Az orosz-ukrán háború 314. napja – FRISSÜL

Immár háromszáztizennegyedik napja tart ugyanis az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb keddi történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Hosszú távú segítséget ígért a brit kormányfő Zelenszkijnek

Hosszú távra szóló segítségnyújtást ígért az ukrán elnöknek kedden a brit kormányfő.

A Downing Street beszámolója szerint Rishi Sunak telefonon beszélt Volodimir Zelenszkijjel, akit biztosított arról, hogy Ukrajna hosszú távon is számíthat Nagy-Britannia támogatására.
Sunak a londoni miniszterelnöki hivatal szóvivője szerint a brit segítségnyújtás egyik legutóbbi példájaként említette, hogy Nagy-Britannia ezernél több légvédelmi rakétát adott át az ukrán fegyveres erőknek.
A brit miniszterelnök elmondta Zelenszkijnek azt is, hogy már folyik a munka a következő hetekben és hónapokban szállítandó további eszközök átadásának előkészítésére.
Sunak úgy fogalmazott: a brit segítség célja annak biztosítása, hogy Ukrajna győzelmet arasson a hadszíntéren.
A brit kormányfő hozzátette: Nagy-Britannia és a Közös Expedíciós Haderő (JEF) nevű védelmi együttműködési szervezet többi tagországa szorosan összehangolja munkáját az Ukrajna által kért alapvető fontosságú felszerelések szállítása érdekében.
A JEF-kezdeményezésnek Nagy-Britannia mellett Dánia, Finnország, Észtország, Lettország, Litvánia, Izland, Hollandia, Svédország és Norvégia a tagja.
Sunak november második felében Kijevben járt, ahol találkozott Zelenszkijjel és bejelentette, hogy Nagy-Britannia 50 millió font (csaknem 23 milliárd forint) értékben légvédelmi eszközöket szállít Ukrajnának.
A Downing Street akkori ismertetése szerint a jelentős légvédelmi fegyvercsomag célja az ukrán civil lakosság, valamint a kritikus fontosságú országos infrastrukturális hálózat megvédése az intenzív orosz légicsapásoktól.
London a program keretében 125 légvédelmi löveget ad Ukrajnának, valamint olyan technológiákat, amelyeket az Irán által Oroszországnak szállított drónok ellen lehet bevetni. E technológiák között szerepel többtucatnyi radar és a drónok elleni elektronikus hadviselésre használható eszköz.
A londoni miniszterelnöki hivatal adatai szerint Nagy-Britannia 2022-ben 2,3 milliárd font (csaknem 1050 milliárd forint) értékben nyújtott katonai támogatást Ukrajnának, és ezzel az ukrán fegyveres erők második legnagyobb katonai támogatója az Egyesült Államok után.

Ukrán vezérkar: több száz katonát veszített az orosz hadsereg az ország déli részén

Az ukrán védelmi erők csapást mértek egy orosz élőerő- és haditechnikai összpontosulásra az ország déli részén, aminek következtében mintegy ötszáz orosz katona meghalt, illetve megsebesült – közölte kedden az ukrán vezérkar.

A Facebookon közzétett jelentés szerint a támadást az ukrán erők a Herszon megyei Csulakivka településen hajtották végre még december 31-én. A vezérkar arról is beszámolt, hogy január 1-jén az ukrán erők a Herszon megyei Fedorivka település környékén nyitottak tüzet egy orosz egységre. „Az ellenség veszteségeit még pontosítják” – tette hozzá a vezérkar.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy szilveszterkor a Donyeck megyei Makijivkában mértek csapást az ukrán erők egy orosz bázisra, aminek következtében ukrán közlés szerint mintegy négyszáz orosz katona vesztette életét. Az orosz védelmi minisztérium viszont jóval kevesebb, 63 orosz katona halálát ismerte el.
Pavlo Kirilenko, Donyeck megye kormányzója arról adott hírt, hogy kedd reggel az orosz csapatok tüzérségi fegyverekkel lőtték Kurahove város lakott részét, eltalálva egy többemeletes házat. A támadásban egy helyi lakos életét vesztette, kettő megsérült, és megrongálódott egy vízműtelep.
Andrij Csernyak, az ukrán katonai hírszerzés szóvivője a hivatalos honlapjukon közzétett beszámolójában úgy vélekedett, hogy Oroszország nem tervezi az Ukrajna elleni háború leállítását, és idén folytatja a támadó hadműveleteket különböző irányokban. Szavai szerint az ukrán hírszerzés lehetségesnek tartja, hogy újabb offenzívát indítanak északról vagy kelet felől. Csernyak meggyőződésének adott hangot, hogy az oroszok megpróbálják megtartani a Krímhez vezető szárazföldi folyosót, és elfoglalni az egész donyecki régiót. Viszont úgy vélte, a megszállók nem tudnak átkelni a Dnyeper (Dnyipro) folyón, hogy ismét elfoglalják Herszon városát.
Az ukrán katonai hírszerzés előrejelzése szerint a következő négy-öt hónapban az orosz hadsereg további 70 ezer embert veszíthet, de Csernyak szerint az orosz vezetés áll elébe az ilyen veszteségeknek.
A kijevi katonai vezetés legfrissebb, keddi összesítése alapján eddig hozzávetőleg 108 190 orosz katona halt meg Ukrajnában, közülük 750-en az elmúlt napban.
A dél-ukrajnai Mikolajiv megye ügyészsége a Facebookon közölte, hogy újabb kínzókamrát fedeztek fel a régióban, Olekszandrivka településen. A nyomozás szerint a helyiségben illegálisan fogva tartottak és brutálisan megkínoztak olyan helyi lakosokat, akik megtagadták az együttműködést az orosz megszállókkal. Az Ukrán Biztonsági Szolgálat hozzátette, hogy a fogva tartott civilekből megpróbálták „kiverni” a helyi ellenállási mozgalom tagjainak tartózkodási helyét. Az illetőket műanyag zacskóval fojtogatták, nehéz tárgyakkal ütlegelték, és sokkolóval kínozták.
A Jevropejszka Pravda hírportál beszámolt arról, hogy egy francia fogatócsoport hétfő este élő közvetítés közben felvette egy orosz rakéta becsapódását, a képsorok bejárták a világmédiát. A tévéstáb a Donyeck megyei – ukrán ellenőrzés alatt álló – Kramatorszk városból jelentkezett be a stúdióba, amikor kevesebb mint egykilométerre tőlük becsapódott a rakéta, és a robbanást rögzítette a kamerájuk. A stáb tagjai nem sérültek meg.

Zelenszkij felsorolta az orosz dróntámadások okait

Oroszország dróntámadásokkal reagált a korábbi ukrajnai csapásokra – vélekedett az ukrán elnök. Volodimir Zelenszkij elnök kijelentette, hogy szerinte a drónok, amelyek Iránból származnak, az Ukrajna elleni újabb támadások részét fogják képezni.

„Úgy tűnik, hogy Ukrajna-szerte a kritikus nemzeti energetikai infrastruktúrát veszik célba, tehát nem katonai célpontokról van szó” – mondta a Sky Newsnak.

Ennek három oka van: az egyik, hogy megpróbálják aláásni az ukrán lakosság kitartását, de a valóság az, hogy szinte pontosan az ellenkezője történik.

A második dolog az, hogy valószínűleg megtorlásról van szó. Oroszország nagyon dühös, hogy Ukrajna sikeresen megtámadta az Engels bázist, és sikerült megsemmisítenie. Az is közrejátszik az ukrán elnök szerint, hogy Oroszország elvesztette a háború óta elfoglalt területének 50 százalékát.

A harmadik pont pedig az, hogy nincs lendületben, és Oroszország kétségbeesetten szeretne újra fegyverkezni és folytatni az előrenyomulást, és ismét némi területet szerezni – vélekedett az ukrán elnök az Index.hu szerint.

Az orosz újoncok mobiltelefon-használata segítette az ukránokat a makijivkai célpontok bemérésében

Legalább négy rakéta csapódott be a Makijivka faluban található orosz hadállások ellen, újév napján végrehajtott támadás során. Megkönnyítette az ukrán tüzérek számára a célpont bemérését, hogy az orosz újoncok – a hadvezetés tiltása ellenére – használták a mobiltelefonjukat – számolt be a német Focus Online a háborús helyzetelemzésében.

A Himars rakétarendszer különösen hatékony az olyan helyhez kötött célpontok ellen, mint az épületek vagy lőszerraktárak. Ezért az amerikai fejlesztésű rendszer számít a legfontosabb fegyvernek a nyugati gyártmányú harci eszközök közül. Makijivka 80 kilométeren belül van az ukrán hadállásokhoz képest, így viszonylag könnyű célpontot jelent a műholdvezérelt rakéták számára, írja a német lap.

A The York Times arról számolt be, hogy a rutintalan orosz katonák segítették az ukrán tüzérség dolgát azzal, hogy az újoncok fronton használták a mobiltelefonjukat, rácsatlakoztak a hálózatra, így lehetővé tették a pontos helymeghatározást – írja a Hirado.hu.

Orosz rakétatámadásban megsemmisült egy jégcsarnok Kelet-Ukrajnában

Orosz rakétatámadásban megsemmisült hétfőn egy jégcsarnok a donyecki Druzskovkában – közölte az Ukrán Jégkorong Szövetség.

A szövetség a Telegramon azt írta: a háború kezdete óta öt jégcsarnok vált az orosz támadások áldozatává Donyeckben, Mariupolban, Melitopolban, Szeverodonyeckben, illetve Druzskovkában.

A Donbasz jégkorong klub vezetője elmondta, hogy a jégcsarnok volt az otthona Ukrajna legnagyobb jégkorong- és műkorcsolya-iskolájának. A klub 2014 óta használta az épületet, számos versenyt rendeztek benne.

Tüzérséggel támadta az orosz csapatokat az ukrán haderő Herszonban

Összehangolt tüzérségi támadással súlyos veszteségeket okozott az ukrán hadsereg az orosz erőknek dél-ukrajnai Herszon régióban – közölte az ukrán vezérkar egy, a Telegramon közzétett videóban.

Az ukránok még újév napján mértek találatot az „ellenséges csapatokra” és haditechnikai eszközökre Csulakivka falu közelében – közölték a kijevi vezérkar helyzetjelentésében.

„Az ellenség veszteségei 500 halottat és sebesültet tesznek ki” – áll a jelentésben.

Az ukrán vezérkar szerint hétfőn a Fedorivka faluban állomásozó orosz egységeket is találat érte, az áldozatok számát még vizsgálják.

Nem valószínű, hogy áttörhetnek az oroszok Bahmuton

A brit hírszerzés úgy értékelte, hogy az orosz csapatok a következő hetekben nem érhetnek el jelentős áttörést a kelet-ukrajnai Bahmut város közelében.

Moszkva nagy mennyiségű embert és felszerelést vetett be a város támadására, amely továbbra is kulcsfontosságú ukrán erődítmény a keleti Donbász régióban.

A brit védelmi minisztérium legutóbbi frissítésében közölte, hogy az orosz katonai és Wagner-zsoldoscsoport erői valószínűleg fokozták támadásaik gyakoriságát december közepén. Ukrajna az elmúlt 10 napban jelentős erősítést vezényelt a térségbe.

Mindkét fél jelentős veszteségeket szenvedett – állította a védelmi minisztérium a Sky News szerint. Hozzátette, hogy az orosz támadások azóta csökkentek, és a térségben a támadó műveletek valószínűleg már csak szakaszszinten folynak, ami azt jelenti, hogy kisebb számú katona vesz részt bennük.

Nyárra fegyverszünetet köthet Moszkva és Kijev egy nyugalmazott katonatiszt szerint

Legkésőbb 2023 nyarán fegyverszünet megkötésére számít Moszkva és Kijev között Hans-Lothar Domröse, a német NATO-csapatok egykori dandártábornoka – derül ki a nyugalmazott katonatisztnek a Focus magazinnak adott interjújából.

Domröse szerint a legvalószínűbb, hogy a háborúzó felek február és május között kötnek fegyverszünetet, „amikor mindkét fél rájön, hogy nem jutnak semmire”.

A német dandártábornok szerint „ez lenne a legjobb pillanat a tűzszüneti tárgyalásokra” – de ez még messze nem jelent békét – tette hozzá.

„A tűzszünet azt jelenti, hogy felhagyunk egymás lövöldözésével. A tárgyalások valószínűleg sokáig fognak tartani, közvetítőre van szükség” – mondta. A dandártábornok szerint ehhez mindenképpen közvetítőre van szükség, mely feladatot António Guterres ENSZ-főtitkár, Recep Tayyip Erdogan török elnök vagy Narendra Modi indiai miniszterelnök láthatja el.

Domröse azonban hozzátette: „senki sem töri magát igazán”.

Jelen állás szerint csak a mindkét fél számára elfogadható tárgyalásos megoldás hozhat eredményt, még akkor is, ha „Putyin egész Ukrajnát szeretné megkaparintani, Zelenszkij pedig egész Ukrajnát szeretné felszabadítani” – mondta.

Schallenberg: India a G20 elnökeként fontos közvetítő szerepet tölt be az ukrajnai konfliktusban

Ausztria nagy reményeket fűz ahhoz a közvetítő szerephez, amelyet a G20 csoport soros elnökeként India tölt be az ukrajnai konfliktusban – jelentette ki hétfőn Bécsben Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter.

„Úgy vélem, nagy szerep hárul ezzel összefüggésben Indiára” – hangsúlyozta Schallenberg, miután találkozott indiai hivatali partnerével, Szubrahmanjam Dzsaisankarral.

Dzsaisankar kijelentette, hogy „jelenleg nagyon erős a konfliktus végét és tárgyalásokat sürgető globális hangulat”. A fejlődő országok nagy részét jelentősen megviselik a szárnyaló energia-, élelmiszer- és műtrágyaárak. A G20 soros elnökeként India különös felelősséggel tartozik szóvá tenni ezt – tette hozzá, kiemelve az agrártermékek exportjának témakörét és a zaporizzsjai atomerőmű biztonsága körüli aggályokat is.

Hangsúlyozta, hogy Újdelhi rendszeres kapcsolatot tart fenn az orosz és az ukrán politikai vezetőkkel.
A G20 csoportot India mellett Argentína, Ausztrália, Brazília, Kanada, Kína, Franciaország, Németország, Olaszország, Indonézia, Japán, Mexikó, Dél-Korea, Oroszország, Szaúd-Arábia, a Dél-afrikai Köztársaság, Törökország, az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok és az Európai Unió alkotja.

Dzsaisankar kitért az illegális bevándorlás kérdésére is. Mint mondta, India kész gyorsan visszafogadni az Ausztriába illegálisan érkezett állampolgárait a két fél közötti „migrációs és mobilitási partnerség” keretében.

Schallenberg szerint tavaly Ausztriába 18 ezernél is több indiai migráns érkezett, akiknek gyakorlatilag semmi esélyük sincs menekültstátuszra. Mindazonáltal a partneri viszony lehetőséget teremt a magasan képzett indiai munkavállalóknak, hogy Ausztriában dolgozhassanak.

