Orbán Viktor évet értékelt: 3 millió magyar szavazó legyőzte a 3 milliárd forintnyi dollárt (VIDEÓ)

A rendszerváltás óta ez volt Magyarország legnehezebb éve, de a nehéz években nyújtott teljesítményt az ember mindig kétszeres súllyal értékeli, és ezért nem túlzás azt mondani, hogy 2022-ben Magyarország rendkívüli teljesítményt nyújtott – mondta Orbán Viktor miniszterelnök évzáró nemzetközi sajtótájékoztatóján. Márki-Zay Péter és a baloldal amerikai támogatásáról szólva kifejtette: az idei választáson hárommilliárd forintnyi dollár állt szemben hárommillió választóval, és az utóbbiak győztek. Videó és szöveges tudósítás alább!

10 órakor megkezdődött a miniszterelnöki Kormányinfó, mely ma 12 óráig tart, amikor is kormányülés kezdődik. Orbán Viktor nemzetközi sajtótájékoztatón értékeli az idei esztendőt!

A rendszerváltás óta ez volt Magyarország legnehezebb éve – emelte ki a kormányfő, hozzátéve: hazánk rendkívüli teljesítményt nyújtott a nehézségek közepette. A legnagyobb idei eredményeinket hat pontba szedve ismertette a miniszterelnök.

• Emlékeztetett, az idei választásokon valódi szabadságharcot kellett vívnunk a szuverenitásunkért, soha nem látott külföldi beavatkozási kísérlet történt ugyanis. „Mintegy 3 milliárd forintnyi dollár állt szemben mintegy 3 millió szavazóval, és az utóbbiak győztek, ami rendkívül teljesítmény” – szögezte le, utalva a Márki-Zay Péter baloldali miniszterelnök-jelöltnek juttatott amerikai kampánytámogatásra. Azt mondta, Magyarország nem kért a dollárbaloldalból, a külföldi befolyásból, s szerinte ez a jövőben is így lesz.
• Fontos eredménynek nevezte emellett azt is, hogy Magyarországnak eddig sikerült kimaradnia a háborúból, miközben segít a bajba jutottakon, hazánk történetének legnagyobb humanitárius akcióját végrehajtva.
• A harmadik kiemelkedő teljesítményként azt értékelte, hogy a migrációval szemben is álltuk a sarat. Úgy, hogy a déli migrációs nyomás mellé idén már az Ukrajna felől érkező menekültek milliói is megjelentek.
• A negyedik sikerként azt említette, hogy 7 milliárdról 17 milliárd euróra nőtt ugyan az ország energiaszámlája, vagyis 4 ezer milliárd forinttal emelkedtek a költségek, de sikerült megőrizni a családoknak nyújtott rezsicsökkentés, rezsivédelmi rendszer lényegét. Minden család minden hónapban 450 eurónyi, 180 ezer forintnyi támogatást kap az energiaszámlákon keresztül. 2023-ra is garantált a rezsicsökkentés.
• Sikerült emellett megőrizni a munkaalapú gazdaságot, 74,6 százaléka dolgozik az embereknek, rekordokat döntött a foglalkoztatás, s csökkent a költségvetés hiánya, választási évben!
• A hatodik kiemelkedő eredmény, hogy hazánk megállapodott az Európai Unióval, legyőzve a liberális világban uralkodó hungarofóbiát. A következő napokban aláírhatjuk a megállapodásokat Brüsszellel.

A 2023-as feladatok, hogy kimaradjunk a háborúból, az európai recesszióból, növekedjen a gazdaság, az év végére egy számjegyűvé zsugorítsuk az inflációt, s a gyermeket vállaló nők adómentességét 25 éves korról 30 évre emeljük – mondta Orbán Viktor.

A mai kormányülésen szó lesz arról, hogy a 25 év alattiak szja-mentességét kiterjesztik a 30 év alatti anyákra is. „A tervek így néznek ki, a céljainkat nem adjuk fel: szuverenitás, szabadság, teljes foglalkoztatás és családtámogatás, ezeket nem akarjuk feladni” – zárta tájékoztatóját Orbán Viktor.

