Az orosz-ukrán háború 301. napja – FRISSÜL

Immár háromszázegyedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb szerdai történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Donyec-medencei magaslatok elfoglalásáról számolt be az orosz katonai szóvivő

Donyeck irányában az orosz csapatok ukrajnai offenzívájuk során újabb uralkodó magaslatokat és védvonalakat foglaltak el – jelentette ki Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a szerdai hadijelentést ismertetve.

A tábornok azt mondta, hogy az ukrán fegyveres erők vesztesége harci cselekmények következtében a Harkiv megyei Kupjanszk „irányában” mintegy hatvan katona, két páncélozott harckocsi és három kisteherautó, Liman „irányában” több mint harminc katona, egy harckocsi és öt kisteherautó – itt hat ukrán katona megadta magát -, Donyeck környékén több mint nyolcvan katona, egy harckocsi, három gyalogsági harcjármű és négy jármű, a donyecki régió déli részén pedig mintegy ötven halott és sebesült, két páncélozott harcjármű és négy kisteherautó volt.
Az orosz harcászati repülőgépek, valamint a rakéta- és tüzérségi erők Konasenkov szerint az elmúlt nap folyamán 63 lőállásban lévő tüzérségi egységre, valamint 87 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást, megsemmisítve egyebek között egy olajtárolót, egy Buk-M1 önjáró légvédelmi rendszert és egy P-18-as radart, egy Sz-300-as légvédelmi rakétarendszer-radarállomást, három amerikai gyártmányú M-777-es tarackot, valamint két, külföldi fegyvereket és hadfelszerelést tároló hangárt, két lőszerraktárt és egy Grad sorozatvetőt.
Az orosz légierő a donyecki régióban lelőtt egy ukrán Szu-25-ös repülőgépet és egy Mi-8-as helikoptert, a légvédelem pedig két drónt és két HIMARS-rakétát.
Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 348 repülőgépet, 187 helikoptert, 2691 drónt, 399 légvédelmi rakétarendszert, 7179 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 932 sorozatvetőt, 3696 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 7693 speciális katonai járművet veszítettek.
Az orosz ellenőrzés alá került területek több településéről – köztük Donyeckből és Enerhodarból – számoltak be a helyi hatóságok polgári célpontokra mért ukrán tüzérségi csapásokról.

Putyin: Oroszország tovább növeli katonai potenciálját

Oroszország tovább növeli katonai potenciálját – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök az orosz védelmi minisztérium kibővített vezetői kollégiumának szerdai tanácskozásán.

Leszögezte, hogy nincsenek korlátozások az orosz hadsereg finanszírozására vonatkozóan. Putyin szerint Oroszország folytatja nukleáris triádjának fejlesztését, amely szerinte az ország szuverenitása és területi integritása megőrzésének legfőbb garanciája. Elmondta, hogy hamarosan hadrendbe állítják a Szarmat interkontinentális ballisztikus rakétát, valamint a jövő év elején a Cirkon hiperszonikus robotrepülőgépekkel felszerelt Admiral Gorskov fregattot.
Fontosnak nevezte egyebek között a drónok alkalmazásának általánossá tételét és a pilóta nélküli eszközök egységes hálózatba való szervezését a mesterséges intelligencia alkalmazása mellett, valamint a korszerű csapásmérő eszközök arzenáljának bővítését.
„Tökéletesíteni fogjuk a fegyveres erőket és az állam teljes katonai komponensét. Ezt nyugodtan, ritmusosan, minden hűhó nélkül, következetesen fogjuk tenni” – mondta az államfő.
„Megoldjuk a védelmi képességek általános megerősítésének feladatait és azokat a feladatokat is, amelyek a különleges hadművelet előtt állnak” – tette hozzá, az ígérve, hogy az orosz állam emellett eleget fog tenni szociális kötelezettségeinek is.
Utasította a védelmi minisztériumot és a vezérkart a NATO-erőkről és eszközökről a „különleges hadművelet” során szerzett információk elemzésére és felhasználására az orosz fegyveres erők és harci képességeinek fejlesztésében. Arra hívta fel a katonai tárcát, hogy vegye komolyan a bírálatokat és időben reagáljon rájuk.
Elmondta, hogy a részleges mozgósítás során fegyverbe állított 300 ezer katona egyik fele a harci övezetben, a másik fele pedig a gyakorlótéren tartózkodik. Az állította, hogy ekkora erő elegendő a „különleges hadművelet” végrehajtásához. Putyin sürgette a hadkiegészítő parancsnokságokon azoknak a hibáknak a korrigálást, amelyekre a mozgósítás rávilágított.
Az orosz elnök hangsúlyozta, hogy továbbra is testvérinek tekinti az ukrán népet, és „közös tragédiának” nevezte, „ami történik”. Hozzátette, hogy mindez nem Moszkva, hanem más országok politikájának eredménye.
Kifejezte reményét a Kijevvel való konstruktív és értelmes tárgyalások iránt, amelyek belátható időn belül olyan eredményhez vezetnek, amely mindenki számára szavatolja az egyenlő biztonságot.
A tanácskozáson Szergej Sojgu védelmi miniszter 2023 prioritását a „különleges hadműveletnek” a teljes befejezésig való folytatásában nevezte meg.
„Annak érdekében folytatunk műveleteket, hogy megmentsük a lakosságot a népirtástól és a terrortól. Oroszország mindig nyitott a konstruktív béketárgyalásokra” – mondta.
Azzal vádolta meg a Nyugatot, hogy az ukrajnai konfliktus elhúzásával Oroszország meggyengítésére törekszik. A miniszter szerint az ukrajnai fegyverszállításokra 27 ország már 97 milliárd dollárt költött, és hogy az ukrán hadsereget félezer – köztük 70 katonai – műhold támogatja. Mint mondta, különös aggodalomra ad okot a NATO előretolt jelenlétének kiépítése Oroszország és Fehéroroszország határai közelében.
Sojgu szerint a részleges mozgósítás célja a helyzet stabilizálása, az új területek védelme és további offenzívák végrehajtása volt. A mobilizálás keretében 300 ezer ember besorozása mellett 830 ezer, a hadiipari vállalatoknál és más társadalmilag jelentős területeken dolgozó embert mentesítettek a szolgálat alól. Azt mondta, hogy önkéntesnek 20 ezren jelentkeztek a fegyveres erőkhöz.
Közölte, hogy a háború során több mint 100 ezren kaptak állami kitüntetést, közülük 120-an nyerték el az Oroszország Hőse címet. A „különleges hadműveletben” több mint 250 ezer hivatásos katona szerzett harci tapasztalatot.
Sojgu javasolta az orosz fegyveres erők létszámának 1,5 millió, a szerződéses katonákénak pedig 670 ezer főre növelését. Utasítást adott arra, hogy a szerződésesek számát már az év végéig 521 ezerre növeljék. Kezdeményezte a sorkötelezettség alsó korhatárának 18-ról 21 évre, a felsőének pedig 27-ről 30 évre való emelését.
Emellett két haderőnemközi stratégiai területi egyesülés létrehozása mellett a moszkvai és a leningrádi katonai körzetben, valamint két új légideszant-hadosztály felállítása mellett foglalt állást. Közölte, hogy a haditengerészetnek hadrendbe kell állítani a Borej-A projekthez tartozó Imperator Alekszandr III. nukleáris meghajtású cirkálót, valamint négy tengeralattjárót és 12 felszíni hajót.
Elmondta, hogy a háborúban bevetett csapatok megerősítése érdekében a legkeresettebb fegyverek leszállítását 2024-2025-ről 2023-ra hozták előre. Közölte, hogy az orosz nukleáris erők sikeresen begyakorolták a tömegpusztító fegyverek ellenség általi bevetésére adandó nagy erejű válaszcsapás végrehajtását.

Kreml: Zelenszkij washingtoni útja nem mozdítja elő a tárgyalásokat

Nem fogja a tárgyalási folyamat felé mozdítani az ukrajnai konfliktust Volodimir Zelenszkij ukrán elnök washingtoni látogatása – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdán újságíróknak.

Kifogásolta, hogy az Egyesült Államok továbbra is szállít fegyvert Ukrajnának, és hogy egyre többfélét.
„Mindez minden bizonnyal a konfliktus súlyosbodásához vezet, és nem sok jót ígér Ukrajna számára” – fogalmazott a szóvivő.
Peszkov nem tudta megerősíteni annak a hírnek a hitelességét, hogy elfogták annak az ukrán 80. önálló ejtőernyős rohamdandárnak a két tisztjét, amely orosz hadifoglyokat végzett ki Makijivkánal.
A szóvivő azt hangoztatta, hogy az orosz védelmi minisztérium mindent el fog követni annak érdekében, hogy a helyzet javuljon a Donyecki Népköztársaságban. Peszkov így reagált arra, hogy az Ukrajnától elcsatolt régió megbízott vezetője, Gyenyisz Pusilin Vlagyimir Putyin elnökkel Moszkvában szerdán találkozva több légvédelmi eszköznek a területre telepítését sürgette.
Peszkov bejelentette, hogy Putyin a sűrű napirendje okán idén már nem fog üzenetet intézni a parlament két házához, ahogy azt az orosz alkotmány előírja. Ennek konkrét okát nem fedte fel, és közölte, hogy az ügyben az elnök nem konzultált az alkotmánybírósággal, ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy hasonló csúszás már korábban is előfordult. A legutóbbi ilyen beszéd tavaly áprilisban hangzott el.

ISW: Zelenszkijjel tárgyalna a Wagner-különítmény vezetője

A Moszkva-barát zsoldosokból álló Wagner-különítmény alapító-vezetője, Jevgenyij Prigozsin felajánlotta, hogy tárgyalásokat kezdene az ukrán elnökkel. Erről az amerikai Háborúkutató Intézet (Institute for the Study of War, ISW) számolt be.

Prigozsin az elmúlt napokban több videót is posztolt a Telegramon, amelyekben azt állítja, hogy csapatai élén megérkezett Bahmutba. Az ISW szerint ezzel a Wagner-különítmény vezetője ezzel akaratlanul is alááshatja Vlagyuimir Putyin orosz elnök tekintélyét.

Az ISW ugyanakkor rámutat, hogy Prigozsin tárgyalási ajánlatát nehéz komolyan venni, mivel nincs hivatalos pozíciója Oroszországban.

Franciaország újabb fegyvereket szállított Ukrajnának

Rakétavetőket és Crotale légvédelmi rakétarendszereket szállított Ukrajnának Franciaország legutóbb, és 2023 elején folytatja a szállításokat – közölte Emmanuel Macron francia elnök a TF1 és a LCI televíziók által kedden sugárzott interjúban.

Az elmúlt napokban Franciaország a korábbi szállítmányokon túl további fegyvereket – rakétavetőket, Crotale légvédelmi rakétarendszereket és felszereléseket – szállított Ukrajnának – mondta Macron az egyiptomi partok közelében hajózó Charles de Gaulle repülőhordozó fedélzetén.

„(Sébastien Lecornu) védelmi miniszterrel azon is dolgozunk, hogy az első negyedévben ismét szállíthassunk hasznos fegyvereket és lőszereket, hogy az ukránok védekezni tudjanak a tüzérségi támadásokkal szemben” – tette hozzá az elnök, aki kedden regionális csúcstalálkozón vett részt Jordániában.

A tervezett szállításokban szerepelnek Caesar önjáró lövegek. Ezekkel kapcsolatban Macron számot nem közölt, csak annyit mondott, hogy az a Dániával most folyó tárgyalásoktól függ, mert az Ukrajnának szállítandó Caesarokat eredetileg Dánia rendelte meg magának.

Az ukrajnai háború februári kezdete óta Franciaország egyebek mellett tizennyolc 155 milliméteres, 40 kilométeres hatótávolságú, teherautóra szerelt Caesar löveget, páncéltörő rakétákat és VAB páncélozott személyszállító járműveket szállított Ukrajnának.

Újabb orosz támadásra számít Kijev Észak-Ukrajnában

Ukrajna arra számít, hogy Oroszország ismét megpróbál északról betörni – mondta Ukrajna egyik legmagasabb rangú katonatisztje egy interjúban. Andrij Kovalcsuk vezérőrnagy a támadás időpontját a Kijev elfoglalására tett első, sikertelen tavaly februári kísérlet évfordulójának környékére saccolta.

Kovalcsuk állítása szerint az ukrán fegyveres erők készen állnak, akár az oroszok milliói elleni harcra is, de ehhez még jelentősebb támogatásra lesz szükségük a nyugati szövetségeseiktől, beleértve a kazettás bombákat is – egy olyan fegyvertípust, amelyet sok ország betiltott.

A 48 éves katonatiszt, az ország déli részén indított ukrán ellentámadás egyik fő tervezője a Sky Newsnak azt nyilatkozta: Ukrajna megnyeri a háborút, és visszaszerzi teljes területét, beleértve a Krím félszigetet is.

A moldovai hírszerzés orosz támadástól tart

Az Ukrajnával határos Moldova hírszerzése attól tart, hogy az országot jövőre orosz támadás éri – közölte Alexandru Musteata, a hírszerzés vezetője az állami televízióban.

„Nem az a kérdés, hogy az Oroszországi Föderáció újabb offenzívát indít-e a Moldovai Köztársaság területe ellen, hanem az, hogy mikor” – hangoztatta Musteata. Úgy vélte, ez már az év első harmadában megtörténhet.

A hírszerzési vezető azért említett újabb offenzívát, mert a Moszkva-barát, szakadár Dnyeszter melléki területen már állomásoznak orosz békefenntartók. A térség az 1992. évi polgárháború után kinyilvánította függetlenségét Moldovától, de ezt egyetlen ENSZ-tagállam sem ismeri el.

Musteata arról beszélt, hogy hírszerzési értesülések szerint Oroszország össze akarja kapcsolni területével a Dnyeszter menti Köztársaságot és Moldovát. Igen, világosan megmondhatjuk, hogy ide akarnak jönni – mondta. Hozzátette, hogy a moldovai fővárossal, Chisinauval kapcsolatos orosz katonai tervek egyelőre nem világosak, de a veszély valódi és nagyon magas.

Kijev: Közel százezer orosz katona halt vagy sebesült meg a háborúban

Közel százezer orosz katona halt vagy sebesült meg az ukrajnai háborúban – közölte az Ukrinform ukrán hírügynökség a vezérkar kedden. Csak hétfőn 430-cal bővült a halott vagy sebesült orosz katonák száma.

Emellett mintegy háromezer ellenséges tankot, hatezer páncélozott harci járművet, 281 repülőgépet, 266 helikoptert, 1960 tüzérségi rendszert, 410 rakéta-sorozatvetőt, 16 hadihajót és 1680 drónt és 653 robotrepülőgépet semmisítettek meg az ukrán erők.

Az adatokat független forrásból nem lehetett ellenőrizni.

Eközben heves harcokról érkezett hír az északkeleti Szumi megyéből, ahol az oroszok 83 támadást hajtottak végre több település ellen.

Donyeck megyében hárman meghaltak és öten megsebesültek az elmúlt napokban orosz támadásokban – közölte a megye kormányzója a Telegramon.

Az éjszaka folyamán a Harkiv megyei Izjum körzetre orosz rakétaeső hullott, amelynek következtében kigyulladt egy polgári ipari létesítmény. A támadások elsődleges célpontja Volcsanszk és Kupjanszk volt.

Kijevben továbbra is problémák vannak az áram-, az ivóvíz- és a távhőszolgáltatással – mondta el az ukrán főváros polgármestere, Vitalij Klicsko. Az áramellátási nehézségek miatt kedden a metró egyes szakaszai sem működtek.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felkereste a bahmuti frontot, ahol katonai vezetőkkel találkozott és kitüntetéseket adott át a katonáknak – közölte az elnöki hivatal kedden.

Több mint 10 ezren menekültek Magyarországra a háború elől

Magyarország területére 2022. december 20-án 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 6226 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4095 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 168 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2022. december 20-án 91 ember, köztük 29 gyermek érkezett Budapestre vonattal. A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a szerdán is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine