Az agrárszakértő szerint jövőre újabb durva élelmiszerdrágulás vár a magyarokra

A folyamatos áremelkedés miatt Raskó György agrárközgazdász azt várja, hogy visszaesik majd a magyarok élelmiszer-vásárlásra, s inkább a gyengébb minőségű, de olcsóbb élelmiszereket fogjuk keresni a boltokban.
Ahogy arról a Promenad24 folyamatosan beszámol, a háborús válsághelyzet, az elhibázott brüsszeli szankciók, az energiakrízis és az idei extrém aszály miatt brutálisan emelkednek idehaza az élelmiszerek árai. A kormány a lakosság védelmében 2023. április 30-áig meghosszabbította az alapvető élelmiszerek árstopját. Raskó György agrárközgazdász szerint a trend a jövő évben sem fog megváltozni, arra kell készülnünk, hogy a nem „stopolt” élelmiszerek egyre drágábbá válnak.
A hazai és nemzetközi folyamatokból arra lehet következtetni, hogy 2023-ban tovább fognak drágulni az élelmiszerek a magyar boltokban – írja az agrarszektor.hu. „Sok termék esetében a megdrágult energiaköltségek most épülnek be a termelési költségek közé. Ez egy olyan jelentős extra költségtényező, ami miatt kizárt, hogy bármelyik állati termék árszintje csökkenjen” – mondta el a lapnak Raskó György agrárközgazdász. Szerinte a nemzetközi környezet is áremelkedést mutat, mivel magasabbak az árak a német sertéspiacon. A magyar felvásárlók is ezt figyelik, mert ezeket az árfolyamokat fizetik a termelőknek. A szakember szerint két hónap alatt a malac ára 20 ezer forintról 30 ezerre emelkedett. A takarmányok ára csökkent a nemzetközi tőzsdéken, de ennek a hatása csak az elkövetkező 5-6 hónapban még nem fog érvényesülni Magyarországon.
Raskó György szerint nem várható, hogy a kormány új termékeket vesz fel az ársapkával érintett élelmiszerek közé. Az intézkedés kapcsán rendkívül problémának nevezte a döntéshozók számára, hogy ha eltörlik az ársapkát, akkor majdnem minden érintett terméknél 100 százalék körüli áremelkedés lesz. Úgy látja, még nincs meg a módja annak, hogy miként lehetne a valós piaci árak és a befagyasztott árak közötti szakadékot áthidalni. Az azonban biztos, hogy egy az egyben nem lehet ráterhelni a lakosságra ezeket. A szakértő szerint az élelmiszerek beszerezhetők külföldről, bizonyos esetekben a belföldi árszintnél alacsonyabb árakon is. A kormánynak tehát nem kell attól félnie, hogy az ársapka meghosszabbítása az üzemanyaghoz hasonló átmeneti hiányokat okozna.
A szakember szerint az üzemanyagárstop eltörlésének negatív hatása a növénytermesztésben csak márciusban, tavasszal fog először jelentkezni, hiszen most nem zajlanak munkálatok a földeken. Az állattenyésztés terén viszont minden minden ágazatban azonnal jelentkezett ez a pluszköltség.
Az agrárközgazdász egyébként azt mondta, elképzelhetőnek tartja, hogy április 30-a után ismét meghosszabbítják az élelmiszerárstop hatályát. Várakozásai szerint ugyanakkor a folyamatos drágulás miatt az élelmiszerfogyasztás volumenében jelentős csökkenés lesz megfigyelhető.
„A lakosság ugyanis úgy gondolkozik, hogy inkább legyen fűtés és világítás, és majd kevesebb élelmiszert fognak vásárolni. A következő időszakban az élelmiszerfogyasztás minőségi összetétele emiatt negatív irányba fog fordulni, vagyis a magyarok inkább a gyengébb minőségű, de olcsóbb élelmiszereket fogják keresni a boltokban” – figyelmeztetett Raskó György. Hozzátette: az élelmiszerkereskedelem eladásainál már most is tíz százalék körüli a csökkenés.
Illusztráció: MTI/Mohai Balázs