Dzsaisankar ezzel összefüggésben szintén a legális bevándorlási lehetőségek fontosságát hangsúlyozta. Felidézte, hogy India és Ausztria kereskedelmi forgalma 2,5 milliárd amerikai dollárnak felel meg, s százötvennél is több osztrák vállalat van jelen az indiai piacon.

Az indiai tárcavezető már vasárnap találkozott Alexander Van der Bellen osztrák elnökkel és Karl Nehammer kancellárral. Tárgyal még Rafael Grossival, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatójával is.

Gazprom: 45 százalékkal csökkent az orosz földgázexport a korábbi szovjet tagköztársaságokat leszámítva

A Gazprom orosz gázipari óriásvállalat földgázexportja 45,5 százalékkal csökkent tavaly a volt szovjet tagköztársaságokat leszámítva a cég hétfői bejelentése szerint, miután tavaly jelentősen visszaestek az Európába irányuló szállítások az Ukrajna orosz megtámadását követően elfogadott nyugati büntetőintézkedések nyomán.

Alekszej Miller, a Gazprom igazgatótanácsi elnökének közleménye szerint a vállalatcsoport 100,9 milliárd köbméter földgázt exportált 2022-ben az úgynevezett „távoli országokba”, amely körbe nem tartoznak bele a korábbi szovjet tagköztársaságok. Tavalyelőtt a Gazprom 185,1 milliárd köbméter földgázt exportált ugyanezen államokba.

Az ukrajnai orosz hadműveletek 2022. február 24-i megindítását követően hozott, Oroszországot sújtó nyugati gazdasági szankciók hatályba lépését követően Moszkva jelentősen csökkentette az orosz szénhidrogének Európai Unióba (EU) irányuló kivitelét.

Az EU, a G7 csoportot alkotó fejlett országok és Ausztrália 2022. december elején megállapodtak az orosz kőolaj 60 dolláros hordónkénti árplafonjában annak reményében, hogy Moszkva így jelentős árbevételektől eshet el.

December 5-én pedig életbe lépett a tengeri szállítású orosz kőolajra vonatkozó uniós embargó. Válaszul Oroszország bejelentette, hogy 2023. február 1-jével megtiltja az orosz kőolaj exportját mindazokba az országokba, amelyek rögzítették az importár felső határát.

A veszteségek csökkentése érdekében Moszkva igyekszik növelni a jelentős energiafogyasztónak számító Kínába irányuló földgázszállításait. December végén Vlagyimir Putyin orosz elnök megindította a kitermelést egy hatalmas szibériai gázmezőn, amely lehetővé teszi a Kínába irányuló földgázexport növelését.

Ezenkívül Oroszország megkezdi a Szibéria Ereje-2 vezeték megépítését, ez Mongólián keresztül látja majd el földgázzal Kínát. Alekszej Miller hétfői nyilatkozatában leszögezte: „a globális földgázfogyasztás növekedésének kulcsa elsősorban Ázsiában, azon belül is Kínában van”.

A Gazprom elnök-vezérigazgatója megerősítette, hogy 2022-ben a Kínába irányuló orosz földgázszállítás „Peking kérésére” meghaladta a szerződésben vállalt mennyiséget.

A Szibéria Ereje-1 gázvezeték mellett a Gazprom szeretné növelni távol-keleti szállításait is a Szibéria Ereje-2 tervezett gázvezetéken keresztül. Miller szerint ez a három exportútvonal „körülbelül 100 milliárd köbméter (orosz földgáz) szállítását” teszi majd lehetővé Kínába.

Újra 14 ezren menekültek Magyarországra a háború elől

Magyarország területére 2023. január 2-án a 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 4820 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 9272 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – tudta meg a Promenad24.

A beléptetettek közül a rendőrség 176 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2023. január 2-án 96 ember, köztük 30 gyermek érkezett Budapestre vonattal – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a kedden is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine