Izer Norbert: számos kedvező adóváltozással indul a 2023-as év

Elsősorban a mikro- és kisvállalkozások terheit mérsékelik jelentős mértékben a most életbe lépő módosítások.

Január elsejétől számos kedvező változás lépett életbe az adózással összefüggő adminisztráció terén, amelyek elsősorban a mikro- és kisvállalkozások terheit mérséklik jelentős mértékben – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára.

A 2023-as év a folytatódó háború és a szankciós energiaválság második éve, amely kockázatokat hordoz a gazdaságra, a munkahelyekre és így a magyar családokra nézve egyaránt. Éppen ezért a kormány célja, hogy a magyar gazdaság elkerülje a visszaesést és továbbra is felzárkózási pályán maradjon. Ebben jelentős szerepe van az adórendszernek és azon belül is az egyre csökkenő adóadminisztrációs terheknek – fogalmazott Izer Norbert.

Az érintettek nagy száma miatt elsősorban az átalányadózást érintő egyszerűsítéseket érdemes kiemelni Izer Norbert szerint. Ennek az adózási módnak lényegesen egyszerűbbé vált az adminisztrációja a bevallások számának negyedére csökkentésével és a személyi jövedelemadó (szja), a társadalombiztosítási járulék, valamint a szociális hozzájárulási adó (szocho) megfizetésének összehangolásával.

Mint mondta, a legfontosabb egyszerűsítés az, hogy 2023. január 1-től – az szja előlegéhez hasonlóan – csak negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 12. napjáig kell bevallani és megfizetni a szocho-t és a társadalombiztosítási járulékot. A NAV ugyanakkor továbbra is segítséget ad a bevallás kitöltéséhez és az adó kiszámításához azzal, hogy előre kitölti a bevallást az online számlákból és az online pénztárgépekből származó adatokkal, támogatva ezzel az adókötelezettségek gyors, ugyanakkor hiba- és hiánymentes teljesítését.

A másik fontos könnyítés, hogy az átalányadózás választásához való jogosultság szempontjából 2023-tól már csak azt kell majd figyelni, hogy az egyéni vállalkozó tárgyévi várható bevétele ne haladja meg a minimálbér tízszeresét, a kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozó esetében pedig a minimálbér ötvenszeresét. A január elsejétől 232 ezer forintra megemelkedett minimálbér összege miatt ez azt jelenti, hogy egy kisvállalkozó csaknem 28 millió forintos bevételig, egy kereskedő pedig 140 millió forintos bevételig választhatja az átalányadózást 2023-ban.

Izer Norbert kiemelte: szintén a mikrovállalkozásoknak, egyéni vállalkozóknak jelent egyszerűsítést a helyi iparűzési adó fizetésének – adózási módtól független – egyszerűsített meghatározása, amelynek révén az érintett kör nagy részének bevallást sem kell készítenie, mindössze évente egyszer megfizetni az adót. Az új szabályt bármely iparűzési adó-alany alkalmazhatja, akinek éves bevétele nem több, mint 25 millió forint, illetve kiskereskedő átalányadózó egyéni vállalkozó esetén nem több, mint 120 millió forint.

Hozzátette, az iparűzésiadó-alap a bevételtől függően három összeg lehet: 12 millió forint bevételig az iparűzésiadó-alap 2,5 millió forint, a 12 és 18 millió forint közötti bevételi sávban 6 millió forint, 18 és 25 millió forint bevétel között, illetve – kiskereskedő átalányadózó esetén – 120 millió forint bevételig pedig 8,5 millió forint az iparűzési adó egyszerűsített alapja. Ez 2 százalékos iparűzési adóval számolva rendre 50 ezer, 90 ezer és 120 ezer forintos adókötelezettséget jelent.

A legtöbb kisvállalkozónak csupán annyi adminisztratív teendője lesz, hogy évente egy alkalommal befizeti a tervezett bevételi sávhatárhoz tartozó adóelőleget. Amennyiben a terveknek megfelelően alakul a kisvállalkozó éve, úgy sem további adófizetésre, sem adóbevallás benyújtására nem lesz szükség. Adóbevallást csak akkor kell benyújtani, ha a vállalkozó bevétele a sávhatárt átlépi, vagy adóköteles tevékenységét a településen megszünteti.

Az adminisztráció csökkentésében jól bevált digitális újítások kapcsán Izer Norbert kiemelte: jelentős fejlődés várható a gazdaság fehérítésében kulcsszerepet betöltő online pénztárgépek esetében is azzal, hogy Magyarország az Európai Unióban várhatóan elsőként vezeti be az e-nyugtát. A papírmentes nyugtaadás kisebb adminisztrációt, egyszerű használatot és költségcsökkentést jelent majd a vállalkozóknak.

Végezetül elmondta: az e-nyugta bevezetésén túl az áfa-bevallási folyamat automatizálását és a foglalkoztatással összefüggő adatszolgáltatások új alapokra helyezését érdemes a közeljövő digitális újításai közül kiemelni. E fejlesztések közös jellemzője a vállalkozások adminisztrációs költségeinek csökkentése, digitalizáltságuk javítása, az adóelkerülési lehetőségek további szűkítése, valamint a közigazgatási folyamatokat kiszolgáló adatok időszerűségének, hibamentességének, rugalmas felhasználhatóságának biztosítása anélkül, hogy az többlet-adminisztrációs terhet jelentene az adatszolgáltatók számára – tudatta Izer Norbert.

Illusztráció: MTI/Koszticsák Szilárd