Izraeli történész: az ukrajnai háború akár fajunk túlélését is veszélyeztetheti

Egészen megdöbbentő és vészjósló elemzés látott napvilágot egy közismert izraeli történész tollából. Ez már tényleg a harmadik világháború, végveszélyben az emberiség?
A háborúról és a (világ)békéről elmélkedett új írásában Yuval Noah Harari. Az izraeli történész ebben, talán némileg eltúlozva a konfliktus jelentőségét, megjegyezte: „Putyin háborúja” véget vetett az emberiség legbékésebb korszakának… A jövőre vonatkozóan Harari azt mondja, hogy új globális rendet kell kialakítani, melyben szerepet kell adni „azoknak a nem nyugati hatalmaknak, amelyek hajlandók részt venni benne” – mutatja be a Hirado.hu.
Mint kiemelik, az izraeli történész az amerikai Atlantic folyóirat hasábjain megjelent esszéjében azt írja, a háború természete az elmúlt évtizedekben jelentősen megváltozott, ugyanis ami korábban évezredekig „normális” volt, vagyis hogy egy ország területszerző háborút indít, „az mára anatémává vált”. Megváltozott a béke fogalma is: míg sokáig a béke a „háború átmeneti hiányát” jelentette, napjainkban a „háború valószínűtlenségét” értjük alatta. Hozzáteszi: amit legutóbbi könyvében írt, miszerint a 21. században a háborúskodásnak már nincs sok gazdasági vagy geopolitikai értelme, ezért bár nem zárhatjuk ki, komolyan nem is számolhatunk egy ilyen eshetőséggel, mára gyakorlatilag érvényét vesztette.
Szerinte a nukleáris háború veszélyének árnyékában kialakult globális rend lehetővé tette az országok békés fejlődését. Ez a globális rend liberális eszméken alapult, melyek arra ösztönözték a vezetőket, hogy kerüljék a háborút, és ehelyett együtt dolgozzanak közös értékeik védelmében és közös érdekeik előmozdítása végett. „A liberális globális rend az egyetemes értékekbe vetett hitet összekapcsolta a globális intézmények békés működésével” – fogalmaz Harari.
A történész eszmefuttatásában azt állítja, a béke a liberális világrend megkérdőjelezése miatt futott zátonyra. Ehhez pedig az kellett, hogy olyan államok, melyek profitáltak belőle, például Kína, India, Brazília és Lengyelország, illetve azok, akik felépítették, nevezetesen Nagy-Britannia és az Egyesült Államok, hátat fordítottak neki. A Brexit-népszavazás és Donald Trump 2016-os megválasztása pedig éppen „ezt a fordulatot szimbolizálta”.
Erőteljesen hozzájárult még a nemzetközi intézmények tekintélyének csökkenése, valamint az ellenük intézett gyakori támadások is. A jelenleg is zajló háború véleménye szerint „Putyin hazárdjátéka”, ami ha sikerrel jár, annak a világbéke „végleges összeomlása” lesz az eredménye. Ez pedig a világ remilitarizációját fogja elhozni. A jövőre vonatkozóan Harari úgy gondolja, új globális rendet kell kialakítani, melyben szerepet kell adni „azoknak a nem nyugati hatalmaknak, amelyek hajlandók részt venni benne”.
A szerző szerint ebben az új rendben a hazafiságot és a globalizmust is közös nevezőre kell hozni. Hogy ez mégis hogyan volna lehetséges, azt Harari már nem áruja el – jegyzi meg a Hirado.hu.
Illusztráció: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine