniós tagállamoknak folytatniuk kell a munkát „a befagyasztott orosz eszközök felhasználása érdekében”.
„Egyértelmű, hogy az észt hatóságok kiválóan akarnak teljesíteni ezen a területen, és precedenst kívánnak teremteni. Bármilyen lépéseket is tesznek ez ügyben, azok a nemzetközi jog szempontjából teljesen érvénytelenek és jogellenesek lesznek. És minden bizonnyal következményük lesz azokra az országoknak nézve, amelyek bármilyen módon szolidárisak egy ilyen elképzeléssel” – mondta.
Peszkov nem erősítette meg az egyes Telegram-csatornák által terjesztett értesülést, amely szerint Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese Ukrajnáról tárgyalt Törökországban Victoria Nulanddal, az amerikai külügyminisztérium államtitkárával, és Kurt Volker volt Ukrajna-ügyi különmegbízottal. Megismételte korábbi intelmét, hogy hallgatóközönsége ne tulajdonítson túlságosan nagy jelentőséget Telegram-csatornáknak.
Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára az Argumenti i Fakti című lapnak adott interjúja kedden megjelent részletében azt állította, hogy az Egyesült Államok hirtelen kivonulása Afganisztánból nagyrészt annak volt köszönhető, hogy Washingtonnak Ukrajnára kellett összpontosítania.
Fejtegetésében azt is hangoztatta, hogy Oroszország erőforrásokban gazdag, hatalmas területekkel rendelkező, önellátásra képes ország, amelynek polgárai tisztelik a történelmüket és nemzeti hagyományaikat. Ez szerinte irritálja a Nyugatot, és felébreszti benne a szándékot, hogy meggyengítse és feldarabolja Oroszországot, elpusztítsa az orosz nyelvet és az „orosz világot”. Úgy vélekedett, hogy általánosságban elmondható: Oroszországunknak „nincs helye Nyugaton”.
Peszkov kérdésre válaszolva Patrusev hétfőn megjelent azon kijelentését is kommentálta, amely szerint az ukrajnai események nem Moszkva és Kijev összecsapását jelentik, hanem a NATO és Oroszország katonai konfrontációját.
„Közvetve, érintőlegesen a NATO és az Egyesült Államok feltétlenül részese ennek a konfliktusnak” – mondta a Kreml szóvivője.
„De facto már közvetett részévé váltak ennek az összecsapásnak azzal, hogy fegyverekkel, technológiával, hírszerzési információkkal tömik tele Ukrajnát. Részvételük ebben a konfliktusban nyilvánvaló. Patrusev a dolgok valós helyzetét állapította meg” – mondta a Kreml szóvivője.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a szerdán is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine