Szilveszteri népszokások Makó környékéről
Szikszai Zsuzsanna múzeumigazgató a szilveszteri népszokásokat, hagyományokat ismertette velünk.
A szilveszteri a baráti társaságok, családok összejövetelének ideje volt, gyakran tartottak bálokat. A zajcsapás, a hangoskodás nem nagyon volt jellemző itt a mi vidékünkön. Azt tudjuk, hogy más vidékeken zajt csapnak.
Szerelmi jóslásokat tartottak szilveszterkor. A lányok a párnájuk alá tették a kiszemeltek neveit, és abból jósolták meg, ki lesz a jövendőbelijük. Jellemző volt a tányérborogatás. Nagyon érdekes, nagyon szép, különleges szokás. Ezt másutt nem is olvastam, még nem is tudok róla. Kilenc-kilenc tányért borítottak le, és alájuk különböző tárgyakat tettek, amik jelentettek valamit. A só például a szegénységet, egy fésű a nagyfogú embert jelképezte. És éjfélkor kellett minden lánynak választani hármat ebből a kilenc tányérból. És akkor ebből a három szimbólumból jósoltak. Olyan lesz a férje, amilyen tulajdonságokat a tányérok alatt találtak. Ez egy különlegesség volt itt a mi vidékünkön.
Tiltott dolgok is voltak ezen a napon. Szilveszter napján nem szabadott teregetni, mosni. Akkor például szilveszter éjszakáján általában kimentek az erdőbe, ilyen vizenyős helyekre, és a lidércfényt keresték. Ha valaki ezt meglátta, és rá tudta dobni a kabátját, akkor az nagyon szerencsés lett.
Szénát loptak a mi vidékünkön, mert úgy tartották, hogy ha abba teszik a tyúkot, akkor sokat fok tojni. Az alma itt is megjelenik, szilveszterkor ugyanúgy beledobták az almát a kútba, mint karácsonykor. Ebből ittak, húzták fel az állatoknak a vizet. Régen az ásott kutakból az emberek is ittak, nem csak az állatok. Ez azt jelentette, hogy egész évben egészségesek lesznek.
Tudjuk, hogy szilveszterkor apró ételeket kellett enni, a lencsét, vagy pattogatott kukoricát, mert úgy tartották az szerencsét hoz. Csirkét, tyúkot nem szabadott enni, az kikaparta a szerencsét. A hallal pedig elúszott. Úgyhogy disznóból, sertésből készült ételeket ettek.
Újév napján elmentek egymást köszönteni az emberek. Ügyelni kellett arra, hogy férfi lépjen be először a házba, mert az szerencsét hozott, a női vendég pedig szerencsétlenséget. Újév napján nem lehetett kiadni semmit sem a házból, se ételt, se pénzt, mert akkor egész évben szerencsétlenség lesz, vagy kevésbé lesznek gazdagok.
Újévkor jellemzően töltött tyúkot ettek, hogy tele legyen a pénztárcájuk pénzzel. Kukoricát kellett szétszórni a házban, hogy szerencsénk legyen. Az egész ünnepkört pedig a vízkereszt zárta. Elmentek a templomba és vittek haza a szenteltvízből, amit később gyógyításra is használtak. Házszentelést is tartottak.