A brüsszeli korrupciós botrány rossz hír az Európai Unió minden tagállama számára – mondta már az újságírók kérdéseire válaszolva Orbán Viktor. A helyzet igazolja azt a magyar álláspontot, miszerint fel kellene számolni az Európai Parlamentet. Ha erősebb ellenőrzés alá akarjuk venni az EP-t, akkor jobb lenne, ha a nemzeti parlamentekből választott képviselők érkeznének – hangzott el.

Az újságírói kérdésekből és miniszterelnöki válaszokból a Hirado.hu összefoglalója alapján szemezgettünk:

A baloldali médiának és a baloldali pártoknak jutott támogatások politikai támogatásnak minősülnek

A közmédia kérdéseire – az Európai Parlament 2011 óta folyamatosan bírálja Magyarországot, miközben óriási korrupciós botrány pattant ki, illetve, hogyan értékeli a miniszterelnök a baloldali „guruló dollárok”, a külföldi párttámogatások ügyét, Orbán Viktor kifejtette: nem lát különbséget a baloldali média és a baloldali pártok között. Az egyiknek vagy a másiknak jutott támogatások ugyanannak minősülnek, politikai támogatásnak.

A mocsarasodás ellen egyetlen orvosság van: a mocsarat le kell csapolni

A miniszterelnök szerint miután Magyarország is része az EU-nak, nem szabad kívülállóként tekintenünk a dologra, még akkor sem, ha az ember elsőként ezt tenné. „Bagoly mondja verébnek” – fogalmazott a miniszterelnök.

A magyarokat ugyan nem érinti a nemrég kipattant EP-s korrupciós botrány, de annak a hipokrita, álszent politikai karakternek a felszínre kerülése, amiről egyes EP-képviselők megismerhetők, ránk is rossz fényt vet.

Orbán Viktor kiemelte: közvélemény-kutatások bizonyítják, hogy a magyarok többsége azt szeretné, ha felszámolnák az Európai Parlamentet a jelenlegi formájában, és helyette nemzeti parlamentek működnének. Jobb lenne a közvetlen választás helyett inkább a nemzeti parlament által delegált képviselőket küldhetnénk az EP-be.

„A mocsarasodás ellen egyetlen orvosság van: a mocsarat le kell csapolni!” – hangsúlyozta Orbán Viktor.

A kerítés nem légmentesen, de százezrek határsértési kísérletét megakadályoztunk

A Frankfurter Allgemeine Zeitung kérdésére, miszerint vannak beszivárgások a kerítés ellenére, Orbán Viktor elmondta, hogy ugyan a déli határon felhúzott kerítés nem tökéletes, de ha összevetjük a beszivárgás jelenségét a 2015-ös képet, amikor százezrek jöttek be, akkor a különbség nyilvánvaló. A kerítés nem zár légmentesen, tette hozzá, de több mint 250 ezer határátlépési kísérletet megakadályoztunk. A kerítés tehát nem okafogyott – hangsúlyozta a miniszterelnök.

Arról is szót ejtett, hogy mit tehet még az ügyben a magyar kormány. Mint elmondta, támogatjuk Horvátország schengeni tagságát, ezzel át tudunk vezényelni élőerőt a szerb határra. Megemlítette tovább a magyar-szerb-osztrák tengelyt, mely egy határvédelmi szövetség. Ismertette, hogy a jövőben inkább az észak-macedón–szerb határ védelmére helyezné a hangsúlyt a szövetség.

A korrupció egy olyan veszély, amellyel szemben védekezni kell, mert folyamatosan fenyegeti a demokráciát

„Mennyiben lát a miniszterelnök úr, párhuzamot, aközött, hogy a baloldal emberei külföldi pénzt kaptak, és külföldi érdekeket képviseltek ”– erről az Origo kérdezte Orbán Viktort. A miniszterelnök elmondta, jó lenne azt mondani, hogy a korrupció kizárólag a baloldali pártokra jellemző, de ez nem igaz. Mint mondta, Európai Parlamentben egyre nő azoknak a száma, akikről kiderül, hogy törvénytelen pénzt kaptak. Hozzátette: a korrupció egy olyan veszély, amellyel szemben védekezni kell, mert folyamatosan fenyegeti a demokráciát.

