Ferenc pápa: a békéhez világszintű leszerelés szükséges

Az ukrajnai háború nemzetközi válsághelyzetet teremtett Ferenc pápa szerint, aki a béke első számú feltételeként a globális leszerelést nevezte meg a Szentszéknél akkreditált diplomatákhoz intézett évnyitó beszédében a Vatikánban hétfőn.

    A katolikus egyházfő úgy vélte, egyre fejlettebb haditechnika bevetése helyett „logikát kell váltani a teljes leszerelés útját követve, mivel semmilyen béke nem lehetséges ott, ahol a halál eszközei terjednek”.

    Ferenc pápa hagyományos, a Szentszéknél akkreditált diplomáciai testülethez intézett beszédében vázolta az aktuális nemzetközi politikai, gazdasági és társadalmi eseményekkel kapcsolatos nézeteit.

    Emlékeztetett, hogy 2023-ra esik XXIII. János pápa latinul Pacem in Terris (Békét a világban) kezdetű enciklikájának hatvanadik évfordulója. A pápai dokumentum – amely a kubai rakétaválságot kísérte – az igazságon, igazságosságon, szereteten és szabadságon felépítendő békét szorgalmazta a nemzetek között.

    Ferenc pápa kijelentette, hogy elődjének korában az emberiség saját megsemmisülésének küszöbén állt, amit a párbeszéd segítségével sikerült elkerülni. Kifejtette: az atomháború veszélye ma is fenyegetően hat, és félelembe taszítja a világot.

    „Az atomfegyverek birtoklása erkölcstelen, (…) az atomfegyverek fenyegetése közepette mindannyian vesztesek vagyunk” – hangoztatta Ferenc pápa. Aggodalmát fejezte ki az iráni atommegállapodás megtorpanása miatt.

    Azt mondta: „ma a harmadik világháború zajlik a globalizált világban, ahol a konfliktusok bolygónknak csak bizonyos részeit érintik, lényegében azonban mindenkit magukkal sodornak”. Példaként Ukrajnát említette, és az „értelmetlen háború” azonnali leállítását sürgette, melynek hatása – a pápa szerint – egész térségeket érint Európán kívül is az energetikai ellátásban, valamint az élelmiszertermelésben elsősorban Afrikában és a Közép-Keleten.

    A háborúk sújtotta övezetek közül kiemelte Szíriát, ahol reformokat, újjáépítést szorgalmazott, és a nemzetközi szankciók okozta szegénység enyhítését. A Szentszék aggodalmát fejezte ki a palesztinok és izraeliek közötti erőszak terjedése miatt. Párbeszédet, nemzeti megbékélést sürgetett a Kongói Demokratikus Köztársaságban és Dél-Szudánban, ahova Ferenc pápa idei első útja vezet. A tűzszünet tiszteletben tartását és a foglyok szabadon engedését kérte a Dél-Kaukázusban, említette Jement, Etiópiát, a nyugat-afrikai országokat, Mianmart és a Koreai-félszigetet, ahol békét és jólétet kért az egész koreai nép számára. Beszélt Libanonról, és a „demokrácia erővesztéséről” szólt Peruban, Brazíliában és Haitin.

     Ferenc pápa a béke szálainak szövéséhez receptet is felvázolt: elődjéhez hasonlóan az igazságot, az igazságosságot, a szolidaritást és a szabadságot nevezve meg tartópillérként.

    Sürgette a nők elleni erőszak leállítását, a tanuláshoz és munkához való jogaik biztosítását, hangoztatva, hogy a nők hozzájárulása elengedhetetlen a társadalmi életben, és a nők a „béke első számú szövetségesei”.

    Az élethez való jogot hangoztatta az abortuszhoz való „vélelmezett joggal” szemben. A politikai felelősöket a gyengébbek védelmére szólította fel, a betegek, a fogyatékossággal élők és az idősek „selejtezésének” elkerülésével, valamint az általános egészségügyi ellátás garantálását sürgette.

    A halálbüntetés nemzetközi eltörlését is szorgalmazta, az érintett országok közül Iránt nevezve meg.

    A családalapítás miatti félelmek eloszlatását kérte, és úgy vélte, hogy a „demográfiai tél” veszélybe sodorja a társadalmak jövőjét.

    A pápa az oktatást nevezte a tudatlanság és az előítéletek okozta félelmek ellenszerének. A pandémia és a geopolitikai válságok okozta „oktatási katasztrófával” szemben minőségi oktatást sürgetett az ENSZ tavaly szeptemberi oktatásügyi csúcstalálkozójára hivatkozva. Az államoknak legyen bátorságuk fegyverkezés helyett oktatásra költeni – mondta a pápa.

    Vallásszabadságot szorgalmazott, kijelentve, hogy a világnépesség egyharmada nem élhet azzal. Forrásokat és eszközöket sürgetett az Európai Unión kívüli vallásszabadság előmozdítására decemberben kinevezett uniós különmegbízott számára. Úgy vélte, hogy a keresztények elleni erőszak és diszkrimináció nem csak ott érezhető, ahol kisebbségben élnek: a vallásszabadság ott is veszélyben forog, ahol a hívők véleményszabadsága korlátozott „a rosszul értelmezett társadalmi bevonás nevében”.

    A pápa a szerinte jelenleg polarizált és érdekblokkokat képviselő nemzetközi intézményrendszer reformját sürgette. Az „ideológiai totalitarizmus” veszélyére hívta fel a figyelmet, amely intoleráns azokkal szemben, akik nem csatlakoznak a magukat progresszívnek vallók nézeteihez, melyek valójában visszafelé vezetik az emberiséget, a gondolati és lelkiismereti szabadság megsértésével – mondta.

    Elfogadhatatlannak nevezte a „külön-külön” folytatott migrációs politikát, és egy új európai paktumot szorgalmazott.

    Lelkiismeret-ébredésre szólított fel a teremtett világ védelmében, hangoztatva, hogy az éghajlatváltozásra vonatkozó nemzetközi csúcstalálkozók döntéseinek teljesítését nem lehet tovább halogatni.

    Vatikán Állam 183 országgal tart fenn diplomáciai kapcsolatot

    Ferenc pápa hangsúlyozta, hogy a „tiszteletteljes és konstruktív párbeszéd” jegyében újabb két évvel meghosszabbították a Szentszék és a Kínai Népköztársaság közötti úgynevezett ideiglenes megállapodást, melyet 2018-ban írtak alá először a püspöki kinevezések szabályozásáról.

    A Szentszéknél akkreditált diplomaták között Magyarországot Habsburg-Lotharingiai Eduard nagykövet képviselte.