Oroszország válasza az olajársapkára a legszegényebb országoknak fájhat

Oroszország nem ad el olajat az ársapkát alkalmazó országoknak, Vlagyimir Putyin elnök kedden írta alá az erről szóló rendeletet. Moszkva ezzel a nyugati országok által bevezetett olajszankciókra válaszolt, amelyek megtiltják a nyersolaj és egyes kőolajtermékek behozatalát Oroszországból az Európai Unióba. Moszkva válaszintézkedése februárban lép hatályba és legalább öt hónapig lesz érvényben – számolt be az M1 Híradója.

Kedden adta ki azt a rendeletet az orosz elnök, amely megtiltja az olaj- és az olajtermékek szállítását az árplafont bevezető országoknak. A dokumentumon Vlagyimir Putyin aláírása és egy pecsét is szerepel. Az orosz elnök úgy fogalmaz benne: az intézkedéseket az Egyesült Államok és a hozzá csatlakozott külföldi országok és nemzetközi szervezetek barátságtalan és a nemzetközi joggal ellentétes cselekedeteivel összefüggésben, valamint Oroszország nemzeti érdekeinek védelmében vezetik be.

Az Európai Unió vezetése még május elején jelentette be a 6. szankciós csomag tervezetét. Az Európai Bizottság elnöke akkor arról beszélt, hogy az Európai Unió szeretné fokozatosan megszüntetni az oroszországi kőolajbehozatalt, illetve a finomított olajtermékek importját is.

„Teljes behozatali tilalom lesz minden típusú olajra, tengeri hajókon szállítottra, a csővezetéken érkezőre, a nyersolajra és a finomított olajra” – jelentette ki akkor Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.

Végül hosszas vita után fogadták el az újabb szankciót, amely december 5-én lépett életbe. Ez megtiltja a nyersolaj és egyes kőolajtermékek behozatalát Oroszországból az Európai Unióba. A G7 országai, az EU és Ausztrália pedig hordónként 60 dolláros árplafont szabott meg a tengeri szállítmányokra. Ennél drágább olajat szállítani vagy biztosítani tilos.

Magyarország ugyanakkor kiharcolta, hogy a csővezetéken érkező kőolaj esetében mentességet kapjanak azok az uniós tagállamok, amelyek földrajzi helyzetük miatt nem rendelkeznek más lehetőséggel. Orbán Viktor miniszterelnök akkor úgy fogalmazott, a döntés atombomba lett volna a magyar gazdaságra.

„Soha nem ideológiai és nem is politikai kérdésként tekintettünk az energiaellátás kérdésére”

– mondta a kormányfő.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pedig úgy fogalmazott: Magyarország kőolajellátása ellehetetlenülne, ha nem mentesülne az olajembargó alól. „Magyarország kőolajellátása csak akkor lehetséges fizikailag, ha Oroszországból tudunk kőolajat venni. Ez nem ízlés kérdése, ez nem politikai állásfoglalás, ez a fizikai valóság. És azt mi nem akarjuk, hogy Magyarország energiaellátása veszélybe kerüljön. Ezért küzdöttünk a kivételért, és ezért örülünk annak, hogy ezt sikerült elérnünk” – mondta.

Bár Magyarország, Szlovákia és Csehország is a kivételek közé tartozik, a szankciók hatásai ezekben az országokban is érződnek. Erre pedig számítani lehetett, hiszen szakértők a kezdetektől azt hangsúlyozták: a döntésnek súlyos gazdasági következményei lesznek az Európai Unióban.

De az is borítékolható volt, hogy Moszkva válaszol majd az EU lépéseire. Ezt korábban Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő is leszögezte, aki úgy fogalmazott: egy dolog nyilvánvaló, nem fognak semmilyen plafont elismerni.

Vlagyimir Putyin orosz elnök pedig úgy fogalmazott: a legszegényebb országoknak lesz a legnehezebb.

„Ha korlátozzák az oroszországi vagy más országokból származó olaj árait, és mesterséges árplafonokat vezetnek be, az elkerülhetetlenül rontja a befektetési környezetet a globális energiaszektorban, majd az energiaforrások globális hiányához vezet, és ezek költségei növekedni fognak. És ez, ismétlem, a legszegényebb államokat fogja érinteni” – fejtette ki korábban.

A most kiadott orosz rendelet 2023. február 1-jén lép hatályba és öt hónapig, július 1-ig lesz érvényben.

Az orosz kőolaj és kőolajtermékek szállítása az árplafont bevezető országokba – ez idő alatt – kizárólag csak az orosz elnök külön döntése alapján lesz lehetséges.

forrás hirado.hu