A kormányfő ismertette, hogy az általános vélemény az volt eredetileg is, hogy Brüsszelben korrupció van. Hol voltak az oknyomozó újságírók Brüsszelből? – tette fel a kérdést Orbán Viktor. Mint mondta, a legfontosabb hogy a korrupciós mocsarat csapoljuk le.

A háborúba nem akarunk belesodródni

A Financial Times az orosz-ukrán háborúban betöltött magyar viszonyrendszerről kérdezte a kormányfőt. Orbán Viktor válaszában elmondta, hogy folyamatosan egy dilemmával kell szembesülünk.

Egy független és szuverén Ukrajna léte magyar nemzeti érdek, az viszont nem, az uniós és orosz gazdaság teljesen ketté legyen választva. A háborúba nem akarunk belesodródni, de mindent megteszünk, hogy segítsünk azokon, akik rá vannak szorulva.

Az, hogy unió csomagban kezel bizonyos kérdéseket, például most az ukrán segélyezést olyan ügyekkel, ami nem oda tartozik, az nem helyénvaló a miniszterelnök szerint. Nem tárgyaltunk csomagban, minden ügyet külön tárgyaltunk, de a döntést a cseh elnökség egy napra tette, ehhez kellett alkalmazkodnunk.

18 milliárd euró nem lesz elég és az ukránok

Magyarország rossz megoldásnak tartja, hogy Ukrajnát nem államközi alapon támogatják, hanem az unió egészeként. Az első javaslat szerint hitelt kellett volna felvenni, ami egy adósságközösséget jelet, hiszen ha egy adott tagállam nem törleszt, akkor a többieknek kell állniuk a számlát. Ezt sikerült kivédeni, de a magyar álláspontot sem fogadta el. Ehelyett egy köztes megoldásként az uniós költségvetésbe betett pénzeket hitelalapként használva vesznek fel hitelt, majd ezt odaadják Ukrajnának. Ez messze nem jó megoldás, de nem is olyan rossz, mint amit eredetileg akartak. 18 milliárd euró nem lesz elég és az ukránok sose fogják ezt kifizetni, és ez a vita 2024-ben legkésőbb újra terítékre fog kerülni.

Ukrajna saját magát védi, hősiesen. Magyarországot a honvédség és a NATO

A lengyel viszonyt firtató kérdésre válaszolva elmondta, hogy Magyarország és Lengyelország között megalapozott történelmi sorsközösség van, egy különleges kapcsolat. A háború ügyében a stratégiai célokban egyetértés van: szükség van egy szuverén Ukrajnára, el kell érni, hogy Oroszország ne jelentsen biztonsági fenyegetést. Ezekben egytértünk. Amiben nem értünk egyet az a háborúhoz való hozzáállás. A lengyelek szerint az ukránok az ő szabadságukat védik, szerintünk a magyarok szabadságát és biztonságát nem az ukránok, hanem a honvédség védi.

Ukrajna saját magát védi, saját magért harcol hősiesen, nem Magyarországért. Magyarországot Ukrajna soha nem fogja megvédeni, minket a honvédség és a NATO véd meg – vázolta a miniszterelnök.

Marad a rezsicsökkentés jelenlegi formája

A miniszterelnök az ATV kérdésére, miszerint a kormány felülvizsgálja-e a 144 köbméteres, rezsicsökkentéssel támogatott gázfogyasztás mértékét kifejtette: ez a rendszer fennmarad a jövőben is.
A kormány elemzései azt mutatják, hogy a magyar háztartások 75 százaléka belül marad ezen a rezsivédelmi kereten. Akik kiesnek ebből a körből, az egybeesik a magyar társadalom “jobb módú” rétegeivel.Hangsúlyozta, hogy a magyar energiaárakat a kormány „sosem rángatta”.

A kormány megállapított egy átlagárat, emiatt módosítani kellett a rezsivédelmi rendszert, de azt a (nemrég végrehajtott módosításokkal) rendszert most már megtartaná a kormány.

