Szakértő: Európa közvetítőkön keresztül, de továbbra is orosz olajat fog vásárolni

Akkor meg mi az értelme az egész szankciósdinak, és ki jár rosszul vele?
Európa a jövőben is orosz gázolajat fog vásárolni a szakértő szerint. Litkei Máté a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézetének igazgatója az M1 Ma reggel című műsorában elmondta, az energiaválságban Németország magára hagyta a többi európai államot. Rámutatott, a gáz árának drasztikus növekedése és a hozzáférés körülményessége miatt elsőszámú helyettesítő termék lett a szén, így a klímacélok elérése is bizonytalanná vált – írja a Hirado.hu.
Németország különutas megoldást választott az energiaválságban, magára hagyva ezzel a többi uniós tagállamot – közölte Litkei Máté, a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézetének igazgatója az M1 Ma reggel című műsorában.
A szakértő reagált Christian Lindner német pénzügyminiszter közelmúltban tett kijelentéseire, amelyek szerint a német ipar összeomlás nélkül átvészelheti a válságot, sőt a zöld átmenet minden probléma nélkül tud folytatódni. Litkei Máté szerint komoly európai kritika érte a németeket, ugyanis a jelenlegi energetikai válság megoldására különutas megoldást választott Berlin: 200 milliárd eurós hitelfelvétellel segíti saját vállalatait, cégeit.
Az esetet a szakértő a süllyedő hajóból gumicsónakkal történő menekülők esetéhez hasonlította, akik szerint nincs semmi baj, valójában nem is süllyednek. Közölte továbbá, Németország valóban átvészelheti a válságot, hiszen hitelképes, tőkeerős államról van szó, de ipara, gazdasága energiaintenzív ágazatokkal van tele, így például az üveggyártást és a gépipart kiemelten érintheti a válság.
A Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézetének igazgatója emlékeztetett, a tavalyi év első felében 30 százalékra növekedett a villamosenergia-termelésben a szén aránya Németországban. Ez pedig mintegy 17 százalékos növekedést jelent az eddigiekhez képest. Rámutatott, a gáz árának drasztikus növekedése és a hozzáférés körülményessége miatt, elsőszámú helyettesítő termék lett a szén, így a klímacélok elérése bizonytalanná vált.
Litkei Máté emlékeztetett, a Nemzetközi Energiaügynökség előrejelzése szerint legalább 30 milliárd köbméternyi gáz fog hiányozni 2023-ban az európai piacról, így a szén szerepe továbbra is megkerülhetetlen lesz. Németországban a magyar rezsicsökkentéshez hasonló „árfixálást” vezettek be a kis- és középvállalkozásoknak, valamint a lakosság egy részének az elmúlt évek átlagfogyasztásának 80 százalékáig – emlékeztetett a szakértő.
Az orosz gázolajimport kapcsán Litkei Máté elmondta, Európának szüksége van gázolajra, amelynek kétharmada orosz importból származik, ám ennek behozatala február 5-ét követően megszűnik. Ebben a szituációba felértékelődik az ún. közvetítőországok – például India – szerepe, akiken keresztül Európa továbbra is orosz gázolajat fog vásárolni.
A villamosenergia-piac átalakítása kapcsán elmondta, a jelenlegi válságban túl rövid az idő ahhoz, hogy megfelelő alternatíva születhessen az orosz import kiváltására.
Illusztráció: MTI/Mohai Balázs