Hallgat a dollárbaloldal az úgynevezett konzultációjáról

Több sebből is vérzik Márki-Zay Péterék kezdeményezése – foglalja össze a Magyar Nemzet.

Továbbra sem tudni, hogy az amerikai pénzekkel támogatott Márki-Zay Péter „civil nemzeti konzultációján” eddig hányan vehettek részt, de adatvédelmi aggályok is felmerülnek a kérdőív körül. Eközben az LMP által indított zöldkonzultációról kiderült, hogy azon alig tízezren vettek részt – összegez friss cikkében a Magyar Nemzet.

A napilap kiemeli: gyanúsan nagy a csend a Márki-Zay Péter által indított „civil nemzeti konzultáció” körül, miután a mai napig nem tudni, hogy eddig hányan töltötték ki az online kérdőívet, amit az országgyűlési választási kampányban csaknem kétmilliárd forintnyi amerikai támogatásban részesült Mindenki Magyarországa Mozgalom finanszíroz. Korábban a Mandiner írta meg, hogy a Márki-Zay konzultációját kitöltők adatai Cserép János, a legutóbbi választáson az esztergomi ellenzéki polgármesterjelölt cégéhez is kerülhetnek, ami szerepel is az adatvédelmi tájékoztatóban. Cserép 2019-ben a baloldali pártok közös polgármesterjelöltje volt Esztergomban, de csúfos vereséget szenvedett Hernádi Ádám fideszes jelölttel szemben. Megjegyzendő, hogy a portál cikkének nyilvánosságra kerülését követően az MMM adatvédelmi nyilatkozatából eltűnt a Pilar Internet Consulting Kft., helyette a mozgalom budapesti székhelyét, illetve egy bizonyos Konkoly Dánielt adnak meg.

Eközben Márki-Zay a kormány által indított nemzeti konzultációt, ami a brüsszeli szankciók gazdaságot érintő hatásairól szólt, folyamatosan támadta, és azt a baloldali narratívát hangoztatta, hogy Orbán Viktor miniszterelnök is megszavazta a szankciókat. Ezzel szemben azonban éppen a magyar kormányfő volt az, aki az első pillanattól kezdve ellenezte az energiaszankciók bevezetését, és kiharcolta, hogy Magyarország mentességet kapjon az olajkereskedelmet érintő korlátozások alól. Ismert: Márki-Zay Péter a Magyar Hang augusztusi, Gulyáságyú című műsorában maga vallotta be, hogy a Korányi Dávid által vezetett, amerikai Action for Democracy alapítványtól támogatást kaptak. Az ügyben azóta pénzmosás és sikkasztás gyanúja miatt a rendőrség is nyomoz, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága pedig titkosszolgálati vizsgálatot is kezdeményezett. Márki-Zay Péter ennek ellenére azóta is büszkén beszél a támogatásról.

A baloldali ellenkonzultációk krónikájához tartozik, hogy a napokban lezárult egy másik kezdeményezés, az LMP zöldkonzultációja. Kanász-Nagy Máté, a párt országgyűlési képviselője a sajtótájékoztatóján elárulta: a csaknem tízezer válaszadó jelentős többsége egyetértett a kérdőívben megfogalmazott javaslatokkal.

Az LMP ötlete nem példa nélküli, mivel a baloldalon előszeretettel próbálkoztak saját konzultációkkal. Tavaly nyáron Karácsony Gergely főpolgármester és Baranyi Krisztina, Ferencváros baloldali polgármestere hirdetett konzultációt a világ egyik legrangosabb egyeteme, a Fudan Budapestre tervezett campusának megépítése ellen. A fővárosi konzultáció azonban csúfos kudarcba fulladt, csupán harmincezren töltötték ki a kérdőívet. Korábban a Jobbik is próbálta plagizálni a nemzeti konzultáció ötletét, amikor 2016-ban elindították a „Valódi Nemzeti Konzultáció” nevet viselő kezdeményezésüket. Ahogy Karácsonyék 2021-es Fudan-konzultációja, úgy ez is érdektelenségbe fulladt, a kérdőívet alig kétszázezren töltötték ki. Két másik baloldali párt, a Párbeszéd, valamint a Momentum is indított már saját konzultációkat az elmúlt években. Ezeket nagy sikerként könyvelték el, azonban az eredményekről, valamint arról, hogy hányan töltötték ki a kérdőívet, semmilyen adatot nem találni a pártok nyilvános felületein. Megjegyzendő, hogy ezzel szemben a kormány által indított konzultációkat rendre több mint egymillióan töltik ki, a szankciókról szóló kérdőívet például 1,3 millióan töltötték ki – írja a Magyar Nemzet.