Emelni kell a tanárok fizetését

Szintén az ATV-nek a Magyar Tudományos Akadémiának a demonstráló tanárok melletti állásfoglalására a miniszterelnök leszögezte: tiszteli az akadémiát és annak tagjait. Ugyanakkor megjegyezte: olyat még nem látott az elmúlt 32 évben, hogy az akadémia nyíltan törvénymódosításra szólítsa fel a kormányt. A törvénymódosításnak megvannak a maga törvényes formái. Magyarországon – például Németországgal ellentétben – lehet sztrájkolni. „Nagy tisztelettel megkérem a pedagógusokat, hogy válasszák a tiltakozás törvényes formáit” – mondta a miniszterelnök.

A kormányfő megjegyezte, támogatja a pedagógusokat, hogy emelni kell a tanárok fizetését. Megjegyezte ugyanakkor: az, hogy a jelenlegi tanári életpálya nem működik jól, az nem a mostani kormány hibája. A tanári életpálya ugyanis a korábban, a pedagógus szakszervezetek közötti megállapodás nyomán jött létre.

Megismételte, hogy idén és jövőre is biztosan lesz 10 százalékos pedagógusbér-emelés. A magyar kormány jelenleg ennyit tud biztosan vállalni. De ha azt az EU-tól érkező, nemrég elfogadott források lehetővé teszik, akkor lesz pénzügyi megoldás a jogos pedagógusi igényekre. A sztrájkra visszatérve kifejtette, ha valaki bejelenti, hogy sztrájkolni kíván, az a törvényes módja a tiltakozásnak. Ha viszont valaki „beüzen, hogy nem megy be dolgozni”, az törvénytelen – tette hozzá Orbán Viktor.

A gazdasági helyzet nehézsége általános jelenség

Orbán Viktor a Matolcsy György jegybankelnök „éles kijelentéseit” firtató kérdésre azt mondta: a gazdasági helyzet nehézsége nem egy magyar jelenség. Szakmailag nagyon nehéz kérdés, hogy sikerül-e kimaradni az európai recesszióból – tette hozzá. Nagyon régen volt olyan nehéz helyzetben jegybankelnök, mint most, ugyanis az infláció 20 százalék felett van.

A magas kamatok ellehetetlenítik a vállalkozói rétegeket, ezért megérti, hogy a jegybank elnöke „unortodox módon viselkedik mostanság” – fogalmazott Orbán Viktor.

Az lenne a jó, ha nem dörögnének a fegyverek és tárgyalások kezdődnének

A Bloomberg arra vonatkozó kérdésére, hogy ha Magyarország is működési támogatást nyújt Ukrajnának, akkor miért mondta azt, hogy az ország kimarad a háborúból, Orbán Viktor elmondta, hogy az „Európai Unióban 27-en vagyunk, ha egyedül lennénk, holnap már békét ajánlanánk”. Hozzátette: Magyarország az oroszok és az ukránok szerint is kívül maradt a háborún. Ez azért jelent valamit – emelte ki a kormányfő.

Az Ukrajna területi integritását firtató kérdésre Orbán azt mondta, hogy szuverén ország csak akkor létezhet, ha van területi integritás. De mielőtt erről beszélnénk, a tűzszünet felé kell lépéseket tenni, hogy „ne haljon meg több ember”. Aztán pedig „legyenek tárgyalófelek, hogy látni lehessen, mik a pozíciók” – tett hozzá a miniszterelnök.

„Mi azt mondjuk, hogy Európa és Magyarország szempontjából az lenne a jó, ha nem dörögnének a fegyverek és tárgyalások kezdődnének” – hangsúlyozta Orbán Viktor.

A forint fix árfolyamon való rögzítéséről pedig kijelentette: nincs ilyen terve a kormánynak.

Elkötelezettek a V4 tagok, hogy legyen energetikai együttműködés

A Visegrádi Négyek egy esetleges energetikai együttműködéséről is kérdezték a kormányfőt. A miniszterelnök szerint az energetika egy kiemelt terület a V4-ek számára. Hozzátette: hosszabb távon elkötelezettek a tagok, hogy legyen energetikai együttműködés.

Az is kiderült, hogy Orbán Viktor Katarban tett látogatása során energetikai együttműködésről szóló megállapodást kötött, illetve további katari befektetésekről tárgyalt.

A struktúrának még van miben javulnia

A 444 a gyógypedagógusok problémáira kérdezett rá. Orbán Viktor elmondta, hogy a pedagógusvilágot belülről is látja, hiszen a családban van, aki ezt a szakmát űzte. A kormány elgondolása, hogy külön akarta választani a szakszervezeti típusú kérdéseket és a szakmai kérdéseket. Az anyagi természetű ügyekről a szakszervezetekkel kellene tárgyalni, a pedagóguskarral pedig a szakmai kérdéseket. Ennek a struktúrának még van miben javulnia.

2007-ben súlyos szabadságjog-sérelem történt

A tiltakozásokat firtató kérdésre azzal reagált, amit egy korábbi kérdésre válaszolva elmondott: vannak a tiltakozásnak törvényes és nem törvényes formái, különbséget kell tenni ezek között. A kordonbontás ügyében a kormányfő elmondta: 2007-ben ők nem a fizetésükért tüntettek, hanem azért, mert egy súlyos szabadságjog-sérelem történt az akkori balliberális kormány részéről.

Az ársapka a szegény embereket védi, nem a bankárokat

A miniszterelnök az ársapkákat firtató kérdésre elmondta, hogy az árszabályozás ellen a bankárok mindig tiltakoznak, ugyanakkor az ársapka a szegény embereket védi, nem a bankárokat.

A kormány célja, hogy „leszokjon” az import energiáról

Az Associated Press (AP) hírügynökség a nemrég Katarral és Ománnal aláírt energiaellátási megállapodásokkal kapcsolatban kérdezte a kormányfőt.

Orbán Viktor kifejtette: a kormány célja, hogy „leszokjon” az import energiáról. Szerinte a kérdés az, hogy önellátók tudunk-e lenni vagy sem. Kiemelte, rossz érzései vannak a Paks 2 erőművel kapcsolatban, ugyanis még 2014-ben született kormányhatározat az atomerőmű megépítéséről – ha az mostanra készen lenne, most nem lenne gondunk.

Orbán Viktor reméli, hogy a Paks 2 erőmű ellen tevékenykedők gondolkodnak tettükön

Úgy fogalmazott: „Sokat szoktam gondolkozni azon, vajon nem kellett volna-e valamit másképp csinálni, hogy (a Paks 2 erőmű) mostanra már működjön? A tervek szerint 2023-ban kezdődhetett volna a nukleáris energia termelése Pakson.” A kormányfő megjegyezte: reméli, hogy azok az újságírók és politikusok is elgondolkoznak most ezen, akik „mindent megtettek, hogy elgáncsolják” a projektet.

Hozzátette, Magyarország például horvátországi kikötőkkel tárgyal arról, hogy ott tudják fogadni a hazánk számára szállított cseppfolyósított gázt (LNG). Mindez az orosz energiafüggőség megszüntetését célozza.

Arra a kérdésre, hogy jelen állás szerint milyen akadályok vannak a Paks 2 projekt begyorsulása előtt, Orbán Viktor így válaszolt: a nukleáris energia kis híján felkerült az EU szankciós listájára, eddig ezeket a kísérleteket visszavertük, a további sikerek pedig attól függenek, hogy meg tudjuk-e védeni ezt.

A nagyhatalmak és a harcoló felek még nem szánták el magukat

Az orosz-ukrán tárgyalások Budapesten való megtartásáról a miniszterelnök elmondta, a felajánlás állandó, és nem a helyhiány gátolja tárgyalásokat. A nagyhatalmak és a harcoló felek még nem szánták el magukat – tette hozzá. Amerikai és orosz tárgyalásokara van szükség – hangsúlyozta Orbán –, ha ők nem tárgyalnak, nem lesz béke.

A forint árfolyamának ingadozására irányuló kérdésre azt válaszolta, a forint értéke és a gazdaság teljesítménye között szemmel láthatóan nincs szoros kapcsolat, hiszen a forintárfolyam „elszakadt a magyar gazdaság tényleges képességétől és erejétől”.

Ha a magyar gazdaság fel akar zárkózni, akkor nem érdemes belépni az eurozónába

Az euró bevezetésével kapcsolatban szerinte a dilemma az, hogy az euró ugyan stabilitást adhatna jelen helyzetben, „van is érv emellett” – tette hozzá, de ha a magyar gazdaság fel akar zárkózni, akkor nem érdemes belépni az eurozónába.

Az Európai Néppártba való visszatérésről kijelentette, nincs visszaút a Fidesz számára. „Már máshol vagyunk” – hangsúlyozta.

Magyarország a blokkosodás ellen van

A BBC újságírójának kérdésére a miniszterelnök elmondta, hogy ahhoz, hogy ésszerű módon lehessen tárgyalni, különbséget kell tenni az elszigeteltség és a nem egyetértés között. A kormányfő a magyar történelmet felidézve lemondta, hogy Magyarország az államalapítástól kezdve külföldi kapcsolatokat kötött más országokkal, a „connectivity-ben hitt”.

Kifejtette, hogy annak ellenére, hogy Magyarország az Európai Unió része, a blokkosodás ellen van. Mint mondta, Magyarország mindig vesztese a blokkosodásnak. Ha beáll a blokkosodás, Magyarország a nyugati világ perifériájává válik, amikor nincs, akkor a világ közepévé – emelte ki Orbán Viktor.

A munkát terhelő adók alacsonyan tartása a lényeges

Az RTL újra feltette a kérdést, hogy a kormányfő megítélése szerint a belügyminiszterhez tartozó szakpolitikák kapcsán a tárgyalások megoldáshoz visznek-e Orbán Viktor határozottan felelt. A kormányfő szerint a tárgyalások a megoldás felé visznek, dolgozni kell ezeken az ügyeken.

Orbán Viktor elmondta, hogy a kormány csökkenti az adókat, ezzel az embereknek több pénze lesz, így könnyebben tudnak bármilyen költséget kifizetni. A kormány filozófiája szerint a munkát terhelő adók alacsonyan tartása lényeges.

A csatorna munkatársa azt firtatta, hogy az Európai Bizottsággal elhúzódtak a tárgyalások és a kormánynak ebben mekkora felelőssége van. Orbán Viktor szerint a kormány mindent megtett, amit tudott, a bizottság pedig újabb feltételeket szabott, nem a régieket változtatta meg. Ezt a magyar kormány végrehajtja.

A paksi beruházás végén nagy léptékben lehet csökkenteni a gázfogyasztást

A gázról való leválás kapcsán elmondta, hogy a paksi beruházás végén nagy léptékben lehet csökkenteni a gázfogyasztást. Addig egyéb megoldásokkal próbálkozunk, de a bajt Paks fogja megoldani – hangsúlyozta Orbán Viktor. A fekete-tengeri áramvezeték kapcsán emlékeztetett, hogy éveket vesz igénybe a beruházás, ezért azonnali megoldást nem jelent, a baj viszont itt és most van, nem pedig lesz. Szerkezeti átalakítást Paks tud hozni.

Pintér Sándornak nem kell konzultálnia a miniszterelnökkel a pedagógusok kirúgásával kapcsolatban, mert azt várja el tőle, hogy betartsa a szabályokat – mondta a miniszterelnök újságírói kérdésre.

A legfontosabb a magyar fiatalok fizikai és lelki egészsége

A 24.hu arról kérdezte a miniszterelnököt, hogy véleménye szerint a magyar közoktatás milyen állapotban van, illetve min változtatna. Orbán Viktor azt válaszolta: a magyar oktatás állapotáról a diákok, a szülők, a tanárok és a munkaadók tudnak pontos képet adni. Az oktatás terén az oktatási miniszter a leginkább illetékes, és a szakemberek nem szorulnak a miniszterelnök segítségére – akiket egyébként személy szerint tiszteletben tart.

Elmondta: segíteni szeretne a pedagógusoknak abban, hogy előremozdítsák az oktatás állapotát. Hangsúlyozta, hogy a legfontosabb a magyar fiatalok fizikai és lelki egészsége, és emlékeztetett arra, hogy korábban ő tett javaslatot az iskolai testnevelés és a hittanoktatás fejlesztésére.

A kormány politikája, hogy válságos időkben beruházásokkal serkentse a termelést, a gazdaság teljesítményét

Orbán Viktor válaszában kiemelte, hogy a kormány nem megszüntetett lakossági kedvezményeket, hanem ilyeneket vezetett be. A kormány vezette vissza a 13. havi nyugdíjat, számos családoknak nyújtott kedvezményt. A magyar kormány politikája, hogy válságos időkben beruházásokkal serkentse a termelést, a gazdaság teljesítményét.

Orbán Viktor emlékeztetett rá, hogy 2022-ben beruházási rekordot állított fel a kormány. Ezek az újságírói kérdéssel szemben nem elvonások vagy megszorítások – ellenkezőleg: ezekkel új munkahelyeket hoztak létre.

Arra a kérdésre, hogy mikor beszélt utoljára Vlagyimir Putyinnal kifejtette: személyesen február közepén, a miniszterelnök moszkvai látogatásán, telefonon pedig szeptember elején, Mihail Gorbacsov temetése alkalmából.

„Hozzászoktunk ezekhez”

A DPA német hírügynökség azon kérdésre, hogy Magyarország a forrásmegvonások, a kizárások, a nyomásgyakorlás és a hungarofóbia hatására kilépne-e az EU-ból, a miniszterelnök röviden azt válaszolta, „hozzászoktunk ezekhez”.

A nyugdíjasok számíthatnak a kormányra

Orbán Viktor elmondta, a jegybank inflációs előrejelzései alapján elemik a nyugdíjakat folyamatosan. Hozzátette: ha az infláció a vártnál magasabb lett, akkor évközi nyugdíjemelést tartanak.
„A nyugdíjasok számíthatnak a kormányra” – jelentette ki Orbán Viktor.

Ukrajnában több mint száz iskolát diszkriminálnak folyamatosan

Az InfoRádió újságírója Orbán Viktort az Ukrajnában érvényben lévő kisebbségi törvényről kérdezte. A miniszterelnök elmondta, 2015-ig volt egy szabályozás Ukrajnában, amely mindenkinek megfelelt, majd utána az új törvénnyel diszkriminálták a kisebbséget. A kormányfő aláhúzta, hogy Magyarország nem tudja segíteni Ukrajna európai integrációját, ameddig ez a kisebbségi törvény érvényben van.

Minden szankciót ellenzünk, a szankciós politikát úgy, ahogy van, ellenezzük

Az Euronews a szankciókról kérdezte a kormányfőt. Orbán Viktor elmondta, hogy minden szankciót ellenzünk, a szankciós politikát úgy, ahogy van, ellenezzük. Megszavaztuk, de nem értettünk egyet. Vétózni nem lehet állandóan, mert szétveri az uniót. Egyetérteni ezzel nem fogunk, mentességet is harcolunk ki bizonyos kérdésekben, de nem akadályozzuk meg, hogy a többiek bevezessék a szankcióikat.

A jogállamisági építmény, amit Brüsszel kigondolt, elhibázott – jelentette ki Orbán Viktor. A joguralomhoz, azaz a rule of law elvéhez kigondolt, definiált fogalmak kellenek. Azonban nincsenek egységes sztenderdek, ezért olyasmit számon kérni Magyarországon, amit másokon nem, az nem helyes. Németországban például az igazságügyi miniszter alá van rendelve az ügyészség, míg Magyarországon az ügyészség önálló hatalom.

„Ez egy szög az EU koporsójában. Ki kéne onnan szedni” – fogalmazott Orbán Viktor.

Nem csak az a cél, hogy kínai vállalatok Magyarországra jöjjenek, mi is akarunk Kínába menni

A CCTV kínai televízió tudósítója arról kérdezte a miniszterelnököt, hogy miután Kína jelentősen enyhített a szigorú Covid-politikáján, Magyarország tart-e a távol-keleti ország erősödésétől.
Orbán Viktor kifejtette: míg korábban a német és az amerikai vállalatok voltak a legnagyobb befektetők Magyarországon, az elmúlt években már Kína és Dél-Korea váltotta egymást az első helyeken. Hangsúlyozta, hogy Magyarország továbbra is igyekszik nyitni a Kelet felé.

Brüsszelben ezt a folyamatot „decouplingnak” – elszigetelés, levágás – nevezik. Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy Kína és Magyarország között a lehető legjobb gazdasági kapcsolatok működjenek. Kínában ugyanis olyan know-how-k jönnek létre a termelés során, amelyekkel mi, magyarok nem rendelkezünk. Erre a technológiai tudásra pedig Magyarországnak nagy szüksége van. Ezért a kormány kifejezetten támogatja a keleti nyitás politikáját.

„Nem csak az a cél, hogy kínai vállalatok Magyarországra jöjjenek, mi is akarunk menni Kínába” – fogalmazott.

A liberális rendszer nehezen tudja elkerülni az álszentséget, képmutatást

Orbán Viktor úgy fogalmazott: Minden liberális rendszernek hibája, hogy nehezen tudja elkerülni az álszentséget, képmutatást. Példaként felhozta, kritizálnak egy országot, amely a focivébét tartja, majd utána gázt vásárolnak tőle. Mint a miniszterelnök aláhúzta: azonban a reálpolitikába ütköznek eközben. Elmondta, ez történik Kína kapcsán is. Kiemelte, ha megnézzük a statisztikákat, a legnagyobb bírálóknak nőtt legjobban kereskedelme Kínával.

Fejlődni fognak a magyar-izraeli kapcsolatok

A kormányfő elmondta, örömmel fogadta az izraeli választások eredményeit, mivel amikor Netanjahu volt Izrael miniszterelnöke, Magyarország és Izrael között kiemelkedő kapcsolat jött létre. Mint mondta, a kormány várja, hogy Netanjahu letegye az esküjét és készülnek olyan lépésekre, amely magasabbra emeli a magyar-izraeli kapcsolatokat.

„Mi fair árat akarunk fizetni”

Az Adria-kőolajvezetékkel kapcsolatban újságírói kérdésre Orbán Viktor elmondta, az a vita tárgya Horvátország és Magyarország között, hogy „mi fair árat akarunk fizetni, önök fair árat akarnak kapni, a kettő pedig nem esik egybe”. Hozzátette: tárgyalások folynak az ügyben.

A horvát televízió kérdésére, miszerint hogy kommentálná a magyar miniszterelnök azt, hogy az ukrán fegyveres erők kiképzésében nem csak Magyarország, hanem Horvátország sem vesz részt, Orbán elmondta, Horvátország egy szuverén ország, és ez a saját döntése.

Nem hiszünk a fegyverekben, és nem szeretnénk finanszírozni katonai eszközöket

Arra a kérdésre pedig, hogy a fegyveres képzésből miért nem veszi ki a részét Magyarország, a miniszterelnök kijelentette: „Nem hiszünk a fegyverekben, és nem szeretnénk finanszírozni katonai eszközöket sem”, ez a magyar álláspont. „Béketárgyalásokat ösztönzünk” – hangsúlyozta.

A történelmi Magyarországot ábrázoló sál ügyében azt mondta a miniszterelnök, hogy ebben semmi különleges nem volt, „1100 éves országról beszélünk”, és történelmi szimbólumok vesznek minket körül. Kifejtette, a „Nagy-Magyarország” és a „történelmi Magyarország” kifejezések között nagy különbség van. Ő az utóbbit támogatja, hiszen így nézett ki az ország, ahogy a szimbólumon is látható, „ez egy régi ország” – tette hozzá.

Korábban írtuk:

Orbán Viktor miniszterelnök lesz a szerdai Kormányinfó vendége, értékeli az elmúlt évet, stratégiai képet vázol fel a Magyarország előtt álló kihívásokról, majd a hazai és külföldi újságírók kérdéseire válaszol. A miniszterelnöki Kormányinfó délelőtt 10 órakor kezdődik a Karmelita kolostorban, és azon részt vesz Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, valamint Kovács Zoltán, a nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár is.

Orbán Viktor év végi vagy év eleji nemzetközi sajtótájékoztatója 2019 óta immár hagyománnyá vált, ezeken az eseményeken a miniszterelnök több órán keresztül áll az újságírók rendelkezésére minden témában.